Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

26 találat a megadott 40 éves szolgálati idő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nyugdíjazás és a pálya folytatása

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
Részlet a válaszból: […]hogy a Tny. 97. §-ának (5) bekezdése értelmében a nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Ebből következően az érintettek kötelesek 15 napon belül bejelenteni, ha például az öregségi nyugdíj folyósítását követően újra közalkalmazotti jogviszonyt létesítenek. Ha elmulasztják a bejelentést, és a nyugellátást jogalap nélkül vették fel, kötelesek azt visszafizetni [Tny. 84. § (1) bek.]. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett továbbra is nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a kollégák kérelmére akkor folyósítható újból, ha igazolják közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését.Ha az érintett közalkalmazottak számára 2020. október 1. napján állapítják meg az öregségi nyugdíjat, majd ezt követően tovább dolgoznak közalkalmazotti jogviszonyban, és erre tekintettel az öregségi nyugdíjuk folyósításának szüneteltetésére kerül sor, akkor az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során - amennyiben 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk - a jelenleg hatályos szabályok alapján figyelemmel kell lenni a Tny. 83/A. §-ának (3) bekezdésére. E rendelkezés értelmében az öregségi nyugdíj szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg. Mivel az öregségi nyugdíj mellett munkavégzéssel szerzett jövedelem után 2020. július 1-jétől nem kell fizetni társadalombiztosítási járulékot, az ezen alapuló nyugdíjnövelési jogosultság is megszűnt (ezzel párhuzamosan a Tny. ezt szabályozó 22/A. §-a hatályon kívül helyezésre került).Az 1. kérdésre akként válaszolhatunk, hogy amennyiben a felmentésre sor kerül, és annak közlése október 1-jét megelőzően megtörténik, ezt az időpontot megelőzően meg kell, hogy kezdődjék a felmentési idő. Ha ugyanis a közalkalmazott annak ellenére, hogy nem kellene megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt az öregségi nyugdíj megállapításához, mégis úgy dönt, hogy a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésében szabályozott lehetőséggel él, és kéri a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, Önöknek - mint munkáltatónak - nincs mérlegelési lehetőségük: felmentéssel meg kell szüntetniük a jogviszonyt. A közalkalmazott a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján akkor kérelmezheti a felmentését, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti. Így a közalkalmazott már jóval október 1-je előtt is kérheti a felmentést, így lehetőség van arra, hogy a felmentési idő pontosan október 1-jéig teljen el. Azt, hogy az érintett közalkalmazott valóban teljesíti-e a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági feltételt, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia. Értelemszerűen ebben az esetben a Kjt. 33. §-a szerint számított felmentési idő elteltével szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony.A 2. kérdésre a válasz: csak abban az esetben jár felmentési idő, ha a közalkalmazotti jogviszonyok felmentés alapján szűnnek meg. Ha ugyanis most úgy döntenek, hogy megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyt, majd ezt követően újra ebben a jogviszonyban foglalkoztatják az érintetteket ("visszafoglalkoztatják"), utóbb ezt a jogviszonyt is meg lehet szüntetni felmentéssel. A Kjt.-ben rögzített valamennyi indok alapján felmenthető a közalkalmazott, ha annak feltételei fennállnak (pl. arra hivatkozva is, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül; azt számára jogerősen megállapították) [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont, Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont és (2) bek.]. Ha azonban közös megegyezéssel szüntetik meg a jogviszonyt, vagy ha az új közalkalmazotti jogviszonyt határozott időre létesítik [Kjt. 21. § (2) bek.], és az a határozott idő lejártával szűnik meg, értelemszerűen nem lehet felmentési időről beszélni.Az 5. kérdésre a válasz - a jelenleg hatályos jogszabályok alapján - alapvetően nemleges. Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis nevelő-oktató munka - többek között az óvodai nevelés - csak pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Kivételek ez alól az óraadók és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak. Ezen túlmenően az Nkt. ugyanitt kimondja azt is, hogy pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Mivel nem óraadói státuszról van szó, a polgári jogi jogviszony (pl. megbízási jogviszony) létesítése nem jöhet szóba. Munkaviszonyban álló munkavállalót a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény - mint amilyen az Önök óvodája is - nem foglalkoztathat, így az óvodapedagógusi munkakörre csak a közalkalmazotti jogviszony létesítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3976

2. találat: Felmentési idő mértéke nők negyven év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíja esetén

Kérdés: Jelenleg határozott idejű szerződéssel tanítok közalkalmazotti jogviszonyban. 2020 áprilisában lesz meg a negyven év munkaviszonyom, és szeretnék nyugdíjba menni a nők kedvezményes negyven évével. Jogosult vagyok-e a közalkalmazottaknak járó nyolc hónap felmentési időre?
Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti megközelítőleg nyolc hónapot [Kjt. 30. § (1) bek. f) pont].Megjegyzendő, hogy kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg [Kjt. 33. § (2) bek.]. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni [Kjt. 33. § (3) bek.]. A fentiek szempontjából különösen fontos, hogy mely jogviszonyokban eltöltött időket tekinthetünk közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek. A Kjt. alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül:a) a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő,b) a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött idő,c) a Kttv., valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő,d) a szolgálati jogviszony időtartama, továbbáe) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamintf) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,g) a Kjt. a Ktv., a Ktjv., valamint a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,i) az Áttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,j) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,k) a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,l) a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3620

3. találat: Öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének hatása a nyugdíj szüneteltetésére

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3588. kérdésben megírtam, hogy kollégánk a nők negyven év jogosultsági idő után járó öregségi teljes nyugdíjjal vonult nyugdíjba. Mivel 1955-ben született hölgyről van szó, időközben a 64. életévének betöltésekor elérte az életkor szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdés, hogy amennyiben egy ilyen volt kollégát szeretnénk munkaszerződéssel foglalkoztatni - aki a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjával ment el, de időközben a korhatárt is elérte -, akkor a Tny. - jövedelmi korlátról szóló - 83/B. §-ában foglaltak irányadók-e, azaz amennyiben a munkaviszonyból származó jövedelme meghaladja az éves keretösszeget, kell-e neki szüneteltetni a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszból: […]teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (vagyis az éves keretösszeget). Ekkor a Tny. idézett rendelkezése előírja, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.Figyelemmel arra, hogy a kérdésben említett munkavállaló időközben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3619

4. találat: Pedagógusok nyugdíjazása

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni annak értelmezésében, hogy a Kjt. 30. §-a (4) és (5) bekezdésének, valamint a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének módosítása következtében azoknak a közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező pedagógusoknak, akik a nők kedvezményes nyugdíját a módosítást követően igénybe kívánják venni, van-e lehetőségük arra, hogy továbbdolgozzanak pedagógusként teljes állásban, és mellette nyugdíjasok legyenek?
Részlet a válaszból: […]a Tny.-beli hivatkozás pontosítására került sor].Nem változtak ugyanakkor a következő szabályok: egyfelől továbbra is hatályos a Tny. 83/B. §-a, mely kimondja: ha a Tny. 18. §-ának (2a)-(2d) bekezdései alapján megállapított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy- a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban (pl. közalkalmazotti jogviszonyban) áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és- az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát),a nyugdíj folyósítását az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szüneteltetni kell. Másfelől a Tny. 83/C. §-ának értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3397

5. találat: Pedagógus óraszámának csökkentése kérelemre

Kérdés: Közalkalmazott pedagógus hölgy 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása 2020 májusában esedékes. A következő tanévre (2018/19) - jogszabály alapján - 4 óra csökkentést kért úgy, hogy az egyik, kimenő osztálya helyett ne kapjon másik osztályt. Tudni szeretné, hogy ez a - kérése szerint csak a következő tanévre szóló - csökkentés befolyásolja-e az azt követő - elvileg - töredékes tanévét is? A csökkentett óraszám kérelmezése befolyásolja-e a jubileumi jutalmát, kaphat-e egyáltalán?
Részlet a válaszból: […]helyett részmunkaidőben foglalkoztassák, nem pedig arra, hogy a munkaidején belül a neveléssel-oktatással letöltendő idejét csökkentse le a munkáltató. Tájékoztatásul: az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése a munkaidő 55-65%-ában teszi kötelezővé a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokra fordítandó idő elrendelését, ami teljes munkaidő esetén heti 22-26 órát, részmunkaidő esetén ennek időarányos részét teszi ki.Ha Ön 4 óra csökkentést kért, ez értelmezhető egyfelől úgy, hogy a munkaidőn belül a heti 26 óra helyett heti 22 neveléssel-oktatással lekötött munkaidő beosztását kérte a munkáltatójától, a teljes munkaideje változatlanul maradása mellett. Ennek a kérelemnek a munkáltató mérlegelési joga alapján tehet eleget, de erre nem köteles. Sőt, ha a kérelem folytán a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra alá csökkenne, akkor erre a munkáltatónak nincs is lehetősége, hiszen ez a törvény szabályával ellentétes lenne. Ez esetben a munkáltató döntése a tantárgyfelosztással lefedett időszakra (félévre) vonatkozik.A másik lehetőség: a csökkentési kérelem valóban a munkaidő egészére vonatkozott, ez esetben az előbbiekben ismertetett feltételek megléte esetén a munkáltató köteles a kérelemnek eleget tenni. Ez azzal jár, hogy a kinevezést is módosítani[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3285

6. találat: Nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával összefüggő felmentés

Kérdés: 2018. február végén igénybe szeretném venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjjogosultságát. Ebből Romániában 23 év, Magyarországon 17 év munkajogviszonyom van. A 17 év munkajogviszonyból 13 év közalkalmazotti jogviszony. Kérdésem, hogy ilyen esetben jár-e végkielégítés és felmentési idő?
Részlet a válaszból: […]munkáltató által. Ha Ön arra hivatkozva kérelmezte a munkáltatónál a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetését, hogy a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti [Kjt. 30. § (4) bek.], a felmentési ideje a Kjt. 33. §-a szerint fog alakulni. A felmentési idő legrövidebb mértéke 60 nap, a 8 hónapot azonban nem haladhatja meg. Mivel a kérdésből nem tűnik ki, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazása folyamatosan fennállt-e az utóbbi 13 évben, illetve az sem, hogy a korábbi munkajogviszonyok, illetve a jelenlegi közalkalmazotti jogviszony között van-e folytonosság (a 13 év közalkalmazotti jogviszonyt megszakította-e valamely munkaviszony, történt-e pl. jogviszonyváltás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3129

7. találat: Felmentés kérelemre 40 év jogosultsági idővel

Kérdés: Alkalmazottunk 2018-ban 40 év munkaviszony után nyugdíjba szeretne menni. 1978. szeptember 1-jétől dolgozott a munkáltatónál kisgyermeknevelőként. Mivel 2004-ben városunkban átszervezésre került a bölcsődei ellátás, 2004. december 1-jével megszüntetésre került a jogviszonya. Ekkor kapott 7 hónap felmentési időt, valamint 8 hónap végkielégítést, ám két héttel később, 2004. december 15-én ismételten visszavették a korábbi munkahelyére. A kedvezményes nyugdíjba vonuláskor újra jár-e neki a felmentési idő, valamint a végkielégítés?
Részlet a válaszból: […]rendelkezések 2018-ban nem változnak a jelenlegi szabályokhoz képest. Ha a kérdésben szereplő nő közalkalmazotti jogviszonyban áll, és legkésőbb a felmentési idő leteltekor, 2018-ban rendelkezni fog a Tny. szerinti legalább 40 év jogosultsági idővel, megállapítható, hogy ebben az időpontban az életkorától függetlenül jogosult lesz öregségi teljes nyugdíjra [Tny. 18. § (2a) bek. a) pont]. Ennek érdekében a közalkalmazott a munkáltatójánál kérelmezheti a felmentését, mely alapján a munkáltatónak e jogcímen meg kell szüntetnie a jogviszonyát [Kjt. 30. § (4) bek.]. Ekkor a közalkalmazott ismételten jogosulttá válik felmentési időre, amelyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2865

8. találat: Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszból: […]határozatot hozott a nyugdíjfolyósító szerv. A törvény ugyanis azt is rögzíti, hogy az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet [Tny. 18. § (2c) bek.]. Tehát nem csupán annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a negyvenéves szolgálati idővel rendelkezzen az érintett női munkavállaló, hanem annak is, hogy ebből legalább harminckét évnek tényleges keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak kell lennie. A TGYÁS, a GYES és a GYED időtartama azonban nem tekinthető ilyennek.Annak érdekében, hogy a nyugdíj megállapításának időpontjában ne álljon fenn biztosítási jogviszony, a munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. A munkáltató utólag semmivel nem kényszeríthető arra, hogy egy korábbi munkavállalójával ismét munkaviszonyt létesítsen, hiszen ahhoz a felek egybehangzó akaratára van szükség. A munkaviszony helyreállításának ugyanakkor módja lehet, ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadja meg [Mt. 83. § (1) bek. e) pont]. A megállapodás azonban csak a törvényben meghatározott indokokkal támadható meg eredményesen, amennyiben azonban a megtámadás sikeres, akkor a megállapodás érvénytelen [Mt. 28. § (9) bek.].A megállapodás megtámadható többek között, ha a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2096

9. találat: Nevelőszülői jogviszony és a szolgálati idő

Kérdés: A nevelőszülők speciális foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonyként számít-e bele a nők 40 éves nyugdíjába, vagy csak szolgálati jogviszonynak számít?
Részlet a válaszból: […]járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban eltöltött idő, a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyerme­kére tekintettel megállapított ápolási díjban részesülés ideje. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosítottnak minősül - többek között - az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1990

10. találat: Biztosításban töltött idő számítása a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjához

Kérdés: 1955-ben született nő az általános szabályok alapján számított 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A 40 évből 3 év nappali tagozaton végzett főiskola, a többi munkaviszony. Ugyanakkor jelenleg nincs munkaviszonya, 3 éve őstermelői tevékenységet folytat. A tárgyévet megelőző évben őstermelői bevétele 800 000 Ft. A bevétel 20%-ának 4%-át egészségbiztosítási járulékként, 10%-át nyugdíjjárulékként befizeti. A 37 év munkaviszonyban töltött jogosultsági idő és a 3 év őstermelői tevékenység után jogosult lesz-e a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára? A 40 éves jogosultsági időbe teljes mértékben beszámít-e az őstermelői jogviszony?
Részlet a válaszból: […]támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő vehető igénybe jogosító időként. Az őstermelői jogviszony a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján akkor minősül biztosítottnak, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és az általa már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.Jelen esetben az 1955-ben született nő 64 évesen, 2019-ben mehetne el a Tbj-tv. 18. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján öregségi nyugdíjba, ami 5 évet jelent, ehhez adandó hozzá a 37 év munkaviszonyban töltött idő. A fenti szabály szerint, mivel ez meghaladja összesen a 20 évet, az őstermelői jogviszony biztosítással járó jogviszonyként ismerendő el. Tehát mivel a 37 év munkaviszony mellett az őstermelői jogviszony ideje eléri a 3 évet, Ön megszerezte a 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1564
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 26 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést