Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

100 találat a megadott végkielégítés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Meggondolták - munkaviszony helyett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének lehetősége
Kérdés: Közalkalmazottaink hozzájárultak a Módtv. szerinti, Mt. hatálya alatti tovább-foglalkoztatásukhoz. A nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, eddig azonban nem kívántak vele élni. Mivel 2020. november 1. napjával a munkaviszony mellett "büntetlenül" igényelhetik a nyugdíjazást, a jogviszonyuk megszüntetését 2020. október 31. napjával kérnék. Így végkielégítést kapnának, 2020. november 1. után pedig a nyugdíj folyósítása mellett újra visszajönnének dolgozni. Jár-e így részükre a végkielégítés, mivel ők kérik a jogviszony megszüntetését? Módosíthatják-e a hozzájáruló nyilatkozatot, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony, amely alapján jár-e részükre a végkielégítés? Mivel hozzájárultak a továbbfoglalkoztatáshoz, ez esetben nekik kell indítványozni a jogviszony megszüntetését felmentéssel vagy közös megegyezéssel? Melyen ellátásra lehetnek így jogosultak (felmentési idő, végkielégítés)?
Részlet a válaszból: […]kétségkívül ezekre október végéig még sor kerülhet).Megjegyzendő, hogy amennyiben a közalkalmazotti jogviszony a fenti visszavonásra tekintettel átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, a közalkalmazott a Módtv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján általános szabály szerint a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre, határozott idejű jogviszony esetén pedig a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjra válik jogosulttá. A Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanakkor nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazottak egy része az Mt. hivatkozott rendelkezése értelmében nyugdíjasnak minősül - hiszen megszerezték az öregségi nyugdíjra való jogosultságot (azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkeznek) [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] -, ezért számukra nem jár végkielégítés még akkor sem, ha módosítják a hozzájáruló nyilatkozatukat, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszonyuk. Ez utóbbi arra az esetre is igaz, ha a közalkalmazotti jogviszonyuk esetleg bármely oknál fogva felmentéssel kerülne megszüntetésre a munkáltató részéről átalakulás hiányában.A közalkalmazottak másik csoportja a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek felel meg, azaz a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára való jogosultsággal rendelkezik. Ők elviekben a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk eredményes visszavonását illetően jogosultak lehetnek végkielégítésre, hiszen a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére október 31-én az esetükben nem felmentéssel, hanem a törvény erejénél fogva kerül sor. Ennek megfelelően a Kjt. - végkielégítés kifizetését kizáró - 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja nem lesz irányadó, hiszen nem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésére való hivatkozással végrehajtott felmentésről van szó.Ha a hozzájáruló jognyilatkozat visszavonására sor kerül, a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő és a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja feltételeivel rendelkező közalkalmazottakat ugyan felmentheti még október 31-ig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4017
2. találat: Végkielégítés és jubileumi jutalom a jogviszonyváltás után
Kérdés: A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Amennyiben a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, azaz a munkáltató időközben megváltozik, akkor az átvett munkavállalók esetében még öt évig alkalmazni kell-e a Kjt. végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait?
Részlet a válaszból: […]bekezdése ez esetben is irányadó. Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek kivétel nélkül átszállnak az átadóról az átvevő munkáltatóra. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az átadó munkáltatót terhelő valamennyi kötelezettség - így a Módtv. 3. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott, végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt.-beli szabályok alkalmazására irányuló előírás is - átszáll az átvevő munkáltatóra.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4000
3. találat: Közművelődés közalkalmazottja - végkielégítésre való jogosultság a munkaviszony elutasításakor
Kérdés: Közművelődési területen dolgozom. Szeptember 1-jétől törvényi változás miatt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerül az intézményünk. Ugyanakkor szeretnék élni a lehetőséggel, hogy inkább megszűnjék a jogviszonyom, feltéve, ha a végkielégítésemet megkaphatom. Jár-e nekem végkielégítés, ha nemet mondok a munkaszerződésre? Ilyen esetet ugyanis a Kjt. nem sorol fel a végkielégítésre jogosító esetek között. Ha a két gyermekemmel 3-3 évet töltöttem fizetés nélküli szabadságon, ez a végkielégítésem szempontjából beszámítható-e?
Részlet a válaszból: […]kizáró okokat és a végkielégítésre jogosító idő számítását, valamint a végkielégítés mértékét szabályozzák. A kizáró körülmények közül egyedül annak lehet jelentősége, hogy az átalakulással érintett közalkalmazott nyugdíjasnak minősül, és ezen okból egyébként sem lenne jogosult végkielégítésre, akkor ebben az esetben (az átalakulás kapcsán) sem jár mindez részére. Noha a Kjt. nem sorolja fel a végkielégítésre jogosító esetek között a jelen esetet (törvény erejénél fogva történő megszűnés munkaviszonnyá alakulás hiányában), ez azért nem okoz gondot, mert itt maga a Módtv. adja a jogalapot, a végkielégítésre jogosító jogcímeket felsoroló Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése pedig nem alkalmazandó. Erről ugyanis a Módtv. nem rendelkezik.A Kjt. szerint a 14 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3960
4. találat: Felmondás a szakképzésben - végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama
Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszból: […]tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Fontos kiemelni, hogy az előző, a két törvényi szabály közül a kedvezőbb norma alkalmazására vonatkozó előírást érintően az Szkt. nem fogalmaz meg eltérő különös szabályt, azt tehát az Önnek történő felmondás esetén irányadónak kell tekinteni.Ez a felmondási idő tekintetében azt jelenti, hogy az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdései szerint a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után öt nappal, és legfeljebb 20 év után 60 nappal meghosszabbodik [lásd részletesen a 69. § (2) bekezdését!]. A munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időbe a Kjt. alapján be kell számítani a szakképző intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felek az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (kivéve, ha a felmentés oka nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlanság), mely a közalkalmazotti és munkaviszonyban töltött idő alapján 5 év után 1 hónappal; és végül 30 év után 6 hónappal hosszabbodik meg [lásd részletesen a Kjt. 33. §-ának (2) bekezdését!].A kérdés arra irányult, hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos. Ha ezen azt érti, hogy az azóta eltelt 29 évet a jelenlegi munkáltatójánál töltötte el, akkor azt a fenti szabályok alkalmazásánál be kell számítani, azaz Önt a Kjt. alapján 7 hónapos (és nem az Mt. szerinti 90 napos) felmondási idő illeti meg, ha munkáltatója 2020. július 1-jét követően felmondja a munkaviszonyát. Ami a végkielégítést illeti, az Mt. 77. §-a szerint munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalót a munkaviszonya - amelybe be kell számítani a szakképző intézménynél, valamint jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is - hossza alapján legalább 3 év esetén 1 havi, és végül legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege illeti meg végkielégítésként [lásd részletesen az Mt. 77. §-ának (3) bekezdését!].A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli munkáltatói felmondás esetén ezek a mértékek emelkednek, az a)-b) pontokban meghatározott mértéke 1 havi, a c)-d) pontokban meghatározott mértéke 2 havi, az e)-f) pontokban meghatározott mértéke 3 havi távolléti díj összegével. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3931
5. találat: Szakképző intézmény pedagógusának végkielégítése a munkaviszonyban történő foglalkoztatás elutasításakor
Kérdés: Jelenleg szakgimnáziumi tanár vagyok egy szakképzési centrumban. 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülünk át, amihez nem kívánok hozzájárulni, mert a városban működő Pedagógiai Oktatási Központban szeretnék elhelyezkedni 2020. július 1-jétől. Jelenti-e ez azt, hogy emiatt elveszítem a végkielégítésre való jogomat az új szakképzési törvény átmeneti szabálya alapján?
Részlet a válaszból: […]technikum és a szakképző iskola, a 18. § szerint idetartozik még a többcélú szakképző intézmény is. Az Nkt. 7. §-a (1) bekezdésének a)-k) pontjai sorolják fel a nevelési-oktatási intézményeket, melyek a következők: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, valamint kollégium (2020. szeptember 1-jétől a szakközépiskola kikerül a körből). A pedagógiai oktatási központok (POK-ok) nem szerepelnek a felsorolásban.A POK-ok pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek minősülnek az Nkt. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerint, amely a köznevelési intézmények egyike, de nem nevelési-oktatási intézmény. A POK-ok az Oktatási Hivatal (OH) szervezeti és működési szabályzata 3.5.1. pontja értelmében "a Hivatal főosztály besorolású szervezeti egységei, amelyek a Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának irányítása alatt, országos lefedettséget biztosítva látják el a Hivatal megyei és területi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3930
6. találat: Végkielégítés összege - részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén
Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?
Részlet a válaszból: […]a munkavállaló távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat- az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (Mt. 150. §) és bérpótlék (Mt. 151. §)figyelembevételével kell megállapítani.A fent említett esedékesség időpontja a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja [Mt. 148. § (2) bek. b) pont bb) alpont]. Ebből következően megállapítható, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3899
7. találat: Jogviszonyváltás - a fogászati alapellátásban
Kérdés: Településünkön az önkormányzatunknál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fogorvossal és fogászati asszisztenssel láttuk el a fogászati alapellátást. A fogorvosunk jogviszonya nyugdíjba vonulása okán felmentését követően 2019. augusztus 6. napjával megszűnt. A fogászati asszisztensünk maradt. A továbbiakban nem szeretnénk közalkalmazott fogorvost alkalmazni, hanem vállalkozás által biztosítanánk a fogászat további működését. Jelenleg a helyettesítést is vállalkozás látja el, akikkel 2020. február 29-ig van szerződésünk. Az asszisztens az eredeti helyén foglalkoztatva van. A 313/2011. Korm. rendelet 13/A. §-a értelmében, ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló háziorvos közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a praxisjog elidegenítésére a jogviszony megszűnését követő hat hónap alatt van lehetőség. Tehát a volt fogorvosunk még 2020. február elejéig értékesítheti, ha tudja, a praxisjogát. Az asszisztensünk foglalkoztatása február végéig biztosított. A jelenleg helyettesítő vállalkozó esetleg átvenné a fogászati asszisztenst alkalmazásba a saját vállalkozásába március 1-jétől. Hogyan adható át a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásra? Hisz nem szűnik meg a munkáltató, mert az önkormányzat továbbra is létezik, csak más formában szeretné ellátni a feladatot. A Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 25/A. §-a ebben a helyzetben alkalmazandó-e? Ha elfogadja, és a másik munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, akkor az átadás időpontját megelőző nappal megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, azt követő naptól pedig alkalmazza az átvevő munkáltató. Ez esetben, ha jól gondoljuk, nem jár részére végkielégítés a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján. Amennyiben nem fogadja el a továbbfoglalkoztatást, akkor az átadás napját megelőző nappal vagy az átadás tervezett napjával szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya? Ez utóbbi esetben a végkielégítés összegének felére válik jogosulttá a Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése alapján - a felsorolt kivételektől eltekintve?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, valamint azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében az érintett köteles eleget tenni [Kjt. 25/A. § (1)-(3) bek.].A Kjt. értelmében az asszisztensnek a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkoznia kell Önök részére, hogy a vállalkozónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. Ha ez a helyzet áll fenn, vagy kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadás napjával (a vázolt tényállás szerint ez március 1.) kötelesek írásban értesíteni őt a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint kötelesek részére a Kjt. 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni [Kjt. 25/A. § (4)-(6) bek.]. Ekkor is az átadás időpontjában [Kjt. 25/A. § (1) bek.] szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony: azaz nem az átadás napját megelőző nappal, hanem a tényleges átadás napjával. Megjegyzendő, hogy a Kjt. értelmében a közalkalmazotti jogviszony akkor is az átadás napján szűnik meg, ha az asszisztens a vállalkozónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul. Ez a tény értelemszerűen nem zárja ki, hogy még ugyanezen napon keletkezzék egy új munkaviszony is.Ha az asszisztens hozzájárul a további foglalkoztatásához, a vállalkozó köteles munkaszerződést kötni vele. Valóban helyesen gondolják, hogy ilyenkor nem illeti meg végkielégítés őt, de ennek oka nem a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott eset [hiszen itt nem a Kjt. 25/A. § (7) bekezdése vagy a 25/C. § (12) bekezdése szerinti tényállásokról van szó]. A végkielégítés pusztán azért nem jár, mert általános szabály szerint a Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése a közalkalmazotti jogviszony ún. jogviszonyváltással való megszűnése esetén nem teszi lehetővé annak megfizetését. A közalkalmazott jogviszonya ilyenkor a törvény erejénél fogva automatikusan szűnik meg, nem pedig a Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése szerint. Azaz nem felmentéssel, rendkívüli lemondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy a Kjt. 37. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.A Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése értelmében a végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy jogviszonyának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3819
8. találat: Munkáltatói jogállásváltozás - közalkalmazottiból munkajogviszonyba
Kérdés: 2013 óta dolgozom közalkalmazottként, két évig voltam otthon gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon. Most egy másik munkáltató át akar venni, viszont ez magáncég, gondolom, a közalkalmazotti jogviszonyom megszűnik. Ha nem fogadom el a feltételeket, jár-e számomra végkielégítés, felmentési idő és esetleg más juttatás?
Részlet a válaszból: […]megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni az átadás időpontjáról, okáról és annak a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, valamint arról, hogy az átadást követően az Ön foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell egyúttal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, valamint azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni [Kjt. 25/A. § (1)-(3) bek.].A tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltató felé írásban nyilatkoznia kell, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá. Ha az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint köteles Önnek a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni [Kjt. 25/A. § (4)-(6) bek.].Ha az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles munkaszerződést kötni Önnel. Ilyenkor sem végkielégítés, sem felmondási idő nem illeti meg, hiszen annak ellenére, hogy a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, rögtön keletkezik egy új munkaviszony is. Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Kjt. számos garanciális szabályt ír elő. Így például az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az Mt. szerinti átvevő munkáltatónál töltötte volna el. Ha később az új munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén Önt felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3799
9. találat: Végkielégítés kikötése a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodásban
Kérdés: A közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés esetén a munkavállaló részére adható-e a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évei után végkielégítés? A közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésre vonatkozó megállapodásban a végkielégítés kifejezés használata szabályos-e? Abban az esetben, ha a törvény szerint járó kevesebb összegű végkielégítésben állapodik meg a munkáltató és a munkavállaló, a munkavállaló részéről sikeresen támadható-e meg a bíróság előtt a végkielégítés mértékére vonatkozó megállapodás a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésekor?
Részlet a válaszból: […]esetben is megállapodjanak abban, hogy a munkáltató a munkavállaló számára többletjuttatást fizet. A felek ezt a megállapodásukban akár "végkielégítésnek" is hívhatják, és abban is megállapodhatnak, hogy azt az Mt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időhöz kötik, de azt ettől eltérő összegben - akár alacsonyabb, akár magasabb mértékben - is meghatározhatják. Mivel ilyen esetben nem kötelező a végkielégítés fizetése,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3757
10. találat: Alpolgármester újraválasztása - a végkielégítés időarányos visszafizetése
Kérdés: Az alpolgármester jogviszonya 2019. október 13-án megszűnt, így a Kttv. 225/D. §-a alapján 3 havi végkielégítésben részesült, amelynek összege bruttó 2 727 000 Ft, nettó 1 813 455 Ft volt. Az új képviselő-testület 2019. november 4-én újra alpolgármesternek választja a korábbi tisztségviselőt, így a végkielégítés időarányos részét vissza kell fizetnie. Az alábbi esetben hogyan kell számolni, és mekkora összegű visszafizetési kötelezettsége keletkezik az alpolgármesternek?
Részlet a válaszból: […]polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt, és a kiesett időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít. A Kttv. 225/K. §-ának (1) bekezdése alapján - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a polgármesteren az alpolgármestert is érteni kell, így az alpolgármesterre is alkalmazandó a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése. A Mötv. 76. §-ának a) pontja alapján az alpolgármester tisztsége megszűnik a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, azaz jelen esetben 2019. október 13-án. E naptól számítva 2019. november 4-ig, az újbóli kinevezéséig, 21 nap telt el, ez lesz az ún. kiesett időtartam, amelyre járó végkielégítést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3753
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést