Keresés eredménye

34 találat a megadott állásidő tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Állásidő elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?
Részlet a válaszból: […]teljesített órákkal csak a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ekkor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha a munkavállaló az így elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni (Mt. 156. §).Az állásidő azt jelenti, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget [Mt. 146. § (1) bek.]. Azaz, az állásidő fogalmilag beosztás szerinti munkaidőben valósul meg, amelyet így a munkaidőkeretben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3333
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után
Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszból: […]megilleti (Mt. 147. §).Előfordulhat, hogy a munkáltatója már nem kívánja Önt ebben a munkakörben foglalkoztatni, annak ellenére, hogy keresőképessé válását követően képes lenne annak ellátására. Ilyen esetben a munkáltató általános szabály szerint nem köteles, de felajánlhat az Ön számára másik munkakört, amit azonban nem kötelező elfogadnia. A saját belátása szerint mérlegelheti, hogy az esetlegesen felajánlott új munkakört elfogadja-e. Ha Ön elutasítja a felajánlott munkakört, és a munkáltató az eredeti munkakörében nem foglalkoztatja, szintén az előzőekben vázolt állásidő szabályainak alkalmazására kerül sor, és Önt alapbér (illetve a fentebb írott esetben bérpótlék is) megilleti.Az is előfordulhat, hogy az egészségi állapota miatt a visszatérése után Ön már[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3296
3. találat: Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
Részlet a válaszból: […]napot, ami ugyan munkanap, de a munkavállaló nincs beosztva (ezt szokták a gyakorlatban szabadnapnak vagy kiegyenlítő napnak nevezni). Szabadságot nem csak arra a napra kell részére kiadni, amikor be volt osztva nyolc órára, hiszen ez a bizonyos kéthetente jelentkező nullaórás napja is munkanap. A szabadságot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, azaz a kérdéses esetben a négy munkanappal érintett hétre is öt munkanap szabadságot kell kiadni, így ennek megfelelően 40 óra teljesített munkaidőt kell elszámolni erre a hétre.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3248
4. találat: Rendkívüli munkavégzés elrendelhetősége
Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]is megállapít, mely szerint teljes napi munkaidő esetén - ha a munkaviszony a teljes naptári évben fennállt - a munkavállaló naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezhető [Mt. 109. § (1) bek.]. Ha a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződést kötöttek, érdemes annak rendelkezéseit is megvizsgálni, hiszen a felek a szerződésükben az évi 250 órás felső határt megemelhetik, ebben az esetben a munkáltató akár évi 300 óra rendkívüli munkaidőt is elrendelhet [Mt. 135. § (3) bek.]. A 250 vagy esetenként akár 300 órás éves keretbe azonban nem csupán a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, hanem a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkaidő is beleszámít.A munkáltató az Mt. általános magatartási követelményeinek megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3244
5. találat: Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett munkaidő - állásidőnek számít
Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszas keresőképtelenség után végül meggyógyult, de az üzemorvos alkalmatlannak nyilvánította a munkakör ellátására. Vagy más munkakört keresünk neki, vagy meg lesz szüntetve a jogviszonya. Kérdés viszont, hogy megilleti-e munkabér addig is, amíg nem rendeződik a jogviszonya?
Részlet a válaszból: […]munkáltató érdekkörében felmerülő okból következik be, hanem a munkavállaló személyében rejlő okból, és ennek okán a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződése szerint nem tudja foglalkoztatni. A Kúria egy új eseti döntésében mégis úgy ítélte meg, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége ilyen esetben is fennáll, az nem korlátozódik a munkaszerződésben megállapodott munkakörben történő foglalkoztatásra, és e kötelezettségét a munkaköri egészségügyi alkalmatlanság önmagában nem szünteti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2957
6. találat: Munkaidő-kiesés ónos eső miatt
Kérdés: Munkavállalóink egy részét munkásbusszal szállíttatjuk reggelente, amelyet a munkáltató fizet. A leesett ónos eső miatt a reggeli műszakban végül nem indítottuk el a buszt, a munkavállalóknak szóltunk, hogy menjenek haza. Más munkavállalók tömegközlekedéssel járnak, de ők sem tudtak bejönni, mivel azokat a buszokat sem indították el. Hogyan kell elszámolni az esetükben a kimaradt műszak idejét?
Részlet a válaszból: […]távollétre díjazás nem jár.Részben eltérő a helyzet akkor, ha a munkába járást a munkáltató biztosítja, amint a kérdés szerinti esetben is, munkásbusz útján. Ha ugyanis a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), akkor a munkavállalót - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg, illetve ezenfelül bérpótlék is, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2537
7. találat: Egészségügyi alkalmatlanság tartama - nem állásidő
Kérdés: Az időszakos üzemorvosi vizsgálaton az orvos az egyik munkavállalónkat alkalmatlannak minősítette. (Egyébként a kolléga nem keresőképtelen.) Próbáltunk egyeztetni vele, másik munkakört felajánlani, de erre nem nyitott, mindenáron azt akarja, hogy mondjunk fel neki, és fizessünk végkielégítést. Ez a folyamat már több hete elhúzódik, és lassan zárnunk kell a jelenléti adatait. Miként kell minősíteni az alkalmatlanság megállapításától számított időszakot, ahol munkát nem végzett? Állásidő lesz belőle?
Részlet a válaszból: […]nem alkalmas [33/1998. NM rendelet 13. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló nem alkalmas, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér, valamint ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, bérpótlék illeti meg [Mt. 146. § (1) bek. 147. §]. A foglalkoztatási kötelezettség a munkaszerződés szerinti munkakörben áll fenn, azaz nem kell másik, megfelelő munkahelyet sem keresni a munkavállaló részére. Az állásidő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2509
8. találat: Cafeteriajuttatás állásidőre
Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszból: […]határozza meg, ezért a szabályzatban foglaltak lesznek irányadók az állásidőre járó cafeteria­juttatásokra nézve. Miután a cafeteria körébe tartozó juttatás biztosítása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, ezért a jogosultsággal kapcsolatban igény csak abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.] - azaz ha a szabályzat a rendeltetésszerű joggyakorlás (Mt. 7. §), illetve az egyenlő bánásmód (Mt. 12. §) követelményének nem felel meg.Önmagában az a körülmény, hogy a cafeteriaszabályzat nem biztosít juttatást az állásidőre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2489
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
9. találat: Szombati állásidő elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Munkatársaink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, minden héten hétfőtől péntekig. Kivételesen előfordul, hogy szombatra is munka­időt osztunk be nekik, termelési csúcsok esetén. Ezeket a pluszszombatokat minden hónapban elszámoljuk rendkívüli munkaidőként, ha az adott hónapban nem lehet helyettük másik pihenőnapot beosztani. Augusztus hónapban azonban volt egy olyan szombat, amire előre beosztottuk a kollégákat nyolc órára, ám végül - anyaghiány miatt - mégsem kellett bejönniük. E napra állásidőt fizettünk nekik. Kérdésem, hogy ilyenkor az erre a szombatra eső nyolc órát is bele kell-e számítani a munkaidőkeretben teljesített időbe? Előfordulhat, hogy e miatt a valójában le sem dolgoztatott nyolc óra miatt kell munkaidőkereten felüli túlórát fizetnünk?
Részlet a válaszból: […]alapbére jár. Elegendő tehát csak a keret végén elszámolni a teljesített munkaidőkereten felüli órákkal (Mt. 156. §). Úgy is mondhatjuk, hogy a pluszszombatokért cserébe nemcsak az adott hónapban, hanem a munkaidőkeret tartama alatt bármikor beosztható másik pihenőnap.Az állásidővel érintett szombat a kérdés szerint előre beosztott munkanap volt, amelyre a munkáltató a munkaidőkeretben beosztható munkaórákból nyolc órát felhasznált. Ettől független körülmény, hogy aznap a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2411
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
10. találat: Szabadság hiányában nem lehet fizetetlen távollét
Kérdés: Évente két alkalommal, nyáron két hétre, decemberben egy hétre leállunk. Fiatal munkavállalóinknak nincs megfelelő számú szabadsága. Lehet-e igazolt, nem fizetett napot adni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb 7 napot [Mt. 122. § (1)-(2) bek.]. A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér illeti meg, valamint azonfelül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bek. 147. §].A felek megállapodása útján az idézett szabályoktól el lehet térni, de a megállapodásnak a munkavállaló javára kell történnie. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2341
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 34 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés