Ismétlődő kötelezettségszegések – mint a munkaviszony-megszüntetés indoka

Kérdés: A munkavállaló ugyanolyan jellegű kötelezettségszegést többször követ el, és ezeket a munkáltató minden esetben szankcionálja. A sokadik alkalom után az ugyanolyan jellegű, de ismételten elkövetett kötelezettségszegés szolgálhat-e felmondás, illetve azonnali hatályú felmondás alapjául, vagy pedig a kétszeres értékelés tilalmába ütközne? Amennyiben szolgálhat, a korábbi szankcionált kötelezettségszegésekre hivatkozhat-e a munkáltató a felmondásban, illetve azonnali hatályú felmondásban?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban: az alapul szolgáló tényállás ismeretének hiányában csak általános jelleggel tudunk válaszolni a kérdésre. Ha a munkavállaló ugyanolyan jellegű kötelezettségszegéseket követ el, és ezekre a munkáltató minden esetben valamilyen szankcióval reagál, majd ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele

Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
Részlet a válaszából: […] A bírói gyakorlat alapján nem lehet meghatározni pontosan azt az időtartamot, amelynek el kell telnie ahhoz a munkaviszony felmondással történő megszüntetését követően, hogy a munkáltató a felmondással érintett munkaköröket ismét új munkavállalókkal töltse be. A gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Kérdés: Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján – figyelemmel a végzettségükre – még arra sem látunk lehetőséget, hogy más munkakört ajánljunk fel részükre. Sajnos mindketten még több mint öt évre vannak az öregséginyugdíj-korhatártól. Figyelembe véve eddigi munkaviszonyukat, felmerült egy humánusabb elválás lehetőségének vizsgálata, például a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódó szabályok egy részének alkalmazásával. Egészségi alkalmatlanság esetén köztulajdonban álló munkáltatóként ilyen esetben lehetséges-e a munkáltatói felmondás szabályai szerint (pl. végkielégítés megállapításával) megszüntetnünk a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Igaz ugyan, hogy a köztulajdonban álló munkáltatók esetében sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el a felmondási idő Mt. 69. §-ának (1)–(2) és (4)–(5) bekezdéseiben, valamint a végkielégítés Mt. 77. §-ában meghatározott szabályaitól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] Nem állapítható meg a kérdésből, hogy a munkavállalónak határozatlan vagy határozott idejű munkaviszonya volt-e. Ez azért lényeges, mert csak a határozatlan idejű munkaviszony esetén lehet a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés:

Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.

Részlet a válaszából: […] Ha csoportos létszámcsökkentésre kényszerül a munkáltató, értelemszerűen általában meg kell tartania az Mt. 71–76. §-ának rendelkezéseit. Az Mt. szerint csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt

Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása alapján a munkavállaló, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan, annak időtartama alatt mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez a munkavállaló esetén egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Felmondás – indok vagy súlyosbító körülmény

Kérdés: A munkavállaló károkozás miatt írásbeli figyelmeztetést kapott 2022 márciusában. Ugyanezen munkavállaló 2023 augusztusában a munkaközi szünetre irányadó szabályokat megsértette, amely miatt meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát. Hivatkozhatunk-e a 2022. évi írásbeli figyelmeztetésre is mint halmazati tényezőre ebben az esetben a felmondás kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Abban a kérdésben, hogy a munkaközi szünetre irány­adó szabályok megsértése olyan súlyú-e, amely az adott esetben alapot ad a munkavállaló munkaviszonyának felmondására (pl. okszerű-e) [Mt. 64. § (2) bek. 66. § (2) bek.], a rendelkezésre álló információk alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Praxisjog átruházása – a munkáltató személyében bekövetkező változás

Kérdés: Praxisjog átruházása során a felek mint természetes személyek adásvételi szerződést kötöttek. A praxisjog az adott orvos személyéhez kötődő jogosultság, így ott a felek természetes személyek, azonban az egészségügyi asszisztenst az orvos által működtetett vállalkozás foglalkoztatja. A praxisjog átruházásával a vevőre átszállt minden kötelezettség. Az egészségügyi asszisztens vonatkozásában a praxisjog átruházása az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változásnak tekinthető-e így, hogy a munkáltatók nem az orvosok (akik között az adásvételi történt), hanem az általuk működtetett vállalkozások? Amennyiben az Mt. 36. §-a szerinti munkáltatói jogutódlásnak számít, akkor alkalmazandó-e, hogy az eladónál töltött munkaviszony (30 év) elismerésre kerül egy esetleges vevő munkáltatói munkaviszony megszüntetésénél, a végkielégítés és felmondási idő számításánál? Amennyiben nem az Mt. 36. §-a szerinti jogutódlás, akkor az eladó vállalkozása megszünteti a jogviszonyt, és a vevő vállalkozása pedig új jogviszonyt létesít az asszisztenssel. Törvény szerint melyik megoldás a jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkaviszony nem a természetes személy orvossal, hanem a vállalkozással mint jogi személlyel áll fenn. Ettől függetlenül, az eset minősülhet a munkáltató személyében bekövetkező változásnak az Mt. 36. §-a szerint, hiszen ennek éppen az a lényege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre

Kérdés: Az Mt. új szabálya értelmében a munkavállaló kérelmére bizonyos esetekben akkor is indokolnia kell a munkáltatónak a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát, ha olyan megszüntetési jogcímen szünteti meg a munkaviszonyt, amelyet egyébként nem kellene megindokolnia. Az Mt. ebben az esetben a 64. § (2) bekezdésében foglalt világos, valós és okszerű felmondás követelményét írja elő. Meg kell ilyenkor tartania a munkáltatónak a felmondás indokolásával szemben támasztott egyéb követelményeket? Ha például a munkaviszony határozatlan idejű, az indokolásnak ekkor is a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okra kell hivatkoznia?
Részlet a válaszából: […] 2023. január 1-jétől az Mt. előírja, hogy a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is az Mt. 64. §-ának (2) bekezdése szerint köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Felmondás próbaidő alatt – azonnali hatályú felmondás helyett

Kérdés: Közölhet-e a munkavállaló jogszerűen a próbaidő tartama alatt az azonnali hatályú felmondás helyett "hagyományos" felmondást, azaz olyat, amely a munkaviszonyt harminc nap felmondási idővel szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] Noha az Mt. a próbaidő alatt lehetővé teszi bármelyik fél számára, hogy a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntethesse [Mt. 79. § (1) bek. a) bek.], semmi nem zárja ki azt, hogy ez időtartam alatt a felek bármelyike – például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
1
2
3
14