119 találat a megadott részmunkaidő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.E szabályok - egyebek mellett - azt is előírják, hogy a személyi illetmény határozott időre, a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra jár. Ebből következően a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról munkába visszatérő köztisztviselő személyi illetménye már biztosan nincs hatályban, ezért a munkába[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást követő év első napjával kerül sor. Ha ezt a fokozatot Ön a 2021. minősítési évben szerezte meg, akkor 2022. január 1-jétől kell átsorolni, addig az egyházi iskola is Pedagógus I. fokozatba sorolhatja Önt. Ha viszont 2021 előtt szerezte meg ezt a fokozatot, akkor már szeptember 1-jétől tekintettel kell erre lenni a besoroláskor.Az Nkt. 7. melléklete határozza meg a pedagógusfokozatokhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában. A besorolási illetmény a teljes munkaidő ledolgozása esetén jár. Részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor, ha az adott juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg, akkor az időarányosság elvét kell alkalmazni. Időbér esetén éppen erről van szó, tehát a besorolás szerinti havi munkabér a részmunkaidővel arányosan csökkentendő.A munkaidő nem tévesztendő össze az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése szerinti neveléssel-oktatással lekötött munkaidővel. A teljes munkaidőben dolgozó pedagógus munkaidejéből heti 22-26 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, azaz a "kontaktóra", a munkaidő többi részét egyéb munkaköri feladataira fordítja (felkészülés, értékelés, adminisztráció, gyermekfelügyelet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdés, hogy a részmunkaidős munkavállaló számára egy nap szabadságra a munkaidejével arányos, azaz időarányosan alacsonyabb díjazás jár. A heti négyórás munkaidő esetén az egy napra eső munkaidő 0,8 óra. Azaz, míg egy teljes munkaidős munkavállaló egy nap szabadságra nyolc óra távolléti díjra jogosult, addig a jelen példában a díjazás csak 0,8 órányi távolléti díj.Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása az Mt. szerint kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ezek az órában vagy a munkanapban való elszámolás (Mt. 124. §). Az 528/2020. Korm. rendelet ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az Eszjtv. hatálya alá eső egészségügyi szolgáltatónál a szabadságot munkanapban az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, és munkanapban nyilvántartani (17. §). Azaz csak a munkanapos elszámolás lehetséges. Ez azt jelenti, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Úgy kell tehát megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]módosíthatják, azaz egyező akaratra van hozzá szükség. A munkavállaló tehát nem kötelezhető arra, hogy a munkaidő mellett a munkakör módosításában is megállapodjon a munkáltatóval. A munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettség a munkaszerződés szerint terheli [Mt. 51. § (1) bek.], azaz az abban meghatározott munkakörben kell azt teljesítenie.Amennyiben a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségének a munkáltató nem tud eleget tenni, akkor élhet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségével (Mt. 53. §), és ideiglenesen más munkakörben foglalkoztathatja a munkavállalót, vagy egyéb munkaszervezési eszközöket (pl. munka­időkeret) is igénybe vehet. Amennyiben ezeket kimeríti, vagy nem kíván élni velük, az állásidő szabályait kell alkalmazni, mivel a beosztás szerinti munkaidőben a kérdés alapján nem fogja tudni munkával ellátni a munkavállalót.Ha ezek ismeretében a munkavállaló továbbra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valóban nem szükséges az adott munkakörben heti öt nap munkát végezni és elérhetőnek lenni. A hetente ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó beosztás egyhetes munkaidőkeretet jelent, de ennek az adminisztrálása nem okozhat túl sok nehézséget, hiszen minden héten 20 órával (túlóra és állásidő nélkül) zár a munkaidőkeret (Mt. 156. §). Elég arról írásban tájékoztatni a munkavállalót, hogy a foglalkoztatás egyhetes munkaidőkeretben történik, amely hétfőtől vasárnapig tart [Mt. 93. § (4) bek.].A kérdés szerinti beosztás kapcsán két tényezőre kell még tekintettel lenni. Egyrészt, ha a hét közben, azaz az aktuális munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg a munkaviszony, irányadó az Mt. 95. §-a szerinti eljárás a munkaidőkeret elszámolásáról. Például, ha a hét első négy napján dolgozza le a heti 20 óráját a munkavállaló, és csütörtökön szűnik meg a munkaviszonya, a munkavállaló túlórával zár. Az elszámolás ilyenkor az Mt. 95. §-ában meghatározott rendben, a munkaviszony megszűnésének jogcímétől függően[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartama alatt hány általános munkarend szerinti munkanap, azaz hány hétköznap van. Ennek és a napi munkaidő mértékének szorzata a teljesítendő munkaidő. Ennek meghatározásánál az általános munkarendre (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha ez a nap ott sem lenne a naptárban. Ezért a nagypénteki és a húsvéthétfői munkaszüneti napokkal úgy kell eljárni, hogy 2021. április hónapra nem 22, hanem csak 20 munkanappal számolunk. Így a köztisztviselőnek idén áprilisban 20 munkanap × 6 óra, vagyis 120 óra a rendes munkaidőben teljesítendő munkaideje a munkaidőkeret tartama alatt. Az, hogy a húsvéthétfőre eső naptári héten hány órát dolgozhat még a köztisztviselő, elsősorban attól függ, hogy milyen hosszú munkaidőkeretben foglalkoztatja őt a munkáltató, illetve hogy a munkavégzésére rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül-e sor.A munkaidőkeret leghosszabb időtartama négy hónap vagy tizenhat hét, de a munkáltató természetesen ennél rövidebb munkaidőkeretet - akár egy hét tartamút - is meghatározhat [Kttv. 90. § (5) bek.]. Ha például egy heti (naptári hétre eső) munkaidőkeretben foglalkoztatná a köztisztviselőt a munkáltató, akkor a húsvéthétfővel induló naptári héten - figyelemmel a hétfői nap kiesésére - a rendes munkaidőben ledolgozható munkaidő 4 munkanap × 6 óra, azaz 24 óra lehetett volna. Jelen esetben azonban a köztisztviselő munkaidő-beosztása szerint a kedd-csütörtökre eső munkaideje összesen 21,5 óra, így a kérdés szerinti beosztás alapján rövidebb időben dolgozott volna az egyheti munkaidőkeretben, mint amilyen tartamú beosztás szerinti munkaidőt a munkáltató elrendelhetne.Emellett fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy az előző - a nagypéntekkel érintett - egyheti munkaidőkeretben a fentiekből következően szintén csak 24 óra munkaidővel lehetett számolni. Ezzel szemben azon a héten - figyelemmel a köztisztviselő pénteki szabadnapjára - a köztisztviselőnek 30 órát kellene dolgoznia, vagyis - egyheti munkaidőkeret alkalmazása esetén - plusz 6 óra munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő jelentkezne nála. Ezért sem indokolt ilyen rövid keret alkalmazása.Ha egyhavi (naptári hónapokra eső) munkaidőkeretben foglalkoztatná a munkáltató az érintett köztisztviselőt, akkor - ahogy fentebb is bemutattuk - 2021 áprilisában 120 órát dolgozhat rendes munkaidőben. Így - a Kttv., valamint a 30/2012. Korm. rendelet munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályait figyelembe véve, ideértve a rendkívüli munkaidő szabályait is - akár heti 60 órát is dolgozhatna a köztisztviselő a húsvéthétfővel érintett naptári héten (vagy bármely más naptári héten) azzal, hogy a munkaidőkeret átlagában nem haladhatná meg a heti munkaidő a 30 órát. Ez egy extrém példa, de jól mutatja, mennyire rugalmas munkaidő-beosztási lehetőségeket kínál a munkaidőkeret[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződésmódosítása ellen a munkavállaló bírósághoz fordulhat, az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül [Mt. 287. § (1) bek. a) pont]. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy a felek csak a munkaidőt módosítsák (emeljék fel 8 órára), és e mellé az alapbért változatlanul hagyják. Ez ugyan egységnyi időre nézve bércsökkentést jelent, de az alapbér a felek megállapodásának tárgya, amelyet alapvetően csak két körülmény korlátoz:-az alapbér nem lehet alacsonyabb a minimálbér (garantált bérminimum) összegénél (20/2021. Korm. rendelet 2. §);-a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vezető beosztást betöltő munkavállalóról van szó - köteles eleget tenni a munkavállaló kérésének. Ennek megtagadása a munkaviszonyból eredő kötelezettség lényeges megszegésének minősül megítélésünk szerint. Ajogalkotó nem teszi lehetővé az egyedi szempontok mérlegelését, így például nem lehetséges a munkakörből fakadó feladatok mennyiségére, sajátosságaira hivatkozni annak alátámasztásaként, hogy a munkáltató miért nem tud eleget tenni a munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatának.A munkavállaló munkaviszonya álláspontunk szerint jogszerűen nem szüntethető meg felmondással önmagában arra hivatkozással, hogy részmunkaidősként a munkáltató nem tudja őt foglalkoztatni. Ez nyilvánvaló módon jogellenes, hiszen a felmondás indokolása nem lenne okszerű [Mt. 64. § (2) bek., MK 95.]. Ha pedig okszerű is lenne, és az a munkavállaló valamely védett tulajdonságával (anyaságával, apaságával) függene össze, sértené az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részmunkaidőben dolgozzon. Ilyen előírást az Mmtv. nem tartalmaz, ahogy az Mt. szabályai sem írják elő, hogy a vezető állású munkavállaló csak teljes munkaidőben dolgozhat. A kulturális intézményekben foglalkoztatott munkavállalók képesítési és egyéb követelményeiről szóló 39/2020. EMMI rendelet sem tartalmaz a munkaidő mértékére vonatkozó követelményeket. Ezért nincs akadálya, hogy a szóban forgó munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztassák, illetve - tekintettel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és ez alapján mennyi a munkavállaló alapbére, tekintet nélkül arra, hogy a kiadott szabadságnapokra való jogszerzés idején - a munkaidő mértékének változása miatt - még más volt az alapbér. Ezért a feleknek végig kell gondolniuk, hogy mikor szeretnék megállapodásukkal a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalók munkaidejét csökkenteni. Ez megtörténhet rögtön a fizetés nélküli szabadság megszüntetése után, amely esetben a fizetett szabadságra járó díjazást már a csökkentett alapbérrel kell számítani. De nincs akadálya, hogy a felek a munkaidő mértékét a távollét ideje alatt felhalmozódott fizetett szabadság[…] részlet vége a válaszból.