Csőtörés miatti leállás – az állásidő díjazásával
Kérdés
A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5726
[…] Eszerint, ha a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének – például a kérdés szerinti csőtörés miatt –, akkor az állásidőt eredményez. Erre az időszakra a munkavállalókat megilleti az alapbérük és a beosztás alapján járó esetleges bérpótlékok is. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az állásidő oka a munkáltató részéről elháríthatatlan külső ok (pl. valamilyen természeti csapás), mely esetben nincs bérfizetési kötelezettsége az állásidőre [Mt. 147. §]. A kérdéses esetben a munkáltató a csőtörés miatt nem foglalkoztatta a munkavállalókat, hanem úgy rendelkezett, hogy az adott napon délben hagyják abba a munkát. Ezt jogszerűen megtehette, de ettől még az aznapi munkavégzéssel nem töltött munkaidőt nem lehet máskorra beosztani, hanem – mint állásidőt – teljesített munkaidőnek […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5726
[…] Eszerint, ha a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének – például a kérdés szerinti csőtörés miatt –, akkor az állásidőt eredményez. Erre az időszakra a munkavállalókat megilleti az alapbérük és a beosztás alapján járó esetleges bérpótlékok is. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az állásidő oka a munkáltató részéről elháríthatatlan külső ok (pl. valamilyen természeti csapás), mely esetben nincs bérfizetési kötelezettsége az állásidőre [Mt. 147. §]. A kérdéses esetben a munkáltató a csőtörés miatt nem foglalkoztatta a munkavállalókat, hanem úgy rendelkezett, hogy az adott napon délben hagyják abba a munkát. Ezt jogszerűen megtehette, de ettől még az aznapi munkavégzéssel nem töltött munkaidőt nem lehet máskorra beosztani, hanem – mint állásidőt – teljesített munkaidőnek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
