Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]olyan munkakörre vonatkozó részmunkaidős megállapodást, ahol a felek megállapodása szerint a teljes napi munkaidő az általános napi 8 órás munkaidőhöz képest eltérően - a kérdés szerinti esetben 9 órában - meghatározott (Mfv. 10.627/2016/1.). A hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében is van tehát lehetőség a részmunkaidőben történő megállapodásra, amely mértéke emiatt akár a 8 órát is elérheti, illetve meghaladhatja.Alapbérként legalább a minimálbért (garantált bérminimumot) kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.]. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint. Részmunkaidőben ezt a havi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1), (5) bek.]; azaz a 12 órára járó teljes munkaidős[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetményalap százalékában, hanem fix összegben határozza meg a rendelet. Nem tartalmaz olyan előírást, amely különbséget tenne a kifizetendő összeg tekintetében a teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak között.Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozás háttérszabályát képezi az Mt., amelynek 12. §-a szól az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvéről. E szerint az egyenlő bánásmód szempontjából munkabérnek minősül minden, a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, tehát a pótlékok is. Továbbá kimondja a törvény, hogy a munka egyenlő értékének megállapításánál[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló csak kevesebb járulékot fizet. Ennek elsősorban akkor lehet jelentősége, ha a részmunkaidős foglalkoztatás alatt, vagy az azt közvetlenül követő időszakban lesz jogosult valamilyen pénzbeli ellátásra. Ha azonban ez a csökkentett munkaidő csak átmenetileg áll fenn (pl. pár hónapig), ennek a legalább 20 év szolgálati idő alapján számított nyugdíj mértékére valószínűleg csak minimális kihatása lesz. A részmunkaidő alatt a munkavállaló a nyugdíjhoz szolgálati időt is szerez. Ugyanakkor, ha a részmunkaidőből származó jövedelme nem éri el a (teljes munkaidőre irányadó) minimálbért, csak arányos szolgálati időt szerez. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkavállaló távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat- az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (Mt. 150. §) és bérpótlék (Mt. 151. §)figyelembevételével kell megállapítani.A fent említett esedékesség időpontja a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja [Mt. 148. § (2) bek. b) pont bb) alpont]. Ebből következően megállapítható, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ha ezt különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok indokolja [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Erre az időtartamra viszont díjazás nem illeti meg (Mt. 146. §). Ekkor tehát nem kell megegyezni a munkáltatóval a fizetés nélküli távollétben, hanem a mentesülés alanyi jogon jár, feltéve persze, hogy a helyzet különös méltánylást érdemel. A váratlanul bejelentett iskolabezárás első napjai, vagy a gyermekekkel eredetileg otthon maradó nagyszülő megbetegedése lehet például ilyen körülmény, ami miatt minden további nélkül igazoltan hiányzik a gyermekét otthon felügyelő szülő.Köztes megoldás lehet a részmunkaidőre való átállás is. A felek közös megegyezéssel ugyanis csökkenthetik a munkaszerződés szerinti munkaidő mértékét (Mt. 58. §). Ekkor azonban tekintettel kell lenni arra, hogy - a felek eltérő megállapodása hiányában - részmunkaidő esetén a munkaidő mértékével[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az adott ágazatra vonatkozó végrehajtási rendelet, illetve, ha olyan ágazatról van szó (köznevelés, szociális, egészségügyi ágazat), ahol külön jogállási törvény szabályai is alkalmazandók, ezek rendelkezései alapján kell megállapítani. Annak sincs akadálya, hogy a felek részmunkaidőről állapodjanak meg, ekkor az illetmény a munkaidővel arányosan állapítandó meg.Ha állami költségvetésből működő munkáltatóról van szó, a fentiek mellett alkalmazni kell még a közszférában hatályos nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatot is, amely alapján előzetes kormányengedélyt kell beszerezni a nyugdíjasok közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásához. Az engedély megadására csak akkor kerülhet sor, ha a nyugdíjas foglalkoztatása a munkáltató különösen fontos érdekével vagy a költségvetési szerv[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részmunkaidőre módosítani [Mt. 61. § (3) bek.]. Ez alapján megállapítható, hogy ez év januárjától a módosítás kiterjesztette a munkavállaló kérelmére történő részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét. A munkavállaló egyoldalú kérelme alapján a munkáltató nem mérlegelhet, köteles a munkavállaló kérésére a teljes munkaidős munkaviszonyt napi négyórás munkaviszonyra módosítani. Az Mt. nem köti e rendelkezés alkalmazását ahhoz sem, hogy a kérelmező munkavállaló csak akkor veheti igénybe az egyoldalú módosítás kedvezményét, ha egyébként "visszatér" a munkahelyére (pl. azért, mert korábban szülési szabadságon, vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon volt). Az a munkavállaló is élhet e jogával, aki ezt megelőzően nem volt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaidő-csökkentésre, a válasz: csak akkor jogosult, ha a fenti három feltételnek együttesen megfelel, nevezetesen:a) legfeljebb 5 éve hiányzik az önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz (nem a nők 40 éves jogosultság idővel igénybe vehető nyugdíjához!), ésb) legalább 20 év pedagógusi vagy dajkai munkakörben eltöltött gyakorlata volt a nyugdíjkorhatár előtti időszakban, továbbác) a törvényben meghatározott időpontban (a nevelési, a tanítási év vagy a tanítási év első félévének befejezését megelőzően legalább 60 nappal) kérte a munkáltatójától a munkaidő-csökkentést.A második kérdésére a válaszunk: a csökkentés a munkaidőre (teljes munkaidő esetén heti 40 óra) és nem a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre (általában heti 22-26 óra) vonatkozik. Az illetmény/munkabér is a teljes munkaidőre, és nem csak ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött időre jár. Kérdésében két adat szerepel: egyfelől, hogy heti 20 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, másfelől, hogy 80%-os státuszon szerepel, ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy már jelenleg is részmunkaidőben foglalkoztatják, nevezetesen 32 órában hetenként. Kérdés, hogy a már részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógust lehet-e csökkentett munkaidőben, kedvezményes illetményért foglalkoztatni? Ezt a törvény rendelkezése nem zárja ki. A törvény így fogalmaz: a csökkentett munkaidőben dolgozó pedagógus "illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken". A törvényszöveg nem teljesen egyértelmű a tekintetben, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatvan napon belül [Mt. 123. § (3) bek.]. Természetesen, ha időközben megszűnik a jogosultság, akkor csak az addig terjedő időre (időarányosan) kell megadni a szabadságot. A pótszabadságra való jogosultság igazolására fel lehet hívni a munkavállalót, nem kötelező igényét csupán egy nyilatkozat alapján elfogadni. Az Mt. szerint a pótszabadság a munkavállalónak a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek után jár a 16. életévig [Mt. 294. § (1) bek. c) pont, 118. § (1)-(3) bek.].A családtámogatási szabályok szerint a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [Cst. 4. § k) pont]. E tekintetben szülőnek minősül a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]állási és munkavégzési kötelezettséget. Az így meghatározott mértékű munkaidőt fogja a munkáltató beosztani akként, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi (rendes) munkaideje négy óránál rövidebb nem lehet, és legfeljebb tizenkét óra, amelybe viszont a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt [Mt. 107. § a) pont] is bele kell számítani [Mt. 99. § (1)-(2), (5) bek.]. A részmunkaidőre csak a napi beosztás szerinti munkaidő-minimumnál van eltérő szabály. E szerint nincs minimum, a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a beosztott munkaidő bármilyen rövid lehet.Nincs arányosítási szabály, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében is lehet élni az akár 12 órás beosztás szerinti napi munkaidő lehetőségével, azzal, hogy a rendes munkaidőben történő beosztás[…] részlet vége a válaszból.