Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott napidíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Napidíj az építőiparban

Kérdés: Munkavállalóinknak egy induló munka alkalmával, rendszeresen kell majd kifejezetten a cég székhelyétől távolabb munkát teljesíteniük, az építőipari tevékenységből kifolyólag. Mennyi napidíjat kell fizetnünk, mi szabályozza ennek mértékét? Kell-e fizetni napidíjat, ha a kolléga az adott napon ott is kell, hogy aludjon a munkavégzés kapcsán? Kell-e napidíjat fizetni akkor, ha az indulástól a visszaérkezésig pontosan nyolc óra (vagy kevesebb idő) telik el?
Részlet a válaszból: […]meg. E szerint a napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3325
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Napidíj külföldi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló külföldön kórházba kerül a saját hibájából, jár-e neki a külföldi napidíj?
Részlet a válaszból: […]el, mivel a betegség miatti keresőképtelenség - ha az nem üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint veszélyeztetett várandósság miatti - tartamára a távolléti díj 70%-át mint munkabért kell megfizetni [Mt. 126. § (1)-(2) bek.]. A külföldi kiküldetésre napidíj a munkavállalónak jogszabály alapján nem jár, annak jogalapja megállapodás vagy munkáltatói szabályzat lehet - így a kérdésre a válasz csak ezek ismeretében lenne megadható. Mivel keresőképtelenség esetén általános szabály szerint munkabér nem jár,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3114
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Külföldi kiküldetés - napidíj, rendkívüli munkavégzés és pihenőidő

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő külföldi kiküldetésével kapcsolatos a kérdésünk. Az 5/2-es munkarendben dolgozó köztisztviselő csütörtök reggeltől vasárnap esti hazaérkezéséig kiküldetésben vett részt egy hivatalos rendezvényen egy EU-tagállamban. Ebben az esetben minden napra jár neki a napidíj? Mennyi a napidíj maximális és minimális összege? Mi van abban az esetben, ha ebédet kap mindennap? A csütörtök-pénteki illetményén kívül szombatra, illetve vasárnapra rendkívüli munkavégzés alapján kell az illetményét elszámolni? Amennyiben vasárnap érkezik haza, hétfőn mehet dolgozni pihenőnap kiadása nélkül? Hétköznapra eső munkaszüneti napon (márc. 15.) külföldi kiküldetést (13 óra utazással együtt) teljesítő köztisztviselő részére milyen juttatásokat kell számfejteni?
Részlet a válaszból: […]részesülő köztisztviselőnek az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselőnek a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül kell nyilatkoznia arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá - ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették - a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül vissza kell fizetnie a meghatározott összeget. A napidíjon felül a Kttv. 54. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit, ilyenek lehetnek tipikusan az utazási és szállásköltségek.Ezen túlmenően a kérdés szerinti, a szombati és vasárnapi rendezvényen való részvétel rendkívüli munkavégzésnek minősül, figyelemmel arra, hogy a köztisztviselőt a munkaidő-beosztásától eltérő munkaidőben foglalkoztatták a kiküldetése alatt. A rendkívüli munkavégzés ellentételezése a Kttv. 98. §-ának (1) bekezdése alapján általános szabály szerint annak időtartamával azonos mértékű szabadidővel történik. Ettől eltérően, a heti két pihenőnapon (szombat és vasárnap) teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg a köztisztviselőt. Munkaszüneti napon (pl. március 15-én) csak a Kttv. 96. §-ának (5) bekezdése szerinti esetkörben (baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében, valamint a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható kormánytisztviselő számára) rendelhető el rendkívüli munkavégzés, ez irányadó a kiküldetés keretében teljesített rendkívüli munkavégzésre is. A munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2938

4. találat: Kiküldetésre járó napidíj telephelyen kívül végzett munka esetén

Kérdés: Mikor lesz szó kiküldetésről, és a munkavállalónak mikor jár az 500 Ft-os napidíj (költségtérítés-átalány) az alábbi esetekben, ha a munkáltató székhelyén/telephelyén kívüli foglalkoztatás a 6 órát minden esetben meghaladja?
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
Részlet a válaszból: […]bek.]. A kiküldetés fogalma az Szja-tv. rendelkezéseire épül, amely szerint kiküldetés a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás (Szja-tv. 3. § 11. pont). Ez független attól, hogy munkajogi szempontból munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás vagy nagyobb földrajzi egységként megjelölt munkavégzési helyen belül történő munkavégzés valósul meg. A feltett kérdésekből nem állapítható meg, hogy melyik esetben melyik jogintézményt kell alkalmazni. A pontos válaszhoz a munkavégzési helyre vonatkozó munkaszerződésben foglalt rendelkezés ismerete lenne szükséges. Egyáltalán kikötötték-e a munkahelyet a munkaszerződésben?Véleményünk szerint a 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napidíj alapvetően akkor illeti meg a munkavállalót, ha a munkaszerződésében meghatározott munkavégzési helytől (helyektől) eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2809
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
Részlet a válaszból: […]személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány 3000 forint, feltéve hogy a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza a havi átalány lehetőségét, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad (437/2015. Korm. rendelet 5. §). A kiküldetés fogalma itt az Szja-tv. rendelkezéseire épül, amely szerint kiküldetés a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Ez független attól, hogy munkajogi szempontból a nagyobb földrajzi egységként megjelölt munkavégzési helyen belül történő munkavégzés nem minősül munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak [Mt. 53. § (1) bek.], hanem csak olyan munkáltatói utasításnak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2796

6. találat: Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszból: […]munkavégzési kötelezettség alól akár teljes egészében is mentesülhet a munkavállaló.A felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges időre a munkavállaló a törvény erejénél fogva is mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. g) pont], amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont] - ezen a címen tehát elszámolható a távollét. A tanulmányi szerződés alapján a munkavállaló számára nyújtott támogatásba a képzés tartamára (munkavégzés alóli mentesülésre) fizetett munkabér beszámítható azzal, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására tanulmányi szerződés nem köthető [Mt. 229. § (2) bek. a) pont] - tehát nem lehet támogatásként elszámolni azt, amire a munkavállaló egyébként is jogosult lenne. A távollét ilyen elszámolása esetén a munkaidő és a munkabér is elszámolásra kerül, ezenfelüli kifizetésre a munkaszerződés alapján nincs szükség. Amennyiben a távollét nem "fedi le" teljes egészében a munkaidőt, akkor a fennmaradó időtartamot el kell számolni - ilyenkor a munkavállaló rendelkezésre állásra és munkavégzésre köteles, amely az elszámolás alapját képezi.A munkaszerződésben nem kötelező a teljes munkaidő kikötése, a felek részmunkaidőben is megállapodhatnak. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2780

7. találat: Napidíj belföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Veszélyes hulladék szállításával foglalkozó cég benzinkutakról szállítja el a veszélyes hulladékot a kezelőtelepekre. Mindezt belföldön végzi. A sofőr és a kocsikísérő hétfőn elindul, és általában 3-4 napig is eltart egy kör, mire visszatér a cég telephelyére. Esetükben a belföldi kiküldetés költségtérítése (napidíj) adható juttatás, vagy kötelezően el kell számolni a telephelytől távol töltött napokra? Illetve milyen dokumentációval kell az elszámolást alátámasztani? Továbbá a 437/2015. Korm. rendelet szerint, a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A rendeletből idézett részt úgy kell értelmezni, hogy ha minden hónapban átlagban kb. 15 napot távol töltenek a munkavállalók a telephelytől, akkor automatikusan 15 napra el lehet számolni a napidíjat, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a távol töltött napok száma? Milyen dokumentációval kell az átalánydíjas elszámolást alátámasztani. Esetlegesen egy szabályzat elegendő?
Részlet a válaszból: […]nem szükséges, csak a kiküldetésben töltött napokat kell nyilvántartani. A 437/2015. Korm. rendelet valóban felhatalmaz arra, hogy a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapítson meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni [437/2015. Korm. rendelet (2)-(3) §].Helyes tehát a kérdésben leírt számítási mód, amely a kiküldetésben töltött napok havi átlagos értékét veszi alapul. Az átalánydíjas elszámolás mellé a költségek tételes igazolása ebben az esetben sem szükséges, elegendő egy utasítás (szabályzat), amelyben a munkáltató rendelkezik a kiküldetésre járó költségtérítés havi átalány formájában való rendezéséről. Új szabály 2016. január[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2623
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Napidíj külföldi kiküldetésnél

Kérdés: Ritkán előforduló, de hétvégi utazást is magában foglaló külföldi kiküldetések esetén kötelező-e a külföldi napidíj fizetése? Ha kötelező és vasárnap utazik, 15 euró fizetése a praktikus, és ez esetben nem kell tételesen elszámolnia, ez fedezi az étkezést és például a parkolás költségeit is? Az egyébként munkanapnak minősülő hétköznapokra pedig (5/2-es munkaidő-beosztással) a munkabéren felül fizethető vagy fizetendő a napidíj összege is? A külföldi napidíjat meg kell fizetni a gépkocsivezető/szállító munkakörben dolgozó munkavállalónak is a munkabéren felül?
Részlet a válaszból: […]munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Ezért olyan napidíjat kell megállapítani, ami valóban fedezi a külföldi kiküldetés teljesítésével összefüggő költségeket, ideértve az étkezést, szállást, parkolást, útdíjakat stb. A munkáltató költségtérítési kötelezettsége
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2575

9. találat: Külföldi kiküldetés esetén a napidíj elszámolása

Kérdés: Dolgozóink Németországba utaznak (1-2 hétre) betanulni bizonyos munkafolyamatokat, amit később itthon hasznosítanak. Az utazáshoz a cég biztosít gépkocsit, szállást, egyszeri étkezést (ebéd). Minden kint töltött napra 35 eurót kapnak napidíjként. Kérdésem, hogy ez a napidíj adómentes vagy adóköteles? Bér jellegű kifizetésnek minősül-e, mert ha igen, a bérprogramunk számfejtéskor automatikusan letiltást (gyerektartást) is érvényesít rá.
Részlet a válaszból: […]tehát a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka. Ennek maximális mértékét a 285/2011. Korm. rendelet 2. §-a határozza meg, napi 15 eurónak megfelelő forintösszegben. Tehát e mértékig a külföldi kiküldetésre tekintettel juttatott bevétel költségként elszámolható, és személyi jövedelemadót nem kell fizetni utána. Az ezt meghaladó mértékű juttatás az általános szabályok szerint adózik. Természetesen választható a tételes költségelszámolás is. A napidíj egyaránt lehet bér jellegű és költségtérítés funkciójú juttatás is. Az elhatárolás azon alapul, hogy mi a napidíj funkciója. Ha kizárólag a kiküldetést teljesítő személy költségeinek fedezésére szolgál (pl. szállás, élelmezés, utazás), akkor nem lehet munkabérnek tekinteni, tehát abból végrehajtási úton levonni sem lehet. Ha viszont valójában az ideiglenes külföldi munkavégzésre mint különleges körülményre tekintettel kapja a munkavállaló,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1283

10. találat: Külföldi kiküldetés - a napidíj a munkáltató szabályzatában

Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.
Részlet a válaszból: […]rendelkezése valóban csak a belföldi kiküldetés esetén állapítja meg a 40 százalékos költségtérítést, és csak akkor, ha az utazás napja nem esik bele a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidejébe, és kollektív szerződés ettől nem rendelkezik eltérően. A külföldi kiküldetés esetén így a munkáltatónak az Mt. alapján nem lenne napidíj-fizetési kötelezettsége arra az utazási időre, amely a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidején kívül esik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató által, a belső szabályzatában külföldi kiküldetés esetére vállalt, és a munkavállalóra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 807
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést