Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

171 találat a megadott rendkívüli munkavégzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabadság alatt képződő túlóra - munkaidőkeret esetén

Kérdés: A vírusválság miatt cégünknél bevezettük a négyhavi munkaidőkeretet, amelynek most közeledik a zárása. Azt tapasztaltuk, hogy a júliusi szabadságolások miatt több munkavállalóknak többletórája, munkaidőkereten felüli túlórája fog képződni. Lehetséges, hogy a munkavállaló valójában nem is dolgozik az utolsó egy-két hétben, és a munkaidőkeret zárásakor mégis túlórát kell neki fizetnünk?
Részlet a válaszból: […]teljesített munkaidőként kell figyelembe vennie (mintha dolgozott volna e napokon a munkavállaló, az aznapra érvényes beosztása szerint). Ez a számítás eredményezhet olyan helyzetet, hogy a távollét idejére érvényes beosztás miatt a munkaidőkeret zárásakor túlóra képződik. Például, a munkavállaló a munkaidőkeret utolsó hetén napi 12 órára van beosztva, ám ezt az időszakot szabadságon tölti. Ilyenkor is 5×12 óra kerül be a munkaidő-elszámolásba, 60 óra veendő figyelembe a munkaidőkeretben teljesített munkaidőként. Ha ezzel a munkáltató már túllépi a munkaszerződés szerinti napi munkaidő alapján megállapított, beosztható óraszámot, akkor munkaidőkereten felüli túlóraként kell kifizetni a többletidőt (Mt. 156. §).Ez a szabály minden távollétre alkalmazandó (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, állásidő, igazolatlan távollét). A szabadság és a betegszabadság esetén ugyanakkor a törvény megengedi a munkanapos elszámolást is, a munkáltató választása szerint. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek., 126. § (4) bek.]. Ilyenkor minden egyes (beteg)szabadságon töltött nap egy munkanap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4019

2. találat: Munkaidő-beosztás - a közlés kérdései

Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszból: […]amiben megállapította, hogy a munkáltató kifejezett munkaidő-beosztást nem közölt a közalkalmazottakkal (jogviszonyukra a kérdéses esetben az Mt. rendelkezései irányadóak), azonban kimondta azt is, a közlés hiányának nincs az Mt. által meghatározott szankciója - vagyis nem kell alkalmazni az Mt. idézett, rendkívüli munkaidőre és állásidőre vonatkozó szabályait -, mivel a munkáltatónál alkalmazott jelenléti ívek és egyéb dokumentumok alapján az alkalmazottak kétséget kizáróan megállapíthatták a munkaidő-beosztás szabályait, és megtudhatták azt, hogy a következő időszakban melyik napokon kell munkát végezniük (EBH2019. M. 6.). Ezt az elvet a bíróságok ítélkezési gyakorlata el is kezdte alkalmazni.A hivatkozott döntést azonban nemrég az Alkotmánybíróság - bár más okokból - alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette [12/2020. (VI. 22.) AB határozat], így elképzelhető, hogy felülvizsgálatra kerül az érintett ítélkezési elv is. A munkáltató egyébként a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3945

3. találat: Készenlét megszervezése - az időkorlátok

Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre nem kerül sor [Mt. 144. § (1) bek.]. A munkavállalóval csak a készenléti időre ellátandó feladatokra akkor lehetne egy további jogviszonyt (megbízási szerződés megkötése) létrehozni, ha az ellátandó feladat más, mint amit a rendes munkaidejében végez. Ha valójában döntően ugyanaz a tevékenység, akkor a munkaügyi hatóság jogsértőnek tekintheti az azonos felek között fennálló, párhuzamos munkavégzésre irányuló jogviszonyokat, amelyek célja csak a munkaidőszabályok betartásának kikerülése.Megoldás lehet, ha a munkavállalónak a rendes munkaidőn kívüli munkavégzést egyszerűen rendkívüli munkaidőként rendelik el. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő - túlórával együtt - nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a heti mérték átlagosan számít). Évente pedig összesen legfeljebb 250 óra túlóra rendelhető el (egyéni megállapodással ez 400 órára emelhető) [Mt. 99. § (2) és (7) bek., 109. §]. Ezek azonban jóval tágabb korlátok, mint amit a készenlétre a törvény megenged. A rendes munkaidején kívül elrendelt órákra a munkavállalót az alapbéren[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3911

4. találat: Rendkívüli munkaidő és állásidő - értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszból: […]munkáltató teljesíti a munkaidő beosztására vonatkozó kötelezettségét [Mt. 97. § (1) bek.], akkor a munkaszerződés szerinti mértéket köteles beosztani, munkaidőkeretben is. Amennyiben ezt nem teszi meg, a be nem osztott munkaidő a munkaidőkeret zárásakor állásidőként [Mt. 146. § (1) bek.] fog minősülni.A munkaidőkeretben tehát van lehetőség arra, hogy a munkáltató egy adott időszakra kevesebb, majd egy másikra több munkaidőt osszon be, ezáltal elkerülve a rendkívüli munkaidőt. Ennek ugyanakkor feltétele munkaidőkeretben is, hogy a munkaidő-beosztást a törvényi határidőben, azaz egy hétre előre, legalább 168 (kivételesen annak módosításakor 96) órával megelőzően, írásban közölje. Amennyiben ennek a közlési szabálynak nem tesz eleget, úgy annak jogkövetkezménye, hogy az utolsó munkaidő-beosztás lesz irányadó [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ha pedig a munkáltató az így meghatározott, érvényes beosztás szerinti munkaidőtől eltérő időben foglalkoztatja a munkavállalót, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], és az annak megfelelő - a rendes munkabéren felüli - alapbér és bérpótlék jár a tartamára (Mt. 143. §). Ez együtt járhat az állásidővel is - például, ha a munkáltató hétfőn 9:00-16:30 közötti időre akarta beosztani a munkavállaló rendes munkaidejét, szemben az előző heti 10:00-17:30 közötti beosztással, de az új[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3830

5. találat: Munkabér - eltérő munkaidők, eltérő díjazás

Kérdés: A pihenő- vagy hétvégi munkanapon végzett túlóra esetén, ha az alap 8 óra balanszba kerül, a munkáltató köteles-e a műszak- és hétvégi pótlékkal együtt a 100% túlórapótlékot is kifizetni az adott hónapban, vagy elteheti-e azt is balanszba?
Részlet a válaszból: […]eső rendes munkaidőt ossza be a munkáltató egyenlőtlenül (egyenlőtlen mértékben az egyes munkanapokra vagy hétvégére is), és elkerülje az azzal egyébként együtt járó rendkívüli munkavégzést. Ebből következően, ha a munkáltató a munkaidőt jogszerűen - az Mt. 97. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott előzetes közléssel - osztotta be hétvégére, az nem minősül rendkívüli munkaidőnek (túlórának), és így arra annak pótlékai (Mt. 143. §) sem illetik meg a munkavállalót. Ekkor a hétvégén teljesített munkaidő a munkaidőkeret elszámolásában is figyelembevételre kerül, azaz bekerül a "balanszba".Ha viszont a hétvégi munkavégzés eleve rendkívüli munkaidőben valósult meg, ez a munkaidő nem módosítja a "balanszot" (mivel az csak a rendes munkaidő elszámolására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3792

6. találat: Készenlét és napi pihenőidő - rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka - megítélésem szerint - nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet a válaszból: […]napi pihenőideje le nem telt. Ha emiatt másnap nem kezdheti el a munkáját a beosztás szerinti munkaidő kezdetén, ez nem érinti a munkabér iránti igényét, azaz a kiesett időre (amíg le nem telik a napi pihenőidő) az alapbére illeti meg, valamint - ha egyébként jogosult - az egyes bérpótlékok is [állásidő, Mt. 146. § (1) bek. és 147. §, MK 17.]. A kérdés szerinti eset sajátossága, hogy Ön pénteken 16.30-tól hétfőn 08.00-ig készenlétet teljesít, és tényleges munkavégzésre éppen úgy kerül sor, hogy a pénteki munka befejezése és a hétfői munkakezdés között egyetlenegyszer sincs meg a 11 óra egybefüggő napi pihenőidő. Ilyenkor valóban az a helyes eljárás, hogy az utolsó munkavégzés befejezésével (ez itt hétfő 08.00) indul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3786

7. találat: Munkavégzés munkaszüneti napon - külföldre szolgáltatnak

Kérdés: Cégünknél ügyfélszolgálat van, külföldre szolgáltatunk. Ha ünnepnapra beosztunk munkavállalót, megtagadhatja-e a munkafelvételt, mivel Magyarországon nem kötelező ünnepnapon dolgozni? Cégünknél egyébként 0-24-es ügyfélszolgálat működik, és ünnepnapokon is szoktunk dolgozni, természetesen ki is fizetjük a munkavállalóinknak a túlórát.
Részlet a válaszból: […](2) bek.]. Ha tehát az utasítás jogszabályba ütközik, úgy az utasítás megtagadásért a munkavállalót nem érheti szankció. Az Mt. tételesen meghatározza, mely esetekben rendelhető el rendes munkaidőben történő munkavégzés munkaszüneti napon. Idetartozik, ha ez külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges [Mt. 102. § (2) bek., 101. § (1) bek. g) pont]. Így kérdésük alapján a külföldre történő szolgáltatásnyújtás esetén az ügyfélszolgálatban dolgozó munkavállaló szabályosan beosztható munkaszüneti napi munkavégzésre. Ezt az utasítást a munkavállaló nem tagadhatja meg. A kérdéses esetben annak sincs akadálya, hogy a munkavállalót munkaszüneti napon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3785

8. találat: Pihenőidőre elrendelt túlóra munkaidőkeretben

Kérdés: Úgy is meghatározható a munkaidőkeret, hogy ne egy naptári éven belül legyen mind a négy hónap? Például, idén novembertől tartana 2020 februárjáig. Úgy kalkulálunk, hogy a keretben nem tudjuk majd biztosítani teljes egészében a munkavállalót megillető heti pihenőidőt. Ha a keret átlagában a pihenőnapot vagy a 48 óra pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, akkor a keret zárásakor fizetnem kell neki pihenőnapi pótlékot az elmaradt pihenőidő helyett? Ha esetenként még a 40 óra pihenőidőt sem kapják meg a dolgozók, de fizetünk pihenőnapi pótlékot, akkor az jogilag helyes eljárás? Lehet-e a pihenőnapi túlóra helyett két pihenőnapot adni bérpótlék nélkül?
Részlet a válaszból: […]érintett naptári év között. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell a munkavállaló számára a törvényben előírt minimális heti pihenőidőt. Ez egyrészt beosztható heti két pihenőnapként, azzal, hogy e napok egyenlőtlenül is biztosíthatók (pl. a munkavállaló az egyik héten csak egy, a következő héten három pihenőnapban részesül) [Mt. 105. § (1) bek.]. A munkáltató azonban a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat [Mt. 106. § (1) bek.]. Míg a két heti pihenőnapnak nem kell egymást követő napokra esni, a 48 órás pihenőidőnek egybefüggőnek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ez az egybefüggő heti pihenőidő is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak minden héten legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani, és a keret átlagában meg kell legyen a legalább 48 órás heti pihenőidő [Mt. 106. § (3) bek.].Ha a keret zárásakor megállapítható, hogy a munkavállaló nem részesült a fentiek szerinti minimális heti pihenőnapban vagy pihenőidőben, úgy a hiányzó mértéket heti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Ennek magyarázata, hogy a munkáltató nem tekinthet el a kötelező pihenőidők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3746

9. találat: Rendkívüli munkavégzés - elszámolás munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben a beosztást egy napon belül kell módosítani, és egy dolgozónak törölni kell a másnapi beosztását, akkor ebben az esetben kell a munkáltatónak valamit fizetnie, illetve lehet-e csökkenteni a munkaidőkeret beosztott óráinak a számát? Amennyiben egy másik dolgozót csak egy nappal korábban tudjuk tájékoztatni a másnapi beosztásáról, amit a pihenőnapjára osztunk be, akkor ez elszámolható a munkaidőkeretben? Mikor kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]munkaidőt a teljesítése után már nem lehet "kiegyenlíteni" azzal, hogy később a munkáltató arányosan kevesebb órát oszt be.A rendkívüli munkaidő másik típusa a munkaidőkereten felüli munkavégzés. A munkáltató ekkor a munkaidőkeret tartama alatt eleve több órát oszt be a munkavállalónak, mint amennyit a munkaszerződés alapján lehetne. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, azzal, hogy ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Például, egy 1 hónapos munkaidőkeretben az általános munkarend szerint 21 munkanap (hétköznap) van, ebből a napi 8 órás teljes munkaidőt feltételezve a beosztható óraszám 168 óra. Az így megállapított óraszám feletti munkaidőt kell munkaidőkereten felüli túlóraként elszámolni, amit természetesen mindig csak az aktuális munkaidőkeret lejártakor lehet megtenni.A két különböző típusú rendkívüli munkaidőt azonban nem szabad összekeverni. Elképzelhető, hogy a munkavállaló egy adott hónapban a beosztásától eltérően is dolgozik, ám ez a beosztás a fenti képlet alapján meghatározott beosztható óraszámnál csak kevesebb munkaidőt tartalmazott. Az előző példánkban a munkavállaló az adott hónapban 168 órára lenne beosztható, de a munkáltató csak 165 órát oszt be neki. Ám az eredetileg 165 órára beosztott munkavállalónak - valamikor a hónap folyamán - további 3 órát kellett beosztásától eltérően dolgoznia. Ez a 3 óra beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, amelyet az adott hónapban el is kell számolni. Ez független attól, hogy az adott hónapra egyébként az összesen beosztható órát felhasználta-e a munkáltató. Ráadásul ebben az esetben a munkavállalónak állásideje is keletkezett [Mt. 146. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3737

10. találat: Rendkívüli munkaidő - másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszból: […]Végül, a felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni [Mt. 143. § (4)-(7) bek.]. Ezek a szabályok arra épülnek, hogy a munkavállaló előbb teljesíti a pihenőnapi túlórát, és utóbb kap ezért egy kompenzáló pihenőnapot. A kérdés szerinti esetben ez a sorrend fordított. Ilyen esetben nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, hanem állásidőről és rendkívüli munkavégzésről is szó van. Ez attól függ, hogy a munkáltató mikor közli a változtatást. A törvény szerint ugyanis a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, egy hét vonatkozásában kell közölni. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja [Mt. 96. § (4)-(5) bek.]. Tehát, ha a munkáltató augusztus 10-ére a fenti határidők alapján még nem volt köteles munkaidő-beosztást adni - illetve azt még megváltoztathatja -, akkor minden további nélkül beoszthat e napra pihenőnapot, augusztus 19-re pedig munkanapot. Mivel ebben az esetben nincs szó a munkaidő-beosztástól való eltérésről, nem merül fel rendkívüli munkaidő sem.Ha viszont a munkáltató már osztott be munkaidőt augusztus 10-re, és ezt a fenti határidők letelte után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3718
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést