Felmondási idő tartamának megállapítása

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy munkavállalói felmondás esetén hatvan nap a felmondási idő, míg munkáltatói felmondás esetén csak harminc nap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében általános szabály szerint a munkavállalói felmondás esetén minden esetben harminc nap a felmondási idő. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Sztrájkban való részvétel mint védett tulajdonság

Kérdés: A munkavállalóink sztrájkot szerveztek. Követeléseik egy része a munkáltató felé irányult (magasabb bérek), más részük viszont inkább politikai követelés volt (a külföldi munkavállalók foglalkoztathatóságának szigorítása a magyar munkaerőpiac és a bérek védelme érdekében). A sztrájk végül lezárult tavaly év végén. Idén a munkáltató átszervezést hajtott végre, és a belső állomány helyett kölcsönzöttekkel lát el időszakosan felmerülő feladatokat. Az átszervezés érintett több, tavaly a sztrájkban részt vevő, azt szervező személyt is, akik pert indítottak az egyenlő bánásmód megsértése (sztrájkban való részvételük) miatt. Alapos lehet a keresetük?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód követelményét - egyebek mellett - sérti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, azaz amikor a személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Apák felmondási védelme

Kérdés: Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban rögzítjük, az apákra többféle felmondási védelem - felmondási tilalom és felmondási korlátozás - is vonatkozik az Mt. alapján. Az alábbiakban elsőként ezeket vesszük sorra: a felmondási tilalom esetén a munkaviszonyt a munkáltató nem mondhatja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Jutalmazás és hátrányos megkülönböztetés

Kérdés: Egy önkormányzati óvodában dolgozom dajkaként. 2021. október végén lezsibbadt a jobb kezem, ezért nem tudtam dolgozni, táppénzre kellett mennem. A kézsebészeten megállapították, hogy alagútszindrómám van, és sürgősen meg kell műteni. 2022. februárban megműtötték a kezemet, ezután rehabilitációra kellett járni. 2022. június 1-én mentem vissza dolgozni. Decemberben a munkáltató jutalompénzt osztott, amiből én csak a felét kaptam, azzal az indokkal, hogy táppénzen voltam. Ez szerintem hátrányos megkülönböztetés. 2021-ben a kolléganőmmel két hónapig dolgoztunk napi tíz órában, emberhiány miatt, ami elvileg szabálytalan! A pluszórákat csúsztatásban kaptuk meg, de abban az évben is volt jutalom, mégsem kaptunk több pénzt, mint a többiek. Szerintem ez hátrányos megkülönböztetés.
Részlet a válaszából: […] A bírói gyakorlat szerint a jutalom olyan anyagi juttatás, amelynek megadása kérdésében a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt, így arra alanyi jogosultság nem szerezhető. A jutalmazással a munkáltató díjazhatja a kiemelkedő vagy a rendkívüli munkateljesítményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos megjegyezni: nem állapítható meg, hogy pontosan mi is a jogcíme a kérdéses juttatásnak, illetve azt mire tekintettel fizette a munkáltató, a leírtak alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a munkáltató az általa meghatározott feltételek és szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Jelenléti bónusz bevezetése

Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
Részlet a válaszából: […] A bónusz és a jutalom fogalmakat az Mt. nem használja, és így nem is definiálja. A gyakorlatban a jutalom jellemzően előre nem meghatározott, sem összegében, sem jogosultsági feltételeiben, hanem utólag, a munkáltató mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján adott juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Bruttó bércsökkentés a nyugdíjazásra figyelemmel

Kérdés: Társaságunk fő profilja hulladékgyűjtés és -szállítás. Tehergépkocsi-vezető munkakörben dolgozó kilenc munkavállalónk közül ketten elérték az öregséginyugdíj-korhatárt, de továbbra is szeretnének aktívan dolgozni, és társaságunk továbbra is foglalkoztatni kívánja őket. A társaság döntése alapján nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérét előzetesen a munkavállalóval közös megegyezéssel csökkentettük addig a mértékig, ameddig a nettó munkabére ugyanannyi lett, mint korábban, illetve a többi nem nyugdíjas státuszú munkavállaló esetében. Helyes-e a megítélésünk - különösen az Mt. 12. §-ában szabályozott egyenlő bánásmód követelményére tekintettel - a nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérének közös megegyezéssel történő csökkentését illetően, amelynek alapján az eltérő levonások miatt (a nyugdíjasok ugyanis mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alól) ugyanannyit kapnak kézhez, mint az ugyanebben a munkakörben dolgozó nem nyugdíjas státuszú munkavállalók? Az egyik nyugdíjas munkavállaló előzőleg és utólagosan is szóban sérelmezte a bruttó munkabérének csökkentését, mert állítása alapján más munkáltatóknál a nyugdíjas munkavállalók többet keresnek. Sérti-e társaságunk döntése az egyenlő bánásmód követelményét, amennyiben nyugdíjas státuszú munkavállalóink bruttó munkabére kevesebb, nettó munkabére viszont forintra ugyanannyi, mint nem nyugdíjas státuszban álló, ugyanezen munkakörben dolgozó munkavállalóinknak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a felek a munkaszerződésben az alapbér összegét közös megegyezéssel - kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal - módosították a nyugdíjasnak minősülő munkavállalók [Mt. 294. § (1) bek. g) pont] esetében. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Oltatlan pedagógusok elhelyezkedése

Kérdés: Magyar-történelem szakos tanárként több állásinterjúmon is azzal kellett szembesülnöm, hogy azért nem engem választanak, mert nem vagyok Covid-19 ellen beoltva, pedig tudomásom szerint jelenleg nincs oltási kötelezettség a tanárok számára. Ez - véleményem szerint - hátrányos megkülönböztetés. Milyen lehetőségeket biztosít számomra a jogszabály?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok Covid elleni kötelező védőoltását az 599/2021. Korm. rendelet írta elő, mely jogszabály a 2021. évi I. törvény hatályvesztésével egyidejűleg, 2022. május 31-én hatályon kívül helyezésre került. 2022. június 1-jétől tehát nincs olyan hatályos rendelkezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A "GYES-ről" való visszatérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Vezetői engedély és a home office biztosítása

Kérdés: Sérti-e az egyenlő bánásmód intézményét, ha vezetői engedély alapján egy-egy munkavállalónak a belső szabályzatban előírtnál több home office napot biztosítunk? Az indok a több home office-ra érthető és elfogadható a munkáltató számára.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. §). Az egyenlő bánásmódra, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmára irányadó szabályokat elsődlegesen az Ebktv. határozza meg. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
1
2
3
9