Összes cikk:
1. cikk / 153 Egyoldalú kinevezésmódosítás - ha nem kérhető a felmentés
Kérdés: Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez - megítélésünk szerint - nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?
2. cikk / 153 Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és a pótszabadságra való jogosultság
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2018-tól fogyatékossági támogatásra jogosult, melyről most tájékoztatott. A Kttv. 102. §-ának (5) bekezdése alapján évenként öt munkanap pótszabadság jár a köztisztviselőnek, ha fogyatékossági támogatásra jogosult. Az előző évekre visszamenőleg megállapítható-e neki a pótszabadság? Ha igen, mikortól [figyelemmel a Kttv. 192. § (1) bekezdésére], és milyen szabályai vannak ez esetben a pótszabadság kiadásának?
3. cikk / 153 Nyugdíjas köztisztviselő - új életpálya, jubileumi jutalommal
Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselője 2023. május 16-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, a 65. életévét. Ezt a tényt elmulasztotta bejelenteni a munkáltatójának. Elmondása szerint jelenleg folyamatban van az eljárás a szolgálati idejének pontos meghatározására a nyugdíjfolyósító szervnél, mivel az előző adatlekérése során hét év szolgálati ideje hiányzott a kimutatásból. Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje a nyugdíjbiztosítási főosztály előzetes adatközlése szerint 2022. december 31-én 39 év 39 nap. A hivatal tovább kívánja foglalkoztatni (kollégánk is ezt szeretné) változatlan munkakörben és felelősséggel (osztályvezetőként, a közigazgatási szerv hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő ügyekben kiadmányozási joggal). Kérelme hiányában a Kttv. 60. §-ának (7) bekezdése szerint május 31-ével meg kell(ett volna) szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát, tekintettel arra, hogy a 65. életévét betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság törvényi feltétele jelenleg húsz év szolgálati idő? A jogviszony előző mondat szerinti megszüntetését követően - akár másnaptól - létesíthetünk-e vele meghívásos eljárás keretei között [Kttv. 45. §] határozatlan időtartamra szóló közszolgálati jogviszonyt az általa korábban ellátott munkakörére? Kollégánk 2024. szeptember 5-én - folyamatos, köztisztviselőként történő foglalkoztatása esetén - jogosulttá válna a harmincöt éves jubileumi jutalomra. Az előzőek szerinti további foglalkoztatása értelmezésünk szerint nem érinti a jubileumi jutalomra való jogosultságát. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt?
4. cikk / 153 Jelenléti ív munkáltatói jóváhagyása
Kérdés: A jelenléti ívet ki jogosult leigazolni? Ha a vezérigazgató ezt a jogkört szeretné átruházni a csoportvezetőkre, megteheti-e, és ha igen, hogyan?
5. cikk / 153 Munkaszerződés érvényes létrejötte bejelentési kötelezettség teljesítése esetén
Kérdés: Mi történik akkor, ha a munkaszerződést a munkáltató részéről nem az arra feljogosított személy írta alá, ám a munkavállaló bejelentése a munkába lépést megelőző napon megtörtént az adóhatósághoz? Ilyen esetben is érvényesen jött létre a munkaviszony?
6. cikk / 153 Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai
Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője - a kormány ajánlásának figyelembevételével - a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
7. cikk / 153 Fegyelmi eljárás - a köztisztviselő kérései
Kérdés: A köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult. Az eljárás alapjául szolgáló irat a köztisztviselőnél van. Csak a vizsgálóbiztos írásbeli kérelmére adja ki neki az iratanyagot, amelynek meghamisításával gyanúsítják. Kéri továbbá, hogy a jogi képviselőnek juttassuk el az ügyiratot, annak másolatát, hogy az megismerhesse. Kéri továbbá, hogy a tanúk meghallgatásán ott lehessen ő és az ügyvédje. Jogosak-e a kérései?
8. cikk / 153 Csoportos létszámcsökkentés - tájékoztatás a fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van, de mivel a gyermeke betölti a harmadik életévét, tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy az emiatt igénybe vett fizetés nélküli szabadságáról vissza szeretne térni, amint a gyermek hároméves lesz. A helyzet azonban az, hogy mivel csoportos létszámcsökkentés van nálunk folyamatban, neki is fel kívánunk mondani. A visszatérésének általa meghatározott időpontját követően átadhatjuk-e számára a tájékoztatást arról, hogy őt is érinti a csoportos létszámcsökkentés?
9. cikk / 153 Munkáltatói jogkört gyakorló munkavállalók és az üzemi tanács
Kérdés: Cégünknél májusban került sor üzemi tanács választására. Az üzemi tanács elnöke egy teljes állománygyűlést hívott össze, hogy a munkavállalókkal megvitassanak egy sor előre megküldött témát. Ugyanakkor a meghívóban szerepelt, hogy a gyűlésen nem vehetnek részt azok a kollégák, akik munkáltatói jogkört gyakorolnak. Jeleztük az üzemi tanács felé, hogy ezzel nem értünk egyet, végül mégis minden vezetőt eltanácsoltak a megbeszélésről, még a műszakvezetőket is. Szerintünk ez nem volt helyes, egyrészt mert a műszakvezető nem minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, másrészt mert ez indokolatlan megkülönböztetés a munkavállalók között. Ebben kérjük állásfoglalásukat.
10. cikk / 153 Munkaköri leírás aláírására jogosult vezető
Kérdés: A munkaköri leírás aláírására ki jogosult a munkáltató részéről? A cégbíróságon bejegyzett munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy, vagy esetleg cégen belüli "kisebb" vezető is?
