Magasabb bér az "expat" tanároknak

Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...bér összegében megnyilvánuló megkülönböztetés jogszerű indokát.Ezt támasztja alá az Ebktv. is, melynek 8. §-a alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Átszervezés megítélése a munkavállalói véleménynyilvánítás tükrében

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezésre hivatkozással felmondtuk. A felmondás átadásakor már hangot adott annak az álláspontjának, miszerint a felmondás diszkriminatív, ugyanis annak alapja a cég működését és jövőjét illetően kialakított eltérő véleménye - mint egyéb helyzet- volt. Ezzel szemben a valóság az, hogy sem a felmondásnak, sem az átszervezésnek nincs köze a munkavállaló korábbi véleménynyilvánításaihoz. Ha munkaügyi perre kerül sor, mire számíthatunk?
Részlet a válaszából: […] ...végbement-e, és érintette-e a munkavállaló munkakörét. Ez utóbbi két körülményt Önöknek kell bizonyítani. Ha a munkavállaló a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére is hivatkozik az eljárás során, az Ebktv. 19. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Szakszervezeti tagok - az elmaradt béremelés sérelme

Kérdés: A munkáltató sajátos rendben adja ki a szabadságokat, amelyek elszámolásával nem értünk egyet, nemrég vita is volt ebből a vezetéssel. A következő béremelés során a megbeszélésen részt vevő szakszervezeti tagok bére változatlan maradt, nem kaptak emelést. Szerintünk ez megtorlás a munkáltató részéről, a szabadsággal kapcsolatos vita miatt. Kérjük szíves véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...ér (pl. azokat a szakszervezeti tagokat, akik a vitán részt vettek), a munkáltatói magatartás (a béremelésből való kihagyás) a közvetlen hátrányos megkülönböztetés tényállását (Ebktv. 8. §) valósíthatja meg. Ha pedig a vitán részt vevő személyek esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Pedagógus munkaköri pótszabadsága - munkával töltve

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése szerinti 25 munkanap pótszabadságból 15-öt a munkáltató igénybe vehet. Miként teheti ezt meg? Megteheti-e például, hogy a tantestület egyik tagját dolgoztatja, másokat nem? Nyár elején 3 napra berendeltek, hogy ingyen korrepetáljak egy bukott diákot, miközben kollégáim nyugodtan tölthették a szabadságukat. Mondhattam volna nemet?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaköri pótszabadsága terhére.Ez független attól, hogy más kollégák számára ilyen feladat végzését elrendeli-e a munkáltató. A hátrányos megkülönböztetés kérdése általában nem merülhet fel, az ugyanis csak akkor tiltott az Ebktv. alapján, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...áll. Ennek eldöntése ugyanakkor nem nélkülözhetetlen az Ön által felvetett kérdés megválaszolásához, a jogviszony jellege ugyanis a hátrányos megkülönböztetés megállapíthatósága tekintetében nem releváns, mivel a munkáltatónak mindegyik jogviszonyban meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Életkoron alapuló diszkrimináció és a fiataloknak járó pótszabadság

Kérdés: A vállalat keresi azokat a lehetőségeket, hogy a béren túl milyen dolgozói juttatásokkal tudja a munkavállalóit megtartani. Van-e arra lehetőség, hogy a fiatal munkavállalókat, akik a létszám majd egyharmadát jelentik (és különböző munkakörökben vannak foglalkoztatva), bizonyos kor alatt, a többségi állami tulajdonban lévő vállalat pótszabadságban részesítse? Ez az intézkedés nem sérti-e az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit? Ha igen, milyen lehetőségek vannak egy hasonló kezdeményezés kivitelezésére?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt életkora miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Egyenlő bánásmód megsértése álláshirdetés során

Kérdés: Cégünknél egy bejelentés miatt vizsgálódik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Rakodómunkás munkakörre ugyanis csak negyvenöt év alatti férfiak jelentkezését vártuk, hiszen tapasztalataink szerint az idősebb kollégák nem bírják huzamosan a terhelést, és nem szeretnénk állandóan új embereket keresni, ha emiatt felmondanának. Lehet emiatt problémánk a vizsgálat során?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebtv. 7. § (1) bek.]. A törvény azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szakszervezet tájékoztatása a jutalmazásról

Kérdés: Vállalatunk dolgozói a júliusi bérrel együtt kapták meg az első féléves jutalmat. Nem mindenki részesül jutalomban, csak akit a vezetője az erre vonatkozó szabályzat alapján erre jelöl. A szakszervezet számos kérdést tett fel a munkáltatónak a jutalmazással kapcsolatban, mivel idén a korábbiakhoz képest sokan, a munkavállalók közel 20%-a nem kapott jutalmat. Többek között a jutalmazásból kizártak pontos arányára, ennek indokaira és arra is kíváncsiak, hogy a jutalomkeret fel nem használt részét mire fogja fordítani a munkáltató. Köteles vagyok megadni ezt a tájékoztatást, ha egyébként ilyesmit nem ír elő a szakszervezettel kötött együttműködési megállapodásunk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban kérhet tájékoztatást [Mt. 272. § (4) bek.]. A munkáltató a tájékoztatást akkor tagadhatja meg, ha a szakszervezet által kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű - 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen - iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap - nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem - közhasznú foglalkoztatásban veszek részt -, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval - nem tudnak ülőmunkát biztosítani -, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] ...tartani(Mt. 5. §). E követelmény sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató amunkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéstalkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azokalkalmazásakor:- a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.