Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] Nem állapítható meg a kérdésből, hogy a munkavállalónak határozatlan vagy határozott idejű munkaviszonya volt-e. Ez azért lényeges, mert csak a határozatlan idejű munkaviszony esetén lehet a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt

Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása alapján a munkavállaló, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan, annak időtartama alatt mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez a munkavállaló esetén egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Felmondás – indok vagy súlyosbító körülmény

Kérdés: A munkavállaló károkozás miatt írásbeli figyelmeztetést kapott 2022 márciusában. Ugyanezen munkavállaló 2023 augusztusában a munkaközi szünetre irányadó szabályokat megsértette, amely miatt meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát. Hivatkozhatunk-e a 2022. évi írásbeli figyelmeztetésre is mint halmazati tényezőre ebben az esetben a felmondás kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Abban a kérdésben, hogy a munkaközi szünetre irány­adó szabályok megsértése olyan súlyú-e, amely az adott esetben alapot ad a munkavállaló munkaviszonyának felmondására (pl. okszerű-e) [Mt. 64. § (2) bek. 66. § (2) bek.], a rendelkezésre álló információk alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Praxisjog átruházása – a munkáltató személyében bekövetkező változás

Kérdés: Praxisjog átruházása során a felek mint természetes személyek adásvételi szerződést kötöttek. A praxisjog az adott orvos személyéhez kötődő jogosultság, így ott a felek természetes személyek, azonban az egészségügyi asszisztenst az orvos által működtetett vállalkozás foglalkoztatja. A praxisjog átruházásával a vevőre átszállt minden kötelezettség. Az egészségügyi asszisztens vonatkozásában a praxisjog átruházása az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változásnak tekinthető-e így, hogy a munkáltatók nem az orvosok (akik között az adásvételi történt), hanem az általuk működtetett vállalkozások? Amennyiben az Mt. 36. §-a szerinti munkáltatói jogutódlásnak számít, akkor alkalmazandó-e, hogy az eladónál töltött munkaviszony (30 év) elismerésre kerül egy esetleges vevő munkáltatói munkaviszony megszüntetésénél, a végkielégítés és felmondási idő számításánál? Amennyiben nem az Mt. 36. §-a szerinti jogutódlás, akkor az eladó vállalkozása megszünteti a jogviszonyt, és a vevő vállalkozása pedig új jogviszonyt létesít az asszisztenssel. Törvény szerint melyik megoldás a jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkaviszony nem a természetes személy orvossal, hanem a vállalkozással mint jogi személlyel áll fenn. Ettől függetlenül, az eset minősülhet a munkáltató személyében bekövetkező változásnak az Mt. 36. §-a szerint, hiszen ennek éppen az a lényege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre

Kérdés: Az Mt. új szabálya értelmében a munkavállaló kérelmére bizonyos esetekben akkor is indokolnia kell a munkáltatónak a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát, ha olyan megszüntetési jogcímen szünteti meg a munkaviszonyt, amelyet egyébként nem kellene megindokolnia. Az Mt. ebben az esetben a 64. § (2) bekezdésében foglalt világos, valós és okszerű felmondás követelményét írja elő. Meg kell ilyenkor tartania a munkáltatónak a felmondás indokolásával szemben támasztott egyéb követelményeket? Ha például a munkaviszony határozatlan idejű, az indokolásnak ekkor is a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okra kell hivatkoznia?
Részlet a válaszából: […] 2023. január 1-jétől az Mt. előírja, hogy a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is az Mt. 64. §-ának (2) bekezdése szerint köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Felmondás próbaidő alatt – azonnali hatályú felmondás helyett

Kérdés: Közölhet-e a munkavállaló jogszerűen a próbaidő tartama alatt az azonnali hatályú felmondás helyett "hagyományos" felmondást, azaz olyat, amely a munkaviszonyt harminc nap felmondási idővel szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] Noha az Mt. a próbaidő alatt lehetővé teszi bármelyik fél számára, hogy a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntethesse [Mt. 79. § (1) bek. a) bek.], semmi nem zárja ki azt, hogy ez időtartam alatt a felek bármelyike – például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Azokat a személyeket, akik nyugdíjasnak minősülnek a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Azonnali hatályú felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: Munkavállalónk a kollégáival és felettesével sajnálatos módon rendszeresen nem megfelelő hangnemet használ. Arra is volt példa, hogy feletteseivel lekezelő módon és tiszteletlenül, durván kommunikált. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással arra hivatkozva, hogy a munkáltató elveszítette a bizalmát, és ezek a magatartások, kötelezettségszegések a munkaviszony további fenntartását nem teszik lehetővé [Mt. 78. § (1) bek. b) pont], vagy az ilyen típusú munkavállalói magatartások csak az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjába illeszkednek, azaz lényeges kötelezettség jelentős mértékű és szándékos megszegésének minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony bármely alanya azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a másik féla) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Létszámcsökkentés a felmentés indokolása

Kérdés: Ha a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szerv az adott szervezeti egységén foglalkoztatott kormánytisztviselők számát csökkenteni kívánja, mert a feladat ellátásához kevesebb fő is elegendő, akkor a felmentést a Kit. 107. § (1) bekezdése c) pontjának azzal a fordulatával indokolhatja-e, mely szerint a kormánytisztviselő által betöltött álláshely átszervezés miatt megszűnik, vagy más indok lenne a helytálló? Munkáltató által elhatározott létszámcsökkentés lenne az adott szervezeti egységnél, mivel tartós távollétről visszatért az egyik kormánytisztviselő, akinek a szervezeti egységénél a feladatai ellátása érdekében kinevezésmódosítással elkezdtek korábban alkalmazni egy másik kormánytisztviselőt, akinek szintén határozatlan időre szól a kinevezése, és így most többen lesznek ennél a szervezeti egységnél, mint ahány fő kell a feladatellátáshoz.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt javasoljuk, hogy az ilyen helyzetek elkerülése érdekében a jövőben a tartósan távol lévő kormánytisztviselők helyettesítésére határozott tartamú kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítsenek. Ennek ugyanis a Kit. alapján nincs akadálya, a határozott idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Felmondás – a minősítés vitatása miatt a közegészségügyben

Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. 7. §-a úgy rendelkezik, hogy az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló (valamennyi) személy munkateljesítményét a munkáltató írásban értékeli (minősítés). A további rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
1
2
3
13