Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, hiszen a munkáltató nem kötelezi a munkavállalót arra, hogy az otthonában végezzen munkát, hanem csupán arról van szó, hogy saját mérlegelési jogkörében eljárva, egyoldalúan kötelezettséget vállal (Mt. 16. §) arra, hogy amennyiben a munkavállaló él e lehetőséggel, az általa megjelölt lesz a munkavégzés helye. Ebből következik az is, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - naptári évenkénti 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát kitevő - felső korlátja sem alkalmazandó.Ha a munkáltató egyoldalúan rendeli el a home office-t, annak kereteit is maga jogosult meghatározni. Így időben korlátozhatja az igénybevétel lehetőségét (pl. hetente egy alkalomra, határozott időre), de jogosult a visszavonás jogát is biztosítani a maga számára. Ugyanakkor amennyiben a visszavonás jogát a munkáltató nem köti ki (pl. munkáltatói szabályzatban), akkor csak az Mt. 16. §-ának (2) bekezdésében rögzített feltételek esetén módosíthatja a kötelezettségvállalása tartalmát.Összegezve:[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben a munkáltató a közalkalmazottat egyoldalú utasítás alapján a kinevezésében foglaltaktól eltérő munkakörben egy naptári éven belül 44 beosztás szerinti munkanapot már foglalkoztatta, semmi akadálya nincs annak, hogy ezen időtartam elteltével a felek közös megegyezéssel határozott időre - például a járványügyi veszélyhelyzet idejére vagy általuk meghatározott más időtartamra - meghosszabbítsák az eltérő munkakörben történő munkavégzés kötelezettségét. Megjegyzendő, a felek a kinevezésben foglalt munkakört akár határozatlan időre is módosíthatják. Az Mt. 53. §-a ugyanis a kinevezéstől eltérő foglalkoztatást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ha ezt különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok indokolja [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Erre az időtartamra viszont díjazás nem illeti meg (Mt. 146. §). Ekkor tehát nem kell megegyezni a munkáltatóval a fizetés nélküli távollétben, hanem a mentesülés alanyi jogon jár, feltéve persze, hogy a helyzet különös méltánylást érdemel. A váratlanul bejelentett iskolabezárás első napjai, vagy a gyermekekkel eredetileg otthon maradó nagyszülő megbetegedése lehet például ilyen körülmény, ami miatt minden további nélkül igazoltan hiányzik a gyermekét otthon felügyelő szülő.Köztes megoldás lehet a részmunkaidőre való átállás is. A felek közös megegyezéssel ugyanis csökkenthetik a munkaszerződés szerinti munkaidő mértékét (Mt. 58. §). Ekkor azonban tekintettel kell lenni arra, hogy - a felek eltérő megállapodása hiányában - részmunkaidő esetén a munkaidő mértékével[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részmunkaidőre módosítani [Mt. 61. § (3) bek.]. Ez alapján megállapítható, hogy ez év januárjától a módosítás kiterjesztette a munkavállaló kérelmére történő részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét. A munkavállaló egyoldalú kérelme alapján a munkáltató nem mérlegelhet, köteles a munkavállaló kérésére a teljes munkaidős munkaviszonyt napi négyórás munkaviszonyra módosítani. Az Mt. nem köti e rendelkezés alkalmazását ahhoz sem, hogy a kérelmező munkavállaló csak akkor veheti igénybe az egyoldalú módosítás kedvezményét, ha egyébként "visszatér" a munkahelyére (pl. azért, mert korábban szülési szabadságon, vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon volt). Az a munkavállaló is élhet e jogával, aki ezt megelőzően nem volt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatvan napon belül [Mt. 123. § (3) bek.]. Természetesen, ha időközben megszűnik a jogosultság, akkor csak az addig terjedő időre (időarányosan) kell megadni a szabadságot. A pótszabadságra való jogosultság igazolására fel lehet hívni a munkavállalót, nem kötelező igényét csupán egy nyilatkozat alapján elfogadni. Az Mt. szerint a pótszabadság a munkavállalónak a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek után jár a 16. életévig [Mt. 294. § (1) bek. c) pont, 118. § (1)-(3) bek.].A családtámogatási szabályok szerint a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [Cst. 4. § k) pont]. E tekintetben szülőnek minősül a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozó rendelkezések, amelyek annak formáit maximalizálják, és a pihenőidők legalacsonyabb mértékeit megállapítják. Ezen szabályokat tenné súlytalanná az, ha egymás mellett több munkaviszony is fennállhatna ugyanazon felek között, még ha más munkakörre is. Ebből következően álláspontunk szerint - még ha a törvény kifejezetten nem is mondja ki - a munkajog alapvető intézményéből következik, hogy ugyanazon felek között csak egy munkaviszony állhat fenn. Alátámasztja ezt, hogy még az alapvetően rövid idejű egyszerűsített foglalkoztatást sem engedi meg a jogalkotó második munkaviszonyként [Mt. 201. § (1) bek.].A fentiekből következően álláspontunk szerint nem lehetséges a fizetés nélküli szabadságon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetésére.Más kérdés, hogy a munkáltató a beleegyezése nélkül nem tudja jogszerűen foglalkoztatni a munkavállalót az új munkahelyen és az új munkakörben. Amíg a munkaszerződés a felek közös akaratával nem kerül módosításra, a munkáltató legfeljebb csak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányadó szabályok szerint kötelezheti őt a hozzájárulása nélkül arra, hogy a szerződésben kikötöttől eltérő munkahelyen és munkakörben dolgozzék. Ez a lehetőség is csupán naptári évenként legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapra vagy 352 órára áll fenn [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Ekkor is köteles a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe venni. E kötelezettség értelmében a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása - jelen esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet.A munkáltató ugyanakkor minden bizonnyal előbb vagy utóbb - a szó nem jogi, hanem "gazdasági" értelmében véve - "kénytelen" lesz a munkaviszonyt felmondani, ugyanis amennyiben a munkavállaló továbbra sem egyezik bele a munkaszerződés módosításába, és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás sem jelent már megoldást, a munkáltató köteles lesz állásidőre járó díjazást, azaz alapbért fizetni a munkavállalónak azon időszakra, amelyben - elháríthatatlan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősülne. Ha nem kívánja elfogadni a módosítást, javasoljuk, azt utasítsa vissza, és közölje e döntését a munkáltatói jogkör gyakorlójával.Megjegyzendő, a javasolt módosítás önmagában egyébként sem lenne érvényes. A munkavállaló számára ugyanis a várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig nem rendelhető el éjszakai munka, ami a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés [Mt. 89. §, 113. § (1) bek. a) pont, (3) bek.]. E rendelkezéstől a felek megállapodása, a munkaszerződés, illetve a kollektív szerződés egyaránt csak a munkavállaló javára térhet el [Mt. 43. § (1) bek., 135. § (2) bek. j) pont]. A kérdés szerinti megállapodás egymagában azonban nem tekinthető olyannak, amely az Ön javára szól, hiszen a törvényi tiltó szabály ellenére egyértelműen a munkavállaló hátrányára térne el.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A határozatlan idejűvé módosítás feltétele akár az is lehet, hogy arra a munkavállaló megfelelő teljesítménye, illetve feladatellátása esetén kerülhet csupán sor. Ennek megfogalmazása akként is elképzelhető, hogy a felek e feltétel bekövetkezése esetén tárgyalnak csupán a módosításról, azaz a feltétel bekövetkezése csak a módosításra irányuló tárgyalásra kötelezi a munkáltatót. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a munkavállaló megfelelő feladatellátása esetén a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló kérelmére hozzá fog járulni a munkaszerződés határozatlan időre történő módosításához. Ez utóbbi álláspontunk szerint nem ütközik az Mt. 19. §-ának (1) bekezdésébe, miszerint nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna, hiszen ez egyfelől nem automatikus módosulást eredményezne, másfelől nagy valószínűség szerint az ilyen módosítás nem a munkavállaló hátrányára módosítaná a munkaszerződést.A fentiek előrebocsátása mellett ugyanakkor fel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerüljön. Ebből következik az is, hogy a felek az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítását követően is munkaviszonyban állhatnak egymással anélkül, hogy ez bármilyen kihatással lenne a nyugdíjra való jogosultságra vagy az öregségi nyugdíj folyósítására.Ebből következően - megítélésünk szerint - nem kell az Önök között fennálló munkaviszonyt megszüntetniük. Ha a fentebb vázolt lehetőséget kihasználva a munkaviszonyt továbbra is fenntartják, nincs akadálya annak, hogy a munkaszerződést közös megegyezéssel - egybehangzó és kölcsönös akaratnyilatkozataikkal - a munkakör, illetve a munkaidő tekintetében módosítsák. Ilyenkor értelemszerűen nincs szükség a munkaviszony megszüntetésekor irányadó igazolások kiadására sem, hiszen a munkaszerződés módosítására kerül csupán sor, nem pedig egy új munkaviszony létesítésére.Megjegyzendő, hogy mivel a munkavállaló öregségi nyugdíjban fog részesülni, rá nem irányadó a Tny. 83/B. §-a sem, hiszen az csak az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek esetében megállapított nyugellátásokra, illetve egyes különös szabályok szerint továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő[…] részlet vége a válaszból.