Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott kinevezés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Besoroláshoz elfogadható iratok

Kérdés: Közalkalmazotti kinevezésnél besoroláshoz milyen jogviszonyt igazoló iratokat fogadhatunk el, ha a dolgozó a régebbi jogviszonyairól nem tudja bemutatni a munkaszerződést vagy a kinevezést?
Részlet a válaszból: […]kiállított okiratoknak, ha nem nála, akkor az illetékes közlevéltárban meg kell lenniük. Az Lt. alapján ugyanis a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratokat - azokat az iratokat, amelyek állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmaznak - a közlevéltárnak kell átadni [Lt. 2. § e) pont, 3. § a) és j) pont, 13. § b) pont].A fennállt munkaviszonyok, közalkalmazotti jogviszonyok stb. időtartamáról, továbbá a társadalombiztosítási szerv által kiállított jogviszony-igazolás is hiteles igazolást ad. A Tny. 96/B. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat az öregségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3978
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni. Itt azonban fontos utalni arra, hogy ez a b) pont együtt alkalmazandó és értelmezendő az azt megelőző a) ponttal, amely szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. §-a szerint új közszolgálati jogviszonyt létesít, amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni. Vagyis ez a jogszabályhely csak abban az esetben alkalmazandó, ha a köztisztviselő korábbi jogviszonya olyan jogcímen szűnt meg/került megszüntetésre (pl. felmentéssel átszervezése miatt), amely alapján végkielégítésben részesült. Ha viszont a köztisztviselő nem szerzett végkielégítésre való jogosultságot (pl. lemondással, vagy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a jogviszonyt, illetve átszervezéssel indokolt felmentés esetén nem volt meg a végkielégítésre való jogosultsághoz szükséges minimális hároméves jogszerző idő), a Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben a korábbi jogviszonyban töltött idő az általános szabályok szerint adódik hozzá az új közszolgálati jogviszony tartamához a végkielégítésre való jogosultság tekintetében.4. Az illetményeltérítéssel kapcsolatban is igennel válaszolunk. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál ebben az esztendőben akkor jogosult, ha az új munkáltató a közszolgálati jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.5. A közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidővel kapcsolatban: egyrészt sem a Kttv., sem annak 62/A. §-ához kapcsolódó végrehajtási rendelet (98/2018. Korm. rendelet) nem tartalmaz speciális szabályt a közigazgatási alapvizsgára és szakvizsgára vonatkozóan, így e tekintetben nem tudjuk a két jogviszony közötti folyamatosságot megállapítani. Másrészt a Kttv. 122. §-a új jogviszony létesítésekor - ideértve az áthelyezés esetét is - újraindítja az e vizsgák letételére nyitva álló határidőket. Mindebből következően - megítélésünk szerint - a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételére előírt határidők az új közszolgálati jogviszony létesítésének napjával újrakezdődnek. A határidők újraindulása miatt pedig a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti "átsorolásstop" sem érvényesül az új jogviszony létesítésekor.6. A köztisztviselők kötelező továbbképzésére - a "Probono rendszerre" - vonatkozó részletszabályokat a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. Ennek 10. §-a (1)-(2) bekezdése alapján a köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a köztisztviselő a közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. Ezen időszak időtartama négy év, a jelenlegi továbbképzési időszak 2018. január 1-jétől 2021. december 31-éig tart. A 273/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3940

3. találat: Kinevezés a közszférában - a nyugdíj szüneteltetésével

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény vezetője közalkalmazottként (mint magasabb vezető) akkor foglalkoztatható vezetőként, ha nyugdíját szünetelteti? Változatlan az a rendelkezés, miszerint illetmény és nyugdíj egyidejű kifizetése nem lehetséges a közszférában?
Részlet a válaszból: […]szüneteltetni kell. Ez a szabály az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével járó, illetve az az előtt megállapított (nők 40 éves jogosító idővel igénybe vehető nyugdíja) nyugdíj esetén is szüneteltetést eredményez. A 83/B. § az egyéb jogviszonyok (pl. munkaviszony) esetére írja elő, hogy az éves keretösszegnek megfelelő járulékalap megszerzése után kell a korhatár előtti nyugdíj folyósítását szüneteltetni. Ez utóbbi szabály veszti majd hatályát 2020. július 1-jétől.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3880
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Munkáltató és a munkahely - megjelölése kinevezésben, munkaszerződésben

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
- a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
- a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).
Részlet a válaszból: […]közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A munkavállalók esetében nagy valószínűséggel pedig valamely, a helyi önkormányzat által alapított gazdasági társaság a munkáltató.Az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi. A munkaszerződések tekintetében tehát az is elfogadható lenne, ha azokban nem kerülne említésre a munkahely. Ha azonban azokban mégis megjelenik, megítélésünk szerint nem helyeselhető a kérdésben említett gyakorlat. A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a munkavégzés helyét is. Mindezekből következően egyik esetben sem szerencsés az önkormányzat címének szerepeltetése. Annak a tényleges munkáltatói székhelynek vagy telephelynek, illetve bizonyos esetekben a földrajzi szempontból behatárolható területnek (pl. a település, a helyi önkormányzat közigazgatási területének) a megnevezése célszerű, ahol a közalkalmazott vagy a munkavállaló ténylegesen a munkáját végzi. Ha ugyanis a helyi önkormányzat címe kerül megadásra mint munkavégzési hely, a közalkalmazottat vagy a munkavállalót csak a beleegyezésével vagy kiküldetés elrendelése (a kinevezéstől/munkaszerződést eltérő munkahelyen elrendelt átmeneti munkavégzés) útján lehetne másutt foglalkoztatni. Ez utóbbi esetben azonban a munkavégzés időtartama korlátozott.A fentiekre tekintettel indokolt lenne a munkajogi szempontból helyes (tényleges) munkáltatót feltüntetni a kinevezésekben és a munkaszerződésekben. Egyes munkakörök esetében pedig szintén javasolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3870

5. találat: Közalkalmazotti jogviszony - határozottból esetleg határozatlan időre

Kérdés: A Kjt. alapján határozott idejű munkaviszonyt létesítettem, 2019. augusztusig, de akit helyettesítettem, egy évvel előbb, 2018. augusztusban visszajött. Engem erről írásban nem tájékoztattak, a szerződésem nem szüntették meg, nem módosították. 2019 februárjában egy másik kolléga helyettesítésére bíztak meg szintén határozott munkaszerződéssel. Az első szerződésem célja lejárt a kolléga visszatérésével, kérdésem, hogy ebben az esetben, mivel tovább foglalkoztattak, a szerződésem miért nem vált határozatlanná, illetve hogy érdemes-e ezzel kapcsolatban panaszt benyújtani?
Részlet a válaszból: […]meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg az előzőekben felsorolt feltételeknek [Kjt. 21. § (1)-(2) és (5) bek.].Megállapítható, hogy az eredeti kinevezés érvényes volt, és - amint ez a tényállásból kitűnik - nem a helyettes visszatérését, hanem 2019 augusztusát határozták meg a határozott idő lejártának. Az, hogy az a közalkalmazott, akit eredetileg Ön helyettesített, korábban - 2018 augusztusában - visszatért, és az Ön közalkalmazotti jogviszonya kifejezetten a helyettesítés céljával létesült egy meghatározott időpontig, megítélésünk szerint adott esetben eredményezhette azt, hogy a közalkalmazotti jogviszonyát ezt követően határozatlan idejűnek kellene tekinteni. Ezt követően azonban 2019 februárjában egy másik kolléga helyettesítése céljából újabb kinevezést kapott határozott időre. Így még ha el is fogadnánk, hogy az Ön közalkalmazotti jogviszonya határozatlan idejűvé vált, azt minden valószínűség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3798

6. találat: Jegyző és aljegyző - a kinevezés képesítési feltételei

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszból: […]fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, valamintc) legalább két év közigazgatási gyakorlatot szerzett.Az említett feltételek alól a községi önkormányzati képviselő-testület (jelen esetben a Mötv. 56. §-a szerint alakított társult képviselő-testület), illetve a polgármester adhat felmentést a jegyzőnek (ideértve az aljegyzőt is) az alábbi feltételek szerint. A társult képviselő-testület a Kttv. 247. §-ának (2) bekezdése alapján mentesítheti a jegyzőt az a) pont szerinti képesítési feltétel alól, ha a jegyzői kinevezését követő két éven belül az említett képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait befejezi. Ha e határidő eredménytelenül eltelik, a jegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A társult képviselő-testület részben vagy egészében mentesítheti a jegyzőt a c) pont szerinti gyakorlati idő követelménye alól. A Kttv. 247. §-ának (4) bekezdése alapján a polgármester jogi vagy közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezésétől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3225
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Közterület-felügyelő - képesítési feltételek a kinevezéshez

Kérdés: Köztisztviselőként közterület-felügyelői munkakörbe szeretnénk kinevezni egy jelentkezőt, aki középiskolai végzettséggel (érettségivel) és OKJ-s személy- és vagyonőr szakképesítéssel rendelkezik. A 29/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 30. pontja alapján a közterület-felügyelői feladatkörben II. besorolási osztályban előírt képesítési előírás: közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakképesítés; vagy középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga. A 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 451) pontja szerinti a 3286101 azonosító számú személy- és vagyonőr szakképesítés, és 308) pontja szerinti 5286105 azonosító számú közterület-felügyelő szakképesítés is a 22. rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoportba tartozik. A 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján az OKJ-s személy- és vagyonőr szakképesítés közszolgálati szakképesítésnek minősül-e, és ezzel a szakképesítéssel kinevezhető-e közterület-felügyelőnek a jelentkezőnk?
Részlet a válaszból: […]osztályban közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakképesítés; vagy középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga szükséges. A kérdés szerinti esetben arra figyelemmel, hogy a kinevezni kívánt köztisztviselő középiskolai végzettséggel rendelkezik, azt kell csak megvizsgálni, hogy a személy- és vagyonőr szakképesítés közszolgálati szakképzettségnek minősül-e. A 29/2012. Korm. rendelet. 2. §-ának (8) bekezdése alapján a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen, valamint az államtudományi képzési területen szerzett szakképzettség közszolgálati szakképzettségnek minősül.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3161
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,