11 találat a megadott napidíj tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]meg. E szerint a napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]el, mivel a betegség miatti keresőképtelenség - ha az nem üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint veszélyeztetett várandósság miatti - tartamára a távolléti díj 70%-át mint munkabért kell megfizetni [Mt. 126. § (1)-(2) bek.]. A külföldi kiküldetésre napidíj a munkavállalónak jogszabály alapján nem jár, annak jogalapja megállapodás vagy munkáltatói szabályzat lehet - így a kérdésre a válasz csak ezek ismeretében lenne megadható. Mivel keresőképtelenség esetén általános szabály szerint munkabér nem jár,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részesülő köztisztviselőnek az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselőnek a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül kell nyilatkoznia arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá - ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették - a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül vissza kell fizetnie a meghatározott összeget. A napidíjon felül a Kttv. 54. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit, ilyenek lehetnek tipikusan az utazási és szállásköltségek.Ezen túlmenően a kérdés szerinti, a szombati és vasárnapi rendezvényen való részvétel rendkívüli munkavégzésnek minősül, figyelemmel arra, hogy a köztisztviselőt a munkaidő-beosztásától eltérő munkaidőben foglalkoztatták a kiküldetése alatt. A rendkívüli munkavégzés ellentételezése a Kttv. 98. §-ának (1) bekezdése alapján általános szabály szerint annak időtartamával azonos mértékű szabadidővel történik. Ettől eltérően, a heti két pihenőnapon (szombat és vasárnap) teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg a köztisztviselőt. Munkaszüneti napon (pl. március 15-én) csak a Kttv. 96. §-ának (5) bekezdése szerinti esetkörben (baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében, valamint a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható kormánytisztviselő számára) rendelhető el rendkívüli munkavégzés, ez irányadó a kiküldetés keretében teljesített rendkívüli munkavégzésre is. A munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.]. A kiküldetés fogalma az Szja-tv. rendelkezéseire épül, amely szerint kiküldetés a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás (Szja-tv. 3. § 11. pont). Ez független attól, hogy munkajogi szempontból munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás vagy nagyobb földrajzi egységként megjelölt munkavégzési helyen belül történő munkavégzés valósul meg. A feltett kérdésekből nem állapítható meg, hogy melyik esetben melyik jogintézményt kell alkalmazni. A pontos válaszhoz a munkavégzési helyre vonatkozó munkaszerződésben foglalt rendelkezés ismerete lenne szükséges. Egyáltalán kikötötték-e a munkahelyet a munkaszerződésben?Véleményünk szerint a 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napidíj alapvetően akkor illeti meg a munkavállalót, ha a munkaszerződésében meghatározott munkavégzési helytől (helyektől) eltérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány 3000 forint, feltéve hogy a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza a havi átalány lehetőségét, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad (437/2015. Korm. rendelet 5. §). A kiküldetés fogalma itt az Szja-tv. rendelkezéseire épül, amely szerint kiküldetés a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Ez független attól, hogy munkajogi szempontból a nagyobb földrajzi egységként megjelölt munkavégzési helyen belül történő munkavégzés nem minősül munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak [Mt. 53. § (1) bek.], hanem csak olyan munkáltatói utasításnak,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzési kötelezettség alól akár teljes egészében is mentesülhet a munkavállaló.A felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges időre a munkavállaló a törvény erejénél fogva is mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. g) pont], amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont] - ezen a címen tehát elszámolható a távollét. A tanulmányi szerződés alapján a munkavállaló számára nyújtott támogatásba a képzés tartamára (munkavégzés alóli mentesülésre) fizetett munkabér beszámítható azzal, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására tanulmányi szerződés nem köthető [Mt. 229. § (2) bek. a) pont] - tehát nem lehet támogatásként elszámolni azt, amire a munkavállaló egyébként is jogosult lenne. A távollét ilyen elszámolása esetén a munkaidő és a munkabér is elszámolásra kerül, ezenfelüli kifizetésre a munkaszerződés alapján nincs szükség. Amennyiben a távollét nem "fedi le" teljes egészében a munkaidőt, akkor a fennmaradó időtartamot el kell számolni - ilyenkor a munkavállaló rendelkezésre állásra és munkavégzésre köteles, amely az elszámolás alapját képezi.A munkaszerződésben nem kötelező a teljes munkaidő kikötése, a felek részmunkaidőben is megállapodhatnak. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem szükséges, csak a kiküldetésben töltött napokat kell nyilvántartani. A 437/2015. Korm. rendelet valóban felhatalmaz arra, hogy a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapítson meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni [437/2015. Korm. rendelet (2)-(3) §].Helyes tehát a kérdésben leírt számítási mód, amely a kiküldetésben töltött napok havi átlagos értékét veszi alapul. Az átalánydíjas elszámolás mellé a költségek tételes igazolása ebben az esetben sem szükséges, elegendő egy utasítás (szabályzat), amelyben a munkáltató rendelkezik a kiküldetésre járó költségtérítés havi átalány formájában való rendezéséről. Új szabály 2016. január[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Ezért olyan napidíjat kell megállapítani, ami valóban fedezi a külföldi kiküldetés teljesítésével összefüggő költségeket, ideértve az étkezést, szállást, parkolást, útdíjakat stb. A munkáltató költségtérítési kötelezettsége
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tehát a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka. Ennek maximális mértékét a 285/2011. Korm. rendelet 2. §-a határozza meg, napi 15 eurónak megfelelő forintösszegben. Tehát e mértékig a külföldi kiküldetésre tekintettel juttatott bevétel költségként elszámolható, és személyi jövedelemadót nem kell fizetni utána. Az ezt meghaladó mértékű juttatás az általános szabályok szerint adózik. Természetesen választható a tételes költségelszámolás is. A napidíj egyaránt lehet bér jellegű és költségtérítés funkciójú juttatás is. Az elhatárolás azon alapul, hogy mi a napidíj funkciója. Ha kizárólag a kiküldetést teljesítő személy költségeinek fedezésére szolgál (pl. szállás, élelmezés, utazás), akkor nem lehet munkabérnek tekinteni, tehát abból végrehajtási úton levonni sem lehet. Ha viszont valójában az ideiglenes külföldi munkavégzésre mint különleges körülményre tekintettel kapja a munkavállaló,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezése valóban csak a belföldi kiküldetés esetén állapítja meg a 40 százalékos költségtérítést, és csak akkor, ha az utazás napja nem esik bele a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidejébe, és kollektív szerződés ettől nem rendelkezik eltérően. A külföldi kiküldetés esetén így a munkáltatónak az Mt. alapján nem lenne napidíj-fizetési kötelezettsége arra az utazási időre, amely a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidején kívül esik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató által, a belső szabályzatában külföldi kiküldetés esetére vállalt, és a munkavállalóra[…] részlet vége a válaszból.