Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

40 találat a megadott állásidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Foglalkoztatási kötelezettség - ha a hozzátartozó karanténban van

Kérdés: A munkavállaló nem beteg, keresőképes, dolgozik. Vele együtt élő hozzátartozója COVID-19 vírussal fertőzött országból tér haza, ahol munkát végzett. A kérdező munkavállalót a munkáltatója nem akarja foglalkoztatni a hozzátartozó hatóságikarantén-ideje alatt. Jár-e részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerinti állásidő?
Részlet a válaszból: […]55. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállalóra a hatósági karantén nem terjed ki, azaz nem mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és e célból rendelkezésre is tud állni, akkor a munkáltató köteles őt foglalkoztatni a munkaszerződés alapján [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. Mivel nincs jogszabályi munkavégzési/foglalkoztatási tilalom, így a munkáltató önmagában a hozzátartozó vírusfertőzésének lehetősége miatt nem tagadhatja meg a foglalkoztatást,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3986

2. találat: Állásidő - kikölcsönzés hiányában, járvány idején

Kérdés: Amennyiben a kölcsönvevők megszüntetik a munkavállalók kikölcsönzését, arra hivatkozással, hogy a COVID-19-járvány miatt leállítják/csökkentik a termelést, akkor a kölcsönzött munkavállalónál a kikölcsönzés hiánya díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Részlet a válaszból: […]beosztás hiányában elmaradt pótlékról nincs szó).A kölcsönbe adó saját maga a kölcsönzött munkavállalót nem foglalkoztathatja, és a hatályos szabályozás értelmében nincs álláskeresési/felajánlási kötelezettsége sem, ha megszűnt a munkavállaló kikölcsönzése, sőt, ez számára önálló felmondási okot is jelent [Mt. 220. § (1) bek.]. Ebből következően általában nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatását (kikölcsönzését) a járvány miatt nem tudja biztosítani; a kölcsönvevői megrendelések elmaradása "szokásos" üzleti kockázatának minősül, amelynek kérdéseit a kölcsönvevővel kötött polgári jogi szerződésben szabályozhatja, és épp erre tekintettel van nagyon kedvező lehetősége a munkaviszony felmondására. Amennyiben ennek nem tesz eleget, és a munkaviszonyt fenntartja, akkor nem külső okból kerül sor a foglalkoztatás ellehetetlenülésére, amint azt az állásidővel kapcsolatban a Kúria kifejtette (BH2020. 82).Természetesen előállhatnak olyan esetek, ahol valóban a járvány okozta vis maior vezet a foglalkoztatás ellehetetlenülésére. Ilyen lehet, ha járványügyi hatósági intézkedés miatt kerül sor a kölcsönvevői munkahely bezárására, és emiatt szüntetik meg a munkavállaló kikölcsönzését. Megjegyezzük, hogy a kikölcsönzés megszüntetésére a kölcsönvevőnél fennálló vis maior esetében nem is lenne szükség,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3862

3. találat: Állásidő a járvány idején

Kérdés: Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Részlet a válaszból: […]eredetű vis maiornak tekinthető például a háború, a forradalom, illetve a pénznem megszűnése anélkül, hogy új pénznem lépne a megszűnt helyébe). A vis maiornak minősülő események abszolút jellegűek, tehát nem annak van jelentősége, hogy az adott személy tud-e ellenük védekezni, hanem annak, akad-e olyan ember, aki az adott eseményt el tudná hárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik (BH2014. 147).A COVID-19 miatti járvány okozhat vis maiort. Ilyen lehet, ha a betegségek miatt hatósági járványügyi intézkedéseket foganatosítanak, amelyek megtiltják a foglalkoztatást egyes munkahelyeken, vagy épp a határok lezárása miatt ellehetetlenítik vagy jelentősen késleltetik a szükséges alapanyagok szállítását. Önmagában az, hogy egy beszállító a járványra hivatkozással felfüggeszti a működését, nem minősül ugyanakkor vis maiornak, és nem szolgálhat indokként arra, hogy a vele polgári jogi jogviszonyban álló más munkáltatók erre hivatkozással a munkaviszonyban vis maiort jelenthessenek be. A beszállítók általi ilyen nemteljesítés a polgári jogi szerződésszegés keretében értékelhető, és a munkáltató az ezzel összefüggő kárait - például az állásidőre kifizetett munkabérek költségeit - vele szemben érvényesítheti. Emellett a munkáltatónak - ha a termeléskiesése bármilyen okból várhatóan hosszabb ideig tartana - van lehetősége a munkaviszonyok megszüntetésére, és ezzel az állásidő elkerülésére. Az újabb munkaügyi ítélkezési gyakorlat az elháríthatatlan külső ok körében kiemelten kezeli a "külső" tényezőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3861

4. találat: Rendkívüli munkaidő és állásidő - értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszból: […]munkáltató teljesíti a munkaidő beosztására vonatkozó kötelezettségét [Mt. 97. § (1) bek.], akkor a munkaszerződés szerinti mértéket köteles beosztani, munkaidőkeretben is. Amennyiben ezt nem teszi meg, a be nem osztott munkaidő a munkaidőkeret zárásakor állásidőként [Mt. 146. § (1) bek.] fog minősülni.A munkaidőkeretben tehát van lehetőség arra, hogy a munkáltató egy adott időszakra kevesebb, majd egy másikra több munkaidőt osszon be, ezáltal elkerülve a rendkívüli munkaidőt. Ennek ugyanakkor feltétele munkaidőkeretben is, hogy a munkaidő-beosztást a törvényi határidőben, azaz egy hétre előre, legalább 168 (kivételesen annak módosításakor 96) órával megelőzően, írásban közölje. Amennyiben ennek a közlési szabálynak nem tesz eleget, úgy annak jogkövetkezménye, hogy az utolsó munkaidő-beosztás lesz irányadó [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ha pedig a munkáltató az így meghatározott, érvényes beosztás szerinti munkaidőtől eltérő időben foglalkoztatja a munkavállalót, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], és az annak megfelelő - a rendes munkabéren felüli - alapbér és bérpótlék jár a tartamára (Mt. 143. §). Ez együtt járhat az állásidővel is - például, ha a munkáltató hétfőn 9:00-16:30 közötti időre akarta beosztani a munkavállaló rendes munkaidejét, szemben az előző heti 10:00-17:30 közötti beosztással, de az új[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3830

5. találat: Keresőképtelenség - a foglalkoztatási kötelezettség hiánya

Kérdés: Munkavállalónkról kiderült az orvosi alkalmassági vélemény alapján, hogy nem alkalmas arra, hogy a munkakörében foglalkoztassuk tovább. Ezt ő sem vitatta, egyben kérte, hogy az egészségi állapotának megfelelő más munkakörben foglalkoztassuk. Mivel üres állás nem áll rendelkezésre (bár mindent megpróbáltunk ennek érdekében), közös megegyezéssel javasoltuk megszüntetni a munkaviszonyt, de ezt elutasította. Azóta a munkahelyén nem jelent meg, holott ezt nem engedélyeztük a részére. Megítélésünk szerint mindezek alapján a részünkről nem áll fenn a foglalkoztatási kötelezettség, és nem kell számára állásidőre járó díjazást sem fizetnünk. Helyesen járunk-e el ez esetben?
Részlet a válaszból: […]betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott [Ebtv. 45. § (1) bek.]. Megítélésünk szerint, ha a munkavállaló nem keresőképes, a munkáltatót nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség sem. Ebből következően foglalkoztatási kötelezettség hiányában az állásidőre járó díjazás fizetése sem [Mt. 146. § (1) bek.]. Éppen ezért, ha a munkavállaló az egészségi állapota miatt bizonyítottan alkalmatlan a munkaszerződése szerinti munkakörének betöltésére, és betegsége miatt pedig a munkáját nem tudja ellátni, ezért keresőképtelen, valamint a rendelkezésre állási kötelezettségét sem teljesíti (azaz, amint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3709

6. találat: Munkába lépés elmaradása és a munkaviszony kezdete

Kérdés: Egyik dolgozónkkal június végén írtunk alá munkaszerződést azzal, hogy a munkába lépés napja augusztus 1-je lett volna. E napon azonban a munkavállalót még nem tudtuk foglalkoztatni, mivel probléma adódott az egyik egészségügyi szűrővizsgálaton, amelynek így még nem volt végleges eredménye. Az előzetes egészségügyi alkalmasságát igazoló okiratot végül csak augusztus 8-án kaptuk kézhez. Kell-e munkabért fizetnünk erre az időszakra? A jövőt illetően előírhatjuk-e, hogy a munkaviszony csak a munkavállaló tényleges munkába állásával kezdődik el?
Részlet a válaszból: […]kezdetének napját a felek a munkaszerződésben jogosultak meghatározni. Ennek legkorábbi időpontja a szerződéskötés napja lehet. Ha a felek külön nem rendelkeztek a munkaviszony kezdetéről, akkor az a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §). Fel kell hívni a figyelmet, a munkaviszony kezdetéhez nem feltétel, hogy a munkavállaló ténylegesen munkába lépjen. Ezért a munkaviszony akkor is elkezdődik a felek által kijelölt napon (illetve ennek hiányában a szerződéskötés másnapján), ha aznap a munkavállaló valamilyen okból nem dolgozik. Ilyen eset a fenti példa is, amikor az egészségügyi alkalmassági vizsgálat még nem fejeződik be a munkaviszony kezdetének napjáig. Noha a munkavállalót nem lehet foglalkoztatni, a munkaviszony mégis kezdetét veszi, és a munkavállaló a tényleges munkába állásig jogosult az állásidőre járó díjazására [Mt. 146. § (1) bek. és 147. §].A felek a munkaszerződés létrejöttét az időmúláson kívül valamilyen egyéb feltételhez is köthetik (pl. a munkavállaló szerezzen meg egy bizonyos képesítést). Ilyen esetben a munkaszerződés nem lép[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3680

7. találat: Állásidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?
Részlet a válaszból: […]esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a munkaidőkeret egyes hónapjaiban a havi alapbére jár. A ténylegesen teljesített órákkal csak a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ekkor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha a munkavállaló az így elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni (Mt. 156. §).Az állásidő azt jelenti, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget [Mt. 146. § (1) bek.]. Azaz, az állásidő fogalmilag beosztás szerinti munkaidőben valósul meg, amelyet így a munkaidőkeretben teljesített munkaidő részének kell tekinteni. A leírtak alapján a kérdéses esetben a munkavállaló 504 órára lett volna beosztható a háromhavi munkaidőkeretben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3333
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszból: […]ilyenkor Önt az alapbére akkor is megilleti, ha az említettek szerint nem kerül sor a foglalkoztatására. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, az alapbéren felül bérpótlék is megilleti (Mt. 147. §).Előfordulhat, hogy a munkáltatója már nem kívánja Önt ebben a munkakörben foglalkoztatni, annak ellenére, hogy keresőképessé válását követően képes lenne annak ellátására. Ilyen esetben a munkáltató általános szabály szerint nem köteles, de felajánlhat az Ön számára másik munkakört, amit azonban nem kötelező elfogadnia. A saját belátása szerint mérlegelheti, hogy az esetlegesen felajánlott új munkakört elfogadja-e. Ha Ön elutasítja a felajánlott munkakört, és a munkáltató az eredeti munkakörében nem foglalkoztatja, szintén az előzőekben vázolt állásidő szabályainak alkalmazására kerül sor, és Önt alapbér (illetve a fentebb írott esetben bérpótlék is) megilleti.Az is előfordulhat, hogy az egészségi állapota miatt a visszatérése után Ön már nem tudja ugyanazt a munkát ellátni, mint korábban. Ebben az esetben a munkáltató köteles az Ön egészségi állapotának változására tekintettel a meglévő munkakörben a munkafeltételeket, illetve a munkaidő-beosztást - az Mt. 6. §-ában foglaltak figyelembevételével (az adott helyzetben általában elvárható magatartás, jóhiszeműség és tisztesség, együttműködés és tájékoztatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3296

9. találat: Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
Részlet a válaszból: […]nyolcat, egy további napon pedig 0 órát. A beosztásban ugyanis nemcsak azt kell elkülöníteni, hogy a munkavállaló dolgozik-e egy napon, vagy nem, hanem azt is, hogy utóbbi esetben miért nem kell munkát végeznie.El kell különíteni a heti két pihenőnapot (Mt. 105. §) és az ezenfelül kéthetente jelentkező további egy napot, ami ugyan munkanap, de a munkavállaló nincs beosztva (ezt szokták a gyakorlatban szabadnapnak vagy kiegyenlítő napnak nevezni). Szabadságot nem csak arra a napra kell részére kiadni, amikor be volt osztva nyolc órára, hiszen ez a bizonyos kéthetente jelentkező nullaórás napja is munkanap. A szabadságot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, azaz a kérdéses esetben a négy munkanappal érintett hétre is öt munkanap szabadságot kell kiadni, így ennek megfelelően 40 óra teljesített munkaidőt kell elszámolni erre a hétre.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A kérdéses példában egy munkanap nyolc óra napi munkaidőt jelent. Ha a munkavállaló hétfőtől péntekig kíván mentesülni a munkavégzés alól, erre az időre összesen 5x8 óra szabadságot kell igénybe vennie, ami öt munkanap szabadságot jelent (bármelyik héten). Ebben az esetben a teljesített munkaidőt is a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Ebből az is következik, hogy ha a munkavállaló arra a hétre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3248

10. találat: Rendkívüli munkavégzés elrendelhetősége

Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]követelménynek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie [Mt. 99. § (7) bek.]. Munkaidőkeret (elszámolási időszak) alkalmazása nélkül a heti 48 órát meghaladó munkavégzésre kötelezés általában nem jogszerű.A rendkívüli munkaidő mértékéhez kapcsolódóan a jogszabály éves korlátot is megállapít, mely szerint teljes napi munkaidő esetén - ha a munkaviszony a teljes naptári évben fennállt - a munkavállaló naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezhető [Mt. 109. § (1) bek.]. Ha a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződést kötöttek, érdemes annak rendelkezéseit is megvizsgálni, hiszen a felek a szerződésükben az évi 250 órás felső határt megemelhetik, ebben az esetben a munkáltató akár évi 300 óra rendkívüli munkaidőt is elrendelhet [Mt. 135. § (3) bek.]. A 250 vagy esetenként akár 300 órás éves keretbe azonban nem csupán a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, hanem a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkaidő is beleszámít.A munkáltató az Mt. általános magatartási követelményeinek megfelelően a munkaidő-beosztás meghatározása során méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni a munkavállaló érdekeit is [Mt. 6. § (3) bek.], és a rendkívüli munkavégzés elrendelésével aránytalan sérelmet nem okozhat. Ugyanakkor, ha határidőre elvégzendő feladatok miatt kell rendkívüli munkaidőt elrendelni, általában feltételezhető a munkáltató nagyobb súlyú érdeke. Kivételes - vis maior jellegű (pl. tűz, árvíz) - esetekben a rendkívüli munkaidő elrendelése sem időbeli, sem más korláthoz nincs kötve, a munkáltató teljesen szabadon kötelezheti a munkavállalót rendkívüli munkaidő teljesítésére [Mt. 108. § (2) bek.].A munkáltató viszont minden[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3244
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést