Találati lista:
1 Egészségi alkalmatlanság – megállapítása és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Szociális szolgáltató központunknál az egyik közalkalmazott takarító táppénzjogosultsága 2026. október 10-én lejárt. 2026. szeptember 8-án visszamenőlegesen 2026. február 1-jétől rokkantsági ellátást állapítottak meg számára D minősítési kategória szerint. Értelmezésünk szerint ebben a kategóriában már csak folyamatos támogatással foglalkoztatható a közalkalmazott. Ha az intézményvezető alkalmatlannak tartja a munkavégzésre a rokkantsági ellátás megállapítása miatt, a táppénz alatt megszüntethető-e valamilyen formában a közalkalmazotti jogviszonya? Másik munkakört sem a munkáltató, sem a fenntartó más intézménye nem tud felajánlani számára. Mindenképpen kötelező az üzemorvosi vizsgálat az alkalmatlanság megállapításához? Amennyiben az üzemorvos alkalmasnak találja a munkavégzésre, de az intézményvezető nem, utóbbi élhet-e a fellebbezési jogával? Amennyiben az üzemorvos alkalmatlannak tartja a munkavégzésre, milyen formában szüntethető meg a jogviszonya? Felmentésen kívül van-e más lehetőség? Felmentés esetén minden esetben megilleti őt a felmentési idő, valamint a végkielégítés?
2 Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások
Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a foglalkoztatási jogviszonyuk? Akiknek a jogviszonya 2026. január 1. és június 30. között megszűnt, így a korrekciós időszak lezárásakor már nem állnak jogviszonyban, esetükben a 96/2026. Korm. rendelet nem terjeszti ki a kifizetést a már megszűnt jogviszonyú személyekre? Részükre nem jár a ledolgozott időre a visszamenőleges emelés?
3 Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság
Kérdés: Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött szakvizsga-kötelezettség? Hivatalunknál minden köztisztviselő személyi illetményben részesül, befolyásolja-e ez a személyi illetményt, vagy nem?
4 Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal
Kérdés: Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként került kinevezésre. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi szint szerint történt a besorolása „E” fizetési osztályba. A közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége főiskolán szerzett ápoló szakképzettség. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet I. számú táblázat 1. és 2. pontja szerint a terápiás munkatárs munkakör középfokú és felsőfokú végzettséghez egyaránt köthető feladatellátás alapján. Az irányadó jogszabállyal (Kjt.) ellentétben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet V. pontja alatt található megjegyzés rovatának tartalma szerint a terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatottakat a szakképzettségi szintjüknek megfelelően kell besorolni, ugyanis a hivatkozott előírás szerint azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni. A közalkalmazott 2026. január 1. napjától „F” fizetési osztályba került átsorolásra a fenti jogszabály alapján. A helytelenül történt besorolása miatt 2024. október 15. napjától 2025. december 31. napjáig terjedő időszakra szociális ágazati összevont pótlékkülönbözet illeti meg jogszabály-értelmezésünk alapján. A közalkalmazott munkakörében ellátott feladatok nem igényelnek felsőfokú szakképesítést. Jól jártunk el, amikor átsoroltuk a közalkalmazottat „E” fizetési osztályból „F” fizetési osztályba? Ha igen, milyen jogcímen jogosult a közalkalmazott az elmaradt pótlék összegére?
5 Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája
Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. A kinevezések elkészítésekor nem egyértelmű számunkra, hogy a kerekítést a teljes havi illetmény végösszegére kell-e alkalmazni, vagy az illetmény egyes elemeit (pl. havi illetmény, esélyteremtési illetményrész) külön-külön lehet vagy kell kerekíteni. A Púétv. szerinti száz forintra kerekítés kizárólag a havi illetményre vonatkozik, és ezért a megbízási díjakat (pl. igazgatói, igazgatóhelyettesi megbízási díj), valamint a pótlékokat (pl. osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlék) nem kell kerekíteni? A kérdés számunkra azért is fontos, mert a jelenleg használt bérszámfejtő programok a kerekítés ilyen módon történő kezelésére nem alkalmasak, ezért szeretnénk pontosan tudni, milyen összeget kell a kinevezési okmányban feltüntetnünk.
6 Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése
Kérdés: Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-ait olvasva próbáltuk meghatározni a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság időtartamát, de nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy a felsorolt iskolákban eltöltött pedagógusi éveket be kell/lehet-e számítani. Ráadásul az ezeknél az intézményeknél eltöltött idő egy részében a kolléganő még nem rendelkezett pedagógusdiplomával. A törvényi és a rendeleti helyeket olvasva nem számítanánk hozzá a jogosultsági évekhez ezt a hozzávetőlegesen 10 évet.
7 Teljesből részmunkaidőbe és a munkaidő beosztása
Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó terápiás munkatárs kérte munkaidejének heti 40 óráról heti 30 órára történő módosítását, amelyet a munkáltató elfogadott. A szóbeli megállapodásuk része volt, hogy heti négy napon át látja el a munkáját. A munkáltató most mégis szeretné, ha heti öt napon át történne a munkavégzés, mert a lakók számára a három nap szünet túl soknak bizonyult. Megítélésünk szerint ezt a körülményt a kolléga előre láthatta volna. Elrendelheti-e a munkáltató, elfogadva a heti 30 órát, úgy, hogy a héten egyenletesen elosztva, a korábbi munkanapoknak megfelelően hétfőtől péntekig történjen a munkavégzés? Mi történik, ha ezt a közalkalmazott nem fogadja el? Van-e jogorvoslati lehetősége, és mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A kinevezésben és a munkaköri leírásban nem szerepel, hogy mely napokon kell a terápiás munkatársnak dolgoznia. A kinevezés módosításában szerepel, hogy csökkentett a munkaidő, de új munkaköri leírást nem kapott (a régiben heti 40 óra szerepel). Súlyos problémának tekinthető-e ez, és hogyan lehet korrigálni? A munkaköri leírásnak kötelező eleme kell, hogy legyen, ki mennyi órában látja el a feladatot?
8 „Dohányozni tilos” – a tilalom megsértésének munkajogi szankciói
Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottak rendszeresen nem a kijelölt helyen dohányoznak. Értekezleten elhangzottak az erre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok, de a rossz szokás többekben megmaradt. Mit tehet a munkáltató? Az írásbeli figyelmeztetés eredménytelen. Milyen szankciók, eszközök állnak rendelkezésére a munkáltatónak? Milyen sorrendben használhatók? A közalkalmazottak a munkájukat ellátják, de ebben a kérdésben többen nem működnek együtt.
9 Távol lévő kolléga helyettesítése és a határozott idejű jogviszony
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában, ha van olyan óvodapedagógus/dajka, aki már lassan fél éve tartós távolléten van, és tudja is, hogy maradnia kell egy darabig még, vehetnek-e fel helyettesítés céljából új munkavállalót meghatározott időre, ha nem tudják megoldani saját kollégákkal a helyettesítést? A Púétv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony helyettesítés céljából határozott időre létesíthető. Minden esetben releváns ez a jogszabályi hivatkozás? Mennyi időnek kell eltelnie, hogy tartósan távol lévőnek minősüljön valaki? Már a keresőképtelenség megkezdésekor is felvehet az óvodavezető helyette valakit, vagy külön orvosi igazolás szükséges hozzá? (Műtétről van szó.) A határozott idő lehet egy hónap is, és azt hosszabbíthatja a főigazgató, vagy ez csupán megbízási szerződéssel lehetséges, nem közfoglalkoztatotti jogviszonnyal?
10 Részmunkaidő vagy jogviszony-megszüntetés
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a 40 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt 20 órásra csökkenteni a munkavállaló kérésére? Fejlesztőpedagógus munkakörben dolgozik a munkavállaló, és gyermeknevelésre hivatkozva kérelmezni szeretné a munkáltatójától, hogy csökkentse a munkaidejét 20 órára, mert nem tudja 40 órában ellátni a feladatot. Ha nem tudja a dolgozó a korábban szerződésben vállalt munkaidőben ellátni a feladatait, de nem szeretné közös megegyezéssel megszüntetni a jogviszonyát, mi a teendő?
