Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

107 találat a megadott végkielégítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kilépés az önkormányzati társulásból - a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszból: […]hatálya alá tartozó átadóról szintén a Kjt. szerinti átvevő munkáltatóra szállnak át. Ebben az esetben nincs szó a jogviszony megszüntetéséről, azok "törés" és megszakítás nélkül a törvény erejénél fogva folytatódnak az átvevő költségvetési szervvel, pályázniuk éppen ezért a közalkalmazottaknak nem kell. Ily módon őket végkielégítés sem illeti meg az átszállásnál fogva, az Önöknél eltöltött idejüket úgy kell tekinteni, mintha az átvevő munkáltatónál töltötték volna el, és a szabadság megváltására sincs szükség, azt is "viszik tovább" magukkal.Amennyiben a fenti megoldást követi a kiváló helyi önkormányzat, úgy Önök - mint átadó munkáltató - az átszállást megelőzően kötelesek tájékoztatni az átvevő munkáltatót (azaz a kiváló önkormányzat költségvetési szervét) az átszállással érintett közalkalmazotti jogviszonyokból és az érintett közalkalmazottak esetlegesen fennálló tanulmányi szerződéseiből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti (Mt. 37. §). További kötelezettség, hogy az átvevő munkáltató (azaz a kiváló önkormányzat szociális feladatokat ellátó költségvetési szerve) az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével írásban tájékoztassa a közalkalmazottakat a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint az Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételek változásáról [Mt. 38. § (1) bek.]. Amennyiben az átadó munkáltatónál nem működik közalkalmazotti tanács, és közalkalmazotti képviselő megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett közalkalmazottakat írásban tájékoztatnia) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,b) az átszállás okáról,c) a közalkalmazottat érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamintd) a közalkalmazottat érintő tervezett intézkedésről [Mt. 38. § (2) bek.].Fontos továbbá megemlíteni, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §).Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a kiváló önkormányzat nem költségvetési szerv keretein belül, hanem egyéb módon kívánja a jövőben ellátni a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat. Ennek egyik esete lehet a szóba jövő számos lehetőség közül például egy általa alapított gazdasági társaság működtetése. Mivel e megoldás jelenlétére nem utal a tényállás, ezzel kapcsolatosan csupán arra utalunk, hogy amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatota) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagyb) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított, és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt állógazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át, közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony automatikusan megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül [Kjt. 25/A. § (7) bek.]. Ebben az esetben az átadó munkáltató (azaz Önök) és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás időpontjáról,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4272

2. találat: Végkielégítésre és jubileumi jutalomra való jogosultság, rokkantsági ellátás

Kérdés: Egy közalkalmazottunk jogviszonyát egészségügyi alkalmatlanság miatt felmentéssel megszüntetjük. Táppénzjogosultsága szeptember 23-án lejár, a benn maradt szabadságának kiadása után november 20-tól indul a felmentési ideje. Több mint 38 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Rokkantsági ellátásának kérelmezése folyamatban van. Jár-e neki a végkielégítés mellett a 40 éves jubileumi jutalom is, vagy csak a végkielégítés, illetve ha a felmentés alatt megszületik a határozat a rokkantsági ellátásról, akkor nyugdíjasnak minősül-e, és csak a jubileumi jutalom jár számára?
Részlet a válaszból: […]minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], továbbá-legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik,a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. A kérdés valójában az, mi történik akkor, ha az érintett közalkalmazott a felmentési ideje alatt nyugdíjasnak minősül, mert részére megállapításra kerül a rokkantsági ellátás, és ennélfogva ebben részesül. Az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának gg) alpontja alapján ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülő közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Ebből következően, amennyiben legkésőbb a megszűnés időpontjában (pl. bármikor a felmentési idő alatt) részére megállapításra kerül a rokkantsági ellátás, a törvény erejénél fogva nyugdíjasnak minősül, és részére a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat ki kell fizetni a jogviszonya megszűnésekor.A közalkalmazott számára ugyanakkor nem biztos, hogy minden esetben jár végkielégítés. Egyfelől, mivel a felmentésére tartós alkalmatlanság miatt kerül sor, általános szabály szerint nem illeti meg végkielégítés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4271

3. találat: Végkielégítésre való jogosultság kizárása és a felmondás indoka

Kérdés: Ha a munkavállalónk határozatlan idejű munkaviszonyát felmondjuk, és abban több felmondási indokot is feltüntetünk oly módon, hogy egyszerre hivatkozunk a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képességeire és a kialakult gazdasági helyzet által szükségessé tett létszámcsökkentésre, kell-e fizetnünk a munkavállaló részére végkielégítést?
Részlet a válaszból: […]szabály. Ennélfogva, ha önmagában ez utóbbi lenne a felmondás oka, járna végkielégítés a munkavállalónak.Álláspontunk szerint a helyes jogértelmezés ebben a kérdésben az, hogy amennyiben a felmondás indokolása tartalmaz olyan okot, amely az Mt. 77. §-a (5) bekezdésének b) pontjának megfelel, a munkavállaló részére nem jár végkielégítés, így a kérdésben felvetett esetben sem illeti meg az a munkavállalót. A végkielégítés kifizetését kizáró szabály célja ugyanis az, hogy a munkavállaló számára felróható okokon nyugvó munkáltatói felmondás esetén ne terhelje a munkaadót e munkaviszony-megszüntetéssel járó többletköltség. Éppen ezért, ha a felmondás jogszerű indoka - akár csak részben - a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége, akkor a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4242

4. találat: Kölcsönvevői kollektív szerződés hatálya - a végkielégítés összege

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?
Részlet a válaszból: […]elve, amelyet az Mt. 219. §-a ír elő. E szerint a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. E vonatkozásban pedig a kölcsönvevő kollektív szerződése is alkalmazandó. A végkielégítés, illetve általában a munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének kérdése azonban nem tartozik az "alapvető munka és foglalkoztatási feltételek" körébe. Annál is kevésbé, mivel a munkaviszonyt megszüntetni kölcsönzés esetén csak a kölcsönbe adó jogosult (lévén vele áll fenn a munkaviszony), a kölcsönvevőnél irányadó munkafeltételeknek itt nincs jelentősége. Emellett fontos, hogy a végkielégítés a munkaviszony megszűnésekor esedékes [Mt. 77. § (1) bek.]. Mivel jelen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4212

5. találat: Jogviszony folyamatossága a közigazgatásban

Kérdés: A Kttv. 62/B. §-a alapján "ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni". Ebben az esetben, ha a Kit. hatálya alól a Kttv. hatálya alá 30 napon belül érkezik új dolgozó, akkor hogyan kell figyelembe venni a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése közötti időt az alábbiak tekintetében: besorolás, jubileumi jutalom, végkielégítés, szabadságszámítás?
Részlet a válaszból: […]§-ához kapcsolódóan számos helyen rendelkezik e törvény a folyamatosság gyakorlatban való megvalósulásáról, így a besorolásnál figyelembe veendő időtartamoknál [Kttv. 8. § (5) bek.], a próbaidőnél [Kttv. 46. § (1) bek], a végkielégítésnél [Kttv. 69. § (11) bek.], a szabadság megváltásánál [Kttv. 107. § (2) bek.], az illetmény eltérítésénél [Kttv. 133. § (8) bek.], a jubileumi jutalomnál [Kttv. 150. § (3) bek. g) pont], a cafeteriajuttatásnál [Kttv. 151. § (2a) bek.], valamint a köztisztviselő részére adható juttatásoknál [Kttv. 152. § (1a) bek.]. Mindemellett a 98/2018. Korm. rendelet eljárási részletkérdéseket is tartalmaz a Kttv. 62/A. §-ához kapcsolódóan.Ezzel szemben a Kttv. 62/B. §-hoz semmilyen további törvényi vagy kormányrendeleti részletszabály nem kapcsolódik a folyamatosság gyakorlatban való értelmezése tekintetében. A paragrafust beiktató törvény indokolása is nagyon szűkszavú, e szerint "a Kit. az áthelyezés jogintézményét nem ismeri, így az egyes jogállási törvények közötti váltás esetén szükséges a jogviszony folyamatosságát biztosítani. A Kttv. módosítása lehetővé teszi, hogy a Kit. hatálya alatt állt, a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy esetében a jogviszony folyamatos maradjon".Figyelemmel a Kttv. 62/B. § szövegezésére, amely egyértelműen kimondja a jogviszonyok folyamatosságát, valamint a hozzá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4205

6. találat: Közalkalmazotti végkielégítés - a jogszerző idő számítása

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó az Mt. azon rendelkezése, melynek értelmében a végkielégítésre való jogosultság feltétele az, hogy a felmondás (a Kjt. szerint értelemszerűen a felmentés) közlésének időpontjában álljon fenn a munkaviszony a törvényben meghatározott időtartamban?
Részlet a válaszból: […]tartamban (legalább három éven keresztül) fennálljon. E szerint a munkaviszonyban a végkielégítésre való jogosultság a felmondás közlésének időpontjában rögzül, és ez az időpont az irány­adó annak eldöntése során, hogy a törvény által megkövetelt tartamban fennállt-e a munkaviszony vagy sem.Ezzel szemben a Kjt. nem rendelkezik a felmentés közlésének időpontjáról a végkielégítésre való jogosultsággal összefüggésben. A Kjt. 37. §-ának (4) bekezdése értelmében a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (6) bekezdésében meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. Mivel e mondatból hiányzik az említett feltétel, megállapítható, hogy a Kjt. nem köti a felmentés közléséhez a végkielégítésre jogosító idő kiszámítását. Ebből következően a közalkalmazotti jogviszony teljes időtartama[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4146

7. találat: Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]személy is nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont gg) alpont].A végkielégítés legalább három év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén jár; mértéke ekkor egyhavi, majd lépcsőzetesen emelkedő formában, 20 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén nyolchavi távolléti díjnak felel meg [Kjt. 37. § (6) bek.]. Az így kiszámított mérték további négyhavi távolléti díj mértékével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság - azaz, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] - megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg viszont az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült [Kjt. 37. § (7) bek.]. Ha tehát a közalkalmazott a felmentési idő (közalkalmazotti jogviszony) utolsó napján rokkantsági ellátásban részesül (legkésőbb ettől a naptól állapítja meg azt részére a hatóság), akkor részére végkielégítés (ideértve az emelt összegű végkielégítést is) nem jár.A közalkalmazott adataiban történő változásról köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4075

8. találat: Meggondolták - munkaviszony helyett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének lehetősége

Kérdés: Közalkalmazottaink hozzájárultak a Módtv. szerinti, Mt. hatálya alatti tovább-foglalkoztatásukhoz. A nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, eddig azonban nem kívántak vele élni. Mivel 2020. november 1. napjával a munkaviszony mellett "büntetlenül" igényelhetik a nyugdíjazást, a jogviszonyuk megszüntetését 2020. október 31. napjával kérnék. Így végkielégítést kapnának, 2020. november 1. után pedig a nyugdíj folyósítása mellett újra visszajönnének dolgozni. Jár-e így részükre a végkielégítés, mivel ők kérik a jogviszony megszüntetését? Módosíthatják-e a hozzájáruló nyilatkozatot, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony, amely alapján jár-e részükre a végkielégítés? Mivel hozzájárultak a továbbfoglalkoztatáshoz, ez esetben nekik kell indítványozni a jogviszony megszüntetését felmentéssel vagy közös megegyezéssel? Melyen ellátásra lehetnek így jogosultak (felmentési idő, végkielégítés)?
Részlet a válaszból: […]kétségkívül ezekre október végéig még sor kerülhet).Megjegyzendő, hogy amennyiben a közalkalmazotti jogviszony a fenti visszavonásra tekintettel átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, a közalkalmazott a Módtv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján általános szabály szerint a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre, határozott idejű jogviszony esetén pedig a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjra válik jogosulttá. A Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanakkor nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazottak egy része az Mt. hivatkozott rendelkezése értelmében nyugdíjasnak minősül - hiszen megszerezték az öregségi nyugdíjra való jogosultságot (azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkeznek) [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] -, ezért számukra nem jár végkielégítés még akkor sem, ha módosítják a hozzájáruló nyilatkozatukat, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszonyuk. Ez utóbbi arra az esetre is igaz, ha a közalkalmazotti jogviszonyuk esetleg bármely oknál fogva felmentéssel kerülne megszüntetésre a munkáltató részéről átalakulás hiányában.A közalkalmazottak másik csoportja a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek felel meg, azaz a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára való jogosultsággal rendelkezik. Ők elviekben a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk eredményes visszavonását illetően jogosultak lehetnek végkielégítésre, hiszen a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére október 31-én az esetükben nem felmentéssel, hanem a törvény erejénél fogva kerül sor. Ennek megfelelően a Kjt. - végkielégítés kifizetését kizáró - 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja nem lesz irányadó, hiszen nem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésére való hivatkozással végrehajtott felmentésről van szó.Ha a hozzájáruló jognyilatkozat visszavonására sor kerül, a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő és a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja feltételeivel rendelkező közalkalmazottakat ugyan felmentheti még október 31-ig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4017

9. találat: Végkielégítés és jubileumi jutalom a jogviszonyváltás után

Kérdés: A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Amennyiben a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, azaz a munkáltató időközben megváltozik, akkor az átvett munkavállalók esetében még öt évig alkalmazni kell-e a Kjt. végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait?
Részlet a válaszból: […]bekezdése ez esetben is irányadó. Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek kivétel nélkül átszállnak az átadóról az átvevő munkáltatóra. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az átadó munkáltatót terhelő valamennyi kötelezettség - így a Módtv. 3. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott, végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt.-beli szabályok alkalmazására irányuló előírás is - átszáll az átvevő munkáltatóra.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4000

10. találat: Közművelődés közalkalmazottja - végkielégítésre való jogosultság a munkaviszony elutasításakor

Kérdés: Közművelődési területen dolgozom. Szeptember 1-jétől törvényi változás miatt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerül az intézményünk. Ugyanakkor szeretnék élni a lehetőséggel, hogy inkább megszűnjék a jogviszonyom, feltéve, ha a végkielégítésemet megkaphatom. Jár-e nekem végkielégítés, ha nemet mondok a munkaszerződésre? Ilyen esetet ugyanis a Kjt. nem sorol fel a végkielégítésre jogosító esetek között. Ha a két gyermekemmel 3-3 évet töltöttem fizetés nélküli szabadságon, ez a végkielégítésem szempontjából beszámítható-e?
Részlet a válaszból: […]kizáró okokat és a végkielégítésre jogosító idő számítását, valamint a végkielégítés mértékét szabályozzák. A kizáró körülmények közül egyedül annak lehet jelentősége, hogy az átalakulással érintett közalkalmazott nyugdíjasnak minősül, és ezen okból egyébként sem lenne jogosult végkielégítésre, akkor ebben az esetben (az átalakulás kapcsán) sem jár mindez részére. Noha a Kjt. nem sorolja fel a végkielégítésre jogosító esetek között a jelen esetet (törvény erejénél fogva történő megszűnés munkaviszonnyá alakulás hiányában), ez azért nem okoz gondot, mert itt maga a Módtv. adja a jogalapot, a végkielégítésre jogosító jogcímeket felsoroló Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése pedig nem alkalmazandó. Erről ugyanis a Módtv. nem rendelkezik.A Kjt. szerint a 14 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3960
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést