Gyermekgondozási szabadságról visszatérve – a foglalkoztatás kérdései

Kérdés: Megtagadhatja-e a munkáltató a visszafoglalkoztatást a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében arra hivatkozva, hogy a munkakört több személy helyett már csak egy munkavállaló látja el, így abban a munkakörben a munkájára nincs már szükség?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban: a kérdés megválaszolása során abból indultunk ki, hogy az érintett munkavállaló munkaviszonya határozatlan idejű. A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Munkavégzés helye – a munkáltató székhelye más városba költözött

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében így szerepel a munkavégzés helye: X cég székhelye, ami jelenleg egy város. Szükséges-e munkaszerződés-módosítást aláírni, ha a cég székhelye másik városba kerül át? A munkáltató szerint nem, álláspontunk szerint igen, mert a mindenkori szó nem szerepel a munkaszerződésben. A munkavállaló nem szeretne másik városba járni dolgozni, akkor sem, ha nem okozna számára aránytalan sérelmet. Önök szerint melyik félnek van igaza?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkavégzés helye ugyan nem kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, azt azonban meg lehet határozni benne. Ha a felek a munkaszerződésben meghatározták a munkavégzés helyét, azt egyik fél sem változtathatja meg egyoldalúan, a felek a munkaszerződést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Csoportos létszámcsökkentés helyett…

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés tárgyalási szakaszában, illetve a döntést követően, de a végrehajtás első ütemét megelőzően, párhuzamosan, oly módon, hogy az elbocsátott munkavállalók száma nem éri el a jogszabályi limitet, a munkáltató működésével összefüggő okból nem csoportos létszámcsökkentést is végrehajt? Például az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben 40 fő munkavállalót kell elbocsátani. 9 fővel közli a felmondást, majd kiküldi az Mt. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti tájékoztatót az üzemi tanács részére. Az Mt. 72. §-ának (3) bekezdése szerinti tárgyalási határidő betartását követően meghozza a döntést. A korábbi 9 fő leépítését követően, a 31. napon további 9 főt bocsát el. A döntése keretében az első ütemet úgy határozza meg, hogy a második 9 fő elbocsátását követően elteljen legalább 30 nap. Majd pedig a csoportos létszámcsökkentéssel érintett fennmaradó munkavállalói létszámot (40–9–9 = 22 fő) elküldi egy ütemben a csoportos létszámleépítés keretében.
Részlet az állásfoglalásából: […] Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerinta) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,b) száz vagy annál több, de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Felmondás indoka a munkáltató működésével összefüggésben

Kérdés: A munkáltató egy olyan gazdasági társaság, amely projektcég, tehát a munkavállalók programokban kerülnek foglalkoztatásra. A programban foglalkoztatottak létszámának csökkentése (tehát nem egy szervezeti egység létszámának csökkentése) miatt lehet-e működéssel összefüggő okból felmondani egy munkavállalónak? Mit kell nézni akkor, amennyiben egy munkavállaló a munkaköri leírása alapján „X” programban kerül foglalkoztatásra, és oda is kerül elszámolásra a munkabére, azonban a valóságban „Y” programban dolgozik? Ebben az esetben, ha „Y” programban történik valóban a létszámcsökkentés, és neki mondunk fel, nem lesz emiatt az jogellenes?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban, csak az eset valamennyi körülményének ismeretében lehet valóban megnyugtató választ adni a kérdésre, mint ahogyan arra is indokolt rámutatni, hogy a rendelkezésre álló adatokból azt sem lehet megjósolni, hogy egy esetleges munkaügyi perben miképpen döntene a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Létszámcsökkentés egyes munkakörökben – a „kiválasztottak” érdeklődése

Kérdés: A munkáltató átszervezést hajt végre, és bizonyos munkakörökben foglalkoztatottak létszámát le akarja csökkenteni. Például hat takarító helyett csak négyet szeretne alkalmazni, nyolc informatikus helyett ötöt, mert annyi is elég lenne a feladat ellátására, és ezzel költséget is racionalizálna. Ilyen esetben meg kell-e indokolnia a munkáltatónak, hogy miért éppen annak a két személynek mondott fel, vagy ez nem szükséges? Elég-e a felmondásban arra hivatkozni, hogy munkáltató működésével összefüggő okból átszervezést hajt végre, létszámcsökkentésről határozott, és az adott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése mellett döntött? Tipikusan ekkor a gyengébben teljesítők kerülnek a munkaszervezetből eltávolításra. Mi a teendő, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor megkérdezi, miért éppen ő lett kiválasztva? Van-e válaszolási kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A határozatlan idejű munkaviszony esetében a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az átszervezés, a létszámcsökkentés tipikusan olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Harmadik országbeli munkavállaló munkaviszonya – felmondás vagy elállás

Kérdés: Harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatna az ügyfelem. A munkaszerződés aláírásra került, annak ellenére, hogy nem volt biztos az aláírás időpontjában abban, hogy a munkavállaló megkapja a tartózkodási engedélyt. Végül ma lett nyilvánvaló, hogy sem a Magyar Kártyára, sem az EU Kék Kártyára nem jogosult a leendő munkavállaló. Ha nincs próbaidő kikötve a munkaszerződésben, milyen hivatkozással lehet felmondani a munkaviszonyt? Amikor megkötötték a munkaszerződést, akkor 90 napos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezett a munkavállaló.
Részlet az állásfoglalásából: […] Abban az esetben, ha a munkaszerződés szerint még nem érkezett el a munkaviszony kezdete, azaz az a nap, amikor munkába kellene állítani a munkavállalót, a munkáltató – álláspontunk szerint – elállhat a munkaszerződéstől. A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.

Nyugdíjasnak minősülés

Kérdés: Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra vonatkozóan, hogy elindította-e a munkavállaló a nyugdíjazását. Védett korúnak minősül-e a munkavállaló, vagy nyugdíjasként kell-e kezelnünk? (Emelt összegű végkielégítésre jogosult-e, vagy akár indoklás nélkül is megszüntethetjük a jogviszonyát?)
Részlet az állásfoglalásából: […] Nyugdíjasnak minősül – egyebek mellett – az a munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont]. Öregségi nyugdíjra résznyugdíj formájában már az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.

Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződést általános szabály szerint csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ha a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkahely tényleges megszűnése esetén egy másik munkavégzési helyen, másik munkakört ajánl fel, a munkavállaló nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 15.

Rablás, mint a munkáltató működési körébe tartozó ok

Kérdés: Egyik munkavállalónkat, aki értékszállító személy- és vagyonőr munkakörben dolgozik nálunk, a pénzszállítás közben támadás érte, melynek következtében súlyosan megsérült. A munkavállaló nem vagyoni kár megtérítését kéri; ugyanakkor álláspontunk szerint a támadás egy olyan esemény, amely a munkáltató működési körén kívül esik, és teljes mértékben elháríthatatlan – azaz munkáltatóként mentesülünk a kárfelelősség alól. Helytálló lehet ez a hivatkozás, ha perbe bonyolódunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. A munkáltató csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, habizonyítja, hogy a kárt– működési körén kívül eső és egyben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 6.

Állásidő vagy betegszabadság?

Kérdés: Cégünk likviditási gondokkal küszködik. Munkavállalóinkat november közepétől nem tudjuk foglalkoztatni, állásidőre járó személyi alapbért fizettünk a részükre. Egyik munkavállalónk közben megbetegedett, így a törvény szerint 15 napig betegszabadságot fizettünk, majd ezt követően táppénzigényt nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárhoz. A tb azonban az igényét elutasította, arra hivatkozva, hogy állásidőre járó bér fizetésére vagyunk kötelesek, így a munkavállalónak nincs a táppénzfizetést megalapozó keresetvesztesége. Szerintünk viszont, mivel keresőképtelen, táppénz jár a részére. Mi az álláspontjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mind az állásidő, mind a keresőképtelenség időtartama alatta munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Mt. 107. § c) és h)pontja, valamint 151. § (4) bekezdése]. A mentesülés oka azonban eltérő: mígállásidő esetén a munkáltató működési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 11.
1
2