Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Rendkívüli munkavégzés vagy kiküldetés

Kérdés: A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Kiküldetés, ha a munkáltató a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezi a köztisztviselőt, és ő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végzi a munkát. Nem minősül kiküldetésnek azonban az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Helyettesítés készenlét alatt

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a készenlét vagy ügyelet tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató eltérhet, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ilyen esetben a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Ha a munkavállaló ünnepnapon túlórát teljesít egész nap (8 órát), de a pótlékot szabadnappal szeretnénk kompenzálni, akkor egy vagy két nap szabadnap illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.]. A munkaszüneti napra - azaz a kérdés szerinti ünnepnapra - elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Rendkívüli munkavégzés díjazása - az alapbérrész számítása

Kérdés: Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért - havibérben meghatározott alapbér esetén - úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?
Részlet a válaszából: […] A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Köztisztviselő rendkívüli munkavégzésének ellenértéke

Kérdés: Köztisztviselők esetében a rendkívüli munkavégzés megváltásával kapcsolatban a Kttv. az alábbiak szerint rendelkezik: "98. § (7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege." Amennyiben a köztisztviselő a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül szabadságra megy, az egyúttal automatikusan a rendkívüli munkavégzés megváltásának minősül? Azaz nem kerülhet sor a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékének kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg; ettől eltérően azonbana) a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének,b) a munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Rendkívüli munkaidő a peremidőben

Kérdés: A munkáltatónál rugalmas munkarend (törzsidő-peremidő rendszer) kerül alkalmazásra. A munkáltató szabályai szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be úgy, hogy a heti 40, illetve a napi 8 óra munkaidőt kitöltse. Elrendelhet-e a munkáltató rendkívüli munkaidőt a peremidő tartamára? Példaképpen: a munkavállaló peremideje 6:00-9:00-ig, illetve 15:00-18:00-ig, a törzsideje pedig 9:00-15:00-ig tart. Az adott napon a munkavállaló a reggeli peremidejét felhasználva 7:00-9:00-ig, majd pedig a törzsidőben 9:00-15:00-ig munkát végzett, tehát a 8 órányi rendes munkaidejét kitöltötte. Ebben az esetben van-e bármi akadálya annak, hogy 15:00-tól rendkívüli munkavégzést rendeljen el a munkáltató? Látszólag két rendelkezés ütközik össze: az egyik, mely szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be, és arra a munkáltatónak befolyása nem lehet, a másik pedig az, hogy a példa szerinti esetben az adott napra a munkavállaló rendes, 8 órás napi munkaideje már beosztásra került, ezáltal ezen napra a munkavállaló már több rendes munkaidőt nem tud beosztani, hiszen azt már letöltötte, így a peremidő munkavállaló általi további beosztása az adott napra lehetetlenné vált.
Részlet a válaszából: […] A rugalmas munkarend fogalmát az Mt. nem ismeri. A gyakorlat alapján olyan (részben) kötött munkaidő-beosztásról van szó, amely esetében a munkavállaló a munkaidőnek csak egy részéről rendelkezhet, a munkáltató által megszabott keretek között. Ebben a rendszerben a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szombatra elrendelt munkaidő - kompenzálás szabadidővel

Kérdés: A közalkalmazottak négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak 5/2-es, 8 órás munkarendben, hétfőtől péntekig. Városunkban havi egy szombaton rendezvényt tartanak, és ezt az intézmény szervezi. Akiknek nincsen szombatonként beosztás szerinti munkanapjuk, azok közül is dolgozik néhány ember, mert elő kell készülni, és maga a rendezvény is megkívánja. Az intézmény fizetni a túlmunkáért jelen állás szerint sajnos nem tud. A beosztás a havi egy első heti szombat alkalmával már előre tudható, így már egy hónappal előbb el lehet készíteni a beosztást arra a szombati pihenőnapjukra, amikor egyébként nem dolgoznának. De a rendezvény miatt a négyhavi munkaidőkeretben dolgozni fognak egy bizonyos szombaton havonta. Így lesz egy beosztás szerinti munkanapjuk szombaton (8 óra), és helyette hétfőn a beosztás szerinti munkanapjukon pihenőnaposok lesznek. A négyhavi munkaidőkeretbe bele tudja tenni a munkáltató, ha megbizonyosodik afelől, hogy így a ledolgozott 8 óra helyett kizárólag 8 órát kell kiadni, és semmivel nem többet. Fizetni nem tud, és a közalkalmazottaknak megfelel a szabadidő, ebben meg is állapodnak. A munkáltató szeretné szabályosan csinálni, kérdés, hogy a rendszeres időközönként elrendelt szombati 8 óra helyett csak 8 óra jár-e? És a kiadott 8 óra szabadidő mellett biztosan nincs-e pótlékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató az általános munkarendtől eltérve ne szombatra és vasárnapra ossza be a heti pihenőnapokat, illetve nem kell minden héten pontosan két pihenőnapot beosztani. Ugyanakkor heti átlagban ilyenkor is megilleti a közalkalmazottat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Másik pihenőnap biztosítása általános munkarendben

Kérdés: Jogszerűen megteheti-e a munkáltató, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében ne 100%-os bérpótlékot fizessen, hanem 50%-osat egy másik heti pihenőnap biztosításával? Ha az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében nem lehet jogszerűen az 50%-os bérpótlékot és másik heti pihenőnapot biztosítani, akkor arra milyen esetben kerülhet jogszerűen sor?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon teljesített munkavégzés a munkaidő-beosztástól eltérő, rendkívüli munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Napi pihenőidő rendes és rendkívüli munkaidő között

Kérdés: Mi a helyes értelmezése a napi pihenőidő kiadásának? Ha például hétfőn 16 órakor véget ér a munkavállaló rendes munkaideje, akkor kedden már hajnali 3 órától kezdődően rendkívüli munkavégzésre kötelezhető (mivel az egybefüggő 11 óra megvalósul)? Ebben az esetben a hajnali 3 órától kezdődő rendkívüli munkavégzés és az aznapi, 8 órai rendes munkavégzés kezdete között azért nem kell kiadni a napi pihenőidőt, mert azok ugyanarra a napra esnek, és a napi pihenőidő kizárólag kétnapi munkavégzés között vizsgálandó?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a napi pihenőidőt a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között kell kiadni, általános szabály szerint legalább tizenegy óra egybefüggő időtartamban [Mt. 104. § (1) bek.]. A szabály szempontjából közömbös, hogy a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
1
2
3
43