Összes cikk:
1. cikk / 25 Polgármesteri hivatal gazdasági vezetője és a munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el.
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
2. cikk / 25 Közvállalat ügyvezetője - összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató - amennyiben lehetséges -, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
3. cikk / 25 Munkáltatói jogkör - az átruházhatóság végrehajtóknál
Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
4. cikk / 25 Személyiségi jogi per a volt munkáltatóijogkör-gyakorló ellen
Kérdés: Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú - az eljárásban alperes - nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?
5. cikk / 25 Azonnali hatályú felmondás jóváhagyása
Kérdés: Munkavállalónk engedély nélkül "elvitte egy körre" a céges autót, és ittas állapotban közúti balesetet okozott. Már másnap azonnali hatállyal felmondtunk neki, most azonban azzal fenyegetőzik, hogy jogellenes volt a megszüntetés, mivel nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a közvetlen felettese írta alá. Ez ténylegesen így volt, mivel az ügyvezető külföldön tartózkodott, és nem volt lehetősége aláírni, ugyanakkor a tudtával történt a megszüntetés. Szeretnénk megtudni, lehet-e esélye a munkavállalónak a munkaügyi per során annak ellenére, hogy a tette szerintünk egyértelműen maga után vonhatja az azonnali hatályú felmondást.
6. cikk / 25 Óvodavezető által jegyzett felmentés érvényessége
Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat - pályázó hiányában - eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?
7. cikk / 25 Rendkívüli munkavégzés elrendelhetősége
Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?
8. cikk / 25 Munkáltatói jogkör hiányában közölt felmentés
Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?
9. cikk / 25 Egy munkavállaló közös foglalkoztatása
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
10. cikk / 25 Alapító döntésétől eltérő létszámcsökkentés
Kérdés: Amennyiben az egyszemélyes kft. alapítója döntésében határoz a létszámcsökkentésről, és abban konkrétan nevesíti a megszüntetendő munkakört, jogszerű-e a munkáltatói jogkör gyakorlójának (az ügyvezetőnek) az a döntése, mely szerint létszámcsökkentés jogcímén nem az alapító által megjelölt munkakörű, hanem más dolgozó jogviszonyát szünteti meg felmondással?
