Ittas munkavállaló eltiltása a munkavégzéstől

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?
Részlet a válaszából: […] ...is, ha a munkavállaló újabb kötelezettségszegést nem követ el, foglalkoztatni kell. Ha e kötelezettségének a munkáltató nem tesz eleget, állásidő címén munkabér mindenképpen jár, de akár a munkavállaló részére megnyílhat a munkaviszony megszüntetésének joga [Mt. 78...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] ...kezdetére nem telik el a minimális napi pihenőidő, márpedig annak lejártáig a munkavállaló nem foglalkoztatható. Az így kiesett órákat állásidőként kell elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.].Ha a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés a heti pihenőnapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkanap-áthelyezés szombatra

Kérdés: Az egyik szerdai munkanapon az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog. Acég munkanap-áthelyezést akar az e napot megelőző szombatra, megteheti ezt? Ebben az esetben a szerdai munkanapra mit számfejtsünk? Fizetés nélküli, igazolt, nem fizetett távollétet? Tehát nem jár díjazás az Mt. 146. §-a alapján, mert elháríthatatlan külső okból nem volt foglalkoztatás? Aszombati napot rendes munkanapnak kell tekinteni, vagy rendkívülinek, és 100% pótlékot kell fizetni? Megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló a munkanap-áthelyezésről?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás (pótlék) nem jár. A második hét szerdája pedig heti pihenőnap (erre külön díjazás szintén nem jár, de nem azért, mert állásidő lenne, hanem mert ez egy heti pihenőnap). Minderről nem kell megállapodni a munkavállalóval, a munkaidő-beosztást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Azonnali hatályú felmondás - ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap - pénteken - nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló - még korábban engedélyezett szabadság miatt - nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató - egészen az azonnali hatályú felmondás közlésének napjáig (azt is beleértve) - köteles számára megfizetni az állásidőre járó díjazást (azaz az alapbért) és - amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra is jogosult lett volna erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Oltásfelvétel elmulasztása - fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató az új szabályok szerint elrendelhet fizetés nélküli szabadságot annak, aki az előírt határidőn belül nem veszi fel a védőoltást. Megszakíthatja ezt a munkáltató, illetve elrendelheti több alkalommal is? Ha igen, hányszor?
Részlet a válaszából: […] ...hogy csak akkor rendelje el a munkavégzést, ha a munkavállalóknak ténylegesen is munkát tud adni, amikor pedig erre nincs módja, akkor az állásidő szabályainak alkalmazása helyett fizetés nélküli szabadságra küldje őket.(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Munkaszerződés-módosítás a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egyéb munkaszervezési eszközöket (pl. munka­időkeret) is igénybe vehet. Amennyiben ezeket kimeríti, vagy nem kíván élni velük, az állásidő szabályait kell alkalmazni, mivel a beosztás szerinti munkaidőben a kérdés alapján nem fogja tudni munkával ellátni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...egyhetes munkaidőkeretet jelent, de ennek az adminisztrálása nem okozhat túl sok nehézséget, hiszen minden héten 20 órával (túlóra és állásidő nélkül) zár a munkaidőkeret (Mt. 156. §). Elég arról írásban tájékoztatni a munkavállalót, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Kirendelés az óvodai rendkívüli szünet alatt

Kérdés: Március 8-tól rendkívüli szünetet rendeltek el az óvodákban, kivéve a gyermekfelügyeletet. Lehetséges-e, hogy ennek az idejére nem szabadságot vagy állásidőt ad ki a munkáltató, hanem kirendeli a dolgozókat az önkormányzat konyhájára dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...az óvoda működésére vonatkozik. Ha emiatt az óvodai dolgozó munkavégzése feleslegessé válik az intézményben, számára szabadság vagy állásidő biztosítható, de az is elképzelhető, hogy számára a munkáltató az Mt. 53. §-a alapján a kinevezéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet a válaszából: […] ...többet teljesített, azt rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, míg ha kevesebbet osztott be a munkáltató az elvileg lehetségesnél, azt állásidőnek kell tekinteni (Mt. 146. §, 156. §). Ahogy azt a korábbi válaszban jeleztük, e mellett az értelmezés mellett viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Szabadság alatt képződő túlóra - munkaidőkeret esetén

Kérdés: A vírusválság miatt cégünknél bevezettük a négyhavi munkaidőkeretet, amelynek most közeledik a zárása. Azt tapasztaltuk, hogy a júliusi szabadságolások miatt több munkavállalóknak többletórája, munkaidőkereten felüli túlórája fog képződni. Lehetséges, hogy a munkavállaló valójában nem is dolgozik az utolsó egy-két hétben, és a munkaidőkeret zárásakor mégis túlórát kell neki fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...a többletidőt (Mt. 156. §).Ez a szabály minden távollétre alkalmazandó (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, állásidő, igazolatlan távollét). A szabadság és a betegszabadság esetén ugyanakkor a törvény megengedi a munkanapos elszámolást is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
1
2
3
14