58 talált cikk az átmeneti szabály kifejezésre

Kérdés:

Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában az igazgató vezetői megbízása július 31. nappal lejár. „Nők 40”-nel szeretne nyugdíjba menni, és evégett jogviszonyát meg is szüntetni, felmentéssel, felmentési idővel. Felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A vezetői feladatait végig szeretné vinni, ezért a munkavégzés alóli felmentése augusztus 1-jével kezdődne. Így a jogviszony vége: november 30-a. Kérésének megfelelően igazgatói megbízásának lejártát követően mentesítésre kerül a munkavégzés alól, a mentesítés idejére illetményre jogosult, azonban a vezetői megbízási díja az igazgatói megbízás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A Púétv. alapján a címzetes igazgatói cím jogszabály alapján jár, a vele járó vezetői megbízási díj mértéke azonban a fenntartó által állapítható meg a feltételek megléte esetében: A Púétv. 73. §-ának (12) bekezdése alapján „a korábban legalább két alkalommal öt év időtartamot igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót »címzetes igazgatói« vagy »címzetes főigazgatói« cím illeti meg, ameddig az igazgatói vagy főigazgatói megbízásának lejártát vagy megszűnését követően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya továbbra is ugyanabban az intézményben áll fenn. A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár.”
A két alkalommal igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feltétel megfelel-e annak, hogy a mi esetünkben ő az utolsó 5 évben igazgató volt, de előtte lévő 5 évben intézményvezető? Hiszen az igazgatói titulus a jogszabállyal 2024. január 1-jén lépett hatályba. Természetesen így a 2×5 év megléte először intézményvezetőként, másodszor pedig igazgatóként teljesül. A „címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár” mondat azt jelenti, hogy teljesen szabad a mérlegelés? Vagy esetleg bármilyen más jogszabályban találhatunk-e egy minimumtól maximumig határt az összeg meghatározásánál, ami segíthet nekünk?

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók felmentési idejének számításával kapcsolatos a kérdésünk. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött „x” idő után bizonyos időtartammal meghosszabbodik. A meghosszabbodáshoz csupán az adott munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő számít bele, vagy a más munkáltatóknál ilyen (vagy a korábbi közalkalmazotti) jogviszonyokban töltött idő is? Ha már egy pedagógus egyszer saját kérelmére felmentésre került valamely munkáltatónál (akár ugyanazon munkáltatónál) a nyugdíjazására tekintettel, és megkapta a neki járó hosszabb felmentési időt, abban az esetben, ha a jogviszonya megszűnését követően nem sokkal újra ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál végez munkát, és a jogviszonyát a munkáltató felmentéssel meg kívánja szüntetni arra tekintettel, hogy nyugdíjasnak minősül, jár-e neki ismételten a hosszabb felmentési idő, annak ellenére, hogy azt már korábban ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál megkapta? Azaz minden egyes (nyugdíjas státusz miatti) felmentéssel történő megszüntetés esetén valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő beszámít, vagy csak az utolsó folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartama?

Kérdés: A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?

Kérdés: Szociális intézményünknél egy ellenőrzés során vizsgálták az 1/2000. SZCSM rendelet szerinti végzettségek, szakképzettségek meglétét. Több dolgozónál azt állapították meg, hogy végzettsége, szakképzettsége nem felel meg a jelenleg hatályos rendeletnek. A probléma oka az, hogy amikor a dolgozó az intézmény alkalmazásába került, akkor megfelelt az előírásoknak, viszont azóta úgy változott a jogszabály, hogy bizonyos, addig elismert végzettség, szakképzettség kikerült belőle. Minden jogszabályváltozásnál át kell vizsgálni a már meglévő dolgozóknál, hogy végzettségük, szakképzettségük megfelel-e az éppen aktuális jogszabályoknak?

Kérdés: Óvodapedagógusnak 2023. szeptember 21-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg jogviszonyának megtartása mellett. A közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozó a 40 éves jubileumi jutalomhoz 39 év jogosultsági idővel rendelkezett. Ha a dolgozó a nyugdíjazása miatt megszüntette volna a jogviszonyát, a Kjt. szerint részére a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (amennyiben legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik) az utolsó munkában töltött napon ki kellett volna fizetni. 2023-ban nem került kifizetésre a 40 éves jubileumi jutalom összege, mivel jogviszonyát nem szüntette meg. A 2024. január 1-jétől életbe lépett Púétv. szerint a dolgozó szakmai gyakorlatába beszámításra került még 3 év jogviszony, így a dolgozónak 2024-ben már 43 év köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító ideje lett. 2023-ban kellett volna kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat? Ha igen, milyen dátummal? 2024-ben kellene a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalmat kifizetni, bár az új számítás szerint 43 év jogosító idővel rendelkezik, vagy elesik a dolgozó a 40 éves jutalomtól, ami közel bruttó 3.000.000 Ft-ot jelent az ő esetében?

Kérdés: Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap jogviszonnyal rendelkezett. Korábban jubileumi jutalmat nem kapott, arra nem volt jogosult. Kizárja-e őt a köznevelési foglalkoztatotti jutalomból a Púétv. 160. §-a (8) bekezdésének a) pontja? Kifizethető-e most a munkavállalónak a 25 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom azzal, hogy ezen a jogcímen még nem kapott jubileumi jutalmat? Véleményünk szerint hátrányos helyzetbe kerül az óvodapedagógus a jutalom ki nem fizetése esetén.

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.

Kérdés: Idegennyelv-tudási pótlék vonatkozásában az alábbi kérdés merült fel: a 11/1990. MKM rendelet 1.81. pontja értelmében, a leckekönyvbe bevezetett alapfokú állami nyelvvizsga fokozat német nyelvből jogosít-e a Kttv. 141. §-ának (6) bekezdése alapján alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékra?