566 cikk rendezése:
1. cikk / 566 Szabadság és rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Hogyan hozható összhangba az, hogy éves szinten 250 vagy akár 400 óra túlmunkája lehet valakinek, ugyanakkor a 30 munkanap szabadságot is ki kell adni éves szinten, de pihenőnapra nem adható ki szabadság, csak a beosztás szerinti munkanapra? Túlmunka tehát a pihenőnapra rendelhető el – de akkor meg a pihenőnap nem lesz kiadva –, vagy a napi 8 órán felül a kilencedik, tizedik órára? Hogyan adhatjuk ki helyesen a bent maradt szabadságokat egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kéthavi vagy féléves munkaidőkeret esetén? Olyan hónapban, amikor szabadságon volt, lehet-e többletnapja a dolgozónak a túlmunkából eredően?
2. cikk / 566 Négyhavi munkaidőkeret alkalmazása – számos kérdéssel
Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatónál dolgozókkal kapcsolatos a kérdésünk. A dolgozók közalkalmazottak, mivel vegyes intézményről van szó. Az intézményben a dolgozók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, heti 40, napi 8 órás munkaidőben. A munkaidőkeret a szombati munkavégzés miatt került bevezetésre. Szombatonként 4 órában van nyitva a művelődési ház. Dolgozhat-e valaki napi 8 óránál többet abban az esetben, ha a munkaidőkereten belül heti 40, napi 8 órás munkaidőben dolgozik, illetve szombaton napi 4 órában? Havonta egy alkalommal a két pihenőnapnak mindenképpen szombatra és vasárnapra kell esnie? Ahhoz, hogy a két egybefüggő pihenőnap meglegyen (szombaton dolgozik 4 órát), minden egyes vasárnap és hétfő pihenőnap? A négyhavi munkaidőkeret esetében, ha pluszóra van, akkor az túlórában kifizetésre kerül. Abban az esetben mi a teendő, ha valami oknál fogva a munkaidőkeret végén kevesebb órája van a dolgozónak? Munkaidőkeretben dolgozónak a havi óraszámba beleszámoljuk az ebédidőt?
3. cikk / 566 Készenléti jellegű munkakör – minősítés és tájékoztatás
Kérdés: Egy munkakör mikor minősül készenléti jellegűnek? Ha a munkáltató az Mt. idevonatkozó szabályai alapján annak minősíti a munkakört? Erről az érintett munkakört betöltőket milyen formában szükséges tájékoztatni?
4. cikk / 566 „Részleges” kötetlen munkarend és a teljesítménybér
Kérdés: Tizenkét havi munkaidőkeretben dolgozó munkatársaink egy csoportjának a következő munkaidő-beosztást készítenénk. Egy naptári hónapon belül egy naptári héten kötetlen munkarendben foglalkoztatnánk a munkavállalókat. Fogyasztásmérő berendezéseket cserélnek le, amelyhez a fogyasztókkal történő egyeztetést követően az érintettekkel közösen meghatározott időpontban kerül sor. A hónap további három hetében a munkáltató beosztása szerint végzik hálózat-karbantartási munkájukat ugyanezen munkavállalók. A munkaköri leírásuk alapján mindkét tevékenységük a munkakörük része. Lehetséges ez a megoldás? A kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokért a munkáltató nem felel, de a munkaidő mértékére vonatkozó szabályok kötetlen munkarend esetén is érvényesülnek, hiszen a munkaidő beosztásának jogát engedi át a munkáltató a munkavállalónak. Kötetlen munkarend esetén is a munkáltató megállapíthatja a heti munkaidő mértékét (heti 40 óra), a munkaidő nyilvántartása az, amely csak eltér attól az esettől, amikor a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét. A munkavállalók az egyhetes kötetlen munkavégzéses időszak alatt az alapbérükön felül – amennyiben elérnek egy adott lecserélt darabszámot, a további lecserélt mérők darabszáma alapján – teljesítménybérre is jogosultak lesznek. Jól látjuk, hogy mivel a munkavállaló alapbére nem változik, így az Mt. 137. §-ában foglaltak nem érintik ezt a tevékenységünket, így nem szükséges a munkaszerződés módosítása?
5. cikk / 566 Húsvét- és pünkösdvasárnapi munka ellenértéke – pótlék és személyi illetmény
Kérdés: 1. A Kttv. alapján a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap [93. § (1) bek.], azonban a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [93. § (5) bek.]. Munkaszüneti napra rendes munkaidő törvényben meghatározott esetben osztható be [Kttv. 93. § (3) bek.]. Vasárnapra rendes munkaidő a 30/2012. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés szerinti esetben osztható be a közszolgálati tisztviselő számára. Annak ellenére, hogy a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap, munkaidőkeret (egyenlőtlen munkaidő-beosztás) alkalmazása esetén megilleti-e ezeken a napokon a munkavégzésre kötelezett köztisztviselőt a Kttv. 98. §-ának (6) bekezdése szerinti, a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő? Ha nem, akkor egyéb más díjazás, például pótlék, juttatás?
2. A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. Amennyiben munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatott köztisztviselő esetében van személyi illetmény megállapítva, és a munkavégzés 22.00 és 6.00 óra közé esik, abban az esetben történhet-e éjszakaipótlékkifizetés?
2. A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. Amennyiben munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatott köztisztviselő esetében van személyi illetmény megállapítva, és a munkavégzés 22.00 és 6.00 óra közé esik, abban az esetben történhet-e éjszakaipótlékkifizetés?
6. cikk / 566 12 órás műszakrend és helyettesítés a munkáltatói jogkörben
Kérdés: Egy vállalat a szolgáltatását úgy kívánja megoldani, hogy 12 órás váltott műszakban foglalkoztatná a munkavállalóit. A 12 órás foglalkoztatáshoz sem az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése, sem az a), sem a b) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn. Van-e más megoldás a 12 órás napi foglalkoztatáshoz? A munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat alapesetben a munkáltatónak kell aláírnia. Lehetséges-e az a megoldás, hogy a munkáltató helyett és nevében az ezzel a feladattal írásban megbízott munkavállaló írja alá úgy, hogy az aláírása mellett a „h” betűjelzést használja?
7. cikk / 566 Munkaidőkeret bevezetése és a bérpótlékra való jogosultság
Kérdés: Településünkön a művelődési központban (alapító, fenntartó: önkormányzat, TEÁOR: könyvtári, levéltári tevékenység, a dolgozók jogviszonya: munkaviszony) 3 havi munkaidőkeret bevezetését tervezzük egyes munkavállalók tekintetében, mivel az intézményben számos olyan rendezvény lebonyolítására kerül sor, amely szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, olykor éjszakába nyúlóan kerül megrendezésre (pl. színházi előadás, koncert). A munkaidőkeret alkalmazása esetén milyen pótlékokkal kell számolnia az intézménynek?
8. cikk / 566 Eltérés a munkaszüneti napok körüli munkarendtől
Kérdés: Megszakítás nélkül működő munkáltató (kórház) a munkavállalói által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg (háromhavi munkaidőkeret). A munkáltatónál az egyes szervezeti egységekben dolgozók munkarendje eltérő. Egyik kiszolgáló szervezeti egységünk dolgozói hétfőtől péntekig 06.00–14.00 óráig tartó beosztásban végeznek munkát, a pihenőnapok szombaton és vasárnap kerülnek kiadásra. 2024. december hónapban a 7-i és 14-i szombatra pihenőnap, a 24-i és 27-i hétköznapokra munkavégzés került beosztásra részükre. A munkáltató a beosztást a folyamatos betegellátáshoz szükséges feltételek biztosítása érdekében határozta meg. Jogszerűen járt-e el a munkáltató, amikor a 15/2023. GFM rendelet szabályaitól eltérően határozta meg az érintett dolgozók munkaidő-beosztását?
9. cikk / 566 Munkaidő-beosztás a mezőgazdaságban
Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégünk (pl. szántás, vetés, aratás) háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Előfordul azonban, hogy a napi 12 óra munkavégzés nem elég (pl. aratáskor). Mit lehet tenni ilyenkor? Lehet 14–16 órát dolgozni egy nap? Lehet hat napnál többet dolgozni egyfolytában? Elég, ha 8 óra pihenőidőt kap ebben az időszakban? Ki kell adni utána a nem beosztott pihenőidőt? Meddig lehet így dolgoztatni egy munkavállalót? A mezőgazdasági munkák tavasztól őszig tartanak.
10. cikk / 566 Igazolatlan hiányzások elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő által alkalmazott munkaidőkeret végén a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint eljárva figyelembe vesszük egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről pedig a munkáltató által beosztott munkaidőt. Kölcsönvevő partnerünk azt kérte, hogy a munkáltató által beosztott munkaidő számításánál az igazolatlan hiányzásokkal érintett munkaidőt ne vegyük figyelembe, hogy a hiányzások által keletkezett többletórákra ne kelljen megfizetni a túlórapótlékot. Kérem szakmai állásfoglalásukat a kérdés kapcsán!
