Helyettesítési díj összege – akinek az illetményétől függ

Kérdés: A Kttv. 52. §-ának (4) bekezdése szerinti helyettesítés esetében, amikor betöltetlen köztisztviselői munkakört kell ellátni, hogyan határozható meg a helyettesítők száma és a díj mértéke? Lehetséges-e, hogy egy betöltetlen munkakört akár három fő helyettesítsen a saját illetményének 35%-a, 25%-a és 25%-a mértékéig? Kell-e a helyettesítési díjat úgy értelmezni, hogy az csak 50%-ig terjedhet, azaz vagy egy fő helyettesít 25% és 50% közötti illetményért, vagy maximum két fő 25-25%-ért? A Kttv. 52. §-ának (2) és a (4) bekezdéseiben foglalt helyettesítés esetében az elhatárolás alapja az, hogy a helyettesítőnek a munkakörébe tartozik-e a helyettesítés a munkaköri leírás alapján, vagy sem? Ettől függ, hogy a díjra a helyettesítő a helyettesített vagy a saját illetménye alapján és az első naptól vagy a harminc nap után jogosult?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója úgy dönt, hogy valamely betöltetlen köztisztviselői munkakör ellátását helyettesítéssel oldja meg, és ezt a feladatot a helyettesítő köztisztviselő részben vagy egészében többletfeladatként látja el, számára helyettesítési díj jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Külföldiek kölcsönzése magyar munkavállalók helyére

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésben a munkaviszony a kölcsönbe adó és a munkavállaló között áll fenn; a kölcsönvevő és a munkavállaló közötti kapcsolatra az ún. kikölcsönzés [Mt. 214. § (1) bek. e) pont] intézménye vonatkozik. A kikölcsönzés megszüntetésére, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés:

Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.

Részlet a válaszából: […] A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésnek [Kjt. 25. § (2) bek. f) pont fa) alpont] a közalkalmazottak esetében sincs akadálya, még akkor sem, ha az érintett a próbaidő alatt keresőképtelen, illetve emiatt táppénzben részesül. Mindazonáltal, ha az azonnali hatályú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Felmondási idő tartamának megállapítása

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy munkavállalói felmondás esetén hatvan nap a felmondási idő, míg munkáltatói felmondás esetén csak harminc nap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében általános szabály szerint a munkavállalói felmondás esetén minden esetben harminc nap a felmondási idő. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Sztrájkban való részvétel mint védett tulajdonság

Kérdés: A munkavállalóink sztrájkot szerveztek. Követeléseik egy része a munkáltató felé irányult (magasabb bérek), más részük viszont inkább politikai követelés volt (a külföldi munkavállalók foglalkoztathatóságának szigorítása a magyar munkaerőpiac és a bérek védelme érdekében). A sztrájk végül lezárult tavaly év végén. Idén a munkáltató átszervezést hajtott végre, és a belső állomány helyett kölcsönzöttekkel lát el időszakosan felmerülő feladatokat. Az átszervezés érintett több, tavaly a sztrájkban részt vevő, azt szervező személyt is, akik pert indítottak az egyenlő bánásmód megsértése (sztrájkban való részvételük) miatt. Alapos lehet a keresetük?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód követelményét – egyebek mellett – sérti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, azaz amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Apák felmondási védelme

Kérdés:

Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?

Részlet a válaszából: […] Általánosságban rögzítjük, az apákra többféle felmondási védelem – felmondási tilalom és felmondási korlátozás – is vonatkozik az Mt. alapján. Az alábbiakban elsőként ezeket vesszük sorra: a felmondási tilalom esetén a munkaviszonyt a munkáltató nem mondhatja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Jutalmazás és hátrányos megkülönböztetés

Kérdés: Egy önkormányzati óvodában dolgozom dajkaként. 2021. október végén lezsibbadt a jobb kezem, ezért nem tudtam dolgozni, táppénzre kellett mennem. A kézsebészeten megállapították, hogy alagútszindrómám van, és sürgősen meg kell műteni. 2022. februárban megműtötték a kezemet, ezután rehabilitációra kellett járni. 2022. június 1-én mentem vissza dolgozni. Decemberben a munkáltató jutalompénzt osztott, amiből én csak a felét kaptam, azzal az indokkal, hogy táppénzen voltam. Ez szerintem hátrányos megkülönböztetés. 2021-ben a kolléganőmmel két hónapig dolgoztunk napi tíz órában, emberhiány miatt, ami elvileg szabálytalan! A pluszórákat csúsztatásban kaptuk meg, de abban az évben is volt jutalom, mégsem kaptunk több pénzt, mint a többiek. Szerintem ez hátrányos megkülönböztetés.
Részlet a válaszából: […] A bírói gyakorlat szerint a jutalom olyan anyagi juttatás, amelynek megadása kérdésében a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt, így arra alanyi jogosultság nem szerezhető. A jutalmazással a munkáltató díjazhatja a kiemelkedő vagy a rendkívüli munkateljesítményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos megjegyezni: nem állapítható meg, hogy pontosan mi is a jogcíme a kérdéses juttatásnak, illetve azt mire tekintettel fizette a munkáltató, a leírtak alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a munkáltató az általa meghatározott feltételek és szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Jelenléti bónusz bevezetése

Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
Részlet a válaszából: […] A bónusz és a jutalom fogalmakat az Mt. nem használja, és így nem is definiálja. A gyakorlatban a jutalom jellemzően előre nem meghatározott, sem összegében, sem jogosultsági feltételeiben, hanem utólag, a munkáltató mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján adott juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Bruttó bércsökkentés a nyugdíjazásra figyelemmel

Kérdés: Társaságunk fő profilja hulladékgyűjtés és -szállítás. Tehergépkocsi-vezető munkakörben dolgozó kilenc munkavállalónk közül ketten elérték az öregséginyugdíj-korhatárt, de továbbra is szeretnének aktívan dolgozni, és társaságunk továbbra is foglalkoztatni kívánja őket. A társaság döntése alapján nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérét előzetesen a munkavállalóval közös megegyezéssel csökkentettük addig a mértékig, ameddig a nettó munkabére ugyanannyi lett, mint korábban, illetve a többi nem nyugdíjas státuszú munkavállaló esetében. Helyes-e a megítélésünk – különösen az Mt. 12. §-ában szabályozott egyenlő bánásmód követelményére tekintettel – a nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérének közös megegyezéssel történő csökkentését illetően, amelynek alapján az eltérő levonások miatt (a nyugdíjasok ugyanis mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alól) ugyanannyit kapnak kézhez, mint az ugyanebben a munkakörben dolgozó nem nyugdíjas státuszú munkavállalók? Az egyik nyugdíjas munkavállaló előzőleg és utólagosan is szóban sérelmezte a bruttó munkabérének csökkentését, mert állítása alapján más munkáltatóknál a nyugdíjas munkavállalók többet keresnek. Sérti-e társaságunk döntése az egyenlő bánásmód követelményét, amennyiben nyugdíjas státuszú munkavállalóink bruttó munkabére kevesebb, nettó munkabére viszont forintra ugyanannyi, mint nem nyugdíjas státuszban álló, ugyanezen munkakörben dolgozó munkavállalóinknak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a felek a munkaszerződésben az alapbér összegét közös megegyezéssel – kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal – módosították a nyugdíjasnak minősülő munkavállalók [Mt. 294. § (1) bek. g) pont] esetében. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
1
2
3
9