Pedagógusbesorolás – csak tényleges végzettség alapján
Kérdés
Bölcsődénkben egy kisgyermeknevelőnk terhességi táppénzen van, és a szülési szabadsága, majd a fizetés nélküli szabadságának idejére szeretnénk felvenni egy védőnő végzettségű személyt, aki bár még kisgyermekgondozó, -nevelő középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, de vállalná a képzés elvégzését. A főállású iskolavédőnőnk fizetés nélküli szabadsága alatt tudjuk foglalkoztatni, mely hamarosan lejár, de elégedettek vagyunk vele, így átvennénk határozott idejű kisgyermeknevelőnek.
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5705
[…] vagy felsőfokú szociális szakképzettséggel vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) szakképesítéssel rendelkeznek. Feltéve ebben az esetben, hogy emellett csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) állam által elismert szakképesítésük is van. A védőnő szakképesítés a 65/2021. ITM rendelet 2. melléklete szerint alapképzésben szerezhető (főiskolai, BA szintű) szakképzettség, de nem pedagógus-szakképzettség. Az ilyen szakképzettségű személy tehát akkor töltheti be a kisgyermeknevelő munkakört, ha emellett rendelkezik csecsemő- és gyermekgondozó szakképesítéssel.A Kjt. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzését. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. Ehhez kapcsolódóan a 257/2000. Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörre meghatározott képesítési előírás alól a munkáltató akkor adhat legfeljebb 4 évre felmentést, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű – személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.Kérdés, hogy a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés feltétele alól adható mentesség esetén a besorolás hogyan alakul? Azt az alapján a végzettség alapján kell elvégezni, amivel a közalkalmazott aktuálisan rendelkezik, vagy mintegy megelőlegezhető számára az a képzettség, aminek a megszerzése érdekében éppen most tesz erőfeszítéseket? Hogyan értelmezhető a Kjt. 61. §-a (4) bekezdésének azon kitétele, hogy „az (1) bekezdésben foglaltak alól” adja a munkáltató a felmentést? Az (1) bekezdés tartalmazza azt, hogy az egyes közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges végzettség alapján hogyan sorolandók „A”–„J” fizetési osztályba. Álláspontunk szerint a felmentés csak arról szólhat, hogy a munkakör ellátásához nem kell az előírt végzettség, a törvény nem ad ugyanakkor felhatalmazást arra nézve, hogy a munkáltató eltérjen a besorolás általános szabályától, hogy a besorolás alapját az a legmagasabb végzettség képezi, amellyel a közalkalmazott ténylegesen rendelkezik [Kjt. 63. § (1) bek]. Azaz a mentesítő szabály nem teremt „fiktív” végzettséget a besorolás szempontjából. […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5705
[…] vagy felsőfokú szociális szakképzettséggel vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) szakképesítéssel rendelkeznek. Feltéve ebben az esetben, hogy emellett csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) állam által elismert szakképesítésük is van. A védőnő szakképesítés a 65/2021. ITM rendelet 2. melléklete szerint alapképzésben szerezhető (főiskolai, BA szintű) szakképzettség, de nem pedagógus-szakképzettség. Az ilyen szakképzettségű személy tehát akkor töltheti be a kisgyermeknevelő munkakört, ha emellett rendelkezik csecsemő- és gyermekgondozó szakképesítéssel.A Kjt. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzését. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. Ehhez kapcsolódóan a 257/2000. Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörre meghatározott képesítési előírás alól a munkáltató akkor adhat legfeljebb 4 évre felmentést, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű – személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.Kérdés, hogy a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés feltétele alól adható mentesség esetén a besorolás hogyan alakul? Azt az alapján a végzettség alapján kell elvégezni, amivel a közalkalmazott aktuálisan rendelkezik, vagy mintegy megelőlegezhető számára az a képzettség, aminek a megszerzése érdekében éppen most tesz erőfeszítéseket? Hogyan értelmezhető a Kjt. 61. §-a (4) bekezdésének azon kitétele, hogy „az (1) bekezdésben foglaltak alól” adja a munkáltató a felmentést? Az (1) bekezdés tartalmazza azt, hogy az egyes közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges végzettség alapján hogyan sorolandók „A”–„J” fizetési osztályba. Álláspontunk szerint a felmentés csak arról szólhat, hogy a munkakör ellátásához nem kell az előírt végzettség, a törvény nem ad ugyanakkor felhatalmazást arra nézve, hogy a munkáltató eltérjen a besorolás általános szabályától, hogy a besorolás alapját az a legmagasabb végzettség képezi, amellyel a közalkalmazott ténylegesen rendelkezik [Kjt. 63. § (1) bek]. Azaz a mentesítő szabály nem teremt „fiktív” végzettséget a besorolás szempontjából. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
