Minősíthetetlen hangnem következményei a munkahelyen

Kérdés: Egy évtizede nálunk dolgozó munkavállalónk sokszor minősíthetetlen hangnemben beszél azokkal a kollégáival, akik a véleménye szerint szakmai szempontból nem jártak el helyesen, vagy hibáztak a munkájuk során. Az is előfordul nemegyszer, hogy emberi méltóságukban is megsértve őket, személyeskedő hangnemben kritizálja a neki nem tetsző (egyébként teljesen elfogadható) öltözködési szokásaikat. A munkáját egyébként jól végzi, az ügyfelekkel udvarias. Mivel volt már olyan kollégánk, akinek a távozása mögött az említett munkavállaló viselkedése állt, és újabban többek is jelezték, hogy amennyiben nem változik a viselkedése, ők is kénytelenek lesznek megszüntetni a munkaviszonyukat, mert nem bírják a munkahelyi légkört, a munkavállaló említett magatartása megalapozhatja-e a munkáltatói felmondást?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló magatartása - így a kollégákkal szemben használt minősíthetetlen hangnem, az emberi méltóságot sértő, személyeskedő kommunikáció - megítélésünk szerint munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegésének minősül, és elegendő ok arra, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Kiutazási költségek - ha külföldi a munkavégzés helye

Kérdés: Van-e olyan törvényi rendelkezés, amely előírja, hogy a munkáltató az első kiutazást (pl. Németországba) köteles kifizetni a munkavállalónak? Ha van ilyen szabály, mekkora ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Ebből következően a munkáltató - amennyiben nem közvetlenül maga biztosítja a kiutazás lehetőségét -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Konkurencia a munkahely falai között

Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését - ahelyett, hogy továbbította volna - elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás kellő alapot teremt a munkáltatói felmondásra, és mivel a munkavállaló magatartásával kapcsolatos az ok [Mt. 66. § (2) bek.], eleve nem jár végkielégítés [Mt. 77. § (5) bek. b) pont]. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló magatartása olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Szabadságát töltő munkavállaló munkába állása az új munkaviszonyban

Kérdés: Új munkavállalónk az előző munkahelyen "kivett" szabadsága alatt munkába állhat-e nálunk? Munkaviszonya hónap végével szűnik meg, de egy héttel korábban már alkalmazni szeretnénk.
Részlet a válaszából: […] Elviekben nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló a megszüntetésre kerülő, de még fennálló munkaviszonyában, a korábbi munkáltatója által kiadott szabadsága alatt munkába álljon az új munkaviszonyában. A munkavállaló azonban erről a tényről - az adott helyzetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszából: […] Ha Ön korábban keresőképtelen volt, ám a műtétjét követően felépül, és ismét keresőképessé válik, a munkáltatójának kötelessége Önt az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni, függetlenül attól, hogy esetleg más munkavállalót vett fel erre a pozícióra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitáció olyan orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerőpiaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Munkahelytől eltérő helyen tartott képzés - az utazás és a szállás

Kérdés: Munkáltatóm a lakóhelyemtől és a munkavégzés helyétől 125 km-re tervezett háromnapos oktatást, továbbképzést. Szállást, szállásköltséget nem biztosít. Tömegközlekedési járművel nem érek oda időre, illetve nem tudok hazautazni. Kérdésem: kötelezhet-e a munkáltató saját gépkocsi használatára, illetve kinek a feladata a munkavállaló eljuttatása a továbbképzésre?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót valamely képzésen vagy továbbképzésen való részvételre kötelezni. A kötelező képzésen való részvétel ideje munkaidőnek minősül. A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy a képzést a munkahelytől eltérő helyen tartsa,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkaviszony megszüntetése "ügyvezetőváltás" alatt

Kérdés: A bejegyzés alatt lévő ügyvezető aláírhatja-e a munkaviszony megszüntetését? Semmisnek lehet-e tekinteni a felmondást akkor, ha az ügyvezetőt utóbb mégsem jegyzik be?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére, így a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat megtételére is a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét - a jogszabályok keretei között - a munkáltató határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Járadékigény érvényesítése a régi Mt. alapján

Kérdés: A régi Mt. 186. §-ának (3) bekezdése alapján járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 185. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. A hivatkozott jogszabályhelyből nem egyértelmű, hogy mi minősül érvényesítésnek. A munkáltató részére felszólító levél küldése, vagy csak a kereset előterjesztése minősül érvényesítésnek? Mikor beszélhetünk mulasztásról? Terheli a munkavállalót mulasztás, ha például levélben közölte igényét a munkáltatóval, de a feleknek rövid idő után egyértelművé vált, hogy nem tudtak megállapodni a kártérítés összegében, és mindezek ellenére a munkavállaló a keresetet csak évekkel később terjesztette elő?
Részlet a válaszából: […] Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül nem hívta fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Munkavállalói kárfelelősség a munkáltató megbírságolása miatt

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1) bek.]. A munkaviszonyban a munkavállaló is az adott helyzetben általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.
1
2