52 találat a megadott távolléti díj számítása tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]személyi kör alapbérének, illetve garantált illetményének emelésével együtt járó többletköltségekhez a munkáltató támogatást kap. Ez azonban nem változtatja meg a juttatás munkajogi jogcímét. Azaz a munkavállaló szempontjából közömbös, hogy az alapbére (garantált illetménye) egy részének kifizetéséhez külön támogatási forrást kap a munkáltatója, számára a támogatásból fedezett rész is alapbérnek (garantált illetménynek) minősül. A távolléti díj részét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kétféle módon számítandó be a távolléti díjba. Az első eset az, ha a munkavállalót tételes elszámolás alapján, azaz nem átalányként illeti meg díjazás a készenlétért. Ebben az esetben az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban (ez általában az utolsó hat hónap) átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el [Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben azonban ez a szabály nem alkalmazandó, hiszen a felek megállapodása alapján a készenlét díjazására átalány formájában kerül sor. Márpedig a törvény rendelkezése szerint, a bármely pótlék helyett fizetett átalány minden esetben, minden további feltétel nélkül része a távolléti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérpótlék (bérpótlékrész),figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. A távolléti díj meghatározásakor ugyanakkor nem minden teljesítménybért kell figyelembe venni [Mt. 150. § (1) bek.]; a teljesítménybérrészbe csak azok számítanak bele, amelyeket azért kell a munkaszerződésben rögzíteni, mert a díjazást a munkavállaló-kizárólag teljesítménybér formájában kapja, vagy-idő- és teljesítménybér összekapcsolásával kapja ugyan, de az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 137.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keresetkiegészítés is módosítja a távolléti díj összegét [Kjt. 80. § (2) bek.]. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, továbbá azokat a bérpótlékokat, amelyek a munkavállalót folyamatosan megilletik - ilyen a kérdésben írt szociális ágazati pótlék is -, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Vagyis azok összegével tételesen meg kell növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Kjt. 80. § (3) bek. a) pont, (4) bek., Mt. 149. §]. Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem illetik meg a munkavállalót (pl. a helyettesítési pótlék), az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Kjt. 80. § (3) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkavállaló alapbérét (235 000 Ft) meg kell növelni a szociális ágazati pótlék (31 555 Ft) összegével, azaz a távolléti díj alapját képező összeg 266 555 Ft lesz. Arra az időre, amelyre a munkavállaló távolléti díjra jogosult, ezt az összeget kell arányosan figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.] - azaz az 5 nap szabadságra 266 555 Ft/22 × 5 = 60 581 Ft távolléti díj illeti meg a munkavállalót,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Nkt. 65. § (8a) bek. a) pont, Mt. 149. §]. Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem illetik meg a munkavállalót, az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni, azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Nkt. 65. § (8a) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkavállaló alapbérét (356 265 Ft) meg kell növelni a rendszeres bérpótlékok, azaz gyógypedagógiai pótlék (9135 Ft), az ágazati szakmai pótlék (35 627 Ft) és az egységvezetői pótlék (54 810 Ft) összegével, vagyis a távolléti díj alapját képező összeg 455837 Ft lesz. Arra az időre, amelyre a munkavállaló távolléti díjra jogosult, ezt az összeget kell arányosan figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.] - azaz a 10 munkanap szabadságra 455837 Ft/22 × 10 = 207 199Ft távolléti díj [Mt. 146. § (3) bek. a) pont] illeti meg a munkavállalót, míg a 3 munkanap betegszabadságra - mivel arra a távolléti díj 70%-a jár [Mt. 146. § (5) bek.] - 454 010 Ft/22 × 3× 0,7 =[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az időalapú díjazás is alapbérként szerepel a munkaszerződésben.Ha a fentiek szerint a teljesítménybért figyelembe kell venni a távolléti díj részeként, az alapbért az alábbiak szerint kell annak összegébe beszámítani. A tiszta teljesítménybérezés esetén nincs alapbér­része a távolléti díjnak, tehát csak a teljesítménybért vesszük figyelembe a távolléti díjnál, az esetleges bérpótlékok mellett [Mt. 150. § (3) bek.]. Az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az alapbérrészben csak az időbérként megállapított részt kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.]. Az előző példa szerint: 150 000 Ft kerül az alapbérrészbe, 150 000 Ft a teljesítménybérrészbe. A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell számításba venni [Mt. 150. § (2) bek.]. Nem annak van tehát jelentősége, hogy az irányadó időszakban milyen összegű teljesítménybér kifizetésére került sor, hanem hogy mely juttatásokra szerzett jogosultságot az adott időszakban a munkavállaló. Például, az utolsó hónapra járó teljesítménybért akkor is figyelembe kell venni, ha annak tényleges kifizetésére csak a távolléti díjra jogosító távollét után kerül sor. És megfordítva: hiába történt az irányadó időszakban egy magas összegű kifizetés, ha arra az irányadó időszakot megelőzően szerzett jogosultságot a munkavállaló.Az egy órára eső teljesítménybérrész kiszámítása úgy történik, hogy az irányadó időszaki (tehát általános[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azokkal tételesen meg kell növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Nkt. 65. § (8a) bek. a) pont, Mt. 149. §]. Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem járnak, az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Nkt. 65. § (8a) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkavállaló alapbérét (337 995 Ft) meg kell növelni a rendszeres bérpótlékok, azaz a gyógypedagógiai pótlék (9135 Ft), az osztályfőnöki pótlék (18 270 Ft), az egységvezetői pótlék (54 810 Ft) és az ágazati szakmai pótlék (33 800 Ft) összegével, vagyis a távolléti díj alapját képező összeg 454 010 Ft lesz. Arra az időre, amelyre a munkavállaló távolléti díjra jogosult, ezt az összeget kell arányosan figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.]. Azaz az 5 munkanap szabadságra 454 010 Ft/22 × 5 = 103 184 Ft távolléti díj illeti meg a munkavállalót, míg a fennmaradó 17 munkanapra az egyes[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, továbbá azokat a bérpótlékokat, amelyek a munkavállalót folyamatosan megilletik (pl. a vezetői pótlék, munkakörhöz kötődő pótlékok, mint a pedagógusi pótlékok vagy a módszertani pótlék), az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni, vagy­is azokkal tételesen meg kell növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Kjt. 80. § (3) bek. a) pont, (4) bek., Mt. 149. §].Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem illetik meg a munkavállalót (pl. a helyettesítési pótlék), az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Kjt. 80. § (3) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].Az új bérprogram tehát a kérdésben írtak alapján hibásan számol, a munkavállalók távolléti díjának mértéke (pl. szabadság idejére) nem lehet azonos az alapbérük mértékével, ha rendszeresen járó bérpótlékokra is jogosultak. A "fizetett ünnep" időtartamára, ha a munkavállaló havibéres, akkor nem távolléti díj, hanem az alapbér időarányos része jár, tehát ott a számítás helyes lehet. Megjegyezzük, hogy ha a munkáltató korábban egyoldalúan olyan gyakorlatot alakított ki, amely alapján a munkavállalókat a törvényben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében viszont az alapbért kell figyelmen kívül hagyni [Mt. 150. § (3) bek.]. Ha tehát a munkáltató az alapbért teljes egészében időbérként fizeti, és az alapbéren felül fizet valamely, a munkavállaló teljesítményén alapuló díjazást, azt nem kell beleszámítani a távolléti díjba. A teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész) esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó hat naptári hónapban, lásd még az Mt. 152. §-át) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló májusban megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a májust, a teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti, amelyet a munkavállaló részben vagy egészében az alapbére helyett kap a munkaszerződése alapján;c) bérpótlékrészből, ami a vasárnapi pótlék, ügyeleti/készenléti pótlék, műszak- és éjszakai pótlék tételeiből tevődik össze, ha annak további törvényi feltételei fennállnak.Ebből következően az Mt. alapján a cafeteria keretében adott egyetlen bérelemet sem kell a távolléti díj számítása[…] részlet vége a válaszból.