Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés - mint minden szerződés - a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek - természetesen annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Munkavállalói felmondás - a felmondási idő lehetséges tartama

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő alapesetben 30 nap. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint ennél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak a felek. Az Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződés esetében, munkavállalói felmondás esetén, lehet-e 30 napnál hosszabb felmondási időt meghatározni kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben rögzítettek szerint, vagy a felmondási idő hosszabb idejű meghatározásának - a munkavállaló részére történő kedvezőbb felmondási idő meghatározás érdekében - csak munkáltatói felmondás esetén van létjogosultsága? Mi az irányadó: az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése vagy a 85. §-ának (3) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a felmondási idő általános szabály szerint 30 nap. Ebből következően eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló felmondása esetén minden esetben így alakul a felmondási idő. Az Mt. alapján az általános szabály szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Felmondás a kölcsönzött munkavállaló részéről

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozom határozatlan idejű munkaszerződéssel. A kölcsönvevőnél megürült egy másik pozíció, amelyet szívesen elfoglalnék. A kölcsönbe adóm ezt nem támogatja, és nem teszi lehetővé. Megszüntethetem-e erre hivatkozva a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adónak és a kölcsönzött munkavállalónak az általános szabályoktól eltérően nem a munkakört kell meghatározniuk a munkaszerződésben, hanem a munkavégzés jellegét [Mt. 218. § (1) bek.]. A kölcsönbe adónak legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Nyugdíjba vonulás egészségügyi szolgálati jogviszonyból

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, amennyiben a munkavállaló igénybe kívánja venni az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerinti lehetőséget (nyugdíjazás nők 40-nel), milyen szabályozás vonatkozik rá? Az Mt. alapján a felmondási idő 30+60 nap. 2021. augusztus 1. napján éri el a szükséges szolgálati időt. Ha a munkáltató a felmondást 2021. május 4-én indítja, helyesen jár-e el? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén az Eszjtv. alapján a 30 napos felmondás vagy a közös megegyezés kivételével milyen lehetősége van a munkavállalónak kérelmezni a jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára vonatkozó jogosultsági feltételeket legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi [Eszjtv. 12. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Új munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: Elkezdhet-e nálunk dolgozni olyan munkavállaló, akinek még nem telt le a felmondási ideje, és szabadságon van? Előző munkahelyén munkavállalói felmondással szüntette meg a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Elviekben nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, és megkezdje a munkát egy új munkáltatónál olyan időszakban, amikor még nem telt le a felmondási ideje, de már nem áll fenn a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége a régi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést - a felmondási idő tartamára - minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzítenünk kell, hogy az adott kérdésben nincs tudomásunk kifejezett bírói gyakorlatról, ezért az alábbiakban a kérdésben vázolt tényállással kapcsolatos szerkesztőségi álláspontunkat fejtjük ki. Az Mt. értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
Részlet a válaszából: […] A 105/2020. Korm. rendelet szerinti támogatásra való jogosultságának egyik feltétele, hogy a munkáltató teljesítse az ún. létszámtartási kötelezettségét. Ennek értelmében a munkaadó köteles fenntartani a támogatásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés - a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdés csupán a tárgy megjelölését tartalmazza, az alábbiakban a munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetésének legfontosabb elemeit ismertetjük. A munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetéséről akkor beszélünk, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkavállalói felmondás - az indokolás indokolatlansága

Kérdés: Meg kell indokolni a határozatlan idejű munkaviszonyban a felmondás okát? Ha igen, akkor lehet indok az, hogy a munkaviszonyban fizetett díjazás összege nagyon alacsony, és már a korábbi munkaviszonyomban is többet kerestem évekkel ezelőtt, mint most?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni [Mt. 67. § (1) bek.]. Noha a "nem köteles" kifejezés nem jelenti azt, hogy a munkavállaló nem is jogosult megindokolni a munkaviszonya felmondását, megítélésünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondása - az indokok

Kérdés: A határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondással történő jogszerű megszüntetésének kritériuma az is, hogy a felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67. § (2) bek.]. Az Önök egyik válasza alapján, figyelemmel arra, hogy a korábbi Mt. ilyen módon nem tette lehetővé a határozott idejű munkaviszony megszüntetését, nincs bírói gyakorlata annak, hogy mely okok tekinthetők megfelelő súlyúnak. Megítélésük szerint ilyen indoknak minősül-e az, hogy a munkavállaló határozatlan idejű munkaszerződéses munkahelyet talált?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a határozott idejű munkaviszonyának felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka ez esetben valóban csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2
3
6