Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

23 találat a megadott munkáltatói jogkör gyakorlója tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkáltatói jogkör - az átruházhatóság végrehajtóknál

Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]más jogszabály nem tartalmaz különös szabályt e körben a munkáltatói jogkör delegálására, az Mt. általános szabályából következően a munkáltató szabadon alakíthatja ki a jogkörgyakorlás rendjét, és a munkáltatói jogkört vagy annak egyes részjogosítványait más személyre vagy személyekre, így például akár az MBVK hivatali szervének vezetőjére is delegálhatja. Mivel az Mt. e körben nem tartalmaz megkötést, a munkáltatói jogkör delegálása eseti és általános jelleggel is történhet.Az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. Noha az Mt. tartalmaz általános szabályt a tájékoztatásra: azt - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését, ez jelen esetben nem irányadó, ugyanis az Mt. értelmében a munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3957

2. találat: Személyiségi jogi per a volt munkáltatóijogkör-gyakorló ellen

Kérdés: Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú - az eljárásban alperes - nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?
Részlet a válaszból: […]iránti igény érvényesítésére irányul, hiszen a tényállás is személyiségi jogi sérelmet említ.)A Ptk. 2:42. §-ának (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jó hírnév megsértése [Ptk. 2:43. § d) pont]. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel (Ptk. 2:45. §). Egyfelől fontos rögzíteni, hogy a tényállás valamennyi részletét nem ismerjük, másfelől kulcskérdés: a lopással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3608

3. találat: Azonnali hatályú felmondás jóváhagyása

Kérdés: Munkavállalónk engedély nélkül "elvitte egy körre" a céges autót, és ittas állapotban közúti balesetet okozott. Már másnap azonnali hatállyal felmondtunk neki, most azonban azzal fenyegetőzik, hogy jogellenes volt a megszüntetés, mivel nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a közvetlen felettese írta alá. Ez ténylegesen így volt, mivel az ügyvezető külföldön tartózkodott, és nem volt lehetősége aláírni, ugyanakkor a tudtával történt a megszüntetés. Szeretnénk megtudni, lehet-e esélye a munkavállalónak a munkaügyi per során annak ellenére, hogy a tette szerintünk egyértelműen maga után vonhatja az azonnali hatályú felmondást.
Részlet a válaszból: […]együttműködési kötelezettségét, és megsértette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is, hiszen a munkáltatónak e kötelezettségszegő magatartásával kárt okozott [Mt. 6. § (1)-(2) bek., 8. § (1) bek.]. Ezen túlmenően elképzelhető, hogy a munkavállaló a munkáltató sérelmére bűncselekményt is elkövetett, ugyanis a Btk. értelmében, aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el [Btk. 380. § (1) bek.].A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét azonban - a jogszabályok keretei között - a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (1)-(2) bek.]. Jelen esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tudott az azonnali hatályú felmondás közléséről, ám ez önmagában nem teszi a jogkör gyakorlását jogszerűvé. Ettől függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlójának lehetősége van utólag jóváhagyni az azonnali[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3500

4. találat: Óvodavezető által jegyzett felmentés érvényessége

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat - pályázó hiányában - eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]jogosultságára [Mt. 20. § (1) és (3) bek.]Először vizsgáljuk meg, érvényes volt-e az egy évre szóló óvodavezetői megbízás. Az Nkt. 99. §-ának (18) bekezdése tartalmaz egy olyan szabályt, melynek értelmében, ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik (egyéb) pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. E szabály alapján - miután pályázó a kérdés szerint egyáltalán nem volt - olyan személy is megbízható volt az óvoda vezetésével, aki nem rendelkezett intézményvezetői pedagógus-szakvizsgával.Miután[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3316

5. találat: Rendkívüli munkavégzés elrendelhetősége

Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]követelménynek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie [Mt. 99. § (7) bek.]. Munkaidőkeret (elszámolási időszak) alkalmazása nélkül a heti 48 órát meghaladó munkavégzésre kötelezés általában nem jogszerű.A rendkívüli munkaidő mértékéhez kapcsolódóan a jogszabály éves korlátot is megállapít, mely szerint teljes napi munkaidő esetén - ha a munkaviszony a teljes naptári évben fennállt - a munkavállaló naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezhető [Mt. 109. § (1) bek.]. Ha a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződést kötöttek, érdemes annak rendelkezéseit is megvizsgálni, hiszen a felek a szerződésükben az évi 250 órás felső határt megemelhetik, ebben az esetben a munkáltató akár évi 300 óra rendkívüli munkaidőt is elrendelhet [Mt. 135. § (3) bek.]. A 250 vagy esetenként akár 300 órás éves keretbe azonban nem csupán a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, hanem a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkaidő is beleszámít.A munkáltató az Mt. általános magatartási követelményeinek megfelelően a munkaidő-beosztás meghatározása során méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni a munkavállaló érdekeit is [Mt. 6. § (3) bek.], és a rendkívüli munkavégzés elrendelésével aránytalan sérelmet nem okozhat. Ugyanakkor, ha határidőre elvégzendő feladatok miatt kell rendkívüli munkaidőt elrendelni, általában feltételezhető a munkáltató nagyobb súlyú érdeke. Kivételes - vis maior jellegű (pl. tűz, árvíz) - esetekben a rendkívüli munkaidő elrendelése sem időbeli, sem más korláthoz nincs kötve, a munkáltató teljesen szabadon kötelezheti a munkavállalót rendkívüli munkaidő teljesítésére [Mt. 108. § (2) bek.].A munkáltató viszont minden[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3244

6. találat: Munkáltatói jogkör hiányában közölt felmentés

Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?
Részlet a válaszból: […]vezetője kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, beleértve a felmentés jogát is.Az Nkt. 67. § (1) bekezdése b) pontjának általános szabálya alapján nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele - többek között - a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség. A megbízás pályázat alapján adható. A 326/2013. Korm. rendelet kivételes szabálya alapján, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat azért nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás annak határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - megbízás adható, legfeljebb egy évre, a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel [326/2013. Korm. rendelet 24. § (1) bek.]. Való igaz, hogy csak olyan személynek lehetett volna magasabb vezetői megbízást adni, aki rendelkezik intézményvezetői pedagógus szakvizsgával. A 326/2013. Korm. rendelet értelmében, ha ilyen személy megbízása nem lehetséges, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.Az Mt. 27. §-a szerint semmis az a megállapodás, amely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba, így a Kjt. 2. §-ának (1) bekezdése alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3152

7. találat: Egy munkavállaló közös foglalkoztatása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszból: […]utasítást ad, fegyelmez, munkaidőt oszt be stb.). Erre ugyanis csak akkor van lehetőség, ha a két cég között van valamilyen erre irányuló megállapodás, így különösen a munkavállaló kirendeléséről, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról (Mt. 53. §). Ha emellett az eredeti munkáltató ellenszolgáltatásban részesül a másik cég részéről a munkaerő átengedéséért - de nem csak a foglalkoztatási költségek megtérítése tekintetében -, akkor az csak munkaerő-kölcsönzés keretében valósulhat meg (Mt. 214. §). Önmagában azonban álláspontunk szerint nem utal a másik céggel fennálló, közvetlen munkaviszonyra, ha a munkavállaló e másik szervezet számára is értékesít,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3070

8. találat: Alapító döntésétől eltérő létszámcsökkentés

Kérdés: Amennyiben az egyszemélyes kft. alapítója döntésében határoz a létszámcsökkentésről, és abban konkrétan nevesíti a megszüntetendő munkakört, jogszerű-e a munkáltatói jogkör gyakorlójának (az ügyvezetőnek) az a döntése, mely szerint létszámcsökkentés jogcímén nem az alapító által megjelölt munkakörű, hanem más dolgozó jogviszonyát szünteti meg felmondással?
Részlet a válaszból: […]megszüntetéséről dönt, ám az ügyvezető eltér ettől, és a munkáltatói jogkörénél fogva egy másik munkakörben dolgozó munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással. Az alapító döntése szerinti létszámcsökkentés ugyanis ilyenkor is megvalósul, a felmondás pedig a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik.Az már más kérdés, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszonyának megfelelően felelősséggel tartozik azért, amiért eltért az alapító döntésétől. Ha például munkaviszonyban áll, akkor e magatartása a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésének minősül, melyért a felette[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3043

9. találat: Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet a válaszból: […]pedig a zrt. tulajdonosainak jogkörébe tartozik [Ptk. 2:8. § (1) bek., 3:21. §, 3:22. § (1) bek., 3:283. §]. A munkáltatói jogkörgyakorló beszámítási képessége továbbá önmagában nem képezi a munkaügyi ellenőrzés tárgyát. Csak akkor lehet helye munkaügyi ellenőrzésnek, illetve az adott munkáltatói intézkedés bíróság előtti megtámadásának a munkavállaló részéről, amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorló eljárása munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályba ütközik - függetlenül attól, hogy e magatartás esetlegesen a belátási képességét érintő egészségi állapotára vezethető-e vissza.A munkáltatói jogkörgyakorló a kérdés szerint egyoldalúan nem csökkentheti a munkavállaló munkaidejét és munkabérét. Egyfelől azért, mert ha a felek a részmunkaidőről külön nem állapodnak meg a munkaszerződésben, akkor a munkaviszonyt az általános teljes munkaidőre (napi 8 óra) létrejöttnek kell tekinteni [Mt. 45. § (1) és (4) bek.]. Másfelől pedig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2886

10. találat: Munkaviszony megszüntetése "ügyvezetőváltás" alatt

Kérdés: A bejegyzés alatt lévő ügyvezető aláírhatja-e a munkaviszony megszüntetését? Semmisnek lehet-e tekinteni a felmondást akkor, ha az ügyvezetőt utóbb mégsem jegyzik be?
Részlet a válaszból: […]álláspontunk szerint - hacsak a létesítő okiratból más nem következik - a bejegyzés alatt álló ügyvezető a munkáltató képviseletében megteheti, illetve aláírhatja a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatokat. Ezt támasztja alá a Ptk. azon rendelkezése is, melynek értelmében a vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre [Ptk. 3:21. § (3) bek.].Ha utóbb az ügyvezetőt mégsem jegyzik be a cégnyilvántartásba, több megoldás is kínálkozik. Egyfelől munkajogi szempontból indokolt az ügyvezetői megbízás ügyvezető általi elfogadásával egyidejűleg a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről is rendelkezni, és ezáltal biztosítani, hogy a munkáltatói jogkört e személy - az ügyvezetői minőség bejegyzésétől függetlenül - jogszerűen gyakorolhassa. Másfelől, ha a bejegyzés elmarad, a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt utóbb nyitva áll a be nem jegyzett ügyvezető által megtett felmondás jóváhagyásának lehetősége is [Mt. 20. § (3) bek.]. Erre az Mt. ugyan nem ír elő határidőt, indokolt azonban a jóváhagyást észszerű időn belül megtenni, figyelemmel az általános magatartási követelményekre, így az adott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2863
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést