Emelt összegű illetményre jogosultság a köznevelésben

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek. Ezen bekezdés értelmezésével kapcsolatban kérdezzük:
1. Jár-e a Púétv. szerinti illetménykülönbözet azon érintettnek,
a) akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a július 1-től szeptember 14-ig terjedő időszakban szűnik meg?
b) Akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a szeptember 15-től október 31-ig terjedő időszakban szűnik meg?
2. Ha esetleg jár illetménykülönbözet az előző kérdés szerinti érintetteknek, akkor mely időpontban/időpontig kell azt kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 157. §-ának (10) bekezdése határozza meg a 2023. július 1. – december 31. közötti időszakban (még a jogviszony átalakulása előtt) járó emelt összegű illetmény mértékét, a (13) bekezdés pedig az esélyteremtési illetményrészt. A Púétv. 157. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok

Kérdés:

2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?

Részlet a válaszából: […] A Púétv. 157. §-a az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba történő átkerülés időpontját, 2024. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ebben az időszakban a köznevelési intézmények foglalkoztatottjai még közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Végkielégítés – a jogszerző idő közszolgálati jogviszonyban

Kérdés:

A Kttv. 69. §-a rendelkezik a végkielégítésről, a 62/A. és 62/B. §-a a köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és az újabb közszolgálati jogviszony közötti időszak folyamatosságát írja le. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő végkielégítésre jogosító időszakában figyelembe vehetők-e a korábban fennálló jogviszonyai, ha minden esetben a Kttv. hatálya alatti köztisztviselőként vagy a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozott, és e jogviszonyok áthelyezéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése után a jogviszonya azonnal egy másik – Kttv., illetve Kit. alá tartozó – munkáltatónál folytatódott. A jogviszonyok 1994-től folyamatosnak tekinthetőek, egy nap megszakítás sincs köztük. Eszerint 1994 és 2004 között önkormányzatnál köztisztviselő volt, mely közszolgálati jogviszony áthelyezéssel került megszüntetésre, majd 2004 és 2011 között ismét önkormányzatnál volt köztisztviselő, ezt követően áthelyezéssel került egy kormányhivatalhoz, ahol 2011–2023 között dolgozott, majd e jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése után 2023-tól újra önkormányzatnál köztisztviselő lett. A kinevezési okmányon mit tüntessünk fel? A közszolgálati jogviszony kezdete a végkielégítéshez 1994-től vagy 2023-tól valósul meg?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a köztisztviselő 1994-től nem a Kttv., hanem a Ktv. hatálya alatt állt közszolgálati jogviszonyban, hiszen a Kttv. csak 2012-ben lépett hatályba. Ha 2011-től kormányhivatalnál dolgozott, akkor ebben az évben már minden bizonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő – a főiskolai tanulmányok beszámíthatósága

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk 2021. július 1. naptól került a közös hivatalunk állományába, adóügyi ügyintéző munkakörbe A kinevezési okmányainak elkészítésénél, ezen belül a jogviszony beszámításnál nem került beszámításra az 1984. szeptember 1. napjától fennálló egyetemi/főiskolai hallgató jogviszonya, melyet megszakításokkal, de 1987. június 30. nappal fejezett be. A köztisztviselő nem fogadta el a kinevezésében szereplő beszámított szolgálati időt, mert szerinte az egyetemi/főiskolai hallgatói jogviszonyt is mint munkaviszony be kell számítani a besorolásához a Kttv. 8. §-ának (5)–(6) bekezdései alapján. Hivatalunk álláspontja, hogy a Kttv. hivatkozott szakasza alapján a főiskolai hallgatói jogviszony nem számít munkaviszonynak, még akkor sem, ha az 1992. július 1-jét megelőzően állt fenn. Fentieken túl a köztisztviselő nem egyszer, hanem a hallgatói jogviszonyának megszakítása miatt, több időpontra is kéri a 6 hónap beszámítását. Jogos-e a köztisztviselő kérése a szolgálati idő újraszámítását – a főiskolai hallgatói jogviszony beszámítását – illetően?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok beszámításáról rendelkezik a közszolgálati tisztviselők besorolásánál. Afőiskolai hallgatói jogviszony nem munkavégzésre irányuló jogviszony, így az (5) bekezdés nem alkalmazható rá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Közalkalmazotti illetmény – a felső határ

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Jól gondoljuk-e, hogy a Kjt. 83/A. §-a szerinti, az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében is alkalmazható a fenti rendelkezés? Van-e felső határa a garantált illetménynél magasabb összegű illetménynek?
Részlet a válaszából: […] A közvetlenül az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra nem alkalmazható szabályokat a Kjt. 83/A. §-ának (2) bekezdése sorolja fel, a Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése ezek között nem szerepel. Tehát e személyi kör esetében is van arra mód, hogy eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)–(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt esetben nem lehetséges alkalmazni az Mt. 36-40. §-ait, ugyanis a feladatot átvevő önkormányzat költségvetési szerv nem az Mt., hanem a Kjt. hatálya alá tartozik. Ezen túlmenően az Mt. 63. §-ának (3) és (4) bekezdése sem irányadó az esetre, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Köztisztviselői cafeteria – az első munkában töltött nap

Kérdés: A 249/2012. Korm. rendelet 9. §-ának (9) bekezdése szerint: "Ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10. munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafeteriajuttatásról." E bekezdés alapján melyik a munkában töltött első nap?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 43. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a kinevezési okmány nem tartalmaz eltérő rendelkezést, a jogviszony kezdete a kinevezés elfogadását követő nap. Ez ugyanakkor nem feltétlenül munkanap. Ettől eltér véleményünk szerint a 249/2012. Korm. rendelet 9. §-ának (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkáltató és a munkahely – megjelölése kinevezésben, munkaszerződésben

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
- a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
- a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint nem helyeselhető az a gyakorlat, hogy a közalkalmazottak és a munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. A közalkalmazottak munkáltatója ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Közalkalmazotti jogviszony – határozottból esetleg határozatlan időre

Kérdés: A Kjt. alapján határozott idejű munkaviszonyt létesítettem, 2019. augusztusig, de akit helyettesítettem, egy évvel előbb, 2018. augusztusban visszajött. Engem erről írásban nem tájékoztattak, a szerződésem nem szüntették meg, nem módosították. 2019 februárjában egy másik kolléga helyettesítésére bíztak meg szintén határozott munkaszerződéssel. Az első szerződésem célja lejárt a kolléga visszatérésével, kérdésem, hogy ebben az esetben, mivel tovább foglalkoztattak, a szerződésem miért nem vált határozatlanná, illetve hogy érdemes-e ezzel kapcsolatban panaszt benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Először is felhívjuk a figyelmét, hogy a közalkalmazotti jogviszony nem a munkaszerződés megkötésével, hanem a kinevezés elfogadásával keletkezik, ezért, amennyiben jogszerűen jártak el, Önnek sem munkaszerződése, hanem kinevezése van. A Kjt. hatálya alatt munkaviszony nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Szabadságkiadás és egyszeri megváltás a közigazgatásban

Kérdés: Egy költségvetési szervnél dolgozom mint kormánytisztviselő. 2013. március 5-én megszületett az első gyermekem, majd 2016. február 8-án a második is, akikkel folyamatosan otthon voltam (CSED-en, GYED-en és GYES-en) megszakítások nélkül. 2018 szeptemberében kezdeményeztem a második gyermekem után igényelt GYES idejére járó fizetés nélküli szabadságom megszakítását a munkáltatóijogkör-gyakorlómnál, aki ezt engedélyezte is 2018. október 23-ával. Közös megegyezésünknek megfelelően egy kinevezésmódosításban 2018. október 24. napjával munkavégzésre beosztott úgy, hogy a távollétem ideje alatt felhalmozódott 77 munkanap és a 2018. évi időarányosan járó 7 munkanap szabadságomat (összesen 84 munkanap) 2018. október 24. napjától 2019. február 24. napjáig részemre kiadja, és így tényleges munkavégzésre csak 2019. február 25. napján kellene megjelennem. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a Kit. alapján mondhatják-e azt, hogy 2019. január 2-án már munkába kellett volna állnom (tekintettel a Kit. 289. §-ára, a 2018. évi szabadságmegváltásokról), és ezzel egyidejűleg kifizetik nekem a benn maradó 38 munkanap szabadságomat, illetve adhatnak-e nekem erről visszamenőleg egy kinevezésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] A Kit. 289. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy – többek között – a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, illetve a területi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott állami tisztviselő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.
1
2