Szülési szabadságon lévő alpolgármester - CSED vagy tiszteletdíj

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és a Mötv. 80. §-ának (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított tiszteletdíjban és költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló. Milyen kötelezettsége van a képviselő-testület mint munkáltató felé a társadalmi megbízatású alpolgármesternek a szülést követően? A képviselő-testületnek milyen kötelezettsége van a társadalmi megbízatású alpolgármester tisztségének ellátásával, tiszteletdíjával, költségtérítésével és foglalkoztatásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Nem jár csecsemőgondozási díj (CSED) a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat (Ebtv. 41. §). A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár [Ebtv. 40. § (3) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Polgármester hozzátartozója - munkavállalás az önkormányzatnál

Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének közeli hozzátartozója lehet-e az önkormányzat által elnyert pályázatban megbízási szerződéssel foglalkoztatott? (Végzettsége megfelelő, és másodállás lenne.) Fennáll-e ilyen esetben az összeférhetetlenség? Illetve ezen személy a pályázaton kívül az önkormányzatnál másik megbízási szerződéssel foglalkoztatható? Ezzel így kétféle megbízási szerződése lenne (4-4 órában a főfoglalkozása mellett).
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy a kérdés nagyon általános, a részleteket nem ismerjük, így általános jellegű választ tudunk adni rá. A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. határozza meg. A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben írottak alapján abból indulunk ki, hogy valamennyi érintett Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban áll, és e jogviszonyok a vázolt okokból kerülnek felmentéssel megszüntetésre. A Kjt. értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Nyugellátás szüneteltetése - a jogviszonytól függ

Kérdés: Állami költségvetési szervnél, akiket munkaviszonnyal foglalkoztatnánk, azokra nem terjed ki a Kjt.! Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni dolgozókat úgy, hogy rájuk az Mt. vonatkozna? Ez a kérdés már több, különböző esetben felmerült, most a nyugdíjas dolgozó foglalkoztatásánál, mivel a nyugellátással kapcsolatos Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását közalkalmazotti jogviszony esetében. Munkaviszony esetében nem, ezért szabályosan járunk-e el, ha munkaviszonyt alkalmazunk?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy egy költségvetési intézmény milyen típusú munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet, nem a nyugellátásra vonatkozó szabályok, hanem a Kjt. alapján kell eldönteni. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvény tárgyi hatályát a következőképpen:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Önkormányzati képviselő és karbantartó - nem feltétlenül összeférhetetlen

Kérdés: Önkormányzati képviselő karbantartó-gondnok munkakört lát el, ugyanazon önkormányzatnál. A munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Bérezése az önkormányzat költségvetéséből történik. Fennáll-e az összeférhetetlenség? Megválasztása előtt is ezt a munkakört látta el a képviselő, testületi határozat nélkül.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 36. §-a határozza meg az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. A kérdés szempontjából a Mötv. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja a releváns, amely szerint az önkormányzati képviselő nem lehet ugyanazon önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Cafeteriajuttatás a polgármesteri hivatalban

Kérdés: A Kvtv. 60. §-ának (6) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 38 650 forintnál magasabb összegű illetményalapot állapíthat meg. A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, keretösszege pedig a Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése szerint, "törvény eltérő rendelkezése hiányában" 2019-ben nem haladhatja meg a bruttó 200 ezer forintot. Az eltérő rendelkezést ebben az esetben a Kttv. tartalmazza az éves összegre vonatkozóan, így ha az emelt összegű illetményalap ötszöröse meghaladja a 200 ezer forintot, akkor nincs akadálya annak, hogy 200 ezer forintot meghaladóan kerüljön az éves cafeteriakeret megállapításra az önkormányzati hivatalban?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése határozza meg a cafeteriajuttatás éves keretösszegének minimumát, míg a Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése (bruttó 200 000 Ft-ban) rögzíti az éves keretösszeg maximumát azzal, hogy törvény ettől eltérően is rendelkezhet. Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Tartozás levonása képviselő tiszteletdíjából

Kérdés: Önkormányzati képviselő vagyok, a tiszteletdíjból vonhatnak le bíróság által megítélt tartozást? Ilyenkor hogyan látom el a képviselőséggel járó feladataimat, telefon, folyóiratok beszerzése, helyszínek megközelítése gépkocsival, írószerek beszerzése stb.?
Részlet a válaszából: […] A Vht. alkalmazásában munkabérnek minősül az adós munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazása, juttatása, követelése [Vht. 7. § (1) bek.]. Mivel a törvény szövege nem kimerítően határozza meg azt, hogy milyen jogcímen kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Köztisztviselői illetményalap és alapilletmény - a változásuk közti különbség

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?
Részlet a válaszából: […] A Kvtv. 59. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 2018. évre - az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőkre - a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően - 38 600 forintnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Jegyző és aljegyző - a kinevezés képesítési feltételei

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 247. §-ának (1) bekezdése alapján jegyzővé, aljegyzővé az nevezhető ki, aki az alábbi három feltételnek megfelel:a) igazgatásszervező vagy közigazgatás-szervező alapképzési szakon, vagy jogász vagy államtudományi mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége - áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a munkáltató kizárólag a Kttv. 63. § (1)-(2) bekezdése szerinti indokok valamelyikének fennállása esetén - az indok valós, világos és okszerű megjelölésével - mentheti fel a köztisztviselőt. A felmentések valóban nem jogszerűek, ha a munkáltató nem tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
1
2