412 cikk rendezése:
1. cikk / 412 Vezetői pótlék – nem „időarányosítható”
Kérdés: Új minibölcsődében a vezetői megbízást az egyik kisgyermeknevelő kapta meg, mint szakmai vezető, mivel csak heti két órában lát el vezetői feladatokat. A bölcsődében egy csoport van, és összesen három alkalmazott. A vezető besorolása 2025. 04. 23-tól közalkalmazott, Pedagógus II., 22 év jogviszonnyal. A kisgyermeknevelő/szakmai megbízott vezető részére jár-e a vezetői pótlék 250%-ban, mivel csak napi 2 órában lát el vezetői feladatokat? Lehet-e a vezetői pótlékot arányosítani a napi 2 óra vezetői feladatokhoz viszonyítva?
2. cikk / 412 Bölcsőde a munkáltatónál és az ágazati pótlékok
Kérdés: A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?
3. cikk / 412 Igazgató helyettesítése szabadsága alatt
Kérdés: A Púétv. 17. §-ában felsorolt egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása (pl. kinevezés, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése) az óvoda igazgatójának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor óvodánkban az igazgató akadályoztatása (pl. szabadság, táppénz, továbbképzés) esetén az igazgató helyettesítését a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői helyettesítési rend szerinti igazgatóhelyettes látja el. Jól értjük, hogy ez a jogkör nem terjedhet ki a 17. §-ban felsorolt, az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre? Az igazgató szabadsága idején van-e bármilyen, jogszabályoknak megfelelő lehetőség arra, hogy a helyettesítést ellátó igazgatóhelyettes aláírjon például egy kinevezést vagy egy jogviszony-megszüntetést?
4. cikk / 412 Személyi illetmény elvesztése áthelyezéskor
Kérdés: A Kttv. 133. §-ának (7) bekezdése értelmében a köztisztviselő év közben történő végleges áthelyezése esetén – eltérő megállapodás hiányában – a korábbi munkáltató által megállapított eltérítés mértékére jogosult az áthelyezést kérő szervnél is. Alkalmazható olyan közszolgálati tisztviselő végleges áthelyezés esetén, aki személyi illetménnyel rendelkezik az áthelyező szervnél?
5. cikk / 412 Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a téesznél eltöltött munkaviszony
Kérdés: Szociális intézetünkben (Kjt. hatálya alatt) 2008. 12. 31-ével, áthelyezéssel átvett dolgozónk besorolásakor, a jubileumi jutalom meghatározásánál egy mgtsz-nél töltött idő (1980. 06. 25. – 1992. 02. 24.), 11 év, 8 hó beszámításra került. Módosítható-e a téves adat áthelyezés esetén, mivel jelenleg ez alapján jogosult lenne a 40 éves jubileumi jutalomra? Kifizethető-e vagy utólag felülírható-e a dátum?
6. cikk / 412 Köztisztviselői besorolás – a „passzív jogú táppénz” tartama
Kérdés: 2025-ben új belépő köztisztviselő besorolásánál a 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. közötti időszakra kapott passzív jogú táppénz időtartama figyelembe vehető-e? A tb-igazolvány alapján a passzív jogú táppénz előzménye az volt, hogy a munkáltatónál 2005. és 2006. július 27-ig állt fenn a jogviszony, ezen belül 2005. szeptember 10. és 2006. június 2. közötti időszakban üzemi baleseti táppénzben részesült, majd az egészségbiztosítási pénztártól 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. között passzív jogú táppénzellátásban részesült. 2006. június 6. napján egy nap fizetés nélküli szabadság idejére szünetelt a biztosítása.
7. cikk / 412 Új besorolás – magasabb osztály, alacsonyabb fokozat
Kérdés: A közalkalmazott 2018. augusztus 6-án lépett be a munkáltatóhoz, asszisztensi munkakörbe, középfokú végzettséggel, „C” besorolással. 2020-ban jogi asszisztensi felsőfokú szakképzettséget szerzett. 2025. március 1. napjával referensi munkakörbe került, átsorolva az „E” fizetési osztályba. Helyesen alkalmazza-e a Kjt. 63–64. §-át, és helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a közalkalmazott előző munkaviszonyait 2020-tól, a felsőfokú bizonyítvány megszerzésétől, míg a közalkalmazotti jogviszonyait teljes egészében beszámítja a fizetési fokozatba, és így a közalkalmazottnak magasabb fizetési osztály, de alacsonyabb fizetési fokozat kerül megállapításra?
8. cikk / 412 Közalkalmazotti besorolás – a közfoglalkoztatási jogviszony
Kérdés: Gondozói munkakörbe szeretnénk felvenni közalkalmazottként új munkavállalót, 2016-ban szerezte meg szociális gondozó és ápolói végzettségét. Ezt követően több önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, ezek tartama beszámítható-e a közalkalmazotti besorolásához?
9. cikk / 412 Közalkalmazotti besorolás – munkaviszonyban, külföldi vendéglátásban
Kérdés: A Kjt. hatálya alatt bölcsődei dajka munkakörbe szeretnénk felvenni egy hölgyet. A bölcsődei dajka csillagos táblázata már „A”-tól enged dajkát felvenni, ez azt jelenti, hogy az összes jogviszonya beszámítható a besorolásba. Beszámítható-e a külföldön vendéglátásban töltött munkaviszony? Ha igen, milyen módon kell ezt igazolnia a munkáltató felé? Elég lehet-e a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól ügyfélkapun vagy e-papíron megkérni? A Nyugdíjfolyósító pedig megkéri a külföldi országból? Avagy a jogviszony fennállásáról és megszűnéséről készült iratról mindenképpen hiteles fordítást kell, hogy kérjen a leendő bölcsődei dajka? Ha a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól hosszú hónapok után jön csak meg az irat, de a dajkát már fel kell venni, akkor dolgozik az alacsonyabb besorolással, és ha megjön a külföldi jogviszony kezdő- és végdátuma, akkor kell egy módosítást készíteni visszamenőleg a dajka kinevezésének időpontjától? A bölcsődei pótlék és a besorolás miatt járó pótszabadság miatt nem lenne mindegy ez az időszak, hogy igazolásra kerüljön, amit külföldön dolgozott munkaviszony keretében.
10. cikk / 412 Gyermekgondozási szabadság – a visszatérés illetményproblémái
Kérdés: Egy gyermekgondozási díjban részesülő, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében a munkáltató az illetménykiegészítést azzal az indokkal vonta vissza, hogy a Kjt. 67. §-a szerint a közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet, azonban annak munkáltatói döntésen alapuló része szabadon változtatható, csökkenthető vagy akár elvonható, amennyiben az illetmény összege összességében nem csökken. A munkáltató érvelése szerint a garantált illetmény növekedése miatt a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentheti, hiszen a közalkalmazott teljes illetménye így sem lesz alacsonyabb, és mivel ez nem egy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás, ezért nincs szükség a közalkalmazott hozzájárulására sem a módosításhoz. Ugyanakkor a kiegészítés visszavonása miatt az érintett édesanya – aki egyébként most tavasszal tervezi a munkába való visszatérését – összességében kevesebb illetményt fog kapni, mint amire korábban számított. Ebben az esetben jogszerűen járt el a munkáltató? Megteheti a munkáltató, hogy egy emelkedő garantált illetményt az illetménykiegészítés csökkentésével kompenzáljon, különösen egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében, akinek az elvonás miatt ténylegesen csökken az illetménye a visszatérésekor?