Gyermekgondozási szabadság – a visszatérés munkáltatói akadályozása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő pedagógusok esetében gyakori az a munkáltatói hozzáállás, miszerint nem engedélyezik a fizetés nélküli szabadság megszakítását, mert éppen más pedagógus tölti be a helyet, vagy nem tudják jelenleg kiadni (kifizetni) a felhalmozott szabadságokat. Jól gondoljuk, hogy ezen indokok nem állják meg a helyüket, a fenti problémák megoldásáról pedig a munkáltató gondoskodni köteles?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatási kötelezettségének – az elháríthatatlan külső ok esetét kivéve – a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő). Vagyis ekkor munkavégzés nélkül is köteles a munkáltató a munkahelyére visszatért foglalkoztatott részére távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Négyhavi munkaidőkeret alkalmazása – számos kérdéssel

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatónál dolgozókkal kapcsolatos a kérdésünk. A dolgozók közalkalmazottak, mivel vegyes intézményről van szó. Az intézményben a dolgozók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, heti 40, napi 8 órás munkaidőben. A munkaidőkeret a szombati munkavégzés miatt került bevezetésre. Szombatonként 4 órában van nyitva a művelődési ház. Dolgozhat-e valaki napi 8 óránál többet abban az esetben, ha a munkaidőkereten belül heti 40, napi 8 órás munkaidőben dolgozik, illetve szombaton napi 4 órában? Havonta egy alkalommal a két pihenőnapnak mindenképpen szombatra és vasárnapra kell esnie? Ahhoz, hogy a két egybefüggő pihenőnap meglegyen (szombaton dolgozik 4 órát), minden egyes vasárnap és hétfő pihenőnap? A négyhavi munkaidőkeret esetében, ha pluszóra van, akkor az túlórában kifizetésre kerül. Abban az esetben mi a teendő, ha valami oknál fogva a munkaidőkeret végén kevesebb órája van a dolgozónak? Munkaidőkeretben dolgozónak a havi óraszámba beleszámoljuk az ebédidőt?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 51. § (1) bek.], ha a munkaidőkeretben a munkavállaló nem volt beosztva az egyébként beosztható óraszámra, a különbözetet állásidőként kell elszámolni. A munkavállaló tehát jogosult a hiányzó órákra eső alapbérére [Mt. 147. §]. A munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól a cafeteria kontójára

Kérdés: Van-e annak bármi akadálya, hogy a munkáltató a cafeteria terhére szabadnapokat biztosítson a munkavállalóknak? Ha ez lehetséges, ezt milyen módon és mely szabályok alapján teheti meg, illetve a „szabadnap” az szabadságnak vagy az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése szerinti, a munkáltató hozzájárulásával történő, munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...az nem jelenthet a munkavállaló számára hátrányos eltérést az Mt. szabályaitól. Különösen nem szolgálhat arra, hogy a munkáltató az állásidőre vonatkozó szabályok megtartása, a bérkifizetési kötelezettségének [Mt. 147. §] teljesítése alól mentesüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Egészségileg alkalmatlan munkavállaló díjazása

Kérdés: Az 1/2025. (II. 27.) AB határozat az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése második mondatának utolsó tagmondatát megsemmisítette, amely már nem tartalmaz utalást a munkakör ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalókra, így az említett bekezdés második mondata kizárólag a következőt tartalmazza: a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. Mi a következménye ezen jogszabályi rendelkezés megsemmisítésének az egészségi okból alkalmatlan munkavállalókra vonatkozóan? Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az egészségi okból alkalmatlanság esetén továbbra is mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, ugyanakkor ezen időre – szemben a 2023. január 1-je óta fennálló szabályokkal – már valamilyen díjazás illeti meg a munkavállalót? Ha igen, pontosan mit kellene fizetni a munkavállaló számára? Távolléti díjat az említett jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére tekintettel, vagy pedig az állásidő szabályait alkalmazva alapbért és bérpótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...[1/2025. (II. 27.) AB határozat (90) bek.]. Márpedig a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér, illetve a munkaidő-beosztás szerinti bérpótlék illeti meg [Mt. 147...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – vezetése a jelenléti íven

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?
Részlet a válaszából: […] ...az nem jelenthet a munkavállaló számára hátrányos eltérést az Mt. szabályaitól, különösen nem szolgálhat arra, hogy a munkáltató az állásidőre vonatkozó szabályok megtartása, a bérkifizetési kötelezettségének [Mt. 147. §] teljesítése alól mentesüljön....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Készenlét alatti munkavégzés és napi pihenőidő

Kérdés: Karbantartó kollégáink egy műszakos munkarendben 06:40–15:00-ig dolgoznak. 22:00–06:00-ig készenlétben vannak. Jól gondolom, hogy 02.00 előtt nem lehetséges a készenlétben végzett munkavégzés a napi 11 óra pihenőidő megtartásával? Amennyiben valaki készenlét alatt munkát végez, a mi esetünkben például 03:00–05:00 óráig, a pihenőidő a munkavégzés után újraindul? A munkavállaló mikor állhat ismét munkába?
Részlet a válaszából: […] ...nem telik. Ha emiatt a munkavállaló nem tud munkába állni a beosztása szerinti munkaidő kezdetén, a bírói gyakorlat szerint a kieső időt állásidőként kell elszámolni (MK 17.). A kérdés szerinti esetben, ha a munkavállaló napi munkaideje 15.00-kor ért véget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Köznevelési patthelyzet

Kérdés: Óvodapedagógus anyukát GYES-ről visszatérve a munkáltató nem tudja a kinevezésben foglalt intézményben foglalkoztatni. Ebben az esetben felmentéssel megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt, ha az anyuka nem hajlandó másik intézményben munkát vállalni? Jogosult kérvényezni a gyermek 8 éves koráig a munkavégzés helyének megváltoztatását? Illetve az anyukának lemondás esetén kötelező letölteni a 90 napos lemondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...eltérjenek. A lemondási idő alatt kiadható a felhalmozódott szabadság, vagy a munkáltatónak, mivel munkát biztosítani nem tud, állásidőre járó távolléti díjat kell fizetnie [Púétv. 106. § (1) bek. a) pont]. A közös megegyezésben viszont nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Megállapodás fizetés nélküli szabadságban

Kérdés: Az év végi leállás idejére – mivel ennek pontos időtartama is csak most konkretizálódott cégünknél – nem maradt elegendő szabadsága minden dolgozónak. Ilyen esetben állásidő-fizetési kötelezettsége lenne a munkáltatónak. Alapesetben fizetés nélküli szabadságot csak a munkavállaló kérelmezhet. De szabályos eljárás-e az, ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodást kötnek a fizetés nélküli szabadságról az érintett időszakra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...el, ez a felek közös megegyezését igényli. Ennek hiányában, ha a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, azt állásidőnek kell tekinteni, és az érintett időszakra a munkavállalónak jár az alapbére és esetleges bérpótlékjai is. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Édesanya visszatérése gyermekgondozási szabadságról

Kérdés: Ha gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza egy kismama, de a munkáltató nem tudja visszavenni a pozíciójába – az hiába nem szűnt meg –, mert teljes a létszám, mi a teendő? Eleget tesz-e ilyenkor a munkáltató a kötelességének, ha felajánl egy másik pozíciót, vagy lehetővé kellene tennie, hogy a létező munkakörben elérhetővé tesz egy pozíciót a visszatérő édesanya számára?
Részlet a válaszából: […] ...más munkavállalókkal együtt megvan a szükséges létszám), a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltató köteles állásidőre járó díjazást (azaz alapbért) fizetni számára, ugyanis ilyenkor a munkáltató nem tesz eleget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Bérkifizetés havibér esetén munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltató 4 havi munkaidőkeretben a dolgozók bizonyos csoportját havibérben foglalkoztatja. Az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Különmegállapodásban el lehet-e térni ettől a szabálytól olyan módon, hogy minden hónapban kifizetésre kerülnek – a havi alapbéren túl – a ténylegesen ledolgozott órák, a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka pótléka pedig a munkaidőkeret végén kerül kifizetésre? Amennyiben ilyen megállapodás nem köthető, akkor az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pontosan mit kell havonta és mit a keret végén kifizetni a munkáltatónak: 1. Csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért, vagy 2. A havi alapbéren kívül a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkaidőre eső alapbért és annak pótlékát is? 3. Esetleg az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó alapbért (a rendkívüli munka pótlékát a munkaidőkeret végén)?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni – ez az állásidő egyik formája. Ha pedig a munkavállaló az általános munkarend óraszámai alapján elszámolt, a neki járó munkabérnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
1
2
3
17