Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jógaoktató díjazása

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság tevékenységébe tartozik egyebek mellett a jógaoktatás, és rendelkezik egy erre a munkakörre alkalmazott munkavállalóval. A garantált bérminimum vagy kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár-e ennek a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megillető munkabér, vagyis a garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint [430/2016. Korm. rendelet 2. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont].A kérdés, hogy a jógaoktatás legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörnek tekinthető-e? Ez esetben ugyanis kötelező megállapítani a garantált bérminimumot. Legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakör egyfelől jogszabályban kerülhet ekként meghatározásra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3326

2. találat: Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszból: […]általuk foglalkoztatott természetes személyek.A 483/2013. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés szerint - melyhez hasonló 1995 óta minden évben szerepel az aktuális rendeletben:"E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1902

3. találat: Alapbér csökkentésének szabályai

Kérdés: A munkabér mértéke munkaidő-csökkentés nélkül csökkenthető-e, ha a cég gazdaságilag olyan rosszul áll, hogy nem áll módjában kifizetni a munkabért, viszont elküldeni sem tudja az embereit, mert a cég működésképtelenné válna?
Részlet a válaszból: […]megfelelően alkalmazni (Mt. 58. §). Ennek értelmében az alapbér módosításához, csökkentéséhez a munkavállaló hozzájárulása is szükséges. Egyoldalúan tehát nem módosítható az alapbér összege, még abban az esetben sem, ha ez a munkáltató fenntartható működése folytán válna szükségessé.Arra azonban felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alapbér mértékének - annak közös megegyezéssel történő csökkentése esetén is - el kell érnie a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 98 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 22 560 Ft, napibér alkalmazása esetén 4510 Ft, órabér alkalmazása esetén 564 Ft [390/2012. Korm. rend. 2. § (1) bek.]. Ezen túlmenően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1572

4. találat: Garantált bér és minimálbér a teljesítménybérezésben

Kérdés: Teljesítménybérezést kívánunk bevezetni, ahol azonban a teljesítménybér mellett garantált bért is szeretnénk adni a munkavállalóknak, mivel nem minden esetben csak rajtuk múlik a teljesítmény elérése. Ilyen esetben a garantált bért hogyan kell megállapítani? Mindenképpen ki kell fizetni legalább a minimálbért a munkavállalóknak minden hónapban, vagyis a garantált bérnek és a teljesítménybérnek legalább a minimálbért el kell érnie?
Részlet a válaszból: […]legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan elő­zetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 143. § (4) bek.]. Ha a vizsgálat alapján az állapítható meg, hogy a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező [Mt. 143. § (6) bek.]. A legkisebb munkabérnek megfelelő összegű munkabérre tehát akkor jogosult a teljes munkaidővel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 930

5. találat: Közalkalmazotti jogviszony és a minimálbér

Kérdés: A 2011. évi költségvetési törvény értelmében a közalkalmazottak esetében az "A" fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozó garantált illetmény összege 69 000 Ft. Helyesen gondoljuk, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy részének az illetménye jogszerűen kevesebb lehet a hatályos minimálbérnél?
Részlet a válaszból: […]hogy a közalkalmazotti jogviszony tekintetében sem lehet egyetlen fizetési osztály esetében alacsonyabb az illetmény összege a kötelező legkisebb munkabérnél, mivel a 337/2010. Korm. rendelet 1. §-a kifejezetten előírja, hogy annak hatálya valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. E rendelet 3. § (2) bekezdése azt is egyértelműen rögzíti, hogy a rendelet alkalmazásában egyebek mellett - munkáltatón költségvetési szervet, - munkavállalón a közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt, - a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében személyi alapbéren pedig illetményt is érteni kell. A fentiekből következik, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében sem lehet kevesebb a garantált illetmény összege a 337/2010. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott mértéknél. Eszerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 928

6. találat: Személyi alapbér módosítása a minimálbér szintjére

Kérdés: Gépkocsivezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola. A munkavállaló személyi alapbére havi 89 500 Ft. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet alapján nem tudjuk fenntartani ezt a bérszínvonalat, ezt a minimálbér mértékére szeretnénk csökkenteni. Megtehetjük-e ezt a munkaszerződés egyoldalú módosításával? Köt-e minket a jogszabályban rögzített garantált bérminimum?
Részlet a válaszból: […]munkakörben foglalkoztatott munkavállaló ún. garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén ennél magasabb összeg - 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint. Egyértelműen megállapítható, hogy a gépkocsivezető munkakör nem igényel legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget. Az is kitűnik a kérdésből, hogy ezt Önök sem követelik, illetve követelték meg a munkavállalójuktól. Ebből következően a munkáltató nem köteles e munkavállaló számára a garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy elvileg nincsen jogi akadálya annak, hogy a kérdésben említett munkavállaló munkaszerződését a felek írásban közös megegyezéssel úgy módosítsák, hogy a személyi alapbére a jelenlegi mértékről a kötelező legkisebb munkabér összegére csökkenjen. (Megjegyezzük, hogy amennyiben pl. 2011-ben a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban megállapított összege növekszik, úgy ez lesz az irányadó a munkaviszony tekintetében.) Ellentétben azonban az Ön által megfogalmazottakkal,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 873

7. találat: Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszból: […]véve kiterjed minden munkavállalóra és minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat [33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. a) pont aa) alpontja]. A 33/1998. NM rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a munkavégzés megkezdését megelőzően előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személy tekintetében. Figyelemmel arra, hogy a munkaviszonyban végzett munka is szervezett munkavégzésnek minősül, a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók munkaviszonyában is be kell tartani a rendelet előzetes munkaköri alkalmasságra vonatkozó szabályait. Az Mt. 130. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 137. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. E rendelkezéseket kizáró törvényi szabály hiányában arra a következtetésre kell jutni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 684

8. találat: Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: Az óvodánkban dolgozó B, C és D fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet?
Részlet a válaszból: […]általános besorolási alapelve szerint kell eljárni, mely kimondja, hogy a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján tagozódnak fizetési osztályokba [Kjt. 61. § (1) bekezdés]. Ezzel összefüggésben megállapítja a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Az 1/2006. OM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az óvodai dajka szakképesítést (33. sorszám alatt, a szakképesítés azonosító száma: 31 140 01), mely olyan fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, amely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre vagy a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül. A Kjt. 61. § (3) bekezdése kimondja, hogy az Országos Képzési Jegyzék (lásd: az 1/2006. OM rendeletet!) szerinti középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni. A törvényi és rendeleti szintű jogszabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy ez utóbbi szakképesítés minősül a dajka munkakör ellátásához szükségesnek tekinthető legmagasabb végzettségnek, tehát a dajka munkakört betöltő közalkalmazottakra vonatkozó garantált bérminimum megállapításánál nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 644

9. találat: Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
Részlet a válaszból: […]fokozatokhoz kapcsolódó garantált illetményt határozza meg, vagyis azt a bértételt, amelyet az állami és önkormányzati feladat végrehajtásában közreműködő közalkalmazott részére garantáltan ki kell fizetni. A bértábla alsó határos, azaz az illetmény ennél magasabb lehet, alacsonyabb azonban - teljes munkaidő ledolgozása esetén - nem. Ugyanakkor a garantált illetmény nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabérnél, illetve - legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben - a garantált bérminimumnál. Ha az utóbbi munkakörben a Kjt. illetménytáblája alapján a garantált illetmény összege alacsonyabb a garantált bérminimumnál, akkor az illetmény összegének legalább a garantált bérminimum összegével azonos mértékűnek kell lennie. Ekkor az "emelés" nem a munkáltató mérlegelésétől, illetve a minősítéstől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 498

10. találat: Alkalmi munkavállaló minimálórabére

Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.
Részlet a válaszból: […]munkaviszonynak minősül. Az Amtv. 11. § (1) bekezdése alapján az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott díjazására irányadó az Mt. 144. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár, amelytől érvényesen nem lehet eltérni. Ezen túlmenően az Mt. 144. § (5) bekezdése a garantált bérminimum megállapítására felhatalmazza a kormányt. Fentiekből következik, hogy a Mt. 144. §-át, valamint a 321/2008. Korm. rendelet szabályait is alkalmazni kell az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatáskor. Ez utóbbiban meghatározott feltételek teljesülése esetén az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott részére jár a minimálbér (órabér alkalmazása esetén 411 Ft), illetve a garantált bérminimum (órabér alkalmazása esetén 503 Ft). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 492
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést