Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

4 találat a megadott kárenyhítési kötelezettség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén
Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszból: […]kell azonban megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (1)-(2) bek.]. Kártérítésként rendszerint járadékot kell megállapítani, ha az a munkavállaló tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja [Mt. 173. § (1) bek.].A kérdésben írt esetben a munkáltató felelőssége feltehetően meg fog állni, kármegosztás mellett járadék megállapításának lehet helye. A Kúria egy elvi döntésben ugyanakkor kifejtette, a kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét nem teljes mértékben, avagy a balesetben történő közrehatás mértékétől eltérően köteles megtéríteni. A kárenyhítési kötelezettség körében ugyanis vizsgálni kell, hogy a nem teljesen munkaképtelen munkavállaló az alperes által felajánlott megfelelő munkakört miért utasítja el, különösen, ha más munkáltatónál elhelyezkedésére komoly esély nincs. Ez szakkérdés, amely keretében vizsgálni kell, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3472
2. találat: Kárenyhítési kötelezettség bizonyítása a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos perben
Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perben a munkavállaló vagy a munkáltató köteles bizonyítani azt, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének az elmaradt jövedelemmel összefüggő kártérítés kapcsán?
Részlet a válaszból: […]jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli [Pp. 265. § (1) bek.]. A 6/2016. KMK vélemény 7. pontja értelmében a perjog általános szabályaiból következően a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségét elmulasztotta, ugyanis annak eredményeképp az elmaradt jövedelem összege csökken, ez pedig nyilvánvaló módon a munkáltató érdekében áll.A munkáltatónak nem elég pusztán a munkavállalói kárenyhítési kötelezettségre hivatkoznia, egyúttal meg kell jelölnie azokat a tényeket és körülményeket is, amelyek e kötelezettség elmulasztását alátámasztják. Ennek értelmében annak bizonyítására van szükség, hogy a perbeli időszakban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3203
3. találat: Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése - a jogkövetkezmények
Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszból: […]Kttv. 193. §-ában foglaltaknak. A kérdező alperes helyzete valóban kényelmesebb lehet, hiszen a Kttv. 193. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve ha a kormánytisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ilyennek minősül különösen, ha a kormánytisztviselő munkaköre megszűnt, a munkakörét betöltötték, a szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet jogerőssé válásakor, vagy Önöknél nincs üres álláshely. Amennyiben a felperes nem kérheti a Kttv. alapján vissza­helyezését, akkor is jobban járhatnak. A Ktv. 60. §-ának (4) bekezdése szerint ekkor a pernyertes volt köztisztviselő részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb harminc­hat havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítést kellett fizetni. Ehhez képest a Kttv. 193. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a jogviszonyt nem olyan törvényi rendelkezés megsértésével szüntette meg a munkáltató, amely az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést kérelemre lehetővé tenné [Kttv. 193. § (1) bekezdés], a köztisztviselő részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, de - harminchat helyett - legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni. Szemben a Ktv. szabályával, az általány-kártérítést nem átlagkeresetben, hanem illetményben kell megállapítani. Ezen túlmenően, a korábbi Ktv.-től eltérően a bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy a köztisztviselő mennyiben tett eleget kár­enyhítési kötelezettségének [193. § (3) bekezdés]. A Kttv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1376
4. találat: Munkavállalói kárenyhítési kötelezettség
Kérdés: Egyik munkavállalónkat a munkahelyén kár érte, amikor a nagy értékű saját - a rajta lévő idegen nyelvű szakszótár miatt behozott - laptopjára a laborban az egyik kolléga véletlenül ráborította az egyik kémcső tartalmát, amitől a burkolat teljesen átlyukadt, és a gép használhatatlanná vált. A káresemény bekövetkezte nem is vitás, azonban véleményünk szerint a munkavállalónk nem az elvárható magatartást tanúsította. A laptopot ugyanis a baleset után is a laborban hagyva elment megkeresni a laborvezetőt jegyzőkönyv felvétele érdekében, ahelyett, hogy a ráömlött folyadékot azonnal letakarította volna, amivel megakadályozhatta volna a burkolat átlyukadását, és a gép még ma is üzemképes lenne; ezzel pedig kisebb kár érte volna a munkavállalót. Emiatt nem kívánjuk a teljes kárt megtéríteni. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszból: […]különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok [Mt. 174. § (5) bek.]. A munkáltatót ez a felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is [Mt. 176. § (1) bek.]. Nem kell megtéríteni ugyanakkor a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő, vagyis amelyet szándékosan vagy gondatlanul ő maga okozott [Mt. 174. § (3) bek.]. Ez a munkavállalói felelősség ugyanakkor nem azonos a polgári jogi kárenyhítési kötelezettséggel, azaz a munkavállalónak nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást kell tanúsítania a kár csökkentése során. Így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 935