175 találat a megadott rendkívüli munkavégzés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem okán szükségesek, e tevékenység rendes munkaidőben ellátható vasárnap és munkaszüneti napon is [Kttv. 93. § (4) bek. b) pont és 30/2012. Korm. rendelet 4. § (1) bek.]. Vasárnapra nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése, és mivel a tisztviselők foglalkoztathatóak munkaszüneti napon rendes munkaidőben, ezért e napon kötelezhető rendkívüli munkaidő teljesítésére is [Kttv. 96. § (6) bek.].Ha a munkaidőkeretben dolgozó tisztviselő valamilyen okból távol van a munkavégzéstől, a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a tisztviselőre irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni [Kttv. 90. § (3) bek.]. Tehát úgy kell tekinteni, mintha a tisztviselő az adott napot a beosztása szerint ledolgozta volna. Munkaidőkeretben is irányadó, hogy a közterület-felügyelőnek a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Kttv. 95. § (1) bek.]. A köztisztviselő mindaddig nem állítható újra munkába, amíg ez az egybefüggő pihenőidő nem telt le. Ez akkor is így van, ha a saját beosztás szerinti munka­idején kívül mást kell helyettesítenie. A heti pihenőidő kapcsán, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók azzal, hogy 6 munkanapot követően heti egy pihenőnapot be kell osztani, és havonta legalább heti egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. Heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez is beosztható egyenlőtlenül, ám minden héten legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani azzal, hogy a közszolgálati tisztviselőnek a munkaidőkeret átlagában legalább[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]40 órás minimum alkalmazásávalosztja be [Mt. 97. § (2)-(3) bek.].A kérdés szerinti egyenetlen munkaidő az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai szerint valósítható meg. A munkáltatónak viszont ilyen esetben is be kell osztani a munkaidőt, azaz úgy tervezni a vendégház nyitvatartását, a rendezvényeket, hogy azok alapján megfelelő időben (168 órával korábban, egy hétre előre) tudja közölni a munkavállalóval, hogy mikor kell dolgoznia. Ennek figyelembevételével nincs akadálya annak, hogy a rendes munkaidő szombatra vagy akár vasárnapra kerüljön beosztásra, hiszen a vendégház rendeltetése folytán vasárnap is működik [Mt. 101. § (1) bek. a) pont].A hétvégi munkavégzés tekintetében a vasárnapi munkavégzésre nézve a munkavállaló - mivel a vendégházat üzemeltető munkáltató a rendeltetése folytán vasárnap is működik, és a munkavállaló munkaköre is ehhez kapcsolódik - nem jogosult vasárnapi pótlékra [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Vagyis a rendes munkaidőben történő munkavégzésért a munkaidő megfelelő beosztása esetén általában nem jár pótlék.Amennyiben viszont a beosztás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pihenőnapi munkavégzésért. Annak sincs akadálya, hogy ilyenkor hosszabb ideig minden napon dolgozzon (valamennyit) a munkavállaló. Ennek nyilván csak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelménye szab határt [Mt. 97. § (1) bek.]. Ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló az intenzív igénybevétel mellett is megfelelően és biztonságosan el tudja látni a munkáját, figyelembe véve a konkrét munkakörrel és munkahellyel járó körülményeket. Fontos továbbá, hogy a hétvégi munkavégzéssel érintett héten is be legyen osztva a megfelelő napi és heti pihenőidő. Az Alkotmánybíróság egy újabb határozata szerint ez a két pihenőidő ugyanis nem telhet egyszerre, hanem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, és munkát végezni [Mt. 52. § (1) bek. b), c) pontok]. Amennyiben a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve dohányzik, azzal ezt a kötelezettségét megszegi. Ilyen esetben technikailag igazolatlanul van távol, amely időre munkabérre nem jogosult.A munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés tartama rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], amelyre a munkavállaló (munkanapokon) 50%-os bérpótlékra jogosult [Mt. 143. § (2) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállalók a munkáltató tudomásulvétele mellett dolgoznak a hivatalos beosztást követően, és nincsenek hazaküldve a munkából, akkor ezt a szabályt alkalmazni kell.Összességében: ha a munkavállalók engedély nélkül járnak ki dohányozni, akkor arra az időre nem illeti meg őket díjazás; ugyanakkor, ha a munkáltató tudtával a beosztás szerinti munkaidőn túl is dolgoznak, akkor az rendkívüli munkaidőnek minősül. Ez független attól, hogy a két időtartam azonos, azaz, hogy pontosan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesített munkaidőként kell figyelembe vennie (mintha dolgozott volna e napokon a munkavállaló, az aznapra érvényes beosztása szerint). Ez a számítás eredményezhet olyan helyzetet, hogy a távollét idejére érvényes beosztás miatt a munkaidőkeret zárásakor túlóra képződik. Például, a munkavállaló a munkaidőkeret utolsó hetén napi 12 órára van beosztva, ám ezt az időszakot szabadságon tölti. Ilyenkor is 5×12 óra kerül be a munkaidő-elszámolásba, 60 óra veendő figyelembe a munkaidőkeretben teljesített munkaidőként. Ha ezzel a munkáltató már túllépi a munkaszerződés szerinti napi munkaidő alapján megállapított, beosztható óraszámot, akkor munkaidőkereten felüli túlóraként kell kifizetni a többletidőt (Mt. 156. §).Ez a szabály minden távollétre alkalmazandó (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, állásidő, igazolatlan távollét). A szabadság és a betegszabadság esetén ugyanakkor a törvény megengedi a munkanapos elszámolást is, a munkáltató választása szerint. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek., 126. § (4) bek.]. Ilyenkor minden egyes (beteg)szabadságon töltött nap egy munkanap[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amiben megállapította, hogy a munkáltató kifejezett munkaidő-beosztást nem közölt a közalkalmazottakkal (jogviszonyukra a kérdéses esetben az Mt. rendelkezései irányadóak), azonban kimondta azt is, a közlés hiányának nincs az Mt. által meghatározott szankciója - vagyis nem kell alkalmazni az Mt. idézett, rendkívüli munkaidőre és állásidőre vonatkozó szabályait -, mivel a munkáltatónál alkalmazott jelenléti ívek és egyéb dokumentumok alapján az alkalmazottak kétséget kizáróan megállapíthatták a munkaidő-beosztás szabályait, és megtudhatták azt, hogy a következő időszakban melyik napokon kell munkát végezniük (EBH2019. M. 6.). Ezt az elvet a bíróságok ítélkezési gyakorlata el is kezdte alkalmazni.A hivatkozott döntést azonban nemrég az Alkotmánybíróság - bár más okokból - alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette [12/2020. (VI. 22.) AB határozat], így elképzelhető, hogy felülvizsgálatra kerül az érintett ítélkezési elv is. A munkáltató egyébként a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzésre nem kerül sor [Mt. 144. § (1) bek.]. A munkavállalóval csak a készenléti időre ellátandó feladatokra akkor lehetne egy további jogviszonyt (megbízási szerződés megkötése) létrehozni, ha az ellátandó feladat más, mint amit a rendes munkaidejében végez. Ha valójában döntően ugyanaz a tevékenység, akkor a munkaügyi hatóság jogsértőnek tekintheti az azonos felek között fennálló, párhuzamos munkavégzésre irányuló jogviszonyokat, amelyek célja csak a munkaidőszabályok betartásának kikerülése.Megoldás lehet, ha a munkavállalónak a rendes munkaidőn kívüli munkavégzést egyszerűen rendkívüli munkaidőként rendelik el. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő - túlórával együtt - nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a heti mérték átlagosan számít). Évente pedig összesen legfeljebb 250 óra túlóra rendelhető el (egyéni megállapodással ez 400 órára emelhető) [Mt. 99. § (2) és (7) bek., 109. §]. Ezek azonban jóval tágabb korlátok, mint amit a készenlétre a törvény megenged. A rendes munkaidején kívül elrendelt órákra a munkavállalót az alapbéren[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató teljesíti a munkaidő beosztására vonatkozó kötelezettségét [Mt. 97. § (1) bek.], akkor a munkaszerződés szerinti mértéket köteles beosztani, munkaidőkeretben is. Amennyiben ezt nem teszi meg, a be nem osztott munkaidő a munkaidőkeret zárásakor állásidőként [Mt. 146. § (1) bek.] fog minősülni.A munkaidőkeretben tehát van lehetőség arra, hogy a munkáltató egy adott időszakra kevesebb, majd egy másikra több munkaidőt osszon be, ezáltal elkerülve a rendkívüli munkaidőt. Ennek ugyanakkor feltétele munkaidőkeretben is, hogy a munkaidő-beosztást a törvényi határidőben, azaz egy hétre előre, legalább 168 (kivételesen annak módosításakor 96) órával megelőzően, írásban közölje. Amennyiben ennek a közlési szabálynak nem tesz eleget, úgy annak jogkövetkezménye, hogy az utolsó munkaidő-beosztás lesz irányadó [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ha pedig a munkáltató az így meghatározott, érvényes beosztás szerinti munkaidőtől eltérő időben foglalkoztatja a munkavállalót, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], és az annak megfelelő - a rendes munkabéren felüli - alapbér és bérpótlék jár a tartamára (Mt. 143. §). Ez együtt járhat az állásidővel is - például, ha a munkáltató hétfőn 9:00-16:30 közötti időre akarta beosztani a munkavállaló rendes munkaidejét, szemben az előző heti 10:00-17:30 közötti beosztással, de az új[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eső rendes munkaidőt ossza be a munkáltató egyenlőtlenül (egyenlőtlen mértékben az egyes munkanapokra vagy hétvégére is), és elkerülje az azzal egyébként együtt járó rendkívüli munkavégzést. Ebből következően, ha a munkáltató a munkaidőt jogszerűen - az Mt. 97. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott előzetes közléssel - osztotta be hétvégére, az nem minősül rendkívüli munkaidőnek (túlórának), és így arra annak pótlékai (Mt. 143. §) sem illetik meg a munkavállalót. Ekkor a hétvégén teljesített munkaidő a munkaidőkeret elszámolásában is figyelembevételre kerül, azaz bekerül a "balanszba".Ha viszont a hétvégi munkavégzés eleve rendkívüli munkaidőben valósult meg, ez a munkaidő nem módosítja a "balanszot" (mivel az csak a rendes munkaidő elszámolására[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napi pihenőideje le nem telt. Ha emiatt másnap nem kezdheti el a munkáját a beosztás szerinti munkaidő kezdetén, ez nem érinti a munkabér iránti igényét, azaz a kiesett időre (amíg le nem telik a napi pihenőidő) az alapbére illeti meg, valamint - ha egyébként jogosult - az egyes bérpótlékok is [állásidő, Mt. 146. § (1) bek. és 147. §, MK 17.]. A kérdés szerinti eset sajátossága, hogy Ön pénteken 16.30-tól hétfőn 08.00-ig készenlétet teljesít, és tényleges munkavégzésre éppen úgy kerül sor, hogy a pénteki munka befejezése és a hétfői munkakezdés között egyetlenegyszer sincs meg a 11 óra egybefüggő napi pihenőidő. Ilyenkor valóban az a helyes eljárás, hogy az utolsó munkavégzés befejezésével (ez itt hétfő 08.00) indul[…] részlet vége a válaszból.