Utazási kedvezményre jogosító jogviszonyok időtartama

Kérdés:

A 38/2024. Korm. rendelet szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni. A "365 napon (...) munkaviszonnyal rendelkezik" kitétel egy év – közszférában töltött – jogviszony meglétét feltételezi? És ehhez például 20 év jogviszonnyal rendelkező dolgozó 10 évvel ezelőtti közszférában eltöltött jogviszonya is beszámítható? Vagy csak a március 31. napját közvetlenül megelőzően szerzett jogviszony számítható be? Vagy a 365 napon belül bármennyi jogviszony elegendő a megjelölt munkáltatóknál? A másik kérdésem a "tárgyév március 31-ét megelőző" fordulatra vonatkozik. Ha új belépő dolgozóról beszélünk, és például szeptember 1-jén kezdődik a jogviszonya, esetében is a március 31-ét megelőző jogviszonyok vehetők figyelembe?

Részlet a válaszából: […] A jogszabályban meghatározott kedvezményű utazásra jogosulta) a költségvetési szervek és intézmények – beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is – közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, szakképzési oktatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Egészségügyi kiegészítő pótlék szociális intézmény vezetőjének

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményünk (több mint 100 dolgozót foglalkoztató) egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kapott. A szakápolási szakmai vezetői feladatokat (irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakápolók munkáját) az intézmény igazgatója látja el heti 15 órában. Részére megállapítható-e az egészségügyi kiegészítő pótlék, ha igen, akkor teljes összegben vagy részösszegben, figyelemmel arra, hogy ezen feladatait csak részmunkaidőben látja el? Ezt a kiegészítő pótlékot jelen esetben a központi költségvetés hogyan finanszírozza, teljes összegben vagy arányosan részösszegben?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet szerint egészségügyi kiegészítő pótlék illeti meg a szociális intézményben az 1/2000. SzCsM rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, vezető ápoló, vezető szakápoló)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaidő tartamának kerekítése

Kérdés:

Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?

Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartása és elszámolása tekintetében az Mt. nem ad külön szabályt a mértékegység vonatkozásában. Nincs azonban olyan szabály sem, ami felhatalmazná a munkáltatót arra, hogy a tényleges teljesítéstől a munkavállaló hátrányára eltérve, azaz lefelé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Besorolás szociális ágazatban

Kérdés:

Összevont szociális ágazati pótléknál a munkavállalók besorolásával kapcsolatban lennének kérdéseim. Egyházi fenntartású szociális intézménynél annak a munkavállalónak figyelembe lehet-e venni azokat az éveit, amelyeket szintén egyházi intézményben töltött, de nem szociális pályán? Az Ehtv. szerintem vonatkozik ezen intézményekre, és ha jól tudom, ez alapján figyelembe lehet venni ezen éveket is. Ha egy munkavállaló korábban közfoglalkoztatottként volt foglalkoztatva egy szociális intézménynél (erre az időszakra nem illeti meg az összevont szociális ágazati pótlék), majd munkaszerződést kötöttek vele, akkor a közfoglalkoztatottként szociális pályán töltött időt figyelembe lehet venni a szociális pályán töltött évek számánál? Ha valaki szociális intézményben "A" fizetési osztályba van sorolva, akkor nála minden munkaviszonyt figyelembe veszünk a besoroláshoz, azonban "B" fizetési fokozattól csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakokat a Kjt. szabályainak megfelelően?

Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-a szerint a közalkalmazottat a fizetési osztálya és a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló, közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján az 5. mellékletben meghatározott szociális ágazati összevont pótlék illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Műszakpótlék a szociális ágazatban – kettős mérce

Kérdés:

A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Sztv. 94/L. § (6) bek.]. Ezt mely beosztásban kell alkalmazni? A lakóotthonban dolgozó gondozónőink megszakítás nélküli két műszakban dolgoznak, napi 12 órás beosztásban 7–19-ig és 19–7-ig, illetve néha napi 8 órás beosztásban. Náluk 30%-os műszakpótlékot alkalmazunk. A 15%-os bérpótlék mely esetekben jár?

Részlet a válaszából: […] Az Sztv. kérdésben idézett szabálya a 14 és 18 óra közötti időtartamra határoz meg 15%-os műszakpótlékot. Emellett alkalmazni kell az Mt. 141. §-át is (közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban is), amely a 18 és 6 óra közötti időszakra ír elő 30%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Be nem oltás – a jogviszony-megszüntetés oka

Kérdés:

A Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazott tekintetében a munkáltató az oltatlanság miatti fizetés nélküli szabadság tartamát meghosszabbította 2023. február 5-ig. A Vmtv. 11. §-ának (4) bekezdése szerint a munkáltató a jogviszonyt felmentéssel, felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől egy év eltelt, és a foglalkoztatott az oltást nem vette fel. Ez esetben a jogviszony megszüntetésének módja a közalkalmazott esetében rendkívüli felmentés lesz-e a jogszabály értelmében, és annak időpontja 2023. február 5. napja? Mikor kell közölni a közalkalmazottal a megszüntetést, indokolásképpen pedig elegendő-e a védőoltás felvételének elmaradása?

Részlet a válaszából: […] Az 599/2021. Korm. rendelet hatálya alá tartozó munkáltató – így a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazott munkáltatója is – 2022. június 15-ig dönthetett arról, hogy a SARS-CoV–2 koronavírus elleni védőoltás felvételének elmulasztása miatt korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Gazdasági vezető besorolása a szociális ágazatban

Kérdés:

Szociális intézményünkbe felvett gazdasági vezetőt milyen kategóriába kell besorolni, milyen jogviszonyok vehetők figyelembe? Szociális szakirányú végzettsége nincs. Gazdasági főiskolán közgazdászvégzettséget szerzett 2001. június 14-én. A munkakör betöltéséhez a szakirányú végzettsége tehát megvan. 1992. július 1. előtt nem állt még jogviszonyban. Közalkalmazotti jogviszonyban sem dolgozott még, csak munkaviszonyban állt ezt megelőzően. Mely jogviszonyait lehet figyelembe venni a közalkalmazotti besorolás megállapításához?

Részlet a válaszából: […] A 368/2011. Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése szerint: "A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Jubileumi jutalomra való jogosultság jogszerző ideje

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott dolgozó jubileumi jutalma eszmei kezdetének megállapításakor figyelembe vehető-e a dolgozó Református Szeretetszolgálatnál eltöltött jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom jogintézményének rendeltetése 1992. július 1., a Kjt. hatálybalépése óta változatlan: a költségvetési szférában – és nem például a szociális ágazatban általában – munkában töltött idő honorálása. Ezen az elven alapul a jubileumi jutalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyának időtartama

Kérdés: A 268/2022. Korm. rendelet szerinti nyugdíjas továbbfoglalkoztatásának alkalmazása esetében egy szociális intézményben a közalkalmazotti jogviszony létrehozható-e határozatlan időtartamra (vagy határozott időtartamra, 2023. augusztus 31-ig)?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. A 268/2022. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Képesítési feltételekkel nem rendelkező közalkalmazott foglalkoztatása

Kérdés: A mikrotérségi szociális intézményünk tevékenységi köre: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, demens személyek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, család- és gyermekjóléti központ biztosítása. Esetmenedzser munkakör betöltésére már több pályázatot írtunk ki, melyre a 15/1998. NM rendelet II. részében meghatározott képesítési előírásokkal rendelkező személy nem jelentkezett, így az álláshely nem került betöltésre. Az 1/2000. SZCSM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a szükséges képesítési előírások alól a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. A család- és gyermekjóléti központ esetében, esetmenedzser munkakörre, közalkalmazotti jogviszonyban munkaviszonyt létesíthetünk-e képesítési előírásokkal nem rendelkező munkavállalóval az alábbi szabályok alapján:
– olyan munkavállalóval, aki a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz rész (legfeljebb 5 év mentesítés),
– az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését (legfeljebb 5 év mentesítés), vagy
– családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a munkavállaló az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg (legfeljebb 5 év mentesítés)?
Részlet a válaszából: […] A képesítési feltételek alóli mentesítésre az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése ad felhatalmazást. E rendelet az 1. § (1) bekezdésében határozza meg hatályát, amely kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra. Az Szt. 56-57.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
1
2
3
6