Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos megjegyezni: nem állapítható meg, hogy pontosan mi is a jogcíme a kérdéses juttatásnak, illetve azt mire tekintettel fizette a munkáltató, a leírtak alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a munkáltató az általa meghatározott feltételek és szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Jelenléti bónusz bevezetése

Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
Részlet a válaszából: […] A bónusz és a jutalom fogalmakat az Mt. nem használja, és így nem is definiálja. A gyakorlatban a jutalom jellemzően előre nem meghatározott, sem összegében, sem jogosultsági feltételeiben, hanem utólag, a munkáltató mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján adott juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Bruttó bércsökkentés a nyugdíjazásra figyelemmel

Kérdés: Társaságunk fő profilja hulladékgyűjtés és -szállítás. Tehergépkocsi-vezető munkakörben dolgozó kilenc munkavállalónk közül ketten elérték az öregséginyugdíj-korhatárt, de továbbra is szeretnének aktívan dolgozni, és társaságunk továbbra is foglalkoztatni kívánja őket. A társaság döntése alapján nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérét előzetesen a munkavállalóval közös megegyezéssel csökkentettük addig a mértékig, ameddig a nettó munkabére ugyanannyi lett, mint korábban, illetve a többi nem nyugdíjas státuszú munkavállaló esetében. Helyes-e a megítélésünk - különösen az Mt. 12. §-ában szabályozott egyenlő bánásmód követelményére tekintettel - a nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérének közös megegyezéssel történő csökkentését illetően, amelynek alapján az eltérő levonások miatt (a nyugdíjasok ugyanis mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alól) ugyanannyit kapnak kézhez, mint az ugyanebben a munkakörben dolgozó nem nyugdíjas státuszú munkavállalók? Az egyik nyugdíjas munkavállaló előzőleg és utólagosan is szóban sérelmezte a bruttó munkabérének csökkentését, mert állítása alapján más munkáltatóknál a nyugdíjas munkavállalók többet keresnek. Sérti-e társaságunk döntése az egyenlő bánásmód követelményét, amennyiben nyugdíjas státuszú munkavállalóink bruttó munkabére kevesebb, nettó munkabére viszont forintra ugyanannyi, mint nem nyugdíjas státuszban álló, ugyanezen munkakörben dolgozó munkavállalóinknak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a felek a munkaszerződésben az alapbér összegét közös megegyezéssel - kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal - módosították a nyugdíjasnak minősülő munkavállalók [Mt. 294. § (1) bek. g) pont] esetében. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Oltatlan pedagógusok elhelyezkedése

Kérdés: Magyar-történelem szakos tanárként több állásinterjúmon is azzal kellett szembesülnöm, hogy azért nem engem választanak, mert nem vagyok Covid-19 ellen beoltva, pedig tudomásom szerint jelenleg nincs oltási kötelezettség a tanárok számára. Ez - véleményem szerint - hátrányos megkülönböztetés. Milyen lehetőségeket biztosít számomra a jogszabály?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok Covid elleni kötelező védőoltását az 599/2021. Korm. rendelet írta elő, mely jogszabály a 2021. évi I. törvény hatályvesztésével egyidejűleg, 2022. május 31-én hatályon kívül helyezésre került. 2022. június 1-jétől tehát nincs olyan hatályos rendelkezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A "GYES-ről" való visszatérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Vezetői engedély és a home office biztosítása

Kérdés: Sérti-e az egyenlő bánásmód intézményét, ha vezetői engedély alapján egy-egy munkavállalónak a belső szabályzatban előírtnál több home office napot biztosítunk? Az indok a több home office-ra érthető és elfogadható a munkáltató számára.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. §). Az egyenlő bánásmódra, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmára irányadó szabályokat elsődlegesen az Ebktv. határozza meg. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Azokat a személyeket, akik nyugdíjasnak minősülnek a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében nyugdíjas munkavállaló, akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),b) az öregségi nyugdíjkorhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

SZÉP-kártya-juttatás részmunkaidő esetén

Kérdés: SZÉP-kártya-juttatásokkal kapcsolatban kérdezzük: A munkáltató ugyanakkora összeget szeretne juttatni a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott kollégáknak is, tehát nem szeretné arányosítani az összeget részmunkaidős foglalkoztatás esetén. Ezt megteheti?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Távollét - kizáró ok egyéb juttatásnál

Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem pontosan derül ki, hogy mi az "egyéb juttatás" jogosultsági feltétele. Általában nincs akadálya, hogy a munkáltató egy adott juttatást a ténylegesen munkában töltött időhöz kössön, például úgy rendelkezzen, hogy abban csak azok részesülhetnek, akiknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.
1
2
3
9