Keresés eredménye

15 találat a megadott minimálbér tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Szabadságra járó munkabér
Kérdés: Munkáltatóm kap utánam támogatást, és órabérben fizet nekem. Ha nem megyek dolgozni, szabadságon vagyok, akkor arra a napra nem fizet bért. Ez jogos így? Legutóbb 166 órára fizetett 91 000 Ft-ot, azaz a minimálbért sem adja meg.
Részlet a válaszból: […]és általános teljes munkaidő, azaz heti 40 órás munkaszerződés esetén) így 121 687 Ft, ami nettóban legalább 80 916 Ft [430/2016. Korm. rendelet 2. § (1) bek. a) pont]. A 91 000 Ft kifizetett bér tehát nem sérti a minimálbérre vonatkozó előírást, ha azt nettó összegben számfejtette, és ki[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3009
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2. találat: Garantált bérminimumra jogosító végzettségek
Kérdés: Mivel jelentősen felemelték a garantált bérminimumot, nem mindegy, hogy minimálbért vagy ezt kell fizetnünk. Ennek kapcsán néhány végzettséggel kapcsolatos kérdést szeretnénk tisztázni. Például: el kell-e fogadnunk szakmunkás-bizonyítványt, illetve emelt szintű szakmunkás-bizonyítványt érettségi nélkül? Milyen OKJ-s számok jelentenek középfokú végzettséget? Gépjárművezető munkakörben megalapozza-e a garantált bérminimumot a B kategóriás jogosítvány szakmásítva, vagy mindehhez ez nem is szükséges?
Részlet a válaszból: […]tanúsított ún. érettségi végzettség [Nkt. 6. § (1) bek.] is jogosít garantált bérminimumra. Középfokú szakképzettségnek minősülnek a 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 2. pontja szerint azok az államilag elismert szakképesítések, melyek azonosító számának 1-2. számjegye a következő: 31, 32, 33, 34, 35, 51, 52 vagy 53. Természetesen az ennél magasabb, 54, 55 vagy 62 számmal jelölt, emelt szintű vagy felsőszintű szakképesítések is jogosítanak garantált bérminimumra.A jogosítvány nem szakképesítés, hanem hatósági engedély gépjármű vezetésére. Önmagában tehát a jogosítvány nem alapozza meg a garantált bérminimumra való[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2851
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén
Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszból: […]korlátozást állapít meg, hogy e jogkövetkezmény mértéke összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. Nincs kizáró szabály a minimálbérben részesülőkre vonatkozóan, tehát velük szemben is alkalmazható ez a szankció, amennyiben megalapozott.A kötelező legkisebb munkabér kifizetése a munkavégzés ellenértékére vonatkozik, munkaviszonyban általános teljes napi munkaidő (8 óra) esetén ennél alacsonyabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2754
4. találat: Részmunkaidő - a legrövidebb időtartam
Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyra irányadó bérszabályokat, és a munkabérnek el kell érnie a minimálbér, illetve legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum időarányos összegét. 2015-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásánál 105 000 forint, hetibér alkalmazásánál 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, míg órabér alkalmazása esetén 604 forint [347/2014. Korm. rendelet 2. § (1) bek.]. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2477
5. találat: Cafeteria keretében biztosított juttatás - nem szánít be az alapbérbe
Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszból: […]árucikk vagy szolgáltatás biztosítása, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá.Az Mt. 16. §-a alapján a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosíthat a munkavállalóknak a munka díjazásán kívüli szociális, jóléti célú juttatásokat is. Ezek lehetnek pénzbeli vagy természetbeni juttatások egyaránt (pl. Erzsébet-utalvány, Széchenyi Kártya, közlekedési támogatás, iskolakezdési támogatás stb.). Mivel azonban ezek nem a munkavégzés ellenértékét képezik, nem vonhatók össze a munkabérrel.Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2299
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
6. találat: Minimálbér-emelés és munkaszerződés-módosítás
Kérdés: 2014. december 19-én munkaszerződést kötöttünk egy új munkavállalóval 2015. január 5-i munkaviszonykezdettel. A munkaszerződésben minimálbért határoztunk meg, a 2014-es szabályok szerint havi 101 500 Ft-ot. 2015-re azonban az év végén, de már a munkaszerződés megkötése után magasabb minimálbért határoztak meg. Ennek megfelelően módosítanunk kell a munkaszerződést, vagy mivel 2014-ben kötöttük, maradhat a korábbi díjazás?
Részlet a válaszból: […]minimálbér összegét határozták meg.A 2015-ös minimálbér összegét megállapító 347/2014. Korm. rendeletet csak 2014. december 29-én hirdették ki. E szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint lett [2. § (1) bek.]. Ennek megfelelően a munkavállaló munkabére e jogszabály erejénél fogva a magasabb összegű minimálbérrel lesz egyenlő 2015. január 1-jétől. A felek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2232
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Minimálbér teljesítménybér esetén
Kérdés: Teljesítménybérben foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. Hónapzáráskor rendszeresen elő­fordul, hogy az alacsonyabb százalékot teljesítő munkavállalóink bére nem éri el a minimálbér mértékét sem. Ilyenkor általában szabadságot adunk ki a hónap utolsó egy-két napjára, hogy ezzel növeljük a kifizethető bért. Mit lehet még tenni ilyen esetben, hogy ne sértsük meg a minimálbérre vonatkozó jogszabályokat?
Részlet a válaszból: […]munkáltatónak olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy ilyen esetben - például szabadság kiadásával - "feltornázza" a munkavállaló keresetét a minimálbér fölé. A kérdéses esetben tehát nincs semmi teendő, hanem egyszerűen a tényleges teljesítmény alapján kell kifizetniük a munkabéreket, amelyek a minimálbér alatti összeget is jelenthetnek.Megjegyezzük, hogy kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2106
8. találat: Tanulószerződés alapján járó pénzbeli juttatás
Kérdés: 2013-ban a tanulószerződés megkötésekor a tanuló az akkori minimálbér alapján kapta pénzbeli juttatását. A kezdő félév végétől, 2014. február 1-jétől sikeres vizsga esetén kap emelést. Ezt megelőzően, 2014. január 1-jétől milyen pénzbeli juttatás illeti meg? A tanulószerződés megkötésekor érvényes minimálbér, vagy a szerződést módosítani kell a januári (a második félév kezdetével nem egyező) minimálbér-változás miatt?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását emelni kell, a tanuló tanulmányi elő­menetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével. A tanulói juttatás emelésének, illetve csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét a tanulószerződésben előre meg kell határozni.Az Szkt. fenti szabálya a mindenkori minimálbérre utal, további részletszabályt nem tartalmaz.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1934
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Minimálbér hatálya
Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszból: […]foglalt értelmező rendelkezés szerint - melyhez hasonló 1995 óta minden évben szerepel az aktuális rendeletben:"E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1902
10. találat: Teljesítménybér összegének megállapítása
Kérdés: A munkáltató varrodát üzemeltet, a varrónőket kizárólag teljesítménybérrel díjazza. A minimálbér felét elérő garantált bér szabályát betartva akkor is kiegészíti a munkavállalók munkabérét a minimálbér felére, ha a teljesítményük alapján ezt nem érik el. A törvény úgy határozza meg a teljesítménybér és az időbér elhatárolását, hogy míg az időbérrel díjazott munkavállaló mindig megkapja a szerződött bérét, függetlenül a teljesítményétől, addig a teljesítménybéres dolgozónál úgy kell megállapítani a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a bére legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Ha a munkavállaló nem teljesíti a normát 100%-osan, akkor a munkáltatónak kötelessége-e kiegészíteni a bérét a minimálbér 100%-ára, vagy ténylegesen a munkavállalónak annyit kell kapnia, amennyit arányosan teljesített, figyelembe véve természetesen a minimum 50%-os szabályt? A BH 1999.474. számú bírósági döntés ez utóbbit támasztja alá. A munkáltató megsérti-e az Mt. 136. §-ának (1) bekezdését, ha nem adja meg a minimálbért ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]meg. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet [Mt. 137. § (2)-(3) bekezdése]. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltatónak meg kell állapítania a teljesítménykövetelményt, amelyet olyan elő­zetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 138. § (1) bek.]. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1757
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés