Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott munkabér kifizetése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkabér megfizetésének elmulasztása

Kérdés: Megszüntethetem-e a határozott idejű munkaviszonyomat, ha a munkáltatóm rendszeresen heteket vagy akár egy-egy hónapot is késik a munkabérem megfizetésével?
Részlet a válaszból: […]megszüntetni [Mt. 78. § (1) bek. a) pont]. A munkabér kifizetésének késedelme vagy elmaradása már önmagában munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség megszegésének tekinthető. Az irányadó gyakorlat értelmében a munkabérfizetési kötelezettség elmulasztása abban az esetben is jogszerű indoka lehet a munkavállalói azonnali hatályú felmondásnak, ha "a késedelem nem huzamosabb ideig állt fenn, és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem egyetlen alkalommal történt" [Mfv.I.10.105/2016/5.]. Mindent összevetve, az Ön által ismertetett többhetes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4045

2. találat: Munkabérfizetési határidő - a közfoglalkoztatási jogviszony felmondásakor

Kérdés: 2020. január 17-én felmondtam a közfoglalkoztatási szerződésemet, találtam jobb állást. A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése után nem öt napon belüli fizetik ki a fennmaradó béremet?
Részlet a válaszból: […]tartalmaz eltérő rendelkezést vagy kizáró szabályozást, felmondás esetén a munkáltató ekkor is legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon köteles az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ekkor köteles kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.Mivel a kérdés megválaszolása során a leírt tényállásból tudunk kiindulni, azt feltételezzük, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt - amely csak határozott időre létesülhet [Kftv. 2. § (2) bek.] - felmondással és nem azonnali hatályú felmondással szüntette meg, a felmondási ideje pedig általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. Mivel Ön mondta fel a közfoglalkoztatási jogviszonyt, a munkáltató a felmondási idő alatt nem köteles mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Így amennyiben 2020. január 17-én közölte a felmondását a munkáltatóval, az utolsó munkában töltött nap nagy valószínűséggel csak a harmincnapos felmondási idő leteltekor következik el. Mivel a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődhet el [Mt. 68. § (1) bek.], ez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3823

3. találat: Minimálbér - jogosultság és kifizetés

Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet a válaszból: […]161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint;b) a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint, napibér alkalmazása esetén 9690 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint (367/2019. Korm. rendelet 2. §).A szabály nem azt jelenti, hogy a munkavállalónak minden hónapban ténylegesen ki is kell fizetnie ezeket az összegeket. A kifizetésre kerülő bért sok minden módosíthatja, így például a munkavállaló teljesítménye, ha teljesítménybérről szól a munkaszerződése, illetve a távollétei, amennyiben azokra nem az alapbér illeti meg. A szabály mindössze annyit ír elő, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3809
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Elhunyt munkavállaló - a bér kifizetése

Kérdés: Hogyan kell kifizetni az elhunyt munkavállalónak járó munkabért?
Részlet a válaszból: […]ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Figyelemmel arra, hogy a munkavállaló részére ez már nem tehető meg, így annak örökösei felé kell teljesíteni az elszámolási kötelezettséget, azaz mind a munkavállalót még megillető munkabérek kifizetését, mind a szükséges igazolások kiadását. Ezt a munkáltató akkor tudja megtenni, ha az örökösök[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3806

5. találat: Bérfizetés esedékessége utalásnál - az összeg megérkezése számít

Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
Részlet a válaszból: […]is kell érkeznie az összegnek a munkavállaló számlájára. Azt már a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy e határidőig pontosan mikor teljesít. Más a helyzet azonban, ha a munkaszerződés tartalmazza a bérfizetés napját. A törvényi bérfizetési határidőtől a felek a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára térhetnek el, azaz a határidő nem hosszabbítható meg [Mt. 165. §, 43. § (1) bek.]. Az Mt. szerint a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja (Mt. 58. §). Ebből fakadóan, a kérdés szerinti esetben akkor is közös megegyezésre van szükség a bérfizetési nap módosításához, ha az egyébként továbbra is a törvényi határidőn belül maradna. A törvény nem ad felmentést a határidő alól önmagában azért, mert a bérfizetés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3768
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Késedelmes bérfizetés és a rendezett munkaügyi kapcsolatok

Kérdés: Társaságunk üzletkötői a munkaszerződésük alapján havi alapbérük egy részét teljesítménybónuszként kapják. Ennek aktuális havi összege az egyéni teljesítményük háromféle mutatója alapján kerül meghatározásra. Mivel ennek kiértékelése meglehetősen időigényes, a munkabér e részének utalására általában csak a tárgyhónapot követő 15-20. nap között kerül sor. Az időbért mindenesetre a 10. napig utaljuk a kollégáknak. A késedelmes bérfizetés miatt számolnunk kell a "rendezetlen munkaügyi kapcsolatok" minősítéssel?
Részlet a válaszból: […]szabályt. Ez azonban önmagában nem jelenti a munkaügyi kapcsolatok rendezetlenségét. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az a munkáltató nem felel meg, amelyet jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a munkaügyi hatóság, illetve bíróság a megelőző két éven belül - a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt - jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott [368/2011. Korm. rendelet 82. § (1) bek. c) pont]. A munkaügyi kapcsolatok rendezetlensége, és így az állami pályázatokból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3550

7. találat: Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszból: […]és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékeként 50% vagy 100% bérpótlék illeti meg, a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. A munkavállaló a munkabér iránti követelésének tehát bírósági úton szerezhet érvényt; a munkáltató dolgainak lefoglalására, elvitelére nincs joga, azokon zálogjoga vagy a követelésének egyéb biztosítéka nem áll fenn.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3524

8. találat: Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?
Részlet a válaszból: […]Az, hogy Ön a kifizetés idején már a felmondási idejét tölti, vagy ebben az időpontban felmondás folytán a munkaviszonya nem áll fenn, nem jelenthet jogalapot arra, hogy a munkáltató megtagadja a munkabér kifizetését. A felmondás csak a jövőre nézve szüntetheti meg a munkaviszonyt, így nem állhat elő jogszerűen olyan helyzet, hogy ennek folytán Ön visszamenőlegesen elessen a ledolgozott munkabérétől. Az Mt. értelmében a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bek.].Mivel a leírtak alapján úgy tűnik, hogy a munkáltató jogellenesen járt el, Ön alappal követelheti az elmulasztott kifizetés teljesítését, az esedékesség időpontját követő időszakra pedig késedelmi kamat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3439

9. találat: Bérelőleg kifizetésének igazolása

Kérdés: Szükséges-e megtartani a bérelőleg kifizetésére vonatkozó írásos munkavállalói kérelmet? Utalható a munkavállalónak bérelőleg akkor is, ha nem kéri? Mivel lehet bizonyítani azt, hogy a kifizetés bérelőlegként történt?
Részlet a válaszból: […]történő megállapodás sem szükséges, mivel a törvényi szabályoktól a munkavállaló javára tér el a munkáltatói gyakorlat [Mt. 15. § (3) bek., 17. § (1) bek.]. Azt, hogy az összeg bérelőlegként, és nem munkabérként került kifizetésre, a munkáltatónak kell tudni bizonyítania, figyelemmel arra, hogy amennyiben a munkavállaló számára nem egyértelmű, milyen jogcímeken és milyen összegeket kap, a kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérként minősülhet, amelyet 60 napon túl már nem lehet visszakövetelni (Mt. 164. §).A munkáltatót terheli az a kötelezettség, hogy a munkavállaló számára a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást adjon. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3373
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszból: […]időszakra. Ezért a 16 teljesített nap közül négyre nemcsak az alapbér, hanem - a pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidő ellenértékeként - további 100% bérpótlék is jár [Mt. 143. § (4) bek.].Csakhogy kérdése szerint "munkaszerződése megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre" szólt. Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Ekkor - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot be kell osztani [Mt. 105. § (2)-(3) bek.]. Az Mt. ugyanakkor meglehetősen szigorúan szabályozza a megszakítás nélküli tevékenységet. A munkáltató tevékenységea) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel (pl. távhőszolgáltatás) ésaa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (pl. tömegközlekedés, egészségügyi szolgáltatások), vagyab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (vas- és acélkohó) (Mt. 90. §).Ha Önök a munkáltatónál megszakítás nélküli tevékenység keretében, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett dolgoznak, az Mt. szerint nem kizárt, hogy 16 napon át munkát végezzenek. Mindehhez azonban a munkáltatónak munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia [Mt. 97. § (3) bek.], és az Mt. általános szabálya szerint például munkaidőkeret alkalmazásakor annak végéig összevontan az elmaradt pihenőnapokat is be kell osztani az Önök részére.Ha a munkáltató nem fizet időben munkabért, az elmaradt munkabér iránti igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetik, az általános hároméves elévülési időn belül. Az elévülés az igény esedékessé válásával kezdődik. Például[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3343
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést