Jogviszonyok között a köznevelésben

Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum 107%-ának megfelelő illetményt kell megállapítani. Ha viszont van pedagógus-szakképesítése vagy -szakképzettsége, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozik, és a Púétv. 97. §-ának (1) és (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Pedagógus-béremelés – besorolás és összegek

Kérdés: A Púétv. alapján végrehajtandó béremeléssel kapcsolatosan, értelmezésem alapján a jogszabály bázisösszeget nem határoz meg, az alapot a 2023. évi pedagógus-átlagbérből kell meghatározni intézményenként. 2023. évben január, illetve november hónapban került sor pedagógus-béremelésre. Ez alapján intézményi szinten minden pedagógus besorolású dolgozót alapul véve határozható meg a 2023. évi átlagbér. A 2023. évi átlagbér meghatározását követően a 32,2%-os bérfejlesztés megvalósíthatóságának elve az értelmezésem alapján a következő: intézményenként a kiszámolt 2023. évi pedagógus-átlagbérre rá kell számolni a32,2%-os bérfejlesztést. Így megkapjuk az intézményenkénti 2024. évi pedagógus-bértömeget. A gyakornok besorolású dolgozók bértömegét ebből levonjuk, illetve a sávhatáron belüli alsó határon lévő összegeket a Pedagógus I., Pedagógus II. és Mesterpedagógusok tekintetében is, és a fennmaradt összeget elosztjuk az intézményben lévő Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus létszámmal. Az így kapott egységnyi összeget a Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus illetménysáv alsó összegéhez (538.000 Ft, 555.000 Ft, 630.000 Ft) hozzáadjuk dolgozónként. Ennek következményeként az intézményekben az azonos besorolású dolgozók bére azonos lenne, de intézmény és intézmény között azonos besorolásoknál eltérő összegeket eredményezne. A fent leírtak helyesek-e, és valóban így kell meghatározni 2024. évben a pedagógusok bérét?
Részlet a válaszából: […] ...Ezek a következők: a szakmai gyakorlati idő mértéke; a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Tanárhiány – egy lépéssel a tanulók előtt

Kérdés:

A Púétv. hatálya alá tartozó, egyházi fenntartású közoktatási intézményben egy, már rajzszakos diplomával rendelkező pedagógus taníthat-e földrajzot szeptembertől, amennyiben vállalja, hogy szeptembertől kezdődően gyorsított eljárással szerezhető képzésen megszerzi a földrajz másoddiplomáját? A fentiekben a tantárgyaknak itt érdemben talán nincsen jelentősége – a kérdés arra irányul, hogy a Púétv. és ennek végrehajtási rendelete tartalmazhat-e olyan rendelkezést (lehet-e valamelyiket így értelmezni), amely lehetőséget ad-e arra, hogy a kényszerítő körülményeket (pl. tanárhiányt) szabályosan lehessen kezelni oly módon, hogy egy pedagógus úgy tanítson egy más tantárgyat, hogy annak még csak végzi a szakképesítését?

Részlet a válaszából: […] Az egyes pedagógus – munkakörök betöltésének képzettségi feltételeit – általános szabályként – a 401/2023. Korm. rendelet: 2. melléklete tartalmazza. A 401/2023. Korm. rendeletben azonban szerepelnek kivételes, úgymond „könnyített” szabályok is. A kérdéses esetre ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Diploma előtt – a végzettség hiánya akadálya a tanításnak

Kérdés: Gimnáziumunkba jelentkezett egy egyetemi hallgató, akinek a tanári diploma megszerzéséig még kettő éve van hátra, tehát utolsó előtti éves. Informatikát és spanyol nyelvet tanítana nálunk. Az iskolaigazgató köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt szeretne létesíteni vele. A Púétv. rendelkezése alapján 2024. május 31. napja után – néhány kivétellel – csak az esküt tett pedagógusok taníthatnak (még óraadó tanárként is megbízási szerződéssel). Ha jól értelmeztem, a kivételek közé tartozik a nyelvoktatás, de az informatika tantárgyban már nem vagyok biztos. Alkalmazhatjuk-e köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében az egyetemi hallgatót? Milyen lehetőség van most egy utolsó előtti éves egyetemi hallgató foglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] ...hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a megbízási szerződése szerinti pedagógus feladatok ellátásához előírt szakképesítést fogja megszerezni. Az óraadásra vonatkozó megbízási szerződés alapján történő munkavégzést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Szakemberek – csak szakképzettséggel

Kérdés: Lakatos és hegesztő munkakörökben a munkáltató alkalmazhat-e szakirányú végzettséggel nem rendelkező munkavállalókat (természetesen a garantált bérminimum megfizetése mellett)? Elegendő-e a munkáltató nyilatkozata, amelyben a végzettségtől való eltekintésről nyilatkozik, és így alkalmazza a munkavállalókat az említett munkakörökben?
Részlet a válaszából: […] ...13. §-ának (8) bekezdése szintén előírja, hogy ilyen tevékenység végzéséhez a szakmunka jellegének megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyek biztosítása szükséges. Mindezen szabályok alapján a munkáltató köteles olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Kérdés: Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235" kóddal, gyorséttermi eladóként vannak foglalkoztatva. Tudomásom szerint ehhez a tevékenységhez (5610) egy vállalkozásban elég egy főnek rendelkeznie végzettséggel. A végzettséggel rendelkező nincs ott a nap 24 órájában velük. A munkavállalóknak szükséges-e szakképesítés úgy, hogy az üzemeltetőnek van végzettsége?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek nem önálló tevékenységként (így munkaviszonyban is) képesítés nélkül végezhetőek, önálló tevékenységként viszont szakképesítéshez kötöttek [34/2021. ITM rendelet: 1. melléklet 10., 64. és 65. sor]. A nem önálló tevékenység végzése esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Pedagógusbér – sávok és csökkenthetőség

Kérdés: A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények fenntartóit, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott tanárok, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó tanárok számára biztosítsanak átlagos 32,2%-os béremelést".
A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege 2024. évben 528 800 forint. A 88/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege – az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve -
a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
d) Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig
terjedhet.
A gyakornok 528 800 Ft, Pedagógus I. esetén 538 000 Ft, Pedagógus II. esetén 555 000 Ft, Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft, Kutatótanár esetén 750 000 Ft kötelezően járó illetményen felüli fenntartó által biztosított átlagos 32,2%-os béremelés a pedagógus illetményének része lesz, vagy egyéb pótlékként is megkaphatja a dolgozó? Amennyiben illetményként kapja a pedagógus, csökkenthető-e a jövőben, vagy visszavonhatatlanul beépül az illetményébe, illetve, ha egyéb pótlékként kerül juttatásra?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. szerinti illetményrendszer különbözik a korábbi, Kjt. szerintitől, hiszen nem illetménytáblát, hanem illetménysávokat tartalmaz, tehát a munkáltató nem a garantált illetménytől felfelé téríti el az illetményt, hanem a Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Új év – új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...meg a havi illetményt:a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek január 1-jétől

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek 3/A. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem, mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és jogviszonyuk átalakul január 1-jén?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerinti mely közalkalmazotti osztályokba sorolhatók be, azaz a végzettség, képesítés szintjeit. Konkrét szakirányú szakképesítések az egyes munkakörökhöz nincsenek előírva. 2024. január 1-jétől a Kjt. besorolási rendszerének alkalmazása megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Köztisztviselői besorolás – az osztály meghatározása

Kérdés: Szeretnénk alkalmazni egy hölgyet közszolgálati jogviszonyban műszaki ügyintézőként, hatósági feladatkörben. A hölgy jogi felsőoktatási szakképzési szakon felsőfokú jogi asszisztensi szakképzettséget szerzett. Jól gondolom, hogy a 29/2012. Korm. rendelet alapján I. besorolási osztályba kell sorolnom?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és informatikai, ügyviteli, közgazdasági, közszolgálati, jogi szakképesítés vagy kormányablak-ügyintézői vizsga,b) a II. besorolási osztályban pedig közgazdasági, közszolgálati rendészeti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
1
2
3
23