Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott minimálbér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Megállapodás minimálbérnél alacsonyabb alapbérben

Kérdés: Van-e rá mód, hogy úgy állapodjon meg a munkáltató a munkavállalóival, hogy a napi munkaidőt (8 óra) nem csökkenti, csak a munkabért csökkenti a felére? Így "alá tud menni" a napi 8 órás minimálbér összegének? Vagy a minimálbért mindenképpen tartani kell? A megállapodást a vészhelyzet idejére kötné a munkáltató. Ha van, akkor kérjük, tüntessék fel a jogszabályi hátteret is.
Részlet a válaszból: […]rendelet alapján az Mt. eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Ennek keretében a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek [Mt. 6. § (4) bek.]. Az eltérési lehetőségeket a 104/2020. Korm. rendelet szűkítette, de ez sem tiltotta meg az Mt. 136. §-ának (1) bekezdésétől való eltérést; azaz a veszélyhelyzet tartama alatt jelenleg a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a minimálbérnél alacsonyabb mértékű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3895
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Minimálbér a veszélyhelyzet idején

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
Részlet a válaszból: […]felül bérpótlék is megilleti, ha az állásidő tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (Mt. 147. §). Az idézett szabályból látható, hogy nem jár díjazás a munkavállalónak, ha a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Hiába szegi meg a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben, nem kell bért fizetnie (sem alapbért, sem pótlékokat), ha az állásidő el nem hárítható, külső körülmények következménye. Például a járvány okozta kijárási korlátozás vagy anyaghiány kifejezetten ilyen eset lehet.Fontos, hogy az állásidő nem a munkáltató választásától, döntésétől függ, azaz nem arról van szó, hogy a munkáltató gazdasági, célszerűségi okokból inkább a tevékenység felfüggesztéséről dönt. Ilyenkor ugyanis lehetne működni, annak nincs elháríthatatlan oka, legfeljebb nem gazdaságos. Az Mt. szerint ehhez képest objektív körülmények szükségesek ahhoz, hogy a munkáltató mentesüljön a bérfizetési kötelezettsége alól. Hasonló ok hiányában a munkáltató a bérfizetési kötelezettsége (illetve a minimálbérszabályok) alól nem mentesülhet. Ugyanakkor egy eszközzel a minimálbér "alá tudnak menni": a 47/2020. Korm. rendelet a veszélyhelyzet miatt lehetővé teszi, hogy a felek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3894

3. találat: Minimálbér-emelés - munkaszerződés módosítás nélkül

Kérdés: Év elején módosult a minimálbér mértéke. A munkaszerződésemben még a tavalyi minimálbér van benne. Ha a munkáltatóm nem módosítja a munkaszerződésem, akkor rám nem vonatkozik a jogszabályváltozás?
Részlet a válaszból: […]napibér alkalmazása esetén 7410 forint,- órabér alkalmazása esetén 926 forint.Ezek az összegek valamennyi munkavállalóra irányadóak, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára ezeknél alacsonyabb alapbért megállapítani, illetve fizetni nem lehet. Valóban az lenne a szerencsés, ha a munkaszerződését a kötelező legkisebb munkabér új összegének megfelelően módosítanák, ám ennek elmaradása önmagában nem befolyásolja a munkáltató kötelezettségét a magasabb összegű minimálbér megfizetésére. Az új minimálbér összegét a munkáltatónak akkor is meg kell fizetnie Önnek, ha a munkaszerződését nem módosították a 367/2019. Korm. rendeletnek megfelelően. Megjegyzendő,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3828
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Minimálbér - jogosultság és kifizetés

Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet a válaszból: […]161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint;b) a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint, napibér alkalmazása esetén 9690 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint (367/2019. Korm. rendelet 2. §).A szabály nem azt jelenti, hogy a munkavállalónak minden hónapban ténylegesen ki is kell fizetnie ezeket az összegeket. A kifizetésre kerülő bért sok minden módosíthatja, így például a munkavállaló teljesítménye, ha teljesítménybérről szól a munkaszerződése, illetve a távollétei, amennyiben azokra nem az alapbér illeti meg. A szabály mindössze annyit ír elő, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3809
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Minimálbér felsőfokú végzettség mellett

Kérdés: Két éve dolgozom egy gyárban. Felvételkor a munkaügyis hölgy azt ígérte nekem (szóbeli megállapodás volt), hogy a végzettségemhez mérten ugyan most nem tud munkát adni, de ha lesz ilyen üres munkakör, akkor áttesznek. A személyi anyagomhoz bekérték a felsőfokú végzettségem másolatát is. Az elmúlt másfél évben többféle munkakörben dolgoztam (összeszerelő, takarító, irodai segéd), végig csak a minimálbért kaptam meg. Kérdésem az lenne, hogy felsőfokú végzettséggel is ugyanúgy csak minimálbérre vagyok jogosult? Követelhetem-e a szakmai munkakört a kezdeti ígéretre tekintettel? Mindeközben januárban államvizsgázom, mert el fogok végezni egy új iskolát is.
Részlet a válaszból: […]független attól, hogy Önnek - általa is ismerten - felsőfokú iskolai végzettsége is van. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállaló munkaköre a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, amelyet csak közös megegyezéssel lehet módosítani [Mt. 45. § (1) bek., 58. §]. A munkáltató tehát egyoldalúan nem "teheti át" egy másik munkakörbe Önt, csak a beleegyezésével (kivéve, ha erre ideiglenesen, legfeljebb évi 44 munkanap erejéig kerül sor, lásd Mt. 53. §).A munkáltató kezdeti ígéretére akkor lehet jogot alapítani, ha Ön tudja bizonyítani, hogy ez a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása volt (Mt. 16. §). Ehhez a nyilatkozat tartalmán kívül azt is igazolni kell, hogy a nyilatkozatot tevő személy jogosult volt a munkáltató képviseletére (Mt. 20. §). A leírt körülmények alapján (szóbeli megállapodás a személyzetis munkatárssal) erre kevés esély van. Hasonló esetben mindkét fél számára kiszámíthatóbb, biztosabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3492
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Szabadságra járó munkabér

Kérdés: Munkáltatóm kap utánam támogatást, és órabérben fizet nekem. Ha nem megyek dolgozni, szabadságon vagyok, akkor arra a napra nem fizet bért. Ez jogos így? Legutóbb 166 órára fizetett 91 000 Ft-ot, azaz a minimálbért sem adja meg.
Részlet a válaszból: […]bruttó 127 500 Ft/hó, 733 Ft/óra. A 166 órára járó legalacsonyabb bér (időbér és általános teljes munkaidő, azaz heti 40 órás munkaszerződés esetén) így 121 687 Ft, ami nettóban legalább 80 916 Ft [430/2016. Korm. rendelet 2. § (1) bek. a) pont]. A 91 000 Ft kifizetett bér tehát nem sérti a minimálbérre vonatkozó előírást, ha azt nettó összegben számfejtette, és ki is fizette a munkáltató.Amennyiben a törvényes munkabért a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3009
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Garantált bérminimumra jogosító végzettségek

Kérdés: Mivel jelentősen felemelték a garantált bérminimumot, nem mindegy, hogy minimálbért vagy ezt kell fizetnünk. Ennek kapcsán néhány végzettséggel kapcsolatos kérdést szeretnénk tisztázni. Például: el kell-e fogadnunk szakmunkás-bizonyítványt, illetve emelt szintű szakmunkás-bizonyítványt érettségi nélkül? Milyen OKJ-s számok jelentenek középfokú végzettséget? Gépjárművezető munkakörben megalapozza-e a garantált bérminimumot a B kategóriás jogosítvány szakmásítva, vagy mindehhez ez nem is szükséges?
Részlet a válaszból: […]szakközépiskola, szakiskola szakképzési évfolyamainak elvégzését követően letett sikeres komplex szakmai vizsgát. Ezenfelül az érettségi bizonyítvány által tanúsított ún. érettségi végzettség [Nkt. 6. § (1) bek.] is jogosít garantált bérminimumra. Középfokú szakképzettségnek minősülnek a 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 2. pontja szerint azok az államilag elismert szakképesítések, melyek azonosító számának 1-2. számjegye a következő: 31, 32, 33, 34, 35, 51, 52 vagy 53. Természetesen az ennél magasabb, 54, 55 vagy 62 számmal jelölt, emelt szintű vagy felsőszintű szakképesítések is jogosítanak garantált bérminimumra.A jogosítvány nem szakképesítés, hanem hatósági engedély gépjármű vezetésére. Önmagában tehát a jogosítvány nem alapozza meg a garantált bérminimumra való jogosultságot. A 150/2012. Korm. rendelet 1. számú melléklete 35-ös azonosító számmal tartalmazza az autóbusz-vezető, tehergépkocsi-vezető szakképesítéseket.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2851
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszból: […]kell okozni a munkaadónak e szankció megállapításához. Az Mt. 56. §-ának (2) bekezdése ezzel kapcsolatosan csak annyi korlátozást állapít meg, hogy e jogkövetkezmény mértéke összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. Nincs kizáró szabály a minimálbérben részesülőkre vonatkozóan, tehát velük szemben is alkalmazható ez a szankció, amennyiben megalapozott.A kötelező legkisebb munkabér kifizetése a munkavégzés ellenértékére vonatkozik, munkaviszonyban általános teljes napi munkaidő (8 óra) esetén ennél alacsonyabb összeg nem köthető ki a munkaszerződésben. A vagyoni hátrány megállapítása pedig nem azt jelenti, hogy a munkavállaló munkáját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2754

9. találat: Részmunkaidő - a legrövidebb időtartam

Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?
Részlet a válaszból: […]pedig jogosultak egészségügyi ellátásra [Tbj-tv. 16. § (1) bek.].Ugyanakkor még ilyen kis óraszámú részmunkaidős foglalkoztatás esetén is be kell tartani a munkaviszonyra irányadó bérszabályokat, és a munkabérnek el kell érnie a minimálbér, illetve legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum időarányos összegét. 2015-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásánál 105 000 forint, hetibér alkalmazásánál 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, míg órabér alkalmazása esetén 604 forint [347/2014. Korm. rendelet 2. § (1) bek.]. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma pedig a teljes munkaidő teljesítésekor havibér alkalmazása esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2477

10. találat: Cafeteria keretében biztosított juttatás - nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszból: […]helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni tilos (Mt. 154. §). Tiltott tehát a természetbeni munkabér, azaz a munkavégzés ellenértékeként olyan árucikk vagy szolgáltatás biztosítása, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá.Az Mt. 16. §-a alapján a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosíthat a munkavállalóknak a munka díjazásán kívüli szociális, jóléti célú juttatásokat is. Ezek lehetnek pénzbeli vagy természetbeni juttatások egyaránt (pl. Erzsébet-utalvány, Széchenyi Kártya, közlekedési támogatás, iskolakezdési támogatás stb.). Mivel azonban ezek nem a munkavégzés ellenértékét képezik, nem vonhatók össze a munkabérrel.Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Teljesítménybéres foglalkoztatás esetén pedig a teljes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2299
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést