191 találat a megadott munkaidőkeret tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]munkanapként) vagy heti pihenőnapként (heti pihenőidőként) funkcionálnak; a munkaviszony ezen időtartam alatt nem szünetel, a munkavállalónak bizonyos szintű rendelkezésre állási kötelezettsége ilyenkor is van (pl. elrendelhető rendkívüli munkavégzés, amit teljesítenie kell). Ez a minősítés - bár ki lehet számolni, hogy melyik napokra tekintettel nem jár a munkavállalónak munkabér - utóbb nem változhat meg; azaz a szabadnapok, heti pihenőnapok fizetés nélküli szabadsággá vagy egyéb távollétté nem alakulhatnak át a munkabér utólagos elszámolása miatt. Ha a munkavállaló a tárgyhónapban akár minimális munkavégzést is teljesített, ami miatt neki munkabér jár, akkor az az álláspontunk, hogy az egész hónapot akként kell kezelni, mintha nagyon alacsony járulékalapot képező jövedelme lenne a hónapban; de a munkaviszonya folytonos fennállása miatt a hónap összes napján biztosítottnak minősül. Ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a munkáltatónak a munkaidőkeret miatti munkaszervezési lehetősége túlnyúlna a munkajogi kereteken, és a munkavállaló társadalombiztosítási jogállását is érintené, és nem csak a pénzbeli ellátások mértékére lenne hatással.A biztosítási jogviszony szünetelése legfeljebb a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés okán lenne megállapítható [Tbj-tv. 16. § c) pont]; azonban ezt a fogalmat munkajogi szempontból nem arra az esetre alkalmazzuk, amikor a munkavállalónak szabadnapot rendel el a munkáltató, hanem a munkavégzési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően az utólag jogalap nélkülivé vált, és ezért előlegként visszakövetelhető munkabért és közterheit is ebben a logikában kell visszakérni. Amunkavállalótól emiatt csak a nettó munkabér követelhető vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adó­előleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem.A munkáltató által levont személyijövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, az eredeti állapot helyreállítását - vagyis a munkaidőkeret zárása miatti elszámolást - követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza [Szja-tv. 1. § (7) bek.]. Hasonlóan, az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkaadói közterheket (szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést kell tennie a munkavállaló állami adó- és vámhatóságához, és a munkavállalót értesítenie kell, kivéve, ha annak értesítési címét nem ismeri [Tbj-tv. 82. § (3) bek.]. Ennek során, mivel a befizetendő közterhek a bevallásban negatív összegként nem jelenhetnek meg, ki kell választani egy vagy több hónapot, amelyre az önellenőrzés beadásra kerül; annak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkarend szerinti munkanapra esett, ezért ezt a napot figyelmen kívül kell hagyni. Így adódik, hogy 2020. októberben a munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértéke (egy teljes munkaidős munkavállaló esetén) 21×8 = 168 óra. Ha ennél többre volt beosztva a munkavállaló, akkor az munkaidőkereten felüli túlóraként számolandó el (Mt. 107. §).Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A gyakorlatban ezt hívják "fizetett ünnepnek". Ha tehát a munkavállaló óra- vagy teljesítménybérben kapja az alapbérét, és a munkaszüneti nap az általános munkarendre (hétköznapra) esik, akkor kell a munkavállaló napi munkaidejének megfelelő távolléti díjat kifizetni számára. A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.].A "fizetett ünnep" szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a munkavállaló az adott munkaszüneti napra be volt-e osztva, avagy sem, vagy esetleg pihenőnapot kapott e napra a munkavállaló, mint ahogy az is közömbös, hogy hány órára volt beosztva. Mivel itt egy kiesett időre járó munkabér helyett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesített munkaidőként kell figyelembe vennie (mintha dolgozott volna e napokon a munkavállaló, az aznapra érvényes beosztása szerint). Ez a számítás eredményezhet olyan helyzetet, hogy a távollét idejére érvényes beosztás miatt a munkaidőkeret zárásakor túlóra képződik. Például, a munkavállaló a munkaidőkeret utolsó hetén napi 12 órára van beosztva, ám ezt az időszakot szabadságon tölti. Ilyenkor is 5×12 óra kerül be a munkaidő-elszámolásba, 60 óra veendő figyelembe a munkaidőkeretben teljesített munkaidőként. Ha ezzel a munkáltató már túllépi a munkaszerződés szerinti napi munkaidő alapján megállapított, beosztható óraszámot, akkor munkaidőkereten felüli túlóraként kell kifizetni a többletidőt (Mt. 156. §).Ez a szabály minden távollétre alkalmazandó (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, állásidő, igazolatlan távollét). A szabadság és a betegszabadság esetén ugyanakkor a törvény megengedi a munkanapos elszámolást is, a munkáltató választása szerint. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek., 126. § (4) bek.]. Ilyenkor minden egyes (beteg)szabadságon töltött nap egy munkanap[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartama alatt hány, az általános munkarend szerinti munkanap (azaz hétköznap) van, és ezt kell megszorozni a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidővel. A számítás során a hétköznapra eső munkaszüneti nap figyelmen kívül marad. A napi munkaidő a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaidejét jelenti [Mt. 88. § (1) bek.], ami a jelen esetben 12 óra. A készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló esetén ugyanis a felek megállapodhatnak hosszabb teljes munkaidőben, amely esetben a teljesítendő munkaidő napi 12 óráig felemelhető [Mt. 92. § (2) bek.]. Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkavállaló mindig hétköznapra van beosztva [Mt. 97. § (2) bek.]. A jelen esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munka­idővel. A számítás során a hétköznapra eső munkaszüneti nap figyelmen kívül marad. A törvény szerint ettől a számítási szabálytól a felek megállapodása csak a munkavállaló javára, a kollektív szerződés akár a munkavállaló javára, de akár a hátrányára is eltérhet [Mt. 135. §, 43. § (1) bek., 277. § (2) bek.]. Így a munkavállalóval kötött egyéni megállapodás csak akkor jogszerű, ha a törvény szerinti számítási szabálynál alacsonyabb óraszámra vonatkozik. Például, a 174 óra teljesítendő munkaidő előírása egy 22 munkanapos hónapban jogszerű, hiszen ekkor 176 órát kellene teljesíteni, de egy 21 munkanapos, azaz 168 órás hónapban már nem az. Mivel ennek megítélése havonta változik, a megállapodás akkor lehet jogszerű, ha hosszabb idő alapulvételével ezzel a munkavállaló jobban jár. Ilyen esetben a be nem osztott órákra a munkavállalót állásidőre járó díjazás illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.].A kollektív szerződés viszont akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet e törvényhelytől. Jogszerű tehát, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a kollektív szerződés minden hónapban 174 órában határozza meg, gyakorlatilag a naptári hónapok átlagaként.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Így a vezető és a munkáltató megállapodhatnak abban is, hogy a vezető munkarendje ettől eltérően nem kötetlen, hanem kötött, azaz munkaidejét a munkáltató osztja be. A munkaszerződésben a kötetlen munkarend törvényi szabályának kizárása érdekében elegendő erre utalni (pl. akként, hogy a felek megállapodnak, a munkavállaló munkarendje kötött, a munkavállaló munkaidejét a munkáltató jogosult beosztani). Noha nincs akadálya annak sem, hogy a felek a munkaszerződésben rögzítsék: a munkáltató a vezető esetében munkaidőkeretet alkalmaz, ezt mégsem javasolt munkaszerződésbe foglalni. Ennek magyarázata: a munkáltató a munkaszerződésbe foglalt megállapodás nélkül egyoldalúan is elrendelhet munkaidőkeretet, amellyel egyenlőtlenül oszthatja be a munkavállaló munkaidejét [Mt. 93. § (1) bek., 96. § (1) bek.]. Ebből[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jutalom, a csoportjutalék, a munkáltató eredményétől függő bónusz, amennyiben ezekre - és a gyakorlatban ez a jellemző - nincs egyéni teljesítménykövetelmény megállapítva. Az ilyen bérelemekre a munkajog alapelvei vonatkoznak, azaz nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. §), és a megállapításuknál a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét meg kell tartani (Mt. 7. §).Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan elő­zetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő 100%-os teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 138. § (1) és (4) bek.]. Ateljesítménykövetelményt írásban közölni kell a munkavállalóval annak bevezetése előtt. A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára. A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy ezeknek eleget tett [Mt. 138. § (2), (3) bek.].Az Mt. szerinti teljesítménybér[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]készenléti jellegű munkakörben kerül sor, vagy ha a kereskedelmi ágazatban foglalkoztatják [Mt. 140. § (1) bek.]. Nem minden esetben jár tehát e pótlék a vasárnapra eső rendes munkaidőben történő munkavégzésért, csak a felsorolt három esetben. A játszóház olyan munkáltatónak minősíthető, amely rendeltetésénél fogva vasárnap is működik, ugyanis a tevékenység igénybevételére az e naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor [Mt. 101. § (2) bek.]. Mivel ezt az esetet a törvény nem sorolja fel a vasárnapi pótlékkal járó jogcímek között, a munkáltató nem köteles vasárnapi pótlékot fizetni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelet azonban a veszélyhelyzet megszüntetésével, 2020. június 18-ával hatályon kívül helyezésre került, ezért ettől az időponttól kezdve nincs mód erre hivatkozással hosszabb munkaidőkeret alkalmazására. A Vhtv. ugyanakkor előírja, hogy a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Tehát azon munkavállalók esetében, akik vonatkozásában a munkáltató a 104/2020. Korm. rendelet alapján elrendelte a 24 havi munkaidőkeret, annak fennállását nem érinti a veszélyhelyzet megszűnése.Az Önök esetében így a meglévő állomány kapcsán a keret vége változatlanul 2022. május 31. Új lehetőség, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyével lehet 24 havi munkaidőkeretet alkalmazni, de csak akkor, ha ez munkahelyteremtő beruházás miatt szükséges, és a beruházás[…] részlet vége a válaszból.