23 találat a megadott munkáltatói jogkör gyakorlója tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]más jogszabály nem tartalmaz különös szabályt e körben a munkáltatói jogkör delegálására, az Mt. általános szabályából következően a munkáltató szabadon alakíthatja ki a jogkörgyakorlás rendjét, és a munkáltatói jogkört vagy annak egyes részjogosítványait más személyre vagy személyekre, így például akár az MBVK hivatali szervének vezetőjére is delegálhatja. Mivel az Mt. e körben nem tartalmaz megkötést, a munkáltatói jogkör delegálása eseti és általános jelleggel is történhet.Az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. Noha az Mt. tartalmaz általános szabályt a tájékoztatásra: azt - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését, ez jelen esetben nem irányadó, ugyanis az Mt. értelmében a munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]iránti igény érvényesítésére irányul, hiszen a tényállás is személyiségi jogi sérelmet említ.)A Ptk. 2:42. §-ának (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jó hírnév megsértése [Ptk. 2:43. § d) pont]. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel (Ptk. 2:45. §). Egyfelől fontos rögzíteni, hogy a tényállás valamennyi részletét nem ismerjük, másfelől kulcskérdés: a lopással[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]együttműködési kötelezettségét, és megsértette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is, hiszen a munkáltatónak e kötelezettségszegő magatartásával kárt okozott [Mt. 6. § (1)-(2) bek., 8. § (1) bek.]. Ezen túlmenően elképzelhető, hogy a munkavállaló a munkáltató sérelmére bűncselekményt is elkövetett, ugyanis a Btk. értelmében, aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el [Btk. 380. § (1) bek.].A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét azonban - a jogszabályok keretei között - a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (1)-(2) bek.]. Jelen esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tudott az azonnali hatályú felmondás közléséről, ám ez önmagában nem teszi a jogkör gyakorlását jogszerűvé. Ettől függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlójának lehetősége van utólag jóváhagyni az azonnali[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogosultságára [Mt. 20. § (1) és (3) bek.]Először vizsgáljuk meg, érvényes volt-e az egy évre szóló óvodavezetői megbízás. Az Nkt. 99. §-ának (18) bekezdése tartalmaz egy olyan szabályt, melynek értelmében, ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik (egyéb) pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. E szabály alapján - miután pályázó a kérdés szerint egyáltalán nem volt - olyan személy is megbízható volt az óvoda vezetésével, aki nem rendelkezett intézményvezetői pedagógus-szakvizsgával.Miután[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követelménynek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie [Mt. 99. § (7) bek.]. Munkaidőkeret (elszámolási időszak) alkalmazása nélkül a heti 48 órát meghaladó munkavégzésre kötelezés általában nem jogszerű.A rendkívüli munkaidő mértékéhez kapcsolódóan a jogszabály éves korlátot is megállapít, mely szerint teljes napi munkaidő esetén - ha a munkaviszony a teljes naptári évben fennállt - a munkavállaló naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezhető [Mt. 109. § (1) bek.]. Ha a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződést kötöttek, érdemes annak rendelkezéseit is megvizsgálni, hiszen a felek a szerződésükben az évi 250 órás felső határt megemelhetik, ebben az esetben a munkáltató akár évi 300 óra rendkívüli munkaidőt is elrendelhet [Mt. 135. § (3) bek.]. A 250 vagy esetenként akár 300 órás éves keretbe azonban nem csupán a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, hanem a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkaidő is beleszámít.A munkáltató az Mt. általános magatartási követelményeinek megfelelően a munkaidő-beosztás meghatározása során méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni a munkavállaló érdekeit is [Mt. 6. § (3) bek.], és a rendkívüli munkavégzés elrendelésével aránytalan sérelmet nem okozhat. Ugyanakkor, ha határidőre elvégzendő feladatok miatt kell rendkívüli munkaidőt elrendelni, általában feltételezhető a munkáltató nagyobb súlyú érdeke. Kivételes - vis maior jellegű (pl. tűz, árvíz) - esetekben a rendkívüli munkaidő elrendelése sem időbeli, sem más korláthoz nincs kötve, a munkáltató teljesen szabadon kötelezheti a munkavállalót rendkívüli munkaidő teljesítésére [Mt. 108. § (2) bek.].A munkáltató viszont minden[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vezetője kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, beleértve a felmentés jogát is.Az Nkt. 67. § (1) bekezdése b) pontjának általános szabálya alapján nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele - többek között - a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség. A megbízás pályázat alapján adható. A 326/2013. Korm. rendelet kivételes szabálya alapján, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat azért nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás annak határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - megbízás adható, legfeljebb egy évre, a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel [326/2013. Korm. rendelet 24. § (1) bek.]. Való igaz, hogy csak olyan személynek lehetett volna magasabb vezetői megbízást adni, aki rendelkezik intézményvezetői pedagógus szakvizsgával. A 326/2013. Korm. rendelet értelmében, ha ilyen személy megbízása nem lehetséges, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.Az Mt. 27. §-a szerint semmis az a megállapodás, amely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba, így a Kjt. 2. §-ának (1) bekezdése alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utasítást ad, fegyelmez, munkaidőt oszt be stb.). Erre ugyanis csak akkor van lehetőség, ha a két cég között van valamilyen erre irányuló megállapodás, így különösen a munkavállaló kirendeléséről, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról (Mt. 53. §). Ha emellett az eredeti munkáltató ellenszolgáltatásban részesül a másik cég részéről a munkaerő átengedéséért - de nem csak a foglalkoztatási költségek megtérítése tekintetében -, akkor az csak munkaerő-kölcsönzés keretében valósulhat meg (Mt. 214. §). Önmagában azonban álláspontunk szerint nem utal a másik céggel fennálló, közvetlen munkaviszonyra, ha a munkavállaló e másik szervezet számára is értékesít,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megszüntetéséről dönt, ám az ügyvezető eltér ettől, és a munkáltatói jogkörénél fogva egy másik munkakörben dolgozó munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással. Az alapító döntése szerinti létszámcsökkentés ugyanis ilyenkor is megvalósul, a felmondás pedig a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik.Az már más kérdés, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszonyának megfelelően felelősséggel tartozik azért, amiért eltért az alapító döntésétől. Ha például munkaviszonyban áll, akkor e magatartása a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésének minősül, melyért a felette[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pedig a zrt. tulajdonosainak jogkörébe tartozik [Ptk. 2:8. § (1) bek., 3:21. §, 3:22. § (1) bek., 3:283. §]. A munkáltatói jogkörgyakorló beszámítási képessége továbbá önmagában nem képezi a munkaügyi ellenőrzés tárgyát. Csak akkor lehet helye munkaügyi ellenőrzésnek, illetve az adott munkáltatói intézkedés bíróság előtti megtámadásának a munkavállaló részéről, amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorló eljárása munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályba ütközik - függetlenül attól, hogy e magatartás esetlegesen a belátási képességét érintő egészségi állapotára vezethető-e vissza.A munkáltatói jogkörgyakorló a kérdés szerint egyoldalúan nem csökkentheti a munkavállaló munkaidejét és munkabérét. Egyfelől azért, mert ha a felek a részmunkaidőről külön nem állapodnak meg a munkaszerződésben, akkor a munkaviszonyt az általános teljes munkaidőre (napi 8 óra) létrejöttnek kell tekinteni [Mt. 45. § (1) és (4) bek.]. Másfelől pedig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]álláspontunk szerint - hacsak a létesítő okiratból más nem következik - a bejegyzés alatt álló ügyvezető a munkáltató képviseletében megteheti, illetve aláírhatja a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatokat. Ezt támasztja alá a Ptk. azon rendelkezése is, melynek értelmében a vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre [Ptk. 3:21. § (3) bek.].Ha utóbb az ügyvezetőt mégsem jegyzik be a cégnyilvántartásba, több megoldás is kínálkozik. Egyfelől munkajogi szempontból indokolt az ügyvezetői megbízás ügyvezető általi elfogadásával egyidejűleg a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről is rendelkezni, és ezáltal biztosítani, hogy a munkáltatói jogkört e személy - az ügyvezetői minőség bejegyzésétől függetlenül - jogszerűen gyakorolhassa. Másfelől, ha a bejegyzés elmarad, a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt utóbb nyitva áll a be nem jegyzett ügyvezető által megtett felmondás jóváhagyásának lehetősége is [Mt. 20. § (3) bek.]. Erre az Mt. ugyan nem ír elő határidőt, indokolt azonban a jóváhagyást észszerű időn belül megtenni, figyelemmel az általános magatartási követelményekre, így az adott[…] részlet vége a válaszból.