Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott ellenőrzési jogkör tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszból: […]köteles foglalkoztatni a munkavállalót [Mt. 51. § (1) bek., 52. § (1) bek. b) pont]. A munkáltató tehát kötetlen munkarend esetén is ellenőrizheti, hogy a munkavállaló - saját ütemezése szerint - teljesíti-e a munkaszerződése szerinti óraszámot. Ennek nem mond ellent, hogy a törvény szerint kötetlen munkarend esetén a munkaidő-nyilvántartás vezetése nem kötelező, illetve csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bek. b) pont]. Ez ugyanis nem érinti a munkáltató ellenőrzési jogát, a munkáltató kötelezheti a kötetlen munkarendű munkavállalót, hogy valamilyen formában tartsa nyilván a munkaidejét, "belső használatra", vagy ezt valamilyen megoldással a munkáltató ellenőrizze (pl. a munkahelyen való jelenlét adataival). A munkavállalótól pedig elvárható, hogy - az általános együttműködési kötelezettségből eredően [Mt. 6. § (2) bek.] - a munkáltatót előzetesen értesítse, hogy elfogytak az aktuális feladatai, kihasználatlan munkaideje van, és újabb feladatot kér. Ha bizonyítható, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló nem teljesíti a szerződése szerinti óraszámot, akkor ugyanúgy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3273

2. találat: Kölcsönzött munkavállaló ellenőrzése

Kérdés: A kiközvetített munkavállalót miért nem ellenőrzik? Munkaidőben céges eszközökkel, gépekkel "fusimunkát" végez. Ha ki is megy a területre, csak kb. 2-3 órára, és ez már hónapok óta így zajlik.
Részlet a válaszból: […]jöhető felmondással vagy azonnali hatályú felmondással ugyanis csak a kölcsönbe adó élhet [Mt. 217. § (1) bek.]. Egyéb hátrányos jogkövetkezmény kiszabására (hátrányos jogkövetkezményre) pedig csak kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés alapján kerülhet sor (Mt. 56. §). Ha a kölcsönvevő kollektív szerződése rendelkezik is a hátrányos jogkövetkezményről, az a kölcsönzött munkavállalóra nem alkalmazható, hiszen nem áll annak hatálya alatt. A kollektív szerződés hatálya ugyanis csak az azt megkötő munkáltatóval munkaviszonyban lévőkre terjed ki, márpedig a kölcsönzött munkavállaló nem áll munkaviszonyban a kölcsönvevővel [Mt. 279. § (3) bek.].A munkaszerződést is a kölcsönbe adó köti meg a munkavállalóval, hátrányos jogkövetkezményt tehát ez alapján sem alkalmazhat a kölcsönvevő, csak a kölcsönbe adó. A munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén (pl. fusizás, munkaidő le nem töltése) így a kölcsönvevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3233

3. találat: Munkáltatói utasítás jogellenessége

Kérdés: A főnökünk kiadta, hogy menjünk el a népszavazásra, és azt is megmondta, hogyan szavazzunk. Azzal fenyegetett minket, hogy ha nem tesszük, akkor emiatt szankciót fog alkalmazni. A következő héten kikérdezte, hogy megtettük-e. Utasíthat minket erre egyáltalán, illetve alkalmazhat velünk szemben szankciókat?
Részlet a válaszból: […]utasítható a munkáltató által. A munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállaló ezen alapjoga gyakorlásának mikéntjét. Az Mt. is kiemeli, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete pedig egyáltalán nem ellenőrizhető [Mt. 11. § (1) bek.]. Ebből következően a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt sem állapíthat meg jogszerűen a munkavállalóval szemben. A törvény is egyértelműen rögzíti, hogy hátrányos jogkövetkezményt a kollektív[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2799

4. találat: Üzleti titok kiszivárogtatása - híváslista lekérdezése a munkáltató által

Kérdés: Azt gyanítjuk, hogy egyik munkavállalónk üzleti titkokat szivárogtat ki egy, a konkurenciánál dolgozó ismerősének. Mivel a munkavállalónak csak egy telefonja van, és azt használja céges és magáncélra is, feltételezzük, hogy ezen intézi az információk átadását. Azt szeretnénk tudni, hogy a bizonyítékszerzéshez lekérhetjük-e a szolgáltatótól a telefonja híváslistáját, hogy kiderítsük, hogy kivel beszélt az elmúlt időszakban?
Részlet a válaszból: […]kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak [Mt. 11. § (2) bek.]. Mindezek alapján megállapítható, hogy - bár az Mt. lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a munkavállalót ellenőrizze - amennyiben a munkavállaló az érintett telefont mind céges, mind magáncélra használja, a munkáltató ezen ellenőrzést nem végezhetné el anélkül, hogy a magáncélú hívásokat meg ne ismerné, erre pedig a jogszabály nem ad lehetőséget.A telefonhívások listázásával kapcsolatban az egykori adatvédelmi biztos a fentiek mellett kifejtette azt is, hogy "mind a hívó, mind a hívott fél személyes adatának minősül az, hogy az adott időpontban beszélgetést folytattak, és azt egymással tették. Személyes adat tehát az, hogy egy munkavállaló egy meghatározott telefonszámot hív, és személyes adat az is, hogy a hívott fél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2465

5. találat: Munkáltatói ellenőrzési kör határai - a munkavállaló közúti balesetéért fennálló kárfelelősség

Kérdés: A munkavállaló a cég budapesti telephelyéről - a munkáltató utasítására - saját kocsijával Pécsre utazott egy üzleti tárgyalásra. Útközben közúti balesetet szenvedett, amelyért vétkesség nem terheli. Felelősséggel tartozik-e munkáltató a balesettel kapcsolatos kárért, mivel az az ellenőrzési körén kívül következett be, és számára elháríthatatlan volt? Változtat-e a jogi megítélésen, ha a munkavállaló a cég kocsijával megy, amit annak sofőrje vezet, aki ugyancsak vétlen a balesetben?
Részlet a válaszból: […]elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A kárfelelősség előfeltétele, hogy az a munkaviszonnyal összefüggésben következzen be, amely a kérdés szerinti esetben fennáll, mivel a munkavállaló munkáltatói utasítás teljesítése közben szenvedte el a balesetet.Az a) pont szerinti esetben a három feltétel konjunktív, azaz együttesen kell fennállniuk, és csak ekkor mentesülhet a munkáltató a kártérítési felelősség alól. Ha tehát a munkavállaló saját gépjárművel történő utazása olyan körülmény is, amely a munkáltató ellenőrzési körén kívüli, a mentesülés feltétele az is, hogy a közúti balesettel a munkáltatónak ne kelljen számolnia. Ez pedig álláspontunk szerint nem áll fenn, mivel a közúti közlekedés önmagában kockázatos, és a balesetekkel mindenkinek számolnia kell.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2406
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Titkos vásárlás

Kérdés: A kereskedelmi társaságok alkalmazzák az ún. titkos vásárlást (Mystery Shopping) a pénztárosok, eladók munkájának megfigyelésére. A vásárlást követően nem történik azonnali szembesítés a történtekkel. A munkáltató a pénztárnál kamerafelvételt készít (folyamatosan), hangfelvétel nincs. A Mystery Shoppingot (MS) végző személy konkrét kérdéseket tesz fel az eladó-pénztárosnak, aki válaszol (vagy nem) a munkavégzési előírásoknak megfelelően. Hosszabb idő elteltével a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy a nála történt MS eredménye nem volt kielégítő, mert elmulasztott ajánlani valamit, ami a pénztárosok (eladók) részére előírás, vagy nem volt elég udvarias, figyelmes a vásárlóval. A munkáltatók többsége a kifogásolt eredményt szankcionálja: hátrányos jogkövetkezményt jelentő intézkedéssel, vagy a munkaviszony megszüntetésének kilátásba helyezésével, s az is előfordul, hogy nyilvános értékelő táblán jelzik a rossz eredményt produkáló nevét. Arról a munkavállaló nem tud meggyőződni, hogy a terhére rótt hiányosság, mulasztás valóban megtörtént-e, és a hosszabb idő távlatában nem is emlékezhet minden kiszolgálással kapcsolatos momentumra. A hátrányos jogkövetkezmény kiszabása csak a kötelezettség vétkes megszegése esetében történhet, amelyet a munkáltatónak bizonyítania kell. Jogszerű-e a munkáltató eljárása az ilyen típusú "incognito"-tesztek munkavállaló hátrányára történő értékelésével? Elfogadható-e a "titkos próbavásárló" munkavállalóval nem egyeztetett állítása, vagy a kamerafelvétel látványa a munkáltatói intézkedés indokaként? Az ilyen jellegű megfigyelésekhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszból: […]ám a munkáltató terhére esik, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló kötelezettségszegést nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani. Másfelől, szabad bizonyítási rendszer van, azaz bármi felhasználható bizonyítékként, és bárminek bármekkora bizonyító erő tulajdonítható. Így a titkos próbavásárló mint tanú vallomása és a kamerafelvétel együttesen alkalmas lehet a kötelezettségszegés bizonyítására.A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltató előzetesen köteles tájékoztatni a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak (Mt. 11. §). Kifejezett bele­egyezést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2324