75 találat a megadott besorolás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]iskolai végzettség megszerzése, a magasabb osztályba soroláshoz arra is szükség van, hogy a megszerzett felsőfokú iskolai végzettség az ellátott feladatkör szempontjából szakirányú legyen. A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségeket és szakképzettségeket, illetve szakirányú szakképesítéseket.A felsőfokú iskolai végzettség fogalmát a Felsőokt. tv. határozza meg. E szerint a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: az alapképzés, a mesterképzés, valamint a doktori képzés. Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként (pl. jogászszak) lehet megszervezni. A felsőoktatás keretében - a fentiek mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés is szervezhető (Felsőokt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](óvodapedagógus) munkakört betöltőknél szakmai gyakorlatként nem lehet figyelembe venni a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján. A hat évbe beszámítandóak továbbá a nem a köznevelés ágazatába tartozó munkakörben munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idők is, jelen esetben a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatba tartozó családi napköziben eltöltött két év. Beszámítandó az a munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony is, amelyet az érintett a köznevelési ágazatban dolgozott le, de a munkakörre előírt képesítés hiányában. Azaz a korábbi munkáltatónál 2020 júniusa előtt ledolgozott két év. Ez kétféle jogcímen történik: egyfelől az abszolutórium alapján, még diploma nélkül ledolgozott időből szakmai gyakorlat jogcímén az Nkt. egy évet tesz lehetővé beszámítani, a fennmaradó rész pedig munkaviszony jellegű jogviszonyként akkor számítható be, ha munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltötte le. Végül, az előző munkáltatónál a már időközben megszerzett diplomával letöltött maradék idő is szakmai gyakorlatnak számít.Fontos azonban kiemelni, hogy nem alkalmazható a "hatéves szabály", ha az érintett pedagógust korábban már gyakornokként besorolták, és minősítő vizsgája sikertelen volt, majd újabb jogviszonyt létesít már úgy, hogy időközben megszerezte a hat év munkaviszony jellegű jogviszonyt [326/2013. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. Az tehát, hogy az alkalmazni kívánt óvodapedagógus korábbi jogviszonyában a gyakornoki besorolása alapján 2020 novemberében a minősítésére került volna sor, akkor hat ki az új jogviszonyában a besorolására, ha ennek kapcsán az Oktatási Hivatal sikertelen minősítésről állított ki tanúsítványt. Ha igen, akkor a "hat­éves szabály" nem alkalmazható, őt gyakornokként kell besorolni, és a 326/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi szakképzettséggel is,b) 33/C. §-ának c) pontja szerint el kell fogadni a konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, valamint a konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet,c) ezenfelül, a 33/K. § (1) bekezdésének b) pontja alapján óvodapedagógus-munkakörben foglalkoztatható, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.Mint látható, a szabályok tartalmukat tekintve nem változtak.A felsorolt mesterfokozatú végzettséghez kapcsolódó diplomák az óvodapedagógus-munkakörhöz[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időt kell számolni. Az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A Kjt. 87/A. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszony mellett be kell számítani az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszonyt, az ezt követők közül pedig azokat, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi közalkalmazotti munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. Jelen esetben tehát a munkaviszonyok közül a 2016. június 7-ét, az óvodapedagógus-szakképzettség megszerzésének időpontját követő munkaviszony-időtartamok vehetők csak figyelembe, továbbá a 2016. október 10-től kezdődő közalkalmazotti jogviszony ideje.Bár az egyes jogviszonyok pontos időtartama a levélből nem derül ki (pl. állt-e fenn munkaviszony a 2016. június 7. és október 10. közötti időszakban), jó eséllyel megállapítható, hogy az érintett óvodapedagógus[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabály alapján a pályakezdő közalkalmazottat az 1. fizetési fokozatba kell besorolni. Mivel a következő fizetési fokozatba január 1-jével sorolandó, annak az évnek az első napján kell előresorolni, amelyikben a három közalkalmazotti jogviszonyban töltött évet eléri. Tehát az első előresoroláskor kedvező helyzetbe kerül, mivel ekkor még ehhez nem szükséges a teljes három év megszerzése. Jelen esetben, ha a szociális gondozó közalkalmazotti jogviszonyának keletkezési és egyben besorolási időpontja 2020. október 1., akkor 2023. január 1-jén kell majd 2. fizetési fokozatba sorolni. Ezt követően, ha a jogviszonya folyamatosan fennáll, az előresorolás teljes háromévenként történik.A szociális ágazati összevont pótlékot a 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-a alapján a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell fizetni. Az 5. mellékletben szereplő táblázat - legalábbis kezdetben - a pótlékot évente rendeli emelni (külön sávok tartoznak pl. a 0-1 évhez, 1-2 évhez stb.). A15/A. § (4) bekezdése kimondja, hogy a szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]személyi illetményt határozott időre lehet megállapítani. A személyi illetmény megállapításánál a határozott idő tartamának a munkáltatói intézkedésből egyértelműen ki kell tűnnie annak érdekében, hogy a köztisztviselő a határozott idő lejártakor illetménye csökkenésével előre számolni tudjon. A személyi illetménynek a határozott idő lejártát megelőző visszavonása, módosítása - a fent ismertetett kivétellel - nincs összhangban a jogintézmény céljával, ennek megfelelően jogszabálysértő.Ha viszont olyan jelentős változás történik, amely miatt egy II. besorolású köztisztviselőből I. besorolású köztisztviselő lesz, a köztisztviselő teljes besorolás szerinti illetménye fog gyökeresen megváltozni - jelentősen emelkedni - nem csupán egyetlen eshetőleges illetményelem, mint a kérdésben hivatkozott cikk szerinti esetben. A Kttv. 131. §-ának (2) bekezdés szerint ugyanis az illetmény alapilletményből, valamint - a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A besorolásiosztály-változás miatt módosul - jelentősen emelkedik - az alapilletmény összege, valamint az illetménykiegészítés összege is, mert az illetménykiegészítés az alapilletmény - a Kttv.-ben, valamint a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben - meghatározott százaléka.Erre a gyökeres, az illetményt érintő változásra tekintettel, figyelembe véve és továbbgondolva egyrészt a személyi illetmény jogintézményének célját, másrészt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendszerű szakképzésben megszerezhetők, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épülnek.A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, garantált illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. Az egészségügyi ágazatra hatályos végrehajtási jogszabály, a 356/2008. Korm. rendelet 14. §-a akként rendelkezik, hogy a Kjt. 66. §-ának (4) bekezdésében meghatározott illetménynövekedésre jogosító képesítéseket a 2. melléklet tartalmazza. E melléklet szerint az általános ápoló, ápoló, szakápoló, főápoló, főmadám, főműtős, főnővér munkakörökben többletképesítésként a nem aneszteziológiai és intenzív fekvőbeteg-ellátó részlegen (osztályon) dolgozó, intenzív terápiás ápolói vagy aneszteziológiai és intenzív terápiai szakasszisztensi képesítés; mentőápolói képesítés, pszi­chiátriai[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végzettséget igénylő munkakörök, a "C" fizetési osztályba pedig a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök, illetve az érettségi végzettséget igénylő munkakörök sorolandók. A közalkalmazottat annak a legmagasabb iskolai végzettségének, szakképesítésének, szakképzettségének alapulvételével kell besorolni a lehetséges fizetési osztályok közül, amely az adott munkakör betöltéséhez szükséges [Kjt. 63. § (1) bek.].Maguk az óvónői ismeretek, vagyis az oklevél által tanúsított szakképesítési tartalom az egészségügyi, szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél és a besorolásnál nem releváns. Csak azt kell figyelembe venni, hogy az óvónőképző szakközépiskolában 1981-ben szerzett végbizonyítvány az iskolai végzettség tekintetében érettségi végzettséget tanúsít-e, ez dönti el, hogy a segédasszisztens "C" fizetési osztályba[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időket. Ezek közül a kérdést érintően be kell számítani:- az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony időtartamát, és- az 1992. július 1-jét követően azoknak a munkaviszonyoknak az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel már rendelkezett.A Kftv. szerinti közfoglalkoztatási jogviszony nem szerepel a Kjt.-ben felsoroltak között, ez tehát a besorolásnál nem vehető figyelembe. A munkaviszonyok közül (ideértve a szövetkezet részére munkaviszonyban végzett munkát is) csak azok időtartama számítható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kiállított okiratoknak, ha nem nála, akkor az illetékes közlevéltárban meg kell lenniük. Az Lt. alapján ugyanis a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratokat - azokat az iratokat, amelyek állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmaznak - a közlevéltárnak kell átadni [Lt. 2. § e) pont, 3. § a) és j) pont, 13. § b) pont].A fennállt munkaviszonyok, közalkalmazotti jogviszonyok stb. időtartamáról, továbbá a társadalombiztosítási szerv által kiállított jogviszony-igazolás is hiteles igazolást ad. A Tny. 96/B. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat az öregségi[…] részlet vége a válaszból.