Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében viszont az alapbért kell figyelmen kívül hagyni [Mt. 150. § (3) bek.]. Ha tehát a munkáltató az alapbért teljes egészében időbérként fizeti, és az alapbéren felül fizet valamely, a munkavállaló teljesítményén alapuló díjazást, azt nem kell beleszámítani a távolléti díjba. A teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész) esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó hat naptári hónapban, lásd még az Mt. 152. §-át) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló májusban megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a májust, a teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti, amelyet a munkavállaló részben vagy egészében az alapbére helyett kap a munkaszerződése alapján;c) bérpótlékrészből, ami a vasárnapi pótlék, ügyeleti/készenléti pótlék, műszak- és éjszakai pótlék tételeiből tevődik össze, ha annak további törvényi feltételei fennállnak.Ebből következően az Mt. alapján a cafeteria keretében adott egyetlen bérelemet sem kell a távolléti díj számítása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló novemberben megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a novembert, a teljesítménybérrész és a bérpótlékrész kapcsán pedig az utolsó 6 hónapot (november-május) kell alapul venni. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése általános szabályként mindig irányadó. Ugyanakkor, a távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért csak akkor kell számításba venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. Ebben az esetben viszont - a kétszeres beszámítás elkerülése céljából - az alapbért[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adott hónapban csak munkanapok és pihenőnapok vannak, és nincs távolléti díjjal fizetendő időszak. Ha viszont van - ilyennek minősülnek például a szabadság igénybevételének ideje vagy a munkaszüneti napok -, akkor ezekre a napokra a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A távolléti díj célja, hogy a munkavállalót munkavégzés hiányában is olyan díjazás illesse meg, mintha aznap dolgozott volna.Ezért a távolléti díj kiszámításakor a távolléti díj alapbér (illetmény) részének összege az egy napra eső alapbérrel (illetménnyel) egyezik meg (időbér esetén). A pótlékoknak a távolléti díjba történő beszámítására az Mt., a Kjt. és az Nkt. sajátos szabályokat tartalmaz. Az Nkt. 65. §-ának (8a) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó foglalkoztatottak tekintetében a távolléti díj megállapításakor az Nkt. szerinti illetménypótlékot (tehát többek között az osztályfőnöki pótlékot) is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy az osztályfőnöki feladat folyamatosan látandó el, az osztályfőnöki pótlék ebbe a körbe sorolandó (ellentétben pl. az esetleges éjszakai munkavégzésért fizetendő pótlékkal).Az Mt. 149. §-a kimondja, hogy havibér esetén a távolléti díj alapbérrészének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni; a 136. § (3) bekezdése alapján a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lenne jogosult [Mt. 70. § (1) bek.]. Ha a munkáltató a munkavállalót november 1-je és 14-e között mentesítette a munkavégzési kötelezettsége alól, erre az időszakra távolléti díjra jogosult.A válaszunkban abból indulunk ki, hogy a munkavállaló havibéres. Havibér esetén a távolléti díj az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részének - azaz az esedékessége időpontjában érvényes alapbérnek (Mt. 136. §), illetve pótlékátalánynak (Mt. 145. §) - a meghatározásakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni [Mt. 149. § (1) bek.]. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Az általános munkarend heti öt napot, a hétfőtől péntekig terjedő időszakot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]díj alapbérrészét [Mt. 148. § (1) bek. a) pont] havibér esetén akként kell figyelembe venni, hogy a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.].Az általános munkarend alapján a munkavállaló munkanapjai a hétköznapok, míg a pihenőnapjai a hétvégék - a munkaszüneti napok ebből a szempontból semlegesek, azaz ha hétköznapra esnek is, azokat nem kell külön kezelni [Mt. 97. § (2) bek.]. Egy olyan hónapban, amikor 23 hétköznap van (amelyből egy munkaszüneti nap), a havibért 23-mal kell osztani az egy napra járó alapbérrész megállapításához.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a megelőző évről áthúzódó szabadságot. A kérdés szerinti esetben a munkavállalónak hétfőtől péntekig öt munkanapja van, amelyből kedden és csütörtökön 0 óra a teljesítendő munkaidő, szombat és vasárnap pedig a heti két pihenőnap. Ebben a beosztásban kedd és csütörtök is munkanapnak minősül, még ha - a részmunkaidőből, illetve az egyenlőtlen munkaidő-beosztásból eredően - e napokra nem is osztott be munkaidőt a munkáltató. Ezért a munkavállaló 2018. január 2. (kedd) és január 8. (hétfő) között tudta kihasználni az öt munkanap tavalyról áthúzódó szabadságot, azzal, hogy január 1. munkaszüneti nap, és január 6-7. heti pihenőnap.A szabadság idejére járó távolléti díjat mindig az esedékessége időpontjában érvényes alapbérrel kell kiszámolni. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, ám ha az alapbér összege a távollét tartama során módosul, a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]150. §) - ebben az esetben az alapbérrészben az alapbér helyett a munkaszerződésben megállapított időbérrészt kell figyelembe venni, ami tiszta teljesítménybér esetén lehet nulla is;- a bérpótlékból, amelyek közül az éjszakai és műszakpótlék, a vasárnapi pótlék, valamint az ügyeleti és készenléti pótlék veendő figyelembe (Mt. 151. §).Mindezekből következik, hogy a forgalmi jutalék csak akkor képezi a távolléti díj részét, ha azt részben vagy egészében az alapbére helyett kapja a munkavállaló a munkaszerződése alapján. Ha e díjazás az alapbére felett illetheti meg, akkor a távolléti díjnak nem része. Figyelemmel azonban arra, hogy a teljesítménybér kizárólag az a munkabér lehet, amely[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti esetben ez 1200 Ft.Az els ő esetben a távolléti díj számításánál az alapbérrészt teljesen figyelmen kívül kell hagyni, és a teljesítménybérrészt az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó id ő szaki rendes munkaid ő re járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó id ő szakban rendes munkaid ő ben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával [Mt. 150. § (3) - (4) bek.]. Például, ha a munkavállaló az irányadó id ő szakban 1448 órából 1300 olyan órát teljesített rendes munkaid ő ben, amelyre összesen 1 500 000 Ft teljesítménybért kapott, akkor az egy órára járó teljesítménybérrész 1 500 000 Ft / 1300 = 1153,85 Ft. Az id ő - és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az id ő bérrészt (a példa szerinti esetben a 200 Ft-ot) kell alapbérrészként figyelembe venni a munkaszerz ő dés szerinti alapbér helyett.A bérpótlékok közül a vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, valamint ügyeleti és készenléti pótlékot kell figyelembe venni, ha annak feltételei fennállnak [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Például, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 1448 órából 470 olyan órát teljesített éjszaka, amelyre 84 600 Ft éjszakai pótlékot kapott, akkor az egy órára[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.]. A számítás során fontos elv, hogy az egyes díjazási elemeket csak egyszer kell figyelembe venni. Így az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén csak az időbérrészt kell alapbérként beszámítani, a teljesítményben megállapított alapbérrészt pedig a teljesítménybérnél kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.].A jelen esetben duplikációhoz vezetne, ha a munkáltató a távollét idején érvényes, időbérben meghatározott alapbér mellé figyelembe venné a megelőző hat hónapban kifizetett, a kifizetés idején szintén alapbérként meghatározott teljesítménybért is. Ezzel lényegében kétszer számítaná be ugyanazt a munkabérelemet a távolléti díjba. Ez a szabályozás céljával és a fent idézett szabállyal is ellentétes lenne. Ezért álláspontunk szerint a kérdéses esetben az alapbér módosítása után a távollétidíj-számításnál csak az időbérként meghatározott alapbért kell figyelembe venni, az irányadó időszakra (alapbérként) kifizetett[…] részlet vége a válaszból.