Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Azokat a személyeket, akik nyugdíjasnak minősülnek a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében nyugdíjas munkavállaló, akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),b) az öregségi nyugdíjkorhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

SZÉP-kártya-juttatás részmunkaidő esetén

Kérdés: SZÉP-kártya-juttatásokkal kapcsolatban kérdezzük: A munkáltató ugyanakkora összeget szeretne juttatni a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott kollégáknak is, tehát nem szeretné arányosítani az összeget részmunkaidős foglalkoztatás esetén. Ezt megteheti?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Távollét - kizáró ok egyéb juttatásnál

Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem pontosan derül ki, hogy mi az "egyéb juttatás" jogosultsági feltétele. Általában nincs akadálya, hogy a munkáltató egy adott juttatást a ténylegesen munkában töltött időhöz kössön, például úgy rendelkezzen, hogy abban csak azok részesülhetnek, akiknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Jelenléthez kötött prémium kifizetése

Kérdés: Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség - az üzemi baleset kivételével - nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]. Ilyen szabálynak minősül az egyenlő bánásmód elvének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Éjszakai munkaidő-beosztás - tilalom és következmények

Kérdés: Az Mt. 113. §-ának (3) bekezdése alapján látnak lehetőséget arra, hogy a női munkavállalót bármilyen megoldással éjszakai munkára oszthassa be a munkáltató? Ha ez nem lehetséges, és a munkáltatónál nincs olyan munkakör, ahol ne lenne éjszakai munkavégzés, akkor a munkáltatónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 113. §-ának (3) bekezdése - utalva ugyanezen szakasz (1) bekezdésének a) és b) pontjára - kimondja, hogy nem rendelhető el éjszakai munka a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint általánosságban a gyermekét egyedül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Magasabb bér az "expat" tanároknak

Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?
Részlet a válaszából: […] A Magyarországon nyilvántartásba vett és engedéllyel rendelkező nemzetközi iskolánál foglalkoztatottak munkavállalókkal munkaviszonyt létesítenek. Az Mt. 12. §-a kimondja: a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta - mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény -, nem kap semmit?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak a munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jogcímeken és mértékeken felül bármilyen juttatást adhat. A juttatásról ilyenkor mérlegelési jogkörben dönt, vagyis azzal szemben igény abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Béremelés utólag és a felmondási idejüket töltők

Kérdés: Egy cégnél minden évben április hónapban utólag van béremelés, az előző évi teljesítményértékelés alapján kapnak a kollégák százalékos emelést attól függően, hogy ki hogyan teljesített, és kit hogyan értékelt a vezetője. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja meg az emelést annak a kollégának, aki például április utolsó napján felmondott, felmondási idejét letölti, illetve egyik felmondás alatt álló kollégának megadja, másiknak nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a visszamenőleges hatályú béremelésről szóló döntés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. Amérlegelési jogkörben hozott döntések esetén is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, és tilos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Eseti helyettesítések elosztása a tantestületi tagok között

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 17. §-ának (5) bekezdése az egy pedagógusnak elrendelhető eseti helyettesítés időkorlátjait állapítja meg. Mivel a szabályban szereplő keretek között elég nagy mozgástere van a munkáltatónak, hogyan kell biztosítanunk az arányos és egyenletes elosztást a nevelőtestület tagjai között? Attól függően ugyanis, milyen órát kell helyettesíteni, eltérő lehet a különböző szakos tanárokkal szembeni munkáltatói elvárás, és ez tantestületünkben feszültséget eredményez.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály szerint az eseti helyettesítés címén az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a 2, egy tanítási héten a 6 órát nem haladhatja meg. Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3
8