31 találat a megadott szakképesítés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsít a 2020. szeptember 1-jét megelőzően megszerzett államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítvány". Azaz a korábbi Országos Képzési Jegyzékekben szereplő államilag elismert szakképesítéseket a garantált bérminimumra való joghoz el kell fogadni, amennyiben azonosító számuk első két számjegye 34-es vagy annál magasabb.Az új szabályozás szerint a szakmajegyzéken szereplő, szakképző intézményben elsajátítható szakmákat a 12/2020. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az Szkt. 15. §-ának (1) bekezdése értelmében a szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít, és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, míg a részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány csak államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakképzettséggel tanulószobai, napközis foglalkozást tartó munkakör betöltésével kapcsolatos igény.A 326/2013. Korm. rendelet 33/B. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "egyéb foglalkozást (pl. napközi, tanulószoba) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat". Napközis tanár tehát az lehet, aki egyébként valamely tantárgyat taníthatna az iskolában. Az Nkt. 32. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében, ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy vallási egyesület tartja fenn, és az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az egyházi iskola által alkalmazott hitoktatónak, hittanárnak-egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási egyesület által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy-pedagógus-szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel kell rendelkeznie.Egyház által fenntartott intézményben a tanulószobai, napközis foglalkozásokat tartó tanár esetében a hittanár-szakképzettség elfogadható, hiszen a hitoktatás szerepel az egyházi iskola tananyagában. Más a helyzet ugyanakkor az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetében. Az Nkt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint ilyen intézményben a fakultatív[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]326/2013. Korm. rendelet 17. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja értelmében többek között a napközi, illetve tanulószoba. Ez azt jelenti, hogy az láthat el napközis foglalkozást tartó pedagógus-munkakört, aki egyébként a végzettségénél, szakképzettségénél fogva az adott intézményben pedagógus-munkakört tölthetne be, mivel ő alkalmas arra, hogy segíteni tudjon a napközis gyerekeknek a házi feladat elkészítésében is.A 326/2013. Korm. rendelet 6. melléklete (A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei) a bölcsészdiplomát nem fogadja el egyik, általános iskolában létesíthető munkakör betöltési feltételeként sem. A pedagógiatanár mesterképzést pedig kizárólag a fejlesztő pedagógus munkakör betöltéséhez lehetne elfogadni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendszerű szakképzésben megszerezhetők, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épülnek.A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, garantált illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. Az egészségügyi ágazatra hatályos végrehajtási jogszabály, a 356/2008. Korm. rendelet 14. §-a akként rendelkezik, hogy a Kjt. 66. §-ának (4) bekezdésében meghatározott illetménynövekedésre jogosító képesítéseket a 2. melléklet tartalmazza. E melléklet szerint az általános ápoló, ápoló, szakápoló, főápoló, főmadám, főműtős, főnővér munkakörökben többletképesítésként a nem aneszteziológiai és intenzív fekvőbeteg-ellátó részlegen (osztályon) dolgozó, intenzív terápiás ápolói vagy aneszteziológiai és intenzív terápiai szakasszisztensi képesítés; mentőápolói képesítés, pszi­chiátriai[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számú mellékletében található.A 150/2012. Korm. rendelet fentiek szerint alkalmazandó 1. melléklete szerint az 54 723 02 azonosító számú OKJ-s gyakorló ápoló szakképesítés számában az 54-es az emelt szintű szakképesítést jelöli, amely érettségi végzettséghez kötött, és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben volt megszerezhető. A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének- d) pontja szerint a "D" fizetési osztályba az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök,- az e) pont szerint az "E" fizetési osztályba egyfe­lől az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakörök, másfelől az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröksorolandók be. A Kjt.-ből az új szakképzési rendszerre tekintettel hatályon kívül helyezték a 61. § (3) bekezdésének értelmező rendelkezését, amely kimondta, hogy az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést a besoroláskor felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni. Az értelmező rendelkezés alapján a gyakorló ápolót "E" fizetési osztályba kellett besorolni, e rendelkezés hatályon kívül helyezését követően azonban bizonytalanná[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feltételének megfelel, rendelkezik (egyéb) pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e jogszabályhely szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.A kérdésben szereplő esetben a fenti szabály alapján adott határozott időre szóló intézményvezetői megbízás időtartama nem merítette ki a jogszabály alapján lehetséges két évet, így - lejárta előtt - nem volt akadálya annak, hogy azt meghosszabbítsák 2020. augusztus 1-jéig. Mivel jelen esetben kiírták a pályázatot, amit a szóban forgó személy elnyert, 2020. augusztus 1-jétől egy új magasabb vezetői megbízást fog kapni, nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatálybalépését (2020. január 1-jét) megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsít a 2020. szeptember 1-jét megelőzően megszerzett, államilag elismert szakképesítést, részszakképesítést igazoló bizonyítvány.A 150/2012. Korm. rendelet - az előző szabály alapján 2020. január 1. után is alkalmazandó - 2020. január 1. előtt hatályos 1. melléklete 35-ös azonosító számmal tartalmazta az autóbusz-vezető, tehergépkocsi-vezető szakképesítéseket. A 35-ös azonosító szám középfokú szakképesítés-ráépülést jelölt, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épült. A 7. melléklet szerint az autóbusz-vezető, tehergépkocsi-vezető szakképesítések egyes hatósági jellegű képzések szakmai tartalmát is magukban foglalták (ún. "szakmásítás"). Az autóbusz-vezető a D kategóriás, a tehergépkocsi-vezető a C1E, CE kategóriás vezetői engedélyhez[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogszabályokról, így többek között a Kjt.-ről az Szkth. rendelkezik (lásd a 8-9. §-t!). Ebben átmeneti szabályok - amint kérdésében írja - nem szerepelnek. Erre a joghézagra tekintettel - értelmezve a kialakult helyzetet - a Jat. ezzel kapcsolatos rendelkezéseire támaszkodhatunk. A Jat. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály (esetünkben az átmeneti szabály, pontosabban annak hiánya miatt) eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.Meglátásunk szerint a Jat. e szabályát kell a kérdésben érintett Kjt.-módosítás értelmezésére alkalmazni. A Kjt.-módosítás 2020. január 1-jei hatálybalépési időpontját megelőzően keletkezett jogviszonynak tekintendők az ekkor már fennálló közalkalmazotti jogviszonyok. Kérdés, ebből levonható-e az a következtetés, hogy csak a 2019. december 31-ig keletkezett közalkalmazotti jogviszonyokra vonatkozhat a Kjt. hatályon kívül helyezett, az emelt szintű szakképesítést felsőfokúnak tekintő szabálya? Azaz, a 2020. január 1-jét követően létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetén az emelt szintű szakképesítések a közalkalmazotti munkakör betöltésénél és a besorolásnál már nem lennének figyelembe veendők? A Jat. idézett szabályát alkalmazva, 2020. január 1-jét megelőzően keletkezett ténynek tekintendő a Kjt.-módosítás életbelépése előtt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján szakmunkás szakképesítést jelentett. Az Okt. tv. (1.). 10. §-a, majd az Okt. tv. (2.) 76. §-ának (1) bekezdése a gimnáziumot és a szakközépiskolát sorolta a középiskolák közé, a szakmunkásképző iskolákat nem. Ezért tehát a szakmunkástanuló iskolában szerzett szakképesítés a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének bb) pontjában szabályozott alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítés fogalmának felel meg, s mint ilyen, B fizetési osztályba sorolásra jogosít - feltéve, hogy a kérdéses munkakör besorolható a B fizetési osztályba az ágazati végrehajtási rendelet alapján. Ennek megfelelő szabályozást tartalmaz a 257/2000. Korm. rendelet 2. sz. mellékletének V.2. pontjában foglalt besorolást segítő értelmező rendelkezés is, amely kimondja: "B fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört (pl. 2/1975. EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakört)".A szakosító vizsga 10 hónapos, munka mellett elvégezhető tanfolyam volt, amely újabb iskolai végzettséget nem adott. A 257/2000. Korm. rendelet 2. sz. mellékletének V.2. pontja szerint "C fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört, például az 1975 utáni alapképesítésre épülő elsőfokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermek idegápolói és gondozói,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetében képesítettnek minősíti a felsőoktatásban bármilyen szakképzettséggel rendelkezőket, ilyenkor a munkáltatónak értelemszerűen el kell fogadnia az Etv. szerinti eljárásban elismert külföldi felsőoktatási oklevelet. Függetlenül attól, hogy Magyarországon létezik-e az oklevél által igazolt szakképzettség. Problémás viszont, ha az Ön által ellátandó feladatkör esetében a 29/2012. Korm. rendelet nemcsak adott felsőoktatási területet (pl. pénzügyi, gazdasági, egészségügyi), hanem olyan konkrét felsőoktatási szakképzettséget is meghatároz, amelynek a külföldön szerzett oklevél szerinti szakképesítés nem feleltethető meg a jogszabályok szerint. Ilyenkor hiányzik a feladatkör ellátásához előírt szakképesítés, ez pedig akadálya az adott feladat ellátására szóló kinevezésnek. Így fordulhat elő, hogy ugyanazzal a külföldi felsőoktatási oklevéllel rendelkező személy az egyik feladatkörben kinevezhető kormánytisztviselőnek, míg a másikban nem. Kiegészítésként megjegyezzük, ha a kormánytisztviselő az álláshelyén több feladatkört is ellát, elegendő az egyik ellátásra előírt szakképzettséggel rendelkeznie [29/2012. Korm. rendelet 2. § (4) bek.].Nem a munkáltató dönt a külföldi oklevél elismeréséről vagy az elismerés szükségességéről. Az elismerési eljárás azért megkerülhetetlen, mert a külföldön szerzett oklevél által tanúsított végzettségi szint, szakképesítés, szakképzettség vagy tudományos fokozat hatósági bizonyítvánnyal történő elismerése az Etv. szerinti ezen eljárás során történik. A hatósági bizonyítvány teljes bizonyító erővel igazolja a benne szereplő tények és adatok valódiságát.[…] részlet vége a válaszból.