93 találat a megadott besorolás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]külföldön megszerzett bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályának a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával fennálló azonosságának megállapítása. Vagyis helyesen jár el a munkáltató, ha az elismerést követően, november 1-jétől sorolja be az óvodatitkárt a pedagógus-előmenetel szabályai szerint.A 326/2013. Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése az ilyen átsorolásokkal összefüggésben tartalmaz egy speciális szabályt, mely szerint: ha a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus-szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy illetménye ezzel összefüggésben viszont nem csökkenthető (ugyanakkor sajnos nem is emelkedik, hiszen jelenleg már a Gyakornok fokozathoz tartozó tábla szerinti illetmény is a garantált bérminimum szintje alatt van). A 326/2013. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése ehhez kapcsolódóan kimondja: a köznevelési intézményben a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező. Mivel az Nkt. 7. melléklete értelmében a Gyakornok fokozathoz csak egyetlen fizetési kategória tartozik, ez azt jelenti, hogy az átsoroláskor nem szükséges az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése alapján a fizetési kategória megállapítása érdekében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül. "Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, de ettől függetlenül létezik olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására egyébként képesít, akkor a besorolás attól függ, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e azzal. Ha nincs ilyen szakképesítése, akkor az előzőek szerint, a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, még ha az nem is szakirányú. Ugyanakkor, ha rendelkezik a munkakörhöz szükséges, de jogszabályban nem előírt szakképesítéssel, akkor ez alapján kell a besorolást elvégezni - kivéve abban az esetben, ha az előző szabály alapján kedvezőbb besorolásra számíthatna (mert pl. a munkakörhöz középszintű szakképesítés szükséges, de az érintett rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel is)." Azaz: akkor is az "A-C" fizetési osztályokhoz tartozó legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség számít a besorolásnál, ha az nem szükséges az adott munkakör betöltéséhez, de a közalkalmazott azzal rendelkezik. Így a jelen esetben a 33-as azonosító számú OKJ-s szakképzettség alapján "B", az érettségi alapján "C" fizetési osztályba kell sorolni a kisegítő dolgozót, függetlenül attól, hogy a konyhai munkához ilyen magas szintű végzettség vagy ilyen szakirányú szakképesítés egyébként nem szükséges. Mindez független attól, hogy mi szerepel a munkáltató szervezeti és működési szabályzatában, sőt, ha az ellentétes lenne a rendeletben foglaltakkal (pl. egyetemi végzettség alapján tenné lehetővé a besorolást ebben a munkakörben), akkor ebben a részében érvénytelen lenne, és helyette a jogszabályt kellene alkalmazni.Átsoroláskor nemcsak a fizetési osztályt, de a fizetési fokozatát is újra meg kell állapítani a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján. A Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerint a fizetési fokozat megállapításánál egy­felől a költségvetési intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, másfelől az 1992. július 1. utáni munkaviszonyban töltött időből azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. A kérdéses esetben erről volt szó, és miután a közalkalmazott megszerezte az előírt szakképesítést, őt ez alapján át kell sorolni.Az átsoroláskor a besorolás szabályait kell alkalmazni. Az 54-es azonosító számú emelt szintű szakképesítéssel rendelkezők fizetési osztálya a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének ea) pontja és (3) bekezdése alapján az "E" fizetési osztály. Ehhez kapcsolódóan kell a Kjt. 87/A. §-a alapján a fizetési fokozatot megállapítani. A 87/A. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerint a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál egyfelől a költségvetési intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, másfelől az 1992. július 1. utáni munkaviszonyban töltött időből azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel már rendelkezett. Jelen esetben ez a kisgyermekgondozó, -nevelő szakképesítés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermek- és ifjúságvédelmi területen) két kisgyermeknevelő munkakört tartalmaz. Az egyik a "Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, javítóintézeti nevelés keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött munkakörök" közé tartozik, és "F"-"J"-ig sorolható be, a másik az "egyetemi, főiskolai végzettséghez nem kötött munkakörök" közé tartozik, és "C"-"E" fizetési osztály tartozhat hozzá.A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az "E" fizetési osztályba-az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött, illetve-az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörök sorolandók. Először tehát a megszerzett szakképzettség pontos megjelölését alapul véve szükséges azt ellenőrizni, hogy az valóban megalapozza-e az "E" fizetési osztályba sorolást.Ami a fizetési fokozat meghatározását illeti, erre nézve a Kjt. 87/A. §-a szerint kell eljárni. A következő idők számítandók be:-költségvetési intézménynél 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők;-nem költségvetési intézménynél 1992. július 1. előtt munkaviszonyban töltött idők;-nem költségvetési intézménynél 1992. július 1-jétől munkaviszonyban töltött idők, feltéve, hogy azok alatt a besorolandó közalkalmazott a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel már rendelkezett [Kjt. 87/A. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a)-b) pont].Jelen esetben teljesen új helyzetet teremt, hogy a munkakör megváltozik, bölcsődei dajkáról kisgyermeknevelőre. A fizetési fokozatot az új munkakör[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamelyikével rendelkező: védőnő, szakoktató, pedagógus szakképzettségű személy, pedagógia szakos bölcsész, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén]. Ezért az elfogadható képzettségek tekintetében az SzMSz tartalma indifferens, mivel az nem írhatja felül ezeket a szabályokat. Bölcsődei kisgyermeknevelőként csak olyan személy alkalmazható, aki a fenti feltételek valamelyikének megfelel. Az, hogy a kollégák valamelyike megszerzi a felsőfokú szakképzettséget, természetesen nem vonja maga után azt, hogy erre a többi, középfokú szakképesítéssel rendelkező kolléga is kötelessé válna.A 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklet II. pontja (Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen) a fentiekhez igazodva a besorolás szempontjából két kisgyermeknevelő munkakört tartalmaz. Az egyik a "Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, javítóintézeti nevelés keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött munkakörök" közé tartozik, és "F"-"J"-ig sorolható be, a másik az "egyetemi, főiskolai végzettséghez nem kötött munkakörök" közé tartozik, és "C"-"E" fizetési osztály tartozhat hozzá. A besorolás alapelve szerint: a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni. A 2. § (1) bekezdése szerint továbbá a köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. Az utolsó tagmondatban említett kivétel a 6. § (3) bekezdése szerinti jogosultságszerzésre (is) utal.A fenti szabályok alapján abban az esetben, ha olyan személyt alkalmaznak óvodapedagógus munkakörben, akinek nincs pedagógus szakmai gyakorlatként elismerhető ideje, de - beleértve a vállalkozói szférában bármely munkakörben munkaviszonyban töltött időt is - van hat évnél több munkaviszony jellegű jogviszonyban töltött ideje, azonnal Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.A fizetési kategória megállapításánál viszont az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése szerint kell eljárni. Eszerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján három­évenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fizetési osztályba az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, az "E" fizetési osztályba pedig az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör, vagy az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör sorolandó [Kjt. 66. § (1) bek. d) és e) pontok]. A jelenleg hatályos Országos Képzési Jegyzék alapján az ápoló képesítés kódja 55 723 01. A jelmagyarázat szerint az 55-ös számmal kezdődő kód emelt szintű szakképesítés-ráépülést jelent, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]önkormányzat ezért nem létesíthet közvetlenül közfoglalkoztatási jogviszonyt óvodapedagógusi feladat ellátására, ha pedig ilyen módon foglalkoztatták, az nem volt jogszerű. Nem tiltott viszont az, hogy az önkormányzat nem pedagógus-munkakörnek minősülő óvodai munkakörökre, így például pedagógiai asszisztens vagy egyéb, nevelést-oktatást segítő munkakörre, illetve nem az alapfeladathoz kapcsolódó munkakörre (pl. portás, takarító, adminisztrátor) közfoglalkoztatás keretében alkalmazzon személyeket.A szakmai gyakorlatba a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének a), illetve h) pontja alapján csak a pedagógus vagy - kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör betöltése esetén - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő számítható be. Foglalkoztatási jogviszonynak az értelmező rendelkezés [326/2016. Korm. rendelet 1/A. § 1. pont] szerint viszont kizárólag a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony számít, a közfoglalkoztatási jogviszony nem, így ennek tartama nem számítható be a szakmai gyakorlatba.Abban az esetben, ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az előírt szakmai gyakorlattal, de - részben vagy egészében - bármely más munkakörben eltöltött munkaviszony jellegű jogviszonyai beszámításával legalább hat évvel rendelkezik, nem Gyakornokként, hanem Pedagógus I-ként kell besorolni. A 326/2013. Korm. rendelet 1/A. §-ának 2. pontja akként határozza meg a munkaviszony jellegű jogviszony fogalmát, hogy azon - a munkaviszony mellett - a Kjt. 87/A.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]87/A. §-a szerint beszámítandó:-az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony ideje;-1992. július 1. után azoknak a munkaviszonyoknak az ideje, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel;-a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (költségvetési intézménynél) 1992. július 1-jét követően közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő;-a különféle közszolgálati jogviszonyok ideje (Kttv., a Ktv., a 2010. július 6. és 2012. február 29. között hatályban volt Ktjv., a 2019. február 28-ig hatályban volt Áttv., valamint a Kit. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői vagy állami tisztviselői jogviszonyban töltött idő);-az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő;-fegyveres testületnél vagy rendészeti szervnél szerzett szolgálati jogviszony időtartama, továbbá a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban töltött idő;-bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idő;-állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idő; végül-a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő.A munkanélküli- vagy álláskeresési ellátások igénybevételének időtartama alatt munkavégzésre nem került sor, tehát ezek az időtartamok nem számíthatók be a fizetési fokozat, kategória megállapításához figyelembe veendő időbe. Ez alól egyetlen kivétel van: 2020. január 1-jétől hatályos a Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének m) pontja, amelynek értelmében a 25/D. § szerint a két jogviszony között töltött idő is közalkalmazotti jogviszonynak számít. A 25/D. § kimondja, hogy "ha a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni". Azaz a két jogviszony közötti, maximum 30 napos időszakot ekkor szintén be kell számítani.Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munkavállalás), illetve korábban az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás a rá vonatkozó törvények rendelkezései [Amtv. 2. § (1)-(2) bekezdés, Eftv. 1. § (1) bekezdés, illetve a jelenleg is hatályos Efo-tv. 1. § (1) bekezdés] alapján mindig - speciális szabályok szerint létesített - munkaviszonynak minősült, tehát a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint számítható be. Vagyis csak akkor vehető figyelembe, ha a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bölcsődeidajka-tanfolyam felkészíti a résztvevőket a bölcsődében, minibölcsődében a kisgyermeknevelő segítőtársakénta) a munkához szükséges higiénés feltételek biztosítására,b) a gondozás feltételeinek megteremtésére ésc) a gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges eszközök előkészítésében, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében való - a kisgyermeknevelő iránymutatása alapján történő szükség szerinti - közreműködésre.A bölcsődei dajka tanfolyamra való jelentkezés feltétele az alapfokú vagy középfokú végzettség.A 15/1998. NM rendelet szerint: "...nem vonatkozik a munkakör ellátásához a 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége a bölcsődében, minibölcsődében a bölcsődei dajka munkakört betöltő személyre (...), ha a 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím, 2. Bölcsődei ellátás pont, 2.1. Bölcsőde alpontjában foglalt ellátási formánál a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez szükséges bármely képesítési előírással rendelkezik." [176. § (3d) bek.] Kisgyermeknevelő munkakörhöz a következő képesítési elő­írások valamelyikének kell megfelelni:-csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),-bölcsődei szakgondozó (OKJ),-csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),-csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ),-csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ),-kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ),-csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ),-csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), vagy-ezen képesítések valamelyike: védőnő, szakoktató, pedagógus szakképzettség, pedagógia szakos bölcsész, felsőfokú szociális szakképzettség vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ).Mint látható, ezek között fel van sorolva[…] részlet vége a válaszból.