Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

52 találat a megadott mentesülés munkavégzési kötelezettség alól tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabadság elszámolása rövidebb nyitvatartás alatt

Kérdés: Cégünk a koronavírus okozta szigorítások miatt már március 18-tól (ha jól emlékszem az időpontra) rövidített nyitvatartásban üzemelhetett. Minden üzletünk bevásárlóközpontban működik, így ezt a szigorítást nem tudtuk megkerülni. Ez üzlettől függően napi öt- vagy hatórás nyitvatartást jelentett. Április 1-jétől jött az a "lehetőség", hogy amelyik cég szeretne, az élhet a 24 havi munkaidőkerettel. Mi éltünk is ezzel. Nálunk április 1-jén még mindenki bement dolgozni, ott elrendezték a dolgozók a boltot, majd április 2-től mindenki elment "kötelezően" szabadságra. Általában ez 10-12 nap szabit jelentett. Azután állásidő helyett szabadnapra osztottuk be a dolgozókat, így munkaidőkeret lévén, a havi ledolgozandó óraszámhoz képest sok-sok mínuszórája keletkezett a dolgozóknak, melyet a jövőben le lehet dolgoztatni a keret végéig. A szabadság a problémás. A nyitvatartási idővel számoltuk el a szabadságokat, azaz öt vagy hat órával, attól függően, hogy meddig lehetett volna nyitva az adott üzlet. Ezáltal ezen napokra is mínuszóra keletkezett, mert nem nyolc órával történt az elszámolás, mivel nyolc órát nem is lehetett volna nyitva a bolt. Van, aki azt állítja, hogy attól, hogy a nyitvatartásunk csak öt vagy hat óra, mi még beoszthattuk volna a munkavállalónkat nyolc órára is. Kb. 10 éve egyhavi munkaidőkeretben dolgozunk, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt előfordulhat, hogy a dolgozó beosztása egyik napra 10, másik napra 6 vagy 9,5 órára van megírva. Lehet, hogy valakinek már nyitás előtt be kell jönnie, vagy éppen utána még bent kell maradnia, de az előre megírt beosztás már eleve úgy van kitöltve, és tud róla a munkavállaló is. Ebben az esetben nem értem, miért kellene nyolc órával elszámolnunk, ha öt vagy hat órát lehet nyitva a bolt, amit amúgy ki sem nyitottunk. Úgy gondoljuk, ha teljes munkaidős dolgozónk van, nem szerezhet mínuszt szabadság alatt, ahogyan pluszt sem, ha például hirtelen szabadságot kell kivennie, miközben 12 órára lett volna beosztva arra a napra. Vagy ha napi 10 órát dolgozik, akkor elég négy napot is kivennie, és akkor is megvan a heti 40 órája a szabadság alatt. A jogszabályban az van leírva, hogy szabadságot munkanapra lehet kiadni, és annyi órára, amennyire be lett volna osztva a dolgozó. Erre szintén lehetne mondani, hogy akkor ő nyolc órára lett volna beosztva, de az meg ellenkezik a gyakorlattal.
Részlet a válaszból: […]szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Ennek az elszámolási módnak tehát a munkavállaló munkaidő-beosztása az alapja. A munkaidő-beosztást előre meg kell határozni, tehát nem a távollét felmerülésekor (vagy elszámolásakor) eldöntendő kérdés, hogy aznapra hány órát "ismerjen el" a munkáltató. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munka­idő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja [Mt. 97. § (4)-(5) bek.].Mindkét elszámolási módnál a szabadságon töltött időt a munkavégzéssel töltött idővel egyezően kell figyelembe venni a munkaidőkeret elszámolásakor. Ha a munkaidőkeret zárásakor így a beosztható munka­időnél magasabb óraszám képződik, azt munkaidőkereten felüli túlóraként kell elszámolni és kifizetni (Mt. 107. §, 156. §). Annak nincs jelentősége, hogy ezek a többletórák ténylegesen ledolgozott órákból vagy valamilyen távollétből származnak. "Mínuszóra" is képződhet, ha a szabadság idejére elszámolt óraszám nem meríti ki a még beosztható óraszámot (pl. mert a munkaszerződés szerinti napi munkaidőnél kevesebb órára volt beosztva a munkavállaló a szabadság idejére). Ilyenkor a hiányzó órákat állásidőként kell elszámolni (Mt. 156. §). Előre tervezett, tartósabb távollét idejére ezért a munkáltatónak érdemes olyan beosztást adni a távollét idejére, amellyel optimalizálható a munkavállaló óraszáma. Azaz, amely mellett sem túlóra, sem állásidő nem képződik. Ez általában az általános munkarendre való beosztást (hétköznapra napi nyolc óra)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3982

2. találat: Véradás miatti távollét - a munkaadói korlátozhatóság kérdése

Kérdés: Társaságunknál több munkatársunk rendszeres véradó. Egy ideje a munkahelyen belül nem szervezünk véradást, de a székhelyünktől nem messzire lévő egészségházban erre szinte minden hónapban sor kerül. Jelenleg nagy gondot okoz számunkra, hogy a vírus elmúltával utolérjük magunkat a megrendelések feldolgozásával, ezért igyekszünk minden távollétet elhalasztani vagy megtiltani. Korlátozhatjuk-e a munkavállalók véradás miatti távollétét? Azt szeretnénk, hogy erre évente csak egyszer kerülhessen sor, amikor azt mi magunk, a cégen belüli helyszínen szerveznénk meg.
Részlet a válaszból: […]beleszámítva, vagy a donornak több idő kell a véradás utáni pihenéshez -, akkor a teljes indokolt időtartamra mentesül a munkavállaló. Azt sem írja elő a szabály, hogy csak a munkahelyen szervezett véradás esetén jár az alanyi jogú, igazolt távollét, az tehát külső helyszín esetén is biztosítandó. Ettől a rendelkezéstől kollektív szerződés és munkaszerződés is csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. §). Arra tehát nincs lehetőség, hogy a törvényben garantált, fizetett távollétet a munkáltató szűkítse a kérdésben leírtak szerint, sem a véradás helyszíne, sem gyakorisága vonatkozásában.A munkavállalónak ugyanakkor tekintettel kell lennie a joggal való visszaélés tilalmára is (Mt. 7. §). Ez azt jelenti, hogy a véradás jogát nem lehet rendeltetésellenesen gyakorolni, és például azt olyan időszakokra időzíteni, amikor az aránytalanul megnehezítené a munkáltató működését. Vagy kifejezetten a munkahelytől jelentős távolságra szervezett véradásokon részt venni, amikor rendszeresen van lehetőség vért adni közelebbi helyszínen is.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3973

3. találat: Szülő - munka helyett gyermekfelügyelet

Kérdés: Miként mentesülhet a gyermekével otthon maradó szülő a munkavégzési kötelezettsége alól a gyermeke otthoni felügyelete érdekében az óvoda- és iskolabezárás, illetve a tantermen kívüli tanítás időszakára?
Részlet a válaszból: […]otthonmaradás mellett nincs otthoni munkavégzés, leszögezendő: nem gyermeke betegsége miatt válik keresőképtelenné a munkavállaló, így ez az időszak táppénzre nem jogosít. (Kivéve természetesen, ha a gyermek valóban orvos által igazoltan beteg). A munkáltató ekkor kiadhatja az éves szabadság egy részét, figyelemmel arra is, hogy az első negyedévben vagyunk, így sokan még szabadságon sem voltak. Az Mt. 122. §-a alapján ugyanis a szabadságot a munkáltató adja ki, nem pedig - a köznyelvi fordulat szerint - a munkavállaló veszi ki. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3860

4. találat: Hozzátartozó halála - mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Meddig vehető igénybe hozzátartozó halála esetén adható pótszabadság 2020-ban?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés egyik fajtája, ezért az igénybevételére nem vonatkoznak a szabadság kiadására irányadó szabályok. Azt külön nem írja elő a jogszabály, hogy ezt a két munkanapot milyen határidőn belül lehet igénybe venni. Ezért a választ a jogintézmény rendeltetése alapján kell megadnunk. A szabály célja alapján ezt a két napot a halálesettel kapcsolatos távollétre lehet felhasználni (pl. a temetésre, hagyatéki tárgyalásra). Ha határidő nincs is, ez a rendeltetés behatárolja a felhasználás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3847

5. találat: Elhelyezkedés korlátozása - megegyezés után, munkaviszony megszűnése előtt

Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.
Részlet a válaszból: […]munkavállaló jelen helyzetben is köteles úgy eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Köteles továbbá a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően eljárni, és kölcsönösen együttműködni a munkáltatóval, ezen belül nem lehet olyan magatartást tanúsítania, amely az Önök jogát, illetve jogos érdekét sérti. E "köztes" időszakban is köteles Önöket minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (1)-(4) bek.]. Mivel a munkaviszony értelemszerűen a megszűnés időpontjáig fennáll - annak ellenére, hogy nem áll fenn a munkavállaló rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettsége -, a munkavállaló általános szabály szerint nem tanúsíthat olyan magatartást sem, amellyel az Önök jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.].Mindebből következően, amennyiben a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3837

6. találat: Félnapos betegség elszámolása

Kérdés: Hazaküldtek a műszakból egy beteg munkavállalót pár óra után, de nem ment el orvoshoz, és másnap már megint jött dolgozni. Igazolt ilyenkor a délutáni távolléte? Ha nem, hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]abban akadályozná. Ha mégis, akkor keresőképtelenség címén mentesülhet ezen kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], amelyet viszont csak az arra feljogosított orvos tud elbírálni, illetve igazolni [Ebtv. 45. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota miatt nem alkalmas a munkavégzésre, mentesíteni kell a munkavégzés alól [lásd az Mt. 51. § (3) bekezdését], de ez csak akkor lesz a törvény által megengedett távollét (mentesülés), ha a keresőképtelenségét meg is állapítják, és igazolják. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló, ha keresőképtelenségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3720

7. találat: Véradással összefüggő munkavégzés alóli mentesítés

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?
Részlet a válaszból: […]baleset között, önmagában a munkavállalói nyilatkozat nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató mentesüljön a vétkességre tekintet nélküli őt terhelő kártérítési, valamint a mentesítésre irányadó szabály megszegése miatti felelősség alól.A munkáltató általános szabály szerint köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. Csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].Ha a baleset a munkavégzés során a véradással okozati összefüggésben lévő szédülés vagy eszméletvesztés miatt következik be, az nem minősíthető olyan körülménynek, ami a munkáltató ellenőrzési körén kívülinek lenne tekinthető, hiszen a munkavállalót a baleset a munkavégzése során éri. Az ilyen eredetű, szédülés vagy eszméletvesztés következtében elszenvedett baleset megítélésünk szerint nem tekinthető a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának sem, ugyanis a négyórás munkavégzés alóli mentesítés - többek közt - épp az ilyen esetek elkerülését célozza. Az előírás megtartásával minden bizonnyal objektíve elhárítható az ilyen jellegű balesetek jelentős része.Összegezve: mivel a munkáltató tud a véradásról, köteles a munkavállalót négy órára mentesíteni a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alól, önmagában a felelősség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3561

8. találat: Kalóriapótlás és pihenési idő véradás esetén

Kérdés: A véradáshoz szükséges legalább négy óra időtartamból mennyi időt kell kötelezően - talán a 3/2005. EüM rendelet vagy esetleg az Eütv., vagy más jogszabály alapján - kalóriapótlásra és pihenésre fordítani?
Részlet a válaszból: […]Eütv. előírja, hogy a véradót - saját, illetve az általa adott vérből előállított vérkészítményt kapó beteg egészségének védelme érdekében - a véradásra való alkalmassága tekintetében ki kell vizsgálni. Ennek során a véradó köteles a saját egészségi állapotáról, valamint életviteléről - amennyiben az a vér útján átvihető fertőző betegségek szempontjából jelentős - a vizsgálatot végző orvos kérdésére felvilágosítást adni [Eütv. 226. § (2) bek.].A 3/2005. EüM rendelet ugyan részletesen szabályozza a véradás folyamatát, például úgy rendelkezik, hogy a donort a véradást követően a vérgyűjtést végző által biztosított kalóriapótlásra szabadon felhasználható étkezési jegy megilleti abban az esetben is, ha a vérvétel nem eredményezett felhasználható vérkészítményt [22. § (3) bek.], a kalóriapótlásra, valamint a pihenésre fordított idő kérdésében azonban nem ad iránymutatást. Kétségtelen,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3559

9. találat: Munkavégzés alóli mentesítés időtartama véradás esetén

Kérdés: Megtehetné-e a munkáltató, hogy a telephelyén szervezett véradás esetén (munkaszervezési nehézségek miatt) mindössze egy óra időtartamra mentesítse a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól, és nem az Mt. által előírt legalább négy órára (annak ellenére, hogy az Mt. 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)? A munkáltató mindezt arra való hivatkozással tenné, hogy a véradás során nem kellene időt fordítani a vérgyűjtést végző helyére oda- és a munkahelyre történő visszautazásra (sőt a munkavállalónak utazással kapcsolatos pluszköltsége sem keletkezik).
Részlet a válaszból: […]munkavállaló számára kedvezőbb irányú eltérést eredményezne. Ez a kérdésben leírtak alapján nagy valószínűséggel nem áll fenn, ugyanis annak ellenére, hogy nem kell időt fordítania a munkavállalónak a véradás helyszínére történő utazásra, illetve ezzel kapcsolatosan nem merül fel az oldalán többletköltség, a törvényben biztosított "legalább" négy óra helyett három órával kevesebb időre mentesülne a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Könnyen belátható, hogy ez az esetek nagy többségében nyilvánvaló módon a munkavállaló hátrányára szóló eltérést jelent.Álláspontunk szerint a négy óra egy órára történő csökkentése még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem képzelhető el jogszerűen. E kérdés megítélése független attól, hogy a véradást a munkáltató telephelyén szervezik, illetve hogy az egy órára csökkentett munkavégzés alóli mentesítés munkaszervezési nehézségekre vezethető vissza. A négyórás intervallum a munkavállaló számára ugyanis nem csak annak a lehetőségét biztosítja, hogy egy, a munkavégzés helyétől eltérő távolabbi véradási helyszínt is megközelíthessen, és nem csupán a tényleges véradás idejét foglalja magában. Annak egyúttal egészség-, illetve munkavédelmi jelentősége van, mivel az a véradást követően kellő időt biztosít[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3558

10. találat: Járóbeteg együttműködési kötelezettsége

Kérdés: Munkáltató a járóbeteget berendelheti megbeszélésre?
Részlet a válaszból: […]erre vonatkozó utasítást mint jogszabályba ütközőt, megtagadhatja, amelyért semmilyen hátrány nem érheti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ez alól legfeljebb rendkívüli esetekben, a munkavállaló általános együttműködési kötelezettségére, illetve a jóhiszeműség és tisztesség elvére tekintettel lehet kivétel [Mt. 6. § (2) bek.]. Például, ha a munkavállaló megjelenése valóban nélkülözhetetlen, és nem tűr halasztást, a munkáltató csak rövid ideig tartja fel a munkavállalót, akinek az egészségi állapota ezt a rövid munkahelyi megjelenést már lehetővé teszi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3446
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 52 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést