Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

85 találat a megadott bérpótlék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszból: […]ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében viszont az alapbért kell figyelmen kívül hagyni [Mt. 150. § (3) bek.]. Ha tehát a munkáltató az alapbért teljes egészében időbérként fizeti, és az alapbéren felül fizet valamely, a munkavállaló teljesítményén alapuló díjazást, azt nem kell beleszámítani a távolléti díjba. A teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész) esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó hat naptári hónapban, lásd még az Mt. 152. §-át) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló májusban megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a májust, a teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3919

2. találat: Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása

Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre - álláspontunk szerint - alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3863

3. találat: Vasárnapi pótlék munkaidőkeretben

Kérdés: A cégünk informatikával foglalkozik. A munkatársak egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Általában hétfőtől péntekig, napi nyolc órában, de előfordulnak időszakok, amikor szükség van a keretre. Ilyenkor technikai eszközök szerelése miatt hétvégén is szükség van munkavégzésre (előre közölt munkabeosztás szerint), illetve ilyenkor egyenlőtlen napi munkaidő is előfordul. A munkaidőkeret szabályaival dolgozunk. Egy esetben nem tudjuk eldönteni, hogy kell értelmeznünk a törvényt, mégpedig a vasárnapi munkavégzésnél. Kell-e vasárnapi bérpótlékot fizetni munkaidőkeret alkalmazásánál a mi esetünkben?
Részlet a válaszból: […]keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelmi ágazatban működő munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján kerül sor [Mt. 140. § (1) bek.]. A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése alapján összesen kilenc esetben kerülhet sor. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben történő munkavégzés okán), a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor.A kérdésben leírtak alapján úgy tűnik, a munkáltató azért rendel el vasárnapra munkavégzést, mert ez bizonyos technikai eszközök szerelése miatt szükséges. Ha ezt nem lehet máskor megoldani, akkor rendeltetéséből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3850
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Pihenőidőre elrendelt túlóra munkaidőkeretben

Kérdés: Úgy is meghatározható a munkaidőkeret, hogy ne egy naptári éven belül legyen mind a négy hónap? Például, idén novembertől tartana 2020 februárjáig. Úgy kalkulálunk, hogy a keretben nem tudjuk majd biztosítani teljes egészében a munkavállalót megillető heti pihenőidőt. Ha a keret átlagában a pihenőnapot vagy a 48 óra pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, akkor a keret zárásakor fizetnem kell neki pihenőnapi pótlékot az elmaradt pihenőidő helyett? Ha esetenként még a 40 óra pihenőidőt sem kapják meg a dolgozók, de fizetünk pihenőnapi pótlékot, akkor az jogilag helyes eljárás? Lehet-e a pihenőnapi túlóra helyett két pihenőnapot adni bérpótlék nélkül?
Részlet a válaszból: […]érintett naptári év között. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell a munkavállaló számára a törvényben előírt minimális heti pihenőidőt. Ez egyrészt beosztható heti két pihenőnapként, azzal, hogy e napok egyenlőtlenül is biztosíthatók (pl. a munkavállaló az egyik héten csak egy, a következő héten három pihenőnapban részesül) [Mt. 105. § (1) bek.]. A munkáltató azonban a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat [Mt. 106. § (1) bek.]. Míg a két heti pihenőnapnak nem kell egymást követő napokra esni, a 48 órás pihenőidőnek egybefüggőnek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ez az egybefüggő heti pihenőidő is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak minden héten legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani, és a keret átlagában meg kell legyen a legalább 48 órás heti pihenőidő [Mt. 106. § (3) bek.].Ha a keret zárásakor megállapítható, hogy a munkavállaló nem részesült a fentiek szerinti minimális heti pihenőnapban vagy pihenőidőben, úgy a hiányzó mértéket heti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Ennek magyarázata, hogy a munkáltató nem tekinthet el a kötelező pihenőidők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3746

5. találat: Rendkívüli munka alapbérrészének számítása - az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszból: […]számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét, az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésétől eltérően,a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részévelkell osztani (Mt. 139. §).A rendes munkaidőre járó munkabér meghatározása havibéres munkavállalók esetén az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint történik, azaz, ha ki kell számítani a munkavállaló egy órára járó alapbérét (rendes munkabérét), akkor a havi alapbérét el kell osztani az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkanapok (azaz a hétköznapok) számának és a munkaszerződése szerinti munkaóráknak a szorzatával. Például 2019 júliusában az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott, 184 000 Ft havi alapbért kereső munkavállaló esetén az egy órára járó alapbér 184 000 Ft/(8x23) = 1000 Ft. A munkavállaló ebben a hónapban rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén ennyit keres. A 174-es osztó alkalmazása a rendes munkaidőre járó bér meghatározásánál azt jelentené, hogy az egy órára járó bére 184 000[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3668

6. találat: Bérpóték mezőgazdasági idénymunkában

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkában a munkavállalónak a munkavégzésre milyen bérpótlékok járhatnak?
Részlet a válaszból: […]Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg. Ez a szabály alkalmazandó a mezőgazdasági idénymunkában dolgozókra is, miután az Mt. fentebb hivatkozott 203. §-ának (1) bekezdése a munkaszüneti napi foglalkoztatásra irányadó rendelkezés alkalmazását nem zárja ki. Így a munkaszüneti napi pótlék e munkavállalókat is megilleti. Ugyanez a bérpótlék jár a húsvét- vagy pünkösdvasárnap, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén [Mt. 140. § (2)-(3) bek.].Ugyancsak értelmezhető a 15 százalékos éjszakai és a 30 százalékos műszakpótlék is az egyszerűsített foglalkoztatásban. Előbbi akkor jár, ha műszakpótlékra a munkavállaló nem jogosult, de 22 és 6 óra között egy órát meghaladó tartamban dolgozik (Mt. 142. §); utóbbi a 18 és 6 óra közötti munkavégzésre abban az esetben, ha havonta a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §). Megilletheti a munkavállalót a rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3633

7. találat: Munkavégzés a könyvtárban szombaton, rendes munkaidőben

Kérdés: Nyilvános könyvtárként ötezer fő feletti településen legalább havonta két hétvégi napon nyitva kell tartanunk. A könyvtári dolgozók általános munkarendben (hétfőtől szerdáig: 10.00-18.20-ig, csütörtöktől péntekig: 8.00-16.20-ig) dolgoznak, napi 8 órában. Ha szombati napon is dolgozniuk kell, akkor arra a napra jár-e nekik a havibéren felül pótlék, ha igen, hány százalék, esetleg kiadható-e szabadidőben ez a szombati nyitvatartás, és ha igen, akkor hány órában? Mivel a munkáltató nem tud több pénzt fizetni, mint ami az alapilletményük, így az a megoldás jó lenne, hogy általánostól eltérő munkarendbe tennénk őket, és a nyitvatartáson változtatnának? Például hétfőn 10.00-14.00, kedden-szerdán 10.00-18.20, csütörtökön-pénteken 8.00-16.20 és szombaton 8.00-12.00 között. Vagy hétfőn zárva, kedden- szerdán: 8.00-18.20, csütörtökön-pénteken 8.00- 16.20, szombaton 8.00-12.00 között. Ezekben az esetekben kellene pluszpénzt fizetni a szombati nap miatt?
Részlet a válaszból: […]mértékű munkaidőt (pl. napi 8 órát) dolgozik rendes munkaidőben [Mt. 97. § (2) bek.]. Amennyiben általános munkarend mellett szombaton végez munkát, az a munkaidő-beosztástól eltérő, pihenőnapon teljesített rendkívüli munkavégzés lesz [Mt. 107. § a) pont], amelyre - a munkáltató döntése szerint - 100% bérpótlék, vagy 50% bérpótlék és másik pihenőnap jár [Mt. 143. § (4) bek.]. Ez a kompenzáló pihenőnap attól függetlenül illeti meg a közalkalmazottat, hogy aznap hány óra rendkívüli munkavégzést teljesített. Amennyiben a kompenzáló pihenőnap csak úgy adható ki (és általános munkarend esetén erre nincs is más mód), hogy az a közalkalmazott másik olyan munkanapjára esik, amikor egyébként dolgoznia kellene, az e napra eső munkaidő (pl. 8 óra) az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerinti állásidő lesz.A kérdésben írt, általánostól eltérő munkaidő-beosztások közül bármelyik megvalósítható,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3624

8. találat: Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszból: […]100%-os teljesítés esetén - illetve annak arányában - jár [Mt. 137. § (1) bek.]. Például, a munkavállaló alapbére 350 000 Ft, amelyből 100 000 Ft a külön meghatározott teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése alapján jár. Teljesítménybér esetén a 100%-os mértékhez tartozó összeget magának a munkaszerződésnek kell tartalmaznia, feltéve persze, hogy a teljesítménybér az alapbér része [Mt.45. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. A törvény a teljesítménybér kapcsán további garanciális szabályokat tartalmaz, különösen a teljesítménykövetelmény megállapítására (Mt. 138. §), ám azt már nem a munkaszerződésben kell meghatározni, hogy mit jelent a 100%-os teljesítmény. Erről valóban rendelkezhet a munkáltató egyoldalúan, egy szabályzatban. Fontos továbbá, hogy a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3552

9. találat: Bérpótlék számítási alapjának meghatározása

Kérdés: Az interneten találtunk egy cikket, amelyben arról írtak, hogy a munkaszerződésben a bérpótlékok alapját le lehet csökkenteni az alapbér mértéke alá. Kérnénk a megerősítésüket, hogy ez valóban így van-e!
Részlet a válaszból: […]bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság a korábbi Mt. tartalmilag azonos szabálya értelmezésével egy elvi döntésében kifejtette, hogy a törvény ilyen rendelkezése a bérpótlék számítási alapja tekintetében kifejezetten megengedi az eltérő megállapodást, amelyből az következik, hogy a kollektív szerződés vagy munkaszerződés a személyi alapbértől eltérő összeget is meghatározhat. A törvény a bérpótlék számítási alapjára vonatkozóan diszpozitív, eltérést bármely[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3525

10. találat: Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
Részlet a válaszból: […]részére végzett munka csak átmenetileg, évente - ha kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 44 munkanapig (352 óráig) lehetséges általános teljes munkaidő esetén [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben a gépjárművel a munkavállaló EU-n belül, külföldre történő szolgáltatásnyújtás keretében végez munkát, és ennek okán az unió más tagállamában külföldön tartózkodik, a fuvar célországában - illetve bizonyos értelmezések szerint az áthaladás tartama alatt a tranzitországokban is - érvényes egyes munkajogi szabályokat, így a minimális bérszintre vonatkozó jogszabályi előírásokat is meg kell tartani. Ez azt jelenti, hogy az adott ország jogszabályai által meghatározott legalacsonyabb bért (ha ilyen az adott országban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3442
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést