Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

44 találat a megadott távolléti díj számítása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér
Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszból: […]ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében viszont az alapbért kell figyelmen kívül hagyni [Mt. 150. § (3) bek.]. Ha tehát a munkáltató az alapbért teljes egészében időbérként fizeti, és az alapbéren felül fizet valamely, a munkavállaló teljesítményén alapuló díjazást, azt nem kell beleszámítani a távolléti díjba. A teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész) esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó hat naptári hónapban, lásd még az Mt. 152. §-át) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló májusban megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a májust, a teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3919
2. találat: Étkezési térítés - nem számítandó be a távolléti díjba
Kérdés: A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, hogy a munkáltató havonta mindenkinek egységesen 12 000 Ft-os étkezési térítést fizet cafeteria-rendszer keretében, ami adó- és járulékköteles, függetlenül attól, hogy szabadságon vagy táppénzen volt-e?
Részlet a válaszból: […]teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti, amelyet a munkavállaló részben vagy egészében az alapbére helyett kap a munkaszerződése alapján;c) bérpótlékrészből, ami a vasárnapi pótlék, ügyeleti/készenléti pótlék, műszak- és éjszakai pótlék tételeiből tevődik össze, ha annak további törvényi feltételei fennállnak.Ebből következően az Mt. alapján a cafeteria keretében adott egyetlen bérelemet sem kell a távolléti díj számítása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3791
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Távolléti díj - beszámítandó tételek
Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
Részlet a válaszból: […]érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló novemberben megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a novembert, a teljesítménybérrész és a bérpótlékrész kapcsán pedig az utolsó 6 hónapot (november-május) kell alapul venni. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése általános szabályként mindig irányadó. Ugyanakkor, a távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért csak akkor kell számításba venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. Ebben az esetben viszont - a kétszeres beszámítás elkerülése céljából - az alapbért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3770
4. találat: Osztályfőnöki pótlék mértéke
Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék összege fix havonta, vagy a ledolgozott napok számától, szabadságtól, táppénztől, fizetett ünnepektől függ-e? Én már több mint 30 éve vagyok a pályán, de az önkormányzat idejében minden hónapban ez az összeg fix volt, mindentől függetlenül, még a nyári hónapokban is. Felvetésünkre a tankerülettől azt a választ kaptuk, hogy a pótlék összegét minden hónapban a fent említett tényezők befolyásolják, így ennek a pótléknak az összege havonta változó.
Részlet a válaszból: […]adott hónapban csak munkanapok és pihenőnapok vannak, és nincs távolléti díjjal fizetendő időszak. Ha viszont van - ilyennek minősülnek például a szabadság igénybevételének ideje vagy a munkaszüneti napok -, akkor ezekre a napokra a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A távolléti díj célja, hogy a munkavállalót munkavégzés hiányában is olyan díjazás illesse meg, mintha aznap dolgozott volna.Ezért a távolléti díj kiszámításakor a távolléti díj alapbér (illetmény) részének összege az egy napra eső alapbérrel (illetménnyel) egyezik meg (időbér esetén). A pótlékoknak a távolléti díjba történő beszámítására az Mt., a Kjt. és az Nkt. sajátos szabályokat tartalmaz. Az Nkt. 65. §-ának (8a) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó foglalkoztatottak tekintetében a távolléti díj megállapításakor az Nkt. szerinti illetménypótlékot (tehát többek között az osztályfőnöki pótlékot) is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy az osztályfőnöki feladat folyamatosan látandó el, az osztályfőnöki pótlék ebbe a körbe sorolandó (ellentétben pl. az esetleges éjszakai munkavégzésért fizetendő pótlékkal).Az Mt. 149. §-a kimondja, hogy havibér esetén a távolléti díj alapbérrészének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni; a 136. § (3) bekezdése alapján a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3496
5. találat: Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
Részlet a válaszból: […]lenne jogosult [Mt. 70. § (1) bek.]. Ha a munkáltató a munkavállalót november 1-je és 14-e között mentesítette a munkavégzési kötelezettsége alól, erre az időszakra távolléti díjra jogosult.A válaszunkban abból indulunk ki, hogy a munkavállaló havibéres. Havibér esetén a távolléti díj az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részének - azaz az esedékessége időpontjában érvényes alapbérnek (Mt. 136. §), illetve pótlékátalánynak (Mt. 145. §) - a meghatározásakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni [Mt. 149. § (1) bek.]. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Az általános munkarend heti öt napot, a hétfőtől péntekig terjedő időszakot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3440
6. találat: Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál
Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
Részlet a válaszból: […]díj alapbérrészét [Mt. 148. § (1) bek. a) pont] havibér esetén akként kell figyelembe venni, hogy a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.].Az általános munkarend alapján a munkavállaló munkanapjai a hétköznapok, míg a pihenőnapjai a hétvégék - a munkaszüneti napok ebből a szempontból semlegesek, azaz ha hétköznapra esnek is, azokat nem kell külön kezelni [Mt. 97. § (2) bek.]. Egy olyan hónapban, amikor 23 hétköznap van (amelyből egy munkaszüneti nap), a havibért 23-mal kell osztani az egy napra járó alapbérrész megállapításához.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3198
7. találat: Öt munkanap szabadság áthúzódása 2018-ra
Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki heti 20 órában dolgozik. Hétfőn és szerdán nyolc órára, pénteken négy órára van beosztva, kedden és csütörtökön nem kell jönnie. Esetében hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a következő évre átvihető öt nap szabadság? Csak azokat a napokat kell számolni, amikor dolgozik? Jogszerű, ha január 3., 5., 8., 10. és 12. napra kapta meg ezt a tavalyról megmaradt öt munkanap szabadságot? A januárra kivett napokra már a 2018-as minimálbért kell fizetnünk, akkor is, ha ezek még 2017-re járó szabadságok voltak?
Részlet a válaszból: […]a megelőző évről áthúzódó szabadságot. A kérdés szerinti esetben a munkavállalónak hétfőtől péntekig öt munkanapja van, amelyből kedden és csütörtökön 0 óra a teljesítendő munkaidő, szombat és vasárnap pedig a heti két pihenőnap. Ebben a beosztásban kedd és csütörtök is munkanapnak minősül, még ha - a részmunkaidőből, illetve az egyenlőtlen munkaidő-beosztásból eredően - e napokra nem is osztott be munkaidőt a munkáltató. Ezért a munkavállaló 2018. január 2. (kedd) és január 8. (hétfő) között tudta kihasználni az öt munkanap tavalyról áthúzódó szabadságot, azzal, hogy január 1. munkaszüneti nap, és január 6-7. heti pihenőnap.A szabadság idejére járó távolléti díjat mindig az esedékessége időpontjában érvényes alapbérrel kell kiszámolni. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, ám ha az alapbér összege a távollét tartama során módosul, a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3191
8. találat: Távolléti díj számítása
Kérdés: Távolléti díj számításánál figyelembe kell venni a forgalom után járó jutalékot? Vagy csak a havi alapbér a távolléti díj számításának az alapja?
Részlet a válaszból: […]150. §) - ebben az esetben az alapbérrészben az alapbér helyett a munkaszerződésben megállapított időbérrészt kell figyelembe venni, ami tiszta teljesítménybér esetén lehet nulla is;- a bérpótlékból, amelyek közül az éjszakai és műszakpótlék, a vasárnapi pótlék, valamint az ügyeleti és készenléti pótlék veendő figyelembe (Mt. 151. §).Mindezekből következik, hogy a forgalmi jutalék csak akkor képezi a távolléti díj részét, ha azt részben vagy egészében az alapbére helyett kapja a munkavállaló a munkaszerződése alapján. Ha e díjazás az alapbére felett illetheti meg, akkor a távolléti díjnak nem része. Figyelemmel azonban arra, hogy a teljesítménybér kizárólag az a munkabér lehet, amely[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3097
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Távolléti díj számítása
Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti esetben ez 1200 Ft.Az els ő esetben a távolléti díj számításánál az alapbérrészt teljesen figyelmen kívül kell hagyni, és a teljesítménybérrészt az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó id ő szaki rendes munkaid ő re járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó id ő szakban rendes munkaid ő ben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával [Mt. 150. § (3) - (4) bek.]. Például, ha a munkavállaló az irányadó id ő szakban 1448 órából 1300 olyan órát teljesített rendes munkaid ő ben, amelyre összesen 1 500 000 Ft teljesítménybért kapott, akkor az egy órára járó teljesítménybérrész 1 500 000 Ft / 1300 = 1153,85 Ft. Az id ő - és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az id ő bérrészt (a példa szerinti esetben a 200 Ft-ot) kell alapbérrészként figyelembe venni a munkaszerz ő dés szerinti alapbér helyett.A bérpótlékok közül a vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, valamint ügyeleti és készenléti pótlékot kell figyelembe venni, ha annak feltételei fennállnak [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Például, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 1448 órából 470 olyan órát teljesített éjszaka, amelyre 84 600 Ft éjszakai pótlékot kapott, akkor az egy órára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2997
10. találat: Időbérre történő áttérés és a távolléti díj számítása
Kérdés: Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.
Részlet a válaszból: […]bek.]. A számítás során fontos elv, hogy az egyes díjazási elemeket csak egyszer kell figyelembe venni. Így az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén csak az időbérrészt kell alapbérként beszámítani, a teljesítményben megállapított alapbérrészt pedig a teljesítménybérnél kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.].A jelen esetben duplikációhoz vezetne, ha a munkáltató a távollét idején érvényes, időbérben meghatározott alapbér mellé figyelembe venné a megelőző hat hónapban kifizetett, a kifizetés idején szintén alapbérként meghatározott teljesítménybért is. Ezzel lényegében kétszer számítaná be ugyanazt a munkabérelemet a távolléti díjba. Ez a szabályozás céljával és a fent idézett szabállyal is ellentétes lenne. Ezért álláspontunk szerint a kérdéses esetben az alapbér módosítása után a távollétidíj-számításnál csak az időbérként meghatározott alapbért kell figyelembe venni, az irányadó időszakra (alapbérként) kifizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2741
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 44 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést