Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

106 találat a megadott távolléti díj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Felmentési időre járó távolléti díj - a kifizetés esedékessége
Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszból: […]történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. A felmentési időt a munkavállaló kérése szerint kell kiadni a felmondási idő alatt. Ez alapján kell meghatározni, hogy mi lesz a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, és legkésőbb az ezt követő öt munkanapig kell kifizetni minden járandóságát (egy összegben, akkor is, ha a felmentési idő még több hónapra áthúzódik). Ezt erősíti meg az a szabály is, miszerint a felmentési időre kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be [Mt. 70. § (4) bek.]. Ilyen eset például, hogy a munkavállaló a felmentési ideje alatt lesz keresőképtelen beteg, és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér alapján történik [Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4035
2. találat: Eljárás a munkavállaló nem megfelelő azonnali hatályú felmondása esetén
Kérdés: Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöl a munkáltatóval írásban (már nem próbaidős), azonban az indokolást nem tartalmaz, vagy ha tartalmaz is, az nem felel meg az Mt. 78. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak (pl. munkatársakkal való konfliktus az indok), akkor milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a munkaviszony-megszüntetés jogcímének tisztázása érdekében, ha a bírósági eljárást szeretné elkerülni? Tekintheti-e ezt ettől függetlenül egy azonnali hatályú felmondásnak azzal, hogy az Mt. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyja? Vagy elutasítja az azonnali hatályú felmondást, és a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek veszi? Van-e lehetőség ez utóbbi megoldásra akkor is, ha a munkáltató nem kívánja megfizettetni a 84. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló azonnali hatályú felmondása megfelel ennek a kritériumnak, akkor a munkáltatótól követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmentési időre eső távolléti díját és a végkielégítését is [Mt. 78. § (3) bek.]. Ha azonban az indokolás nem felel meg a törvényben elő­írtaknak, jogellenes munkaviszony-megszüntetés valósul meg. A munkáltató ebben az esetben többféle lehetőség közül választhat. Az első, hogy bíróság előtt vitatja a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségét, és kéri az Mt. 84. §-a szerinti jogkövetkezményeket (ami alapvetően a munkavállaló által okozott károk megtérítésére kötelezést jelenti). A második lehetőség, hogy elfogadja ugyan a munkavállaló munkaviszony-megszüntetésre irányuló szándékát, ám nem ért egyet az abban foglalt indokokkal, ezért a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4033
3. találat: Lemondás és a közintézmény megszűnése
Kérdés: A Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik önkormányzati intézményünket 2020. szeptember 30. napjával megszüntettük, és az intézmény által ellátott közfeladatot az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vette át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ebben az esetben az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. szeptember 30. napjával megszűnt, a megszüntetést követő nappal az új munkáltatónál pedig munkaviszony létesült. A Kjt. 25/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az átadó és átvevő munkáltató az átadást megelőző 30 nappal korábban - azaz 2020. augusztus 31-e előtt - a közalkalmazottak részére a szükséges tájékoztatást írásban megadta, az érintettek a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot megkapták. Ezt követően az intézmény három közalkalmazottja 2020. szeptember 28. napján írásbeli kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, és lemondással kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, valamint a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, tekintettel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. Az új munkáltatóval a munkaszerződést egyikőjük sem kötötte már meg. A Kjt. 28. §-a szerint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, illetve a lemondási idő két hónap, és ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkáltató megállapította, hogy az intézmény szeptember 30-án megszűnik, amiről a három személy is tudomással bírt, ezért részükre felmentési időt, illetve az erre az időszakra járó távolléti díjat nem állapította meg. A fentiek alapján szeptember 29-e után érvényesíthető lett volna-e a lemondási idő, illetve a lemondási időre járó távolléti díj?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatás, illetve az ezt követő tizenötödik nap előtt - a közalkalmazott által tett egyoldalú jognyilatkozat vagy a felek által megkötött megállapodás alapján ezen időpontokat követően szűnik meg, ám ez a szabály jelen esetben nem alkalmazható, mivel a közalkalmazottak az átadás előtt néhány nappal tettek a jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot.A kérdés megválaszolása során ebből következően különös jelentősége van annak, hogy a közalkalmazottak 2020. szeptember 28. napján benyújtott írásbeli kérelme minek minősíthető. A tényállás szerint a három közalkalmazott "lemondással" kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, ezen túlmenően kérték a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, figyelemmel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. A kérdésben leírtakból az tűnik ki, hogy a munkáltató a közalkalmazottak kérésének megfelelően járt el a jogviszony megszüntetését illetően, és szeptember 29. napjával a közalkalmazottak kérelme nyomán intézkedett a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan.A Kjt. 28. §-a alapján a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondási idő ugyan két hónap, a munkáltató azonban ezen időtartam egy részére vagy annak egészére mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Jelen esetben a közalkalmazottak kérése az volt, hogy a jogviszonyuk szeptember 29. napján szűnjék meg, amit a munkáltató teljesített. Kérdéses lehet, hogy a jogviszonyok megszüntetésének jogcíme lemondás vagy közös megegyezés, mivel a közalkalmazottak kérelmére lényegében nem csupán a lemondási idő letöltésének a megkövetelésétől tekintett el a munkáltató, hanem magától a lemondási idő alkalmazásától is. Erre tekintettel álláspontunk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4032
4. találat: Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben
Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
Részlet a válaszból: […]munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [Szoctv. 94/L. § (4) bek.].A Kjt. hatálya alatt az Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj kiszámításakor a Kjt., valamint a végrehajtási rendeletek által megállapított illetménypótlékokat, továbbá a havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. Az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni,b) folyamatosan nem illetik meg, akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamra illették meg a közalkalmazottat [Kjt. 80. § (2)-(3) bek.].A kérdés szerinti esetben tehát mindazokat a - nem az Mt. alapján járó - pótlékokat, amelyek a munkavállaló rendszeresen kap (pl. a vezetői pótlék,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4009
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Készenléti jellegű munkakör - az alapbér meghatározása órabérben
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, 12 órás napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a kötelező munkában töltött órák száma az adott hónap munkanapjai számának szorzata 12-vel. Így április hónapban 20 munkanap esetén 240 órát kell munkában töltenie, ezenfelül munkaszüneti napra járó távolléti díj jár neki nagypéntekre és húsvéthétfőre akkor is, ha nem dolgozott ezeken a napokon. 12 órára mennyit kell kötelezően fizetnünk a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 12 óra szorozva 926 Ft-tal, vagy 8 óra szorozva 926 Ft-tal? Ebben az esetben hány órára kell számolni az este 10 és reggel 6 óra közötti munkaidőre az éjszakai pótlékot, és mekkora óradíjra? A munkaszerződésben 12 órás napi teljes munkaidő esetén mennyi alapbért kell minimálisan meghatározni óradíjként, mely a bérpótlékok alapja is lesz?
Részlet a válaszból: […]venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1) és (4) bek.]. Ebből következően, az Mt. 136. §-ának (1) és 153. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a 12 órás hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén a munkaszerződésben meghatározásra kerülő alapbér (órabér) legkisebb mértéke 926 Ft/12 x 8 = 617,3 Ft.Az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap ("fizetett ünnep") okán a munkavállalót megillető távolléti díj ugyanebből az alapbérből számítódik, és azt 12 órára kell kifizetni, mivel a munkavállaló a hosszabb teljes munkaidőben történő foglalkoztatása miatt általános munkarendben 12 órát dolgozna minden hétköznap [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; azaz a munkavállaló (ha a távolléti díját az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékok nem korrigálják) egy ilyen napra 12 x[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3893
6. találat: Bérprogram tévedése - "elszámolták" a szabadságot
Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot - valószínűleg - napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszból: […]naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól; a szabadság nyilvántartása ilyen esetben a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban történik [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. A szabadság kiadása és elszámolása során a kérdés alapján a munkáltató több nap szabadságot engedélyezett, mint amennyi a munkavállalót megillette volna, de az egyes szabadságnapok elszámolása (órákban) helyes volt. Ez a hiba a munkáltató érdekkörében merült fel, és ha a szabadságok kiadásáról a munkáltató rendelkezett, akkor azokat - az azokra járó bért - visszakövetelni a munkavállalóktól nincs jogalap; lényegében a munkáltató egyoldalú döntése (esetleg engedélye) alapján több szabadságra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3761
7. találat: Munkaköri alkalmassági vizsgálat - munkaidőben vagy azon kívül
Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
Részlet a válaszból: […]vizsgálat alapján kell dönteni [Mvt. 49. § (1) bek.]. Szemben a munkavédelmi oktatással, az alkalmassági vizsgálatra vonatkozóan az Mvt. nem mondja ki, hogy munkaidőben kell elvégezni.Az Mt. ugyanakkor már a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenesen biztosítsa a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát [Mt. 51. § (4) bek.], ami arra utal, hogy a munkaviszonynak már fenn kell állnia a vizsgálat elvégzésekor. Ezt támasztja alá az is, hogy a munkavállaló a kötelező orvosi vizsgálat tartamára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. c) pont], amely tartamra távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont].A soron kívüli és az időszakos alkalmassági vizsgálatok (33/1998. NM rendelet 7. §), mivel azok a munkáltató - már fennálló - munkaviszonyból származó kötelezettségének teljesítéséhez kötődnek, munkaidőben kell, hogy elvégzésre kerüljenek. Ez fakad abból is, hogy a munkáltató ilyen típusú utasítást a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3728
8. találat: Határozott idejű munkaviszony megszüntetése a projekt megszűnésével összefüggésben
Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik december 31-ig, viszont a projekt, amiért felvettük, úgy néz ki, hogy meg fog szűnni augusztus 31-ig. Ilyen esetben ki kell a fizetni a távolléti díjat december 31-ig a munkavállaló részére?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló részére állásidőre járó alapbért kell fizetniük. Ha ugyanis a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a munkavállalót - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. Ha a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül szünteti meg, az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, a munkavállaló jogosult lesz a határozott időből hátralévő időre járó távolléti díjára [Mt. 79. § (2) bek.]. Ha a munkaviszonyt felmondással kívánják megszüntetni, erre viszonylag szűk lehetőség van, ugyanis erre csaka) a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, vagyb) a munkavállaló képességére alapított okból van lehetőség, vagyc) ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3622
9. találat: Távolléti díj bérpótlékrészének meghatározása a műszakpótlék tekintetében
Kérdés: Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?
Részlet a válaszból: […]bérpótlékrészként a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenléti, ügyeleti pótlékot kell figyelembe venni. Ezek közül a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot csak akkor, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). Azaz, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 856 beosztás szerinti (rendes) munkaórában dolgozott ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3576
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
10. találat: Irányadó időszak meghatározása távolléti díjhoz
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2018. június 18-án kezdődött, 2018. szeptember hónapban távolléti díj megállapítása vált szükségessé. Munkavállalónk havibéres, a távolléti díj számításának alapjául szolgáló bérelemeknél - a távolléti díj esedékességének időpontját megelőző utolsó 6 naptári hónapra kifizetett bérpótlékokat - lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a 6. hónap nem teljes hónap. Figyelembe vehető-e a tört hónap is, vagy csak a teljes hónappal számolhatunk?
Részlet a válaszból: […]számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni [Mt. 152. § (2) bek.]. A 152. § (2) bekezdésének második mondata alapján a munkaviszony kezdetén a tört naptári hónapot az első teljes naptári hónap elteltéig nem kell figyelembe venni, azaz nem része az irányadó időszaknak. Álláspontunk szerint ebből az következik, hogy később sem válik az irányadó időszak részévé, mivel nem lenne logikus, hogy az elején ugyanarra az időszakra kifizetett bérek (bérpótlékok, teljesítménybérek) nem korrigálják a távolléti díjat, de később már igen. Ha a jogalkotó - hat teljes naptári hónap hiányában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3575
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést