Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

95 találat a megadott munkaszerződés módosítása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Első számú vezető munkakörének módosítása

Kérdés: A korábbi ügyvezetőnk munkaszerződéssel dolgozott, a szerződés tartalmazta, hogy a munkáltató első számú vezetőjeként vezető állású munkavállalónak minősül. Ezt követően csak a munkakörét módosították, a munkaszerződés minden más pontja változatlanul hatályos maradt. A munkaköre alapján nem minősül az első számú vezető helyettesének. A szerződés módosítását követően vezető állású munkavállalói minőségben marad-e, vagy az megszűnik?
Részlet a válaszból: […]vezető állású munkavállalónak minősülő munkavállalót, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].Amennyiben a munkavállaló a munkáltató első számú vezetőjeként minősül vezető állású munkavállalónak, a munkaköre megváltozásával ez a minősége is megváltozhatott. Ha a munkaszerződése nem mondja ki kifejezetten erre az új munkakörére nézve (és ezzel együtt az alapbére nem éri el a törvényi minimális mértéket, azaz a legkisebb munkabér hétszeresét), csak a törvény alapján minősülhet a továbbiakban vezető állású munkavállalónak.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4246

2. találat: Készenléti jellegű munkakör napi nyolcórás munkaidőben

Kérdés: Új munkavállalót vettünk fel, a munkaszerződésében úgy állapodtunk meg, hogy a napi munkaidejének mértéke nyolc óra. A munkavállaló munkaköre valójában készenléti jellegűnek minősül, mert a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Kötelesek lettünk volna megállapodni vele a hosszabb teljes napi munkaidőben - például tíz vagy tizenkét órában? Ha igen, kell-e módosítani a munkaszerződését ennek érdekében?
Részlet a válaszból: […]hogy helyesen minősítették a munkavállaló munkakörét készenléti jellegűnek. Általános szabály szerint a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő) [Mt. 92. § (1) bek.], ugyanakkor az Mt. biztosítja annak lehetőségét, hogy a felek megállapodásuk alapján a teljes napi munkaidőt legfeljebb napi tizenkét órára emelhessék, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója. Ez az ún. hosszabb teljes napi munkaidő.Önmagában az a tény, hogy valamely munkavállaló munkaköre készenléti jellegűnek minősül, nem jelenti egyben azt is, hogy esetében kötelező lenne hosszabb teljes napi munkaidőben megállapodniuk a feleknek. Mivel ez csupán egy lehetőség, a feleknek sem a munkaszerződés megkötése során, sem azt követően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4241

3. találat: Munkaviszony módosítása többmunkáltatós munkaviszonnyá

Kérdés: Lehet-e jogszerűen egy már fennálló munkaviszonyt módosítani olyan munkaviszonnyá, amelyben több munkáltató áll az egyik oldalon? Az egyik munkatársunk munkájára ugyanis szükség lenne egy üzleti partnerünknél, és ily módon a két munkáltató együttesen foglalkoztatná őt. Ha igen, lehetséges-e úgy rendelkezni, hogy a munkabér fizetésének kötelezettsége csak az egyik munkáltatót terhelje?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyt át lehessen alakítani "többmunkáltatós" munkaviszonnyá. A munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel módosíthatják, így megítélésünk szerint az eredeti munkaviszony alanyai megállapodhatnak abban, hogy a jövőben a munkaviszonyt többmunkáltatós munkaszerződéssé alakítják át, és ennek érdekében a megállapodásukba egy harmadik személyt, azaz egy második munkáltatót is bevonnak, aki szintén alanyává válik a módosított munkaszerződésnek.Mivel az Mt. kifejezetten előírja: a munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti [Mt. 195. § (2) bek.], abban is meg lehet állapodni, hogy a munkáltatók egymás közötti viszonyában csak egyikük járul ténylegesen hozzá a munkabérek kifizetéséhez. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4175

4. találat: Munkaszerződés-módosítás a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]módosíthatják, azaz egyező akaratra van hozzá szükség. A munkavállaló tehát nem kötelezhető arra, hogy a munkaidő mellett a munkakör módosításában is megállapodjon a munkáltatóval. A munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettség a munkaszerződés szerint terheli [Mt. 51. § (1) bek.], azaz az abban meghatározott munkakörben kell azt teljesítenie.Amennyiben a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségének a munkáltató nem tud eleget tenni, akkor élhet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségével (Mt. 53. §), és ideiglenesen más munkakörben foglalkoztathatja a munkavállalót, vagy egyéb munkaszervezési eszközöket (pl. munka­időkeret) is igénybe vehet. Amennyiben ezeket kimeríti, vagy nem kíván élni velük, az állásidő szabályait kell alkalmazni, mivel a beosztás szerinti munkaidőben a kérdés alapján nem fogja tudni munkával ellátni a munkavállalót.Ha ezek ismeretében a munkavállaló továbbra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4171

5. találat: Munkaszerződés módosítása e-mailben

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését "hagyományos" módon, papíralapon kötöttük. Mivel sok munkavállalónk otthonról dolgozik, egyre nagyobb igény merül fel a jelenlegi helyzetben, hogy elektronikus úton módosítsuk a munkaszerződéseket. Lehetőség van-e arra, hogy elektronikus levélben tegyük meg az ajánlatot a módosításra, amelyet a munkavállaló szintén ilyen módon fogad el az általa írott válasz-e-mailben?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor [Mt. 22. § (2) bek. a) pont]. Ebből következően, amennyiben az elektronikus levélben lévő ajánlat, majd az arra érkező válaszlevél a munkaszerződés módosítására irányul, és a felek akaratnyilatkozatai kölcsönösen találkoznak, akkor lehetségesnek tartjuk azt, hogy ilyen formában kerüljön sor a munkaszerződés módosítására. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy az e-mailek maradéktalanul megfeleljenek az Mt. idézett hármas követelményrendszerének (változatlan visszaidézhetőség, a nyilatkozattevők személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosíthatósága). Az e-mai­len történő jognyilatkozattétel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4138

6. találat: Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszból: […]megállapítható: a felek a munkáltató kezdeményezésére anélkül módosították a munkaszerződés díjazásra vonatkozó rendelkezéseit, hogy azt írásba foglalták volna. Ajognyilatkozatokat a Ptk. 6:4. §-ának (2) bekezdése értelmében ráutaló magatartással is meg lehet tenni, e rendelkezés az Mt. 31. §-a értelmében a munkaviszonyra is irányadó. Noha a munkaszerződést általános szabály szerint csak írásban lehetséges módosítani [Mt. 22. § (3) bek., 44. §], az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható abban az esetben, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22. § (4) bek.]. Mivel az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés módosításának érvénytelenségére egyedül a munkavállaló - a módosítás hatálybalépését követő harminc napon belül - hivatkozhat (figyelemmel az Mt. 58. §-ára, amelynek értelmében a munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat - így az Mt. 44. §-át is - kell megfelelően alkalmazni), a munkavállaló több mint másfél évvel ezt követően nem hivatkozhat az alaki kötöttség megsértésére. Ezen túlmenően a tényállásból az tűnik ki, hogy a munkavállaló a munkáltató munkaszerződés módosítására irányuló közlését (ajánlatát) nem kifogásolta, ráutaló magatartásával tudomásul vette a módosult helyzetet, és huzamos időn - másfél éven - keresztül azt magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ezt erősíti az is, hogy amennyiben a munkavállaló a munkáltató magatartását egyoldalú munkaszerződés-módosításnak értékelte volna, a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kellett volna előterjesztenie [Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4129

7. találat: Munkaidő-módosítás változatlan alapbérrel

Kérdés: Jogszerűen megteheti-e a munkáltató, hogy a napi 4 órás munkaidőt napi 8 órára emelje bérváltozás nélkül? Most a bruttó munkabérem 450 000 forint, és ez 8 órás munkaidőnél változatlan lenne.
Részlet a válaszból: […]szerződésmódosítása ellen a munkavállaló bírósághoz fordulhat, az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül [Mt. 287. § (1) bek. a) pont]. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy a felek csak a munkaidőt módosítsák (emeljék fel 8 órára), és e mellé az alapbért változatlanul hagyják. Ez ugyan egységnyi időre nézve bércsökkentést jelent, de az alapbér a felek megállapodásának tárgya, amelyet alapvetően csak két körülmény korlátoz:-az alapbér nem lehet alacsonyabb a minimálbér (garantált bérminimum) összegénél (20/2021. Korm. rendelet 2. §);-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4127

8. találat: Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszból: […]vezető beosztást betöltő munkavállalóról van szó - köteles eleget tenni a munkavállaló kérésének. Ennek megtagadása a munkaviszonyból eredő kötelezettség lényeges megszegésének minősül megítélésünk szerint. Ajogalkotó nem teszi lehetővé az egyedi szempontok mérlegelését, így például nem lehetséges a munkakörből fakadó feladatok mennyiségére, sajátosságaira hivatkozni annak alátámasztásaként, hogy a munkáltató miért nem tud eleget tenni a munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatának.A munkavállaló munkaviszonya álláspontunk szerint jogszerűen nem szüntethető meg felmondással önmagában arra hivatkozással, hogy részmunkaidősként a munkáltató nem tudja őt foglalkoztatni. Ez nyilvánvaló módon jogellenes, hiszen a felmondás indokolása nem lenne okszerű [Mt. 64. § (2) bek., MK 95.]. Ha pedig okszerű is lenne, és az a munkavállaló valamely védett tulajdonságával (anyaságával, apaságával) függene össze, sértené az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4118

9. találat: Home office - jogi megoldás a veszélyhelyzet után

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a járványügyi veszélyhelyzet után is kihasználnánk a home office nyújtotta előnyöket. Ezt azonban nem állandóan, csupán eseti jelleggel, hetente egy-egy alkalommal vehetnék igénybe a munkavállalók. Szükség van-e jelen helyzetben a munkaszerződések módosítására például akként, hogy a munkavégzés helyét Magyarország területére határoznánk meg annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helye "beleférjen"? Ha nem módosítjuk, vonatkozik-e erre a home office-ra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás negyvennégy munkanapos időbeli korlátja?
Részlet a válaszból: […]53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, hiszen a munkáltató nem kötelezi a munkavállalót arra, hogy az otthonában végezzen munkát, hanem csupán arról van szó, hogy saját mérlegelési jogkörében eljárva, egyoldalúan kötelezettséget vállal (Mt. 16. §) arra, hogy amennyiben a munkavállaló él e lehetőséggel, az általa megjelölt lesz a munkavégzés helye. Ebből következik az is, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - naptári évenkénti 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát kitevő - felső korlátja sem alkalmazandó.Ha a munkáltató egyoldalúan rendeli el a home office-t, annak kereteit is maga jogosult meghatározni. Így időben korlátozhatja az igénybevétel lehetőségét (pl. hetente egy alkalomra, határozott időre), de jogosult a visszavonás jogát is biztosítani a maga számára. Ugyanakkor amennyiben a visszavonás jogát a munkáltató nem köti ki (pl. munkáltatói szabályzatban), akkor csak az Mt. 16. §-ának (2) bekezdésében rögzített feltételek esetén módosíthatja a kötelezettségvállalása tartalmát.Összegezve:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3950

10. találat: Munkakörtől eltérő feladat ellátása - utasításra vagy szerződés/kinevezés módosítással

Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy éven belül 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Jelen esetben "átirányításról" lenne szó. Ha lejár a 44 beosztás szerinti munkanap, van-e lehetőség rá, hogy közös megegyezéssel az átirányítást a felek meghosszabbítsák, esetleg a veszélyhelyzet idejére?
Részlet a válaszból: […]jogviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben a munkáltató a közalkalmazottat egyoldalú utasítás alapján a kinevezésében foglaltaktól eltérő munkakörben egy naptári éven belül 44 beosztás szerinti munkanapot már foglalkoztatta, semmi akadálya nincs annak, hogy ezen időtartam elteltével a felek közös megegyezéssel határozott időre - például a járványügyi veszélyhelyzet idejére vagy általuk meghatározott más időtartamra - meghosszabbítsák az eltérő munkakörben történő munkavégzés kötelezettségét. Megjegyzendő, a felek a kinevezésben foglalt munkakört akár határozatlan időre is módosíthatják. Az Mt. 53. §-a ugyanis a kinevezéstől eltérő foglalkoztatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3887
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést