Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

90 találat a megadott bérpótlék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyenlőtlen munkaidőbeosztás - a bér elszámolása

Kérdés: Egy munkavállaló az Mt. szerinti munkaviszonyban van foglalkoztatva az önkormányzat által üzemeltetett vendégházban heti 30 órában, egyenetlen munkaidőben, hiszen vendég, illetve rendezvény függvénye, hogy mikor kell jelen lennie. Előfordul, hogy hétvégi munkavégzés is szükséges. Ezt megtehetjük anélkül, hogy bérpótlékot kellene fizetnünk? Ha nem, akkor ilyen helyzetben mi a helyes, jogszerű eljárás?
Részlet a válaszból: […]40 órás minimum alkalmazásávalosztja be [Mt. 97. § (2)-(3) bek.].A kérdés szerinti egyenetlen munkaidő az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai szerint valósítható meg. A munkáltatónak viszont ilyen esetben is be kell osztani a munkaidőt, azaz úgy tervezni a vendégház nyitvatartását, a rendezvényeket, hogy azok alapján megfelelő időben (168 órával korábban, egy hétre előre) tudja közölni a munkavállalóval, hogy mikor kell dolgoznia. Ennek figyelembevételével nincs akadálya annak, hogy a rendes munkaidő szombatra vagy akár vasárnapra kerüljön beosztásra, hiszen a vendégház rendeltetése folytán vasárnap is működik [Mt. 101. § (1) bek. a) pont].A hétvégi munkavégzés tekintetében a vasárnapi munkavégzésre nézve a munkavállaló - mivel a vendégházat üzemeltető munkáltató a rendeltetése folytán vasárnap is működik, és a munkavállaló munkaköre is ehhez kapcsolódik - nem jogosult vasárnapi pótlékra [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Vagyis a rendes munkaidőben történő munkavégzésért a munkaidő megfelelő beosztása esetén általában nem jár pótlék.Amennyiben viszont a beosztás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4268

2. találat: Bérpótlékszámítás - a törvénytől eltérő kalkuláció

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti - az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva -, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).
Részlet a válaszból: […]szerződés) térhet el általános szabály szerint. Mivel a kérdésben említett munkaügyi szabályzat a munkáltató által egyoldalúan kibocsátott dokumentum, nem felel meg annak a feltételnek, amely egyértelműen a felek konszenzusától teszi függővé az eltérés lehetőségét. Ugyanakkor, ha a munkaügyi szabályzatban foglalt törvénytől való eltérés összességében kedvezőbb a munkavállalóra nézve (azaz, ha például így az Mt. alapján egyébként járó bérpótlékhoz képest magasabb összegű munkabérhez jutna), álláspontunk szerint a munkavállaló javára történő eltérés miatt jogszerű a törvénytől való eltérés.Mindazonáltal azt nem lehet feltétlenül megmondani, hogy egy ilyen szabály rögzítése a munkaügyi szabályzatban általánosságban csak pozitív irányú eltérést eredményez a munkavállaló számára. Egyrészt az az érv, hogy az általános munkarend szerinti teljesítendő órák száma mint osztószám egyszerűbb megoldás, mivel a munkavállalók könnyen ellenőrizni tudják az összeget, önmagában nem eléggé meggyőző, hiszen a törvény szerinti 174-es állandó osztószám is könnyű ellenőrzést tesz lehetővé. Másrészt - és ez jelen esetben a fontosabb érv - a kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4218

3. találat: Távollétidíj-számítás a gyógypedagógiai intézetben

Kérdés: Egy egyesület által fenntartott gyógypedagógiai módszertani központ gyermekintézményében pedagógus és gyógypedagógiai munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat. A munkavállalók intézményvezetői, osztályfőnöki, helyettesi, gyógypedagógiai, egységvezetői, ágazati szakmai pótlékban részesülnek. Melyik pótlékok számítanak távollétidíj-növelőnek, és melyikeket kell beleszámolni az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként a távolléti díjba? A példa a következő: a pedagógus havi bruttó munkabére: 337 995 Ft, gyógypedagógiai pótléka: 9135 Ft, osztályfőnöki pótléka: 18 270 Ft, egységvezetői pótléka: 54 810 Ft, ágazati szakmai pótléka: 33 800 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22 nap, ledolgozandó órák száma 176 óra. Amunkavállaló 5 munkanap szabadságra megy, ilyenkor mennyi alapbér, távolléti díj, gyógypedagógiai, egységvezetői, osztályfőnöki és ágazati szakmai pótlékot kell számfejteni neki helyesen?
Részlet a válaszból: […]azokkal tételesen meg kell növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Nkt. 65. § (8a) bek. a) pont, Mt. 149. §]. Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem járnak, az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Nkt. 65. § (8a) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkavállaló alapbérét (337 995 Ft) meg kell növelni a rendszeres bérpótlékok, azaz a gyógypedagógiai pótlék (9135 Ft), az osztályfőnöki pótlék (18 270 Ft), az egységvezetői pótlék (54 810 Ft) és az ágazati szakmai pótlék (33 800 Ft) összegével, vagyis a távolléti díj alapját képező összeg 454 010 Ft lesz. Arra az időre, amelyre a munkavállaló távolléti díjra jogosult, ezt az összeget kell arányosan figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.]. Azaz az 5 munkanap szabadságra 454 010 Ft/22 × 5 = 103 184 Ft távolléti díj illeti meg a munkavállalót, míg a fennmaradó 17 munkanapra az egyes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4194

4. találat: Veszélyességi pótlék - nem létezik

Kérdés: Egyik kollégánk tartálytisztító munkakörben dolgozik. Felmerült egy olyan kérdés, hogy a benzinkútállomás melletti tartályban tartózkodás ideje alatt, mivel egészségre káros munkavégzést folytatnak, ezért veszélyességi bérpótlékot fizetne nekik a cég. Mennyi a hivatalos veszélyességi bérpótlék mértéke?
Részlet a válaszból: […]nem jogosít. Előfordulhat, hogy a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés rendelkezik a veszélyességi pótlékról; a kollektív szerződésről a munkáltató köteles tájékoztatást adni [Mt. 46. § (1) bek. g) pont]. Ennek hiányában a munkáltató egyoldalúan, például belső szabályzatban is jogosult meghatározni a pótlék feltételeit és mértékét - a pótlék alapja a felek eltérő megállapodása hiányában a munkavállaló alapbére lesz [Mt. 139. § (2) bek.]. A mérték szempontjából jogszabályi megkötés nincsen. Hangsúlyozandó, semmilyen pótlékkal nem mellőzhető azon szabály alkalmazása, miszerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4159

5. találat: Bérpótlékok - számfejtési és fizetési határidő

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a túlórákat és a pótlékokat mindig a következő hónapban utalja el? Sajnos a korai határidő miatt nincs rá lehetőség, hogy a tárgyhónapban történjen a számfejtése.
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor nem terjed ki a bérfizetés szabályára, ami alapján a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. E rendelkezéstől kollektív szerződés hiányában a felek megállapodásában csak a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 165. § (2) bek.]. Mindez a feleknek alapvetően a korábbi határidőben történő megállapodás lehetőségét engedi meg. Az összességében kedvezőbb megállapodás [Mt. 43. § (1)-(2) bek.] nehezen képzelhető el; esetleg egy magas mértékű kamat és a folyamatos bérelőleg tudná összességében kompenzálni a későbbi kifizetést.Ebből következően a munkáltatónak a tárgyhavi munkabért teljes egészében ki kell fizetnie a munkavállaló részére - ideértve a rendkívüli munkavégzés ellenértékét és az egyéb bérpótlékokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4150

6. találat: Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszból: […]ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében viszont az alapbért kell figyelmen kívül hagyni [Mt. 150. § (3) bek.]. Ha tehát a munkáltató az alapbért teljes egészében időbérként fizeti, és az alapbéren felül fizet valamely, a munkavállaló teljesítményén alapuló díjazást, azt nem kell beleszámítani a távolléti díjba. A teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész) esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó hat naptári hónapban, lásd még az Mt. 152. §-át) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló májusban megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a májust, a teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3919

7. találat: Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása

Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre - álláspontunk szerint - alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3863

8. találat: Vasárnapi pótlék munkaidőkeretben

Kérdés: A cégünk informatikával foglalkozik. A munkatársak egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Általában hétfőtől péntekig, napi nyolc órában, de előfordulnak időszakok, amikor szükség van a keretre. Ilyenkor technikai eszközök szerelése miatt hétvégén is szükség van munkavégzésre (előre közölt munkabeosztás szerint), illetve ilyenkor egyenlőtlen napi munkaidő is előfordul. A munkaidőkeret szabályaival dolgozunk. Egy esetben nem tudjuk eldönteni, hogy kell értelmeznünk a törvényt, mégpedig a vasárnapi munkavégzésnél. Kell-e vasárnapi bérpótlékot fizetni munkaidőkeret alkalmazásánál a mi esetünkben?
Részlet a válaszból: […]keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelmi ágazatban működő munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján kerül sor [Mt. 140. § (1) bek.]. A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése alapján összesen kilenc esetben kerülhet sor. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben történő munkavégzés okán), a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor.A kérdésben leírtak alapján úgy tűnik, a munkáltató azért rendel el vasárnapra munkavégzést, mert ez bizonyos technikai eszközök szerelése miatt szükséges. Ha ezt nem lehet máskor megoldani, akkor rendeltetéséből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3850
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Pihenőidőre elrendelt túlóra munkaidőkeretben

Kérdés: Úgy is meghatározható a munkaidőkeret, hogy ne egy naptári éven belül legyen mind a négy hónap? Például, idén novembertől tartana 2020 februárjáig. Úgy kalkulálunk, hogy a keretben nem tudjuk majd biztosítani teljes egészében a munkavállalót megillető heti pihenőidőt. Ha a keret átlagában a pihenőnapot vagy a 48 óra pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, akkor a keret zárásakor fizetnem kell neki pihenőnapi pótlékot az elmaradt pihenőidő helyett? Ha esetenként még a 40 óra pihenőidőt sem kapják meg a dolgozók, de fizetünk pihenőnapi pótlékot, akkor az jogilag helyes eljárás? Lehet-e a pihenőnapi túlóra helyett két pihenőnapot adni bérpótlék nélkül?
Részlet a válaszból: […]érintett naptári év között. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell a munkavállaló számára a törvényben előírt minimális heti pihenőidőt. Ez egyrészt beosztható heti két pihenőnapként, azzal, hogy e napok egyenlőtlenül is biztosíthatók (pl. a munkavállaló az egyik héten csak egy, a következő héten három pihenőnapban részesül) [Mt. 105. § (1) bek.]. A munkáltató azonban a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat [Mt. 106. § (1) bek.]. Míg a két heti pihenőnapnak nem kell egymást követő napokra esni, a 48 órás pihenőidőnek egybefüggőnek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ez az egybefüggő heti pihenőidő is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak minden héten legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani, és a keret átlagában meg kell legyen a legalább 48 órás heti pihenőidő [Mt. 106. § (3) bek.].Ha a keret zárásakor megállapítható, hogy a munkavállaló nem részesült a fentiek szerinti minimális heti pihenőnapban vagy pihenőidőben, úgy a hiányzó mértéket heti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Ennek magyarázata, hogy a munkáltató nem tekinthet el a kötelező pihenőidők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3746

10. találat: Rendkívüli munka alapbérrészének számítása - az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszból: […]számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét, az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésétől eltérően,a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részévelkell osztani (Mt. 139. §).A rendes munkaidőre járó munkabér meghatározása havibéres munkavállalók esetén az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint történik, azaz, ha ki kell számítani a munkavállaló egy órára járó alapbérét (rendes munkabérét), akkor a havi alapbérét el kell osztani az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkanapok (azaz a hétköznapok) számának és a munkaszerződése szerinti munkaóráknak a szorzatával. Például 2019 júliusában az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott, 184 000 Ft havi alapbért kereső munkavállaló esetén az egy órára járó alapbér 184 000 Ft/(8x23) = 1000 Ft. A munkavállaló ebben a hónapban rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén ennyit keres. A 174-es osztó alkalmazása a rendes munkaidőre járó bér meghatározásánál azt jelentené, hogy az egy órára járó bére 184 000[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3668
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést