Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott szociális intézmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Több műszakos munkarend a bölcsődékben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozók egy része reggel 6 órától 14 óráig dolgozik, a másik része eltolt időbeosztással, 10 órától kezd, és este 18 óráig dolgozik. Ez az eltolt kezdés több műszakos munkarendnek minősül-e, ha igen, akkor délutános műszakpótlékot kell fizetnünk? Ha igen, akkor azt hány órától kell megállapítanunk?
Részlet a válaszból: […]változik - azaz, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ilyen esetben a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés jogosít 30% műszakpótlékra (Mt. 141. §). Erre a munkavállaló akkor lehetne jogosult, ha az eltolt időbeosztás rá is irányadó lenne (egyik héten korábban, másik héten később kezdene, azaz változna a műszakbeosztása), de mivel a munkavégzés 18 órakor befejeződik, így műszakpótlékra jogosító ideje nem lesz.A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személyre emellett speciális műszakpótlék (is) vonatkozik. Ez akkor jár, haa) a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét,b) munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket, ésc) a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja rendszeresen változik.Ekkor a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés tartamára jár a 15%-os bérpótlék [Szoctv. 94/L. § (6) bek.].A kérdés szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4295

2. találat: Kilépés az önkormányzati társulásból - a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszból: […]hatálya alá tartozó átadóról szintén a Kjt. szerinti átvevő munkáltatóra szállnak át. Ebben az esetben nincs szó a jogviszony megszüntetéséről, azok "törés" és megszakítás nélkül a törvény erejénél fogva folytatódnak az átvevő költségvetési szervvel, pályázniuk éppen ezért a közalkalmazottaknak nem kell. Ily módon őket végkielégítés sem illeti meg az átszállásnál fogva, az Önöknél eltöltött idejüket úgy kell tekinteni, mintha az átvevő munkáltatónál töltötték volna el, és a szabadság megváltására sincs szükség, azt is "viszik tovább" magukkal.Amennyiben a fenti megoldást követi a kiváló helyi önkormányzat, úgy Önök - mint átadó munkáltató - az átszállást megelőzően kötelesek tájékoztatni az átvevő munkáltatót (azaz a kiváló önkormányzat költségvetési szervét) az átszállással érintett közalkalmazotti jogviszonyokból és az érintett közalkalmazottak esetlegesen fennálló tanulmányi szerződéseiből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti (Mt. 37. §). További kötelezettség, hogy az átvevő munkáltató (azaz a kiváló önkormányzat szociális feladatokat ellátó költségvetési szerve) az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével írásban tájékoztassa a közalkalmazottakat a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint az Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételek változásáról [Mt. 38. § (1) bek.]. Amennyiben az átadó munkáltatónál nem működik közalkalmazotti tanács, és közalkalmazotti képviselő megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett közalkalmazottakat írásban tájékoztatnia) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,b) az átszállás okáról,c) a közalkalmazottat érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamintd) a közalkalmazottat érintő tervezett intézkedésről [Mt. 38. § (2) bek.].Fontos továbbá megemlíteni, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §).Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a kiváló önkormányzat nem költségvetési szerv keretein belül, hanem egyéb módon kívánja a jövőben ellátni a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat. Ennek egyik esete lehet a szóba jövő számos lehetőség közül például egy általa alapított gazdasági társaság működtetése. Mivel e megoldás jelenlétére nem utal a tényállás, ezzel kapcsolatosan csupán arra utalunk, hogy amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatota) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagyb) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított, és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt állógazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át, közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony automatikusan megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül [Kjt. 25/A. § (7) bek.]. Ebben az esetben az átadó munkáltató (azaz Önök) és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás időpontjáról,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4272

3. találat: Távollétidíj-számítás szociális intézményben

Kérdés: A szociális intézményben dolgozó munkavállalóink szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek, ez a pótlék az államkincstár támogatása szerint naptári napokra illeti meg őket, és ha szabadságra mennek, akkor is megilleti őket. Ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor ez a pótlék távollétidíj-növelő lesz-e az Mt. 149. §-a szerint, és ezt hogyan kell kiszámolni egy adott hónapra? Ezt a pótlékot az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként kell-e figyelembe venni? A példa: a munkavállaló június havi bruttó bére: 235 000 Ft, szociális ágazati összevont pótlék: 31 555 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22, ledolgozandó órák száma 176, a munkavállaló 5 munkanap szabadságra megy. Mennyi alapbér, távolléti díj és szociális ágazati összevont pótlék illeti meg? Atávolléti díjat megelőző hat hónapra kifizetett ágazati pótlék összege: 189 330 Ft, osztónapok száma: 1456. Nem egyértelmű, hogy megkaphatja-e a teljes ágazati pótlék összegét, és ezenfelül még a távollétidíj-növelőként is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszból: […]keresetkiegészítés is módosítja a távolléti díj összegét [Kjt. 80. § (2) bek.]. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, továbbá azokat a bérpótlékokat, amelyek a munkavállalót folyamatosan megilletik - ilyen a kérdésben írt szociális ágazati pótlék is -, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Vagyis azok összegével tételesen meg kell növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Kjt. 80. § (3) bek. a) pont, (4) bek., Mt. 149. §]. Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem illetik meg a munkavállalót (pl. a helyettesítési pótlék), az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Kjt. 80. § (3) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkavállaló alapbérét (235 000 Ft) meg kell növelni a szociális ágazati pótlék (31 555 Ft) összegével, azaz a távolléti díj alapját képező összeg 266 555 Ft lesz. Arra az időre, amelyre a munkavállaló távolléti díjra jogosult, ezt az összeget kell arányosan figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.] - azaz az 5 nap szabadságra 266 555 Ft/22 × 5 = 60 581 Ft távolléti díj illeti meg a munkavállalót,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4221

4. találat: Közalkalmazotti jubileumi jutalom - a jogszerző idő megítélése

Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló- és gondozótevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Munkatársunk 1982. 05. 31. - 1987. 07. 05. között dolgozott a Békés Megyei Tanács 1. Sz. Sütőipari Vállalatnál (Békéscsaba), mely időközben, 1985. július 1-jétől átalakult Sütőipari Vállalattá. 1987. 09. 14. és 1988. 05. 18. között a Békés Megyei Tanács Gyermekélelmezési Intézményénél (Békéscsaba) dolgozott. Figyelembe kell-e venni ezeket az éveket a jubileumi jutalom számításánál?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyban töltött idő is, amely - ha jogviszony fennállt volna - valamely olyan közszolgálati jogviszonnyá alakult át, amelynek tartamát a Kjt. közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinti. Közös tulajdonság, hogy minden ilyen intézmény állami vagy önkormányzati költségvetésből működik, illetve működött, és céljuk nem elsődlegesen a gazdálkodás, üzleti vagy termelőtevékenység, hanem valamely közcélt szolgáló tevékenységet végeznek. Noha a kérdésben említett Sütőipari Vállalat tanácsi tulajdonban állt, nem minősült költségvetési szervnek, ennek folytán a vállalatok munkáltatóként nem kerültek 1992-ben a Kjt. hatálya alá. Így a Békéscsabai Sütőipari Vállalatnál 1982-1987 között munkaviszonyban töltött idő nem vehető figyelembe a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából.Ezzel ellentétben a tanácsi gyermekélelmezési intézmény a költségvetési szervek kategóriájába tartozó, közfeladatot ellátó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4197

5. találat: Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után - a fenntartó képviselője kérésére - új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszból: […]havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, továbbá azokat a bérpótlékokat, amelyek a munkavállalót folyamatosan megilletik (pl. a vezetői pótlék, munkakörhöz kötődő pótlékok, mint a pedagógusi pótlékok vagy a módszertani pótlék), az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni, vagy­is azokkal tételesen meg kell növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Kjt. 80. § (3) bek. a) pont, (4) bek., Mt. 149. §].Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem illetik meg a munkavállalót (pl. a helyettesítési pótlék), az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Kjt. 80. § (3) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].Az új bérprogram tehát a kérdésben írtak alapján hibásan számol, a munkavállalók távolléti díjának mértéke (pl. szabadság idejére) nem lehet azonos az alapbérük mértékével, ha rendszeresen járó bérpótlékokra is jogosultak. A "fizetett ünnep" időtartamára, ha a munkavállaló havibéres, akkor nem távolléti díj, hanem az alapbér időarányos része jár, tehát ott a számítás helyes lehet. Megjegyezzük, hogy ha a munkáltató korábban egyoldalúan olyan gyakorlatot alakított ki, amely alapján a munkavállalókat a törvényben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4161

6. találat: Műszakpótlék számítása szociális intézményekben

Kérdés: Szociális intézmény egyik szervezeti egységében egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint, több műszakos munkarendben dolgoznak az ápolók, gondozók. A belső ellenőrzés hibásnak találta, hogy ebben az egységben a 07-15 óra közötti műszakban a 14 és 15 óra közötti időben nem fizettünk 15%-os bérpótlékot. Az egyik ápoló havi beosztása az alábbiak szerint alakult 160 kötelezően ledolgozandó óra mellett, az adott hónapban: 07-15 óráig tartó műszakban dolgozott 5 napig, 07-19 óráig 2 napig, 14-22 óráig 5 napig, 22-07 óráig 4 napig, 19-07 óráig 2 napig. Összesen 164 órát dolgozott, ebből két 12 órás műszak vasárnapra, egy szombatra esett. 28 óra 15%-os, 76 óra 30%-os, 32 óra 50%-os pótlékot, valamint 4 óra túlórát fizettünk ki neki. Megfelelő-e az elszámolás, vagy 5 órával több 15%-os pótlékot kellett volna kifizetnünk?
Részlet a válaszból: […]rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Szoctv. 94/L. § (6) bek.]. Emellett a munkavállalókat (és a közalkalmazottakat is) megilletheti a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) is, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. Ebben az esetben a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §).A kérdés szerinti esetben a több műszakos munkarend alapján feltételezzük, hogy a műszakforgás (a napon belüli váltás) megvalósul a munkavállaló munkakörében, így a Szoctv. szerinti bérpótlékra jogosult. A kérdésben foglaltak szerint a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4107