Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott intézményvezető tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egészségügyi intézményvezető - képesítési előírások

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézet intézményvezetőjének vezetői megbízása 2021. december 31. napján lejár. A 13/2002. EüM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése és 2. §-ának (1) bekezdése meghatározza a gyógyintézet vezetőjének és orvosvezetőjének képzettségi előírásait. E rendelkezéseket mi a következők szerint értelmeztük:
1. Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény vezetésével csak a 13/2002. EüM rendelet 1. §-ában meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy nevezhető ki.
2. A 13/2002. EüM rendelet 2. §-a szerinti orvosvezető az intézményvezető orvos végzettségű (szakmai) helyettesére vonatkozó képesítési előírásokat tartalmazza, és nem alkalmazható az intézményvezetőre.
Jól értelmezzük-e a fenti két rendelkezést?
Részlet a válaszból: […]egyéb) egyetemi szintű végzettséggel,b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítéssel, valamintc) legalább ötéves vezetői gyakorlattal rendelkezik,a gyógyintézet orvosvezetőjévé (a gyógyintézet vezetőjének orvosvezető-helyettesévé) pedig az nevezhető ki, akia) orvostudományi egyetemi végzettséggel, szakorvosi képesítéssel (szakkórház esetében az adott szakterületnek megfelelő szakorvosi képesítéssel), valamint legalább öt év gyakorló orvosi tevékenységgel,b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítéssel vagy egészségügyi (szak)menedzseri képesítéssel vagy egészségügyi menedzs­ment szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítéssel vagy jogi szakokleveles orvos szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítéssel, valamintc) legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkezik [13/2002. EüM r. 1. § (1) bekezdés, 2. § (1) bekezdés].Mint látható, az első számú vezetőnek (intézményvezető, gyógyintézet vezetője) nem feltétlenül kell egészségügyi felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznie, elegendő az egyetemi végzettség és mellette menedzseri ismeretek, mivel az ő feladata elsősorban az intézményirányítás és a képviselet. Ha az első számú vezető nem orvosi egyetemi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4280

2. találat: Integrált intézmény - a jogviszony-átalakulás kérdőjele

Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.
Részlet a válaszból: […]végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. Az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály alapján csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi tevékenységet végez, hanem szociális területen is nyújt szolgáltatásokat, sőt ez az intézmény fő tevékenysége. Arra nem tartalmaz a törvény iránymutatást, hogy a vegyes tevékenységű (integrált) szolgáltató esetén a vezető illetményét melyik ágazati szabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4142

3. találat: Vezetői megbízás meghosszabbítása

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-a és 20/B. §-a tartalmazza a magasabb vezető beosztás ellátására szóló pályázati eljárást. Önkormányzatunk önálló gazdasági intézményének magasabb vezető (intézményvezető) beosztás ellátására a 2020. évben pályázatot írt ki. A veszélyhelyzet miatt - képviselő-testületi döntés nélkül - a polgármester határozatában a pályázatot eredménytelenné nyilvánította. A beosztásra pályázott az addigi intézményvezető-helyettes is, akit egy évre, az új pályázat kiírásáig határozott időre megbíztak az intézmény vezetésével. Kell-e új pályázatot kiírni, vagy újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható-e a megbízott intézményvezető vezetői megbízása? Ha igen, lehet-e újabb egy évre a veszélyhelyzet miatt - nincs testületi ülés -, vagy csak a fennmaradó 4 évre?
Részlet a válaszból: […]került sor a képviselő-testület helyett a polgármester részéről az intézményvezetői pályázati eljárással kapcsolatos intézkedések meghozatalára. E szabály a polgármester számára is csak olyan jogkört biztosít, mint a képviselő-testületnek, tehát a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjének kinevezésével, megbízásával kapcsolatosan kizárólag olyan jogkörök illetik meg, amelyeket a Kjt. és annak ágazati végrehajtási szabálya, a 77/1993. Korm. rendelet előír. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint "a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól". A 77/1993. Korm. rendelet nem jelöl meg a törvényben foglalttól eltérő hosszúságú megbízási időt.Mindebből az következik, hogy a veszélyhelyzetben sem adható, csak öt évre szólóan intézményvezetői megbízás. Az intézmény működtetése a fenntartó önkormányzat feladata, ebbe beletartozik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4096

4. találat: Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől - az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján - az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]második kérdés arra vonatkozott, hogy amennyiben a kérdésben szereplő közalkalmazott elfogadja a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ám már ezen időpont előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését azon az alapon, hogy nyugdíjasnak minősül, vajon hogyan alakul a felmentési időre járó díjazása. A Módtv. 2. §-ának (8) bekezdése szerint a munkaszerződés megkötése esetén a közalkalmazotti jogviszony 2020. november 1-jei hatállyal alakul át munkaviszonnyá. Ha a munkáltató a felmentési idő egészére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időszakra a Kjt. és az Mt. alapján is távolléti díjra lesz jogosult.Kérdés, hogy kihatással lesz-e a távolléti díjra az, hogy az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest november 1-jét követően emelkedni fog a munkabére. A Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. Ezzel szemben az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait (így a felmentési időre járó távolléti díjának teljes összegét is). A távolléti díjat többek között az esedékessége időpontjában érvényes egyes díjazási elemek, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék (illetménypótlék) figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pontja]. Ha az így meghatározott díjazás összege a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (3) bek.].Mindebből következik, hogy 2020. október 31-e előtt a Kjt. szerinti alacsonyabb illetménye alapján kell kiszámolni a felmentési időre járó távolléti díjat, és azt arányosan, havonta egyenlő részletekben kell fizetni ezen időpontig. November 1-jét követően a módosított, magasabb összegű távolléti díjjal kell számolni, és ami ugyanilyen fontos - figyelemmel arra, hogy ekkor már nem a Kjt., hanem az Mt. szabályai lesznek a jogviszonyra e tekintetben irányadóak -, hogy azt - álláspontunk szerint - nem havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, hanem az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján legkésőbb az "utolsó munkában töltött naptól" számított ötödik munkanapon. Mivel november 1-jén már nem dolgozik az intézményvezető, az "utolsó munkában töltött nap" ebben az esetben hipotetikusan az átalakulás napja lesz: azaz a fennmaradó felmentési időre járó távolléti díjat egy összegben kell kifizetni a részére, legkésőbb 2020. november 1-jétől számított ötödik munkanapon.3. A harmadik kérdés értelmében, ha a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás keretei között az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, szükséges-e a felmentési idejét töltő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4001

5. találat: Óvoda-bölcsőde vezető - az illetménypótlékra való jogosultság

Kérdés: Többcélú intézményben (óvoda-bölcsőde) látok el intézményvezetői feladatokat. A bölcsőde a szociális ágazathoz tartozik, az óvoda pedig a köznevelés rendszeréhez. Jelenleg a bérem a tárgyhavi alapilletményemből (pedagógus-bértábla), a 10%-os szakmai ágazati pótlékból és az óvodás gyermekek létszáma után járó óvodavezetői pótlékból áll. A bölcsőde vezetéséért milyen pótlékra vagyok jogosult?
Részlet a válaszból: […]köznevelési ágazati pótléknak minősül.A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (5a) bekezdése értelmében "a nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény - tárgyévet megelőző tanév, nevelési év - október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapjánb) nyolcszázegy és ezer fő között a pótlékalap százhatvan százaléka,c) hatszázegy és nyolcszáz fő között a pótlékalap százötven százaléka,d) négyszázegy és hatszáz fő között a pótlékalap százharminc százaléka,e) kétszázötvenegy és négyszáz fő között a pótlék­alap száztíz százaléka,f) százötvenegy és kétszázötven fő között a pótlék­alap nyolcvan százaléka,g) legfeljebb százötven fő esetén a pótlékalap legalább hatvan százalékamértékű pótlék illeti meg".Olyan többcélú intézmények esetében, amelyek nem csak köznevelési alapfeladatot látnak el (pl. óvoda-bölcsőde), az intézményvezető köznevelési ágazati magasabb vezetői pótlékának megállapításához kizárólag az Nkt. 4. §-ának 14a. pontjában meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3993

6. találat: Ágazati pótlékra való jogosultság bölcsődevezető esetében

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében pedagógus (intézményvezető) részére jár-e 2020. július 1-jétől a 24/2020. Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 10 százalék ágazati szakmai pótlék?
Részlet a válaszból: […]köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai szakértők és a pedagógiai előadók,b) a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, valamintc) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben a 257/2000. Korm. rendelet 2/a mellékletében felsorolt pedagógus munkakörben foglalkoztatottak [Nkt. 64. § (3)-(4) bek., 65. § (9) bek.].A bölcsőde nem tartozik a köznevelési intézmények közé, hanem a Gyvt. hatálya alá alatti gyermekjóléti intézménynek számít [Nkt. 7. § (1) bek.; Gyvt. 5. § u) pont]. Az itt dolgozók közül a következő, pedagógusnak minősülő munkakörökben foglalkoztatottakat illeti meg a köznevelési ágazati szakmai pótlék: kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanács­adó. Az ágazati szakmai pótlék attól függetlenül jár, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3970

7. találat: Vezetői megbízás - a meghosszabbíthatóság feltétele

Kérdés: Óvodánknál a 2019-ben kiírt intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás eredménytelen volt, mivel egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel. Mivel az egyik pályázó a kiírás többi feltételének megfelelt, és a megbízáskor vállalta, hogy megszerzi az intézményvezetői szakképzettséget, ezért a személynek 2019. augusztus 15-től 2020. június 30-ig tartó határozott idejű intézményvezetői megbízást adtunk. Dolgozónk nemrég megszerezte az intézményvezetői szakképzettséget, és az újonnan kiírt pályázatra beadta a jelentkezését. A pályázat elbírálási határideje 2020. július 31., az állás 2020. augusztus 1. nappal kezdődően betölthető. Mivel a vezetői megbízása 2020. június 30-ával lejárt, ezt meghosszabbíthatjuk-e? Ha igen, akkor ez csak július hónapra szóljon, és sikeres pályázatának elbírálása után új vezetői megbízást kell neki adni?
Részlet a válaszból: […]feltételének megfelel, rendelkezik (egyéb) pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e jogszabályhely szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.A kérdésben szereplő esetben a fenti szabály alapján adott határozott időre szóló intézményvezetői megbízás időtartama nem merítette ki a jogszabály alapján lehetséges két évet, így - lejárta előtt - nem volt akadálya annak, hogy azt meghosszabbítsák 2020. augusztus 1-jéig. Mivel jelen esetben kiírták a pályázatot, amit a szóban forgó személy elnyert, 2020. augusztus 1-jétől egy új magasabb vezetői megbízást fog kapni, nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3967

8. találat: Intézményvezetői pótlék - amivel számolni kell

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendeletbe 2020. július 1-jétől bekerül az intézményvezetők pótlékára vonatkozóan egy új szabályozás, amely alapján a tanulólétszámhoz igazodva, az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve, a pótlékalap 60-170%-a közötti mértékű pótlék fogja őket megilletni. Mit jelent, hogy "az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve"? A 8. melléklet szerint ugyanis az intézményvezetői pótlék az illetményalap 40-80%-a között lehet. Ennek beszámításával, vagy ezenfelül jár-e a rendelet szerinti pótlék? Továbbá: milyen jelentősége van annak, hogy míg a törvény illetményalapról, addig a rendelet pótlékalapról rendelkezik? Ez utóbbin a Kjt. szerinti pótlékalap értendő-e?
Részlet a válaszból: […]megállapított vezetői pótlékot a gyermek- vagy tanulólétszámtól függően kell kiegészíteni a 326/2020. Korm. rendeletben meghatározott százalékos összegre. Vagyis a rendelet szerinti pótlék összege nem "rárakódik" a törvény szerintire, hanem a törvény szerinti pótlékot abba be kell számítani.Ami a szóhasználat eltérését illeti: mivel az intézményvezetői pótlék köznevelési ágazati pótléknak minősül, vonatkozik rá az Nkt. 65. §-ának (3) bekezdése, amely szerint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlékokat a 8. melléklet állapítja meg. A 8. melléklet az ágazati pótlékok alapjaként a pedagógus-illetményrendszerben alkalmazandó illetményalapot jelöli meg, amelyet az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdése alapján úgy kell megállapítani, hogy a költségvetési törvény szerinti vetítési alappal kell számolni (2020-ban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3892

9. találat: Intézményvezető - másik kerületben szakmai tanácsadóként

Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény vezetője vagyok. Egy, nem a mi kerületünkben működő szociális intézménnyel köthető-e megbízási szerződés szakmai tanácsadóként megbízva? Ha a válasz a kérdésre nem, hogyan és milyen formában tudom ezt a feladatot heti 3 órában ellátni, esetleg egyéni vállalkozóként? Milyen lehetőségek vannak?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó.Első kérdésére a válasz első megközelítésben: kizárt, hogy megbízási szerződést kössön egy szociális intézménnyel szakmai tanácsadói feladatok ellátására. Azonban az, hogy erre az Ön esetében esetleg mégis van-e lehetőség, jelenlegi munkáltatójától is függ, mégpedig attól, hogy az összeférhetetlenségi szabályok hogyan alkalmazandók Önre. Tételes összeférhetetlenségi szabályokat a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében találunk. A Kjt. 41. §-ának (1) bekezdése általános éllel tartalmazza, hogy a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség vizsgálata a következőképpen történik.A Kjt. 41. §-ának (2) bekezdése a magasabb vezetőkre, vezetőkre vonatkozik: esetükben kizárt az olyan további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, amelynek révéna) hozzátartozójukkal irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülnének, vagyb) a munkáltatójukéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatójukkal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagsági feladatokat látnának el.Az Ön esetében azonos tevékenységet végző munkáltatóról van szó, de a tevékenység szakértésre irányul. A feltett kérdésből nem derül ki, de meg kell vizsgálni, hogy gazdasági társaságról vagy költségvetési intézményről van-e szó, illetőleg, hogy hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési, elszámolási kapcsolat jönne-e létre. Ha az említett valamely kizáró ok állna fenn, a munkáltató nem is engedélyezheti az Ön számára a szakértői feladatok további jogviszony keretében történő ellátását.Ha az előző kizáró okok egyike sem áll fenn, a Kjt. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály alapján kell tovább vizsgálódni. Eszerint, amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3822

10. találat: Óvodavezető második ciklusra szóló megbízása

Kérdés: Kerületünkben lévő egyik óvodánkban a jelenlegi óvodavezető a 2012. augusztus 1-jétől 2013. július 31-ig terjedő időszakra határozott idővel óvodavezetői megbízást, a 2013. augusztus 1-jétől 2014. július 31-ig terjedő időszakra óvodavezető-helyettesi megbízást, majd 2014. augusztus 1-jétől 2019. július 31-ig ismét intézményvezetői megbízást kapott. Szükséges-e esetében az idén a vezetői megbízást megpályáztatni, vagy élhetünk az Nkt. 67. §-ának (7) bekezdése szerinti pályázat mellőzésével?
Részlet a válaszból: […]nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. E szabály alkalmazása szempontjából az a kérdés, hogy az érintett személynek a 2013. augusztus 1. - 2015. július 31. közötti intézményvezető-helyettesi megbízását figyelembe kell-e venni mint második megbízást, vagy sem. A válasz nemleges, mert az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3548
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést