Keresés eredménye

92 találat a megadott távolléti díj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi keresőképtelensége
Kérdés: Órabéres munkavállaló esetén, ha a munkavállaló fizetett ünnepen betegállományba kerül, mit kell neki fizetni? Távolléti díjat?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Erre az időszakra azonban a munkáltatótól díjazás nem illeti meg, hanem társadalombiztosítási ellátásként táppénzre lehet jogosult. Betegszabadságot csak a munkaidő-beosztás szerinti munkanapra lehet kiadni [Mt. 126. § (4) bek., 124. § (1) bek.]. Tehát, ha a munkavállaló nincs beosztva a munkaszüneti napra [pl. mert a munkáltató e napra egyáltalán nem is oszthat be rendes munkaidőt, lásd az Mt. 102. § (2) bekezdését!], akkor e napra betegszabadság sem adható. Ugyanakkor,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3401
2. találat: Rendkívüli munkavégzés pótléka a távolléti díjban
Kérdés: Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott joghely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszból: […](vasárnapi pótlék) jár a munkavállalónaka) a rendes munkaidőben történő munkavégzésére, ha arra kizárólag a több műszakos tevékenységben, készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi jellegű tevékenységben történő foglalkoztatása okán kerül sor;b) a rendkívüli munkaidőre, ha részére az a rendes munkaidő esetében is jár, illetve, ha rendes munkaidőben vasárnapi munkavégzésre egyébként nem osztható be [Mt. 140. § (1) bek.].Fentiekből következően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3372
3. találat: Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása
Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva - szerintem helytelenül - az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszból: […]nem történt, távolléti díjként az alapbért kell figyelembe venni [Mt. 152. § (1) bek.].Az idézett szabályból megállapítható: a rendkívüli munkaidőért járó díjazást csak akkor kell figyelembe venni, ha azt pótlékátalány (Mt. 145. §) formájában határozta meg a munkáltató, egyéb esetekben nem. A kérdése szerinti távolléti díj részeként csak a vasárnapi pótlékot kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Ekkor nem a vasárnapra elrendelt rendkívüli munkaidő pótlékáról, hanem egy másik jogcímről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3357
4. találat: Tanú részére fizetett munkabér költségének viselése
Kérdés: A bírósági tanúként idézett dolgozó távolléti díját a munkáltatónak kitől kell igényelnie?
Részlet a válaszból: […]mentesülés ettől függetlenül megilleti. Díjazás ugyanakkor csak abban az esetben jár, ha tanúként hallgatják meg [Mt. 146. § (3) bek. c) pont], ilyenkor távolléti díjra jogosult.A munkáltató általában nem követelheti senkitől ennek a távolléti díjnak a megtérítését, mivel a munkavállaló tanúként történő megjelenése és vallomástétele állampolgári kötelezettsége; ennek terheit pedig a jogalkotó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3255
5. találat: Öt munkanap szabadság áthúzódása 2018-ra
Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki heti 20 órában dolgozik. Hétfőn és szerdán nyolc órára, pénteken négy órára van beosztva, kedden és csütörtökön nem kell jönnie. Esetében hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a következő évre átvihető öt nap szabadság? Csak azokat a napokat kell számolni, amikor dolgozik? Jogszerű, ha január 3., 5., 8., 10. és 12. napra kapta meg ezt a tavalyról megmaradt öt munkanap szabadságot? A januárra kivett napokra már a 2018-as minimálbért kell fizetnünk, akkor is, ha ezek még 2017-re járó szabadságok voltak?
Részlet a válaszból: […]csütörtökön 0 óra a teljesítendő munkaidő, szombat és vasárnap pedig a heti két pihenőnap. Ebben a beosztásban kedd és csütörtök is munkanapnak minősül, még ha - a részmunkaidőből, illetve az egyenlőtlen munkaidő-beosztásból eredően - e napokra nem is osztott be munkaidőt a munkáltató. Ezért a munkavállaló 2018. január 2. (kedd) és január 8. (hétfő) között tudta kihasználni az öt munkanap tavalyról áthúzódó szabadságot, azzal, hogy január 1. munkaszüneti nap, és január 6-7. heti pihenőnap.A szabadság idejére járó távolléti díjat mindig az esedékessége időpontjában érvényes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3191
6. találat: Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszból: […]elszámolni a pótlékot is. Például, ha a munkaszüneti nap október 22-én 22 órától október 23-án 22 óráig tart, a kérdés szerinti munkaidő egyáltalán nem esik bele a munkaszüneti napba. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben dolgozik, akkor további 100% pótlék is megilleti. Amennyiben a fentiek alapján a kérdéses munkavégzés nem esett munkaszüneti napra (sem heti pihenőnapra), a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék mértéke 50% (Mt. 143. §).A fentiektől függetlenül jár a munkavállalónak az ún. "fizetett ünnep". Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3173
7. találat: Tizenkét havinál nagyobb összegű távolléti díj határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor
Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként fizethetünk-e a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetén a munkavállalóinknak magasabb mértékű távolléti díjat az Mt.-ben előírt 12 havi távolléti díjnál?
Részlet a válaszból: […]204-207. §-a olyan különös szabályokat tartalmaz, amelyektől nem lehetséges az eltérés, az Mt. 79. §-a vonatkozásában nem zárja ki a törvény, hogy a munkavállaló javára eltérjen a köztulajdonban álló munkáltató. Mivel az Mt. 79. §-ának (2) bekezdésében szabályozott juttatás önálló jogcímen jár, és nem minősül végkielégítésnek, nem alkalmazható rá a köztulajdonban álló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3081
8. találat: Illetményemelés hatása a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó távolléti díj és a végkielégítés összegére
Kérdés: 2016. november 30-án a munkáltató felmentést közölt egy közalkalmazottal. A felmentési idő hat hónap, amely 2016. december 15-étől indult, a közalkalmazott a munkavégzés alóli teljes időre mentesítve lett. A közalkalmazott átsorolására 2017. január 1-jén került sor, és ennek következtében az illetménye is emelkedett. A kérdésem az Mt. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra irányul, azaz a 2017. január 1-jei illetményemelkedés miatt a felmentési időre járó távolléti díjat, illetve a felmentés utolsó napján járó végkielégítést is már a magasabb illetmény alapján kiszámolt távolléti díjjal kell kiszámolni?
Részlet a válaszból: […]értelmében a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenl ő részletekben jogosult [Kjt. 37/A. (2) bek.], a végkielégítést pedig a felmentési id ő utolsó napján köteles kifizetni a munkáltató [Kjt. 37. § (10) bek.]. Ebb ő l következ ő en, ha a közalkalmazott illetménye az átsorolására tekintettel 2017. január 1-jén megemelkedett,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2999
9. találat: Munkaszüneti napra járó távolléti díj
Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben dolgozom, órabért kapok napi nyolc órára. A március 15., április 14. és 17-i ünnepnapokon nem dolgoztam, de a munkáltatóm nem fizetett ezekre a napokra távolléti díjat, pedig úgy tudom, kellene neki. Az indoka az volt, hogy a ledolgozandó munkám nem csökkent, mert volt 32 óra túlórám is ebben a két hónapban. Jogos ez így, vagy próbáljam tovább követelni a távolléti díjat?
Részlet a válaszból: […]során az általános munkarend szerinti munkanapra es ő munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ez a figyelmen kívül hagyott mérték az, amire az el ő z ő szabály úgy hivatkozik, hogy csökken a teljesítend ő munkaid ő . A számításnál a munkaszüneti napra es ő napi munkaid ő vel kell számolni, azaz a munkavállaló szerz ő dés szerinti napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.]. Ez az általános teljes munkaid ő re szerz ő dött munkavállaló esetén napi 8 óra.A teljesítend ő munkaid ő a szabály alkalmazásánál akkor is csökken, ha egyébként a tárgyhónapban a munkavállaló rendkívüli munkaid ő t is teljesít. A kérdés szerinti esetben így az Önt a munkaszüneti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2998
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Béremelés végrehajtása
Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
Részlet a válaszból: […]az egyenlő bánásmód elvét, ha egy bérfejlesztésből csak azért marad ki a munkavállaló, mert például annak időpontjában éppen keresőképtelen beteg vagy várandós, kisgyermeket nevel. Ennek ugyanis nincs összefüggése a munkavállaló által végzett munka jellegével, természetével. Az sem elegendő, ha a távol lévő munkavállaló a visszatérésekor (tehát csak utóbb) kapja meg a távolléte idejére eső bérfejlesztést. A távolléti díj számításakor ugyanis, ha a távollét tartama során az alapbér vagy a pótlékátalány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2985
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés