42 találat a megadott próbaidő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz például a munkafeltételek vagy a munkabér megállapítása és biztosítása során [Ebktv. 21. § e) és f) pont]. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § (1) bek. t) pont]. Ilyen "egyéb helyzet" lehet álláspontunk szerint az, ha a munkavállaló próbaidőn van.Elengedhetetlen e körben ugyanakkor meghatározni azt, melyik munka tekinthető egyenlő értékűnek. Ha ugyanis a próbaidős és a korábban már Önöknél dolgozó munkavállalók munkája nem tekinthető egyenlő értékűnek, ez a körülmény megalapozhatja a különbséget a díjazásuk tekintetében is. Az Mt. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Ha különbséget tesznek az érintett munkavállalók díjazása között, tudniuk kell utóbb igazolni, milyen körülményekre alapozzák mindezt. Az eltérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni. Itt azonban fontos utalni arra, hogy ez a b) pont együtt alkalmazandó és értelmezendő az azt megelőző a) ponttal, amely szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. §-a szerint új közszolgálati jogviszonyt létesít, amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni. Vagyis ez a jogszabályhely csak abban az esetben alkalmazandó, ha a köztisztviselő korábbi jogviszonya olyan jogcímen szűnt meg/került megszüntetésre (pl. felmentéssel átszervezése miatt), amely alapján végkielégítésben részesült. Ha viszont a köztisztviselő nem szerzett végkielégítésre való jogosultságot (pl. lemondással, vagy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a jogviszonyt, illetve átszervezéssel indokolt felmentés esetén nem volt meg a végkielégítésre való jogosultsághoz szükséges minimális hároméves jogszerző idő), a Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben a korábbi jogviszonyban töltött idő az általános szabályok szerint adódik hozzá az új közszolgálati jogviszony tartamához a végkielégítésre való jogosultság tekintetében.4. Az illetményeltérítéssel kapcsolatban is igennel válaszolunk. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál ebben az esztendőben akkor jogosult, ha az új munkáltató a közszolgálati jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.5. A közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidővel kapcsolatban: egyrészt sem a Kttv., sem annak 62/A. §-ához kapcsolódó végrehajtási rendelet (98/2018. Korm. rendelet) nem tartalmaz speciális szabályt a közigazgatási alapvizsgára és szakvizsgára vonatkozóan, így e tekintetben nem tudjuk a két jogviszony közötti folyamatosságot megállapítani. Másrészt a Kttv. 122. §-a új jogviszony létesítésekor - ideértve az áthelyezés esetét is - újraindítja az e vizsgák letételére nyitva álló határidőket. Mindebből következően - megítélésünk szerint - a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételére előírt határidők az új közszolgálati jogviszony létesítésének napjával újrakezdődnek. A határidők újraindulása miatt pedig a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti "átsorolásstop" sem érvényesül az új jogviszony létesítésekor.6. A köztisztviselők kötelező továbbképzésére - a "Probono rendszerre" - vonatkozó részletszabályokat a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. Ennek 10. §-a (1)-(2) bekezdése alapján a köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a köztisztviselő a közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. Ezen időszak időtartama négy év, a jelenlegi továbbképzési időszak 2018. január 1-jétől 2021. december 31-éig tart. A 273/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem teheti meg. A próbaidőre való hivatkozás - mint megszüntetésre irányuló jognyilatkozat - rendeltetése ugyanis az, hogy a próbaidőn belül azonnali hatállyal váltsa ki a munkaviszony megszűnését, ezért az nem teszi lehetővé, hogy egy későbbi, tetszőlegesen meghatározott időpontban szüntesse meg a munkaviszonyát. Ha a próbaidőre kíván hivatkozni, akkor köteles az Mt. szerinti azonnali hatályú felmondással élni.Ez azonban nem zárja el attól, hogy felmondással [Mt. 64. § (1) bek. b) pont] éljen akár a próbaidő alatt is. Így a próbaidő tartama alatt is lehetőség van arra, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással indokolás nélkül szüntesse meg [Mt. 67. § (1) bek.]. Nem kizárt az sem, hogy a próbaidő alatt a határozott idejű munkaviszonyát felmondással szüntesse meg, ám ilyenkor a felmondását köteles megindokolni: a felmondás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valószínűséggel kielégíti az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt körülményeket, mivel a munkatárs tettleges bántalmazása olyan szándékosan elkövetett, lényeges és jelentős mértékű kötelezettségszegésnek tekinthető, amelynél a munkaviszony azonnali hatályú felmondása megalapozottnak tűnik. Ettől függetlenül a munkáltató nem köteles erre hivatkozással megszüntetni a munkaviszonyt, és megteheti, hogy a rendelkezésre álló jogszerű megszüntetési jogcímek közül mást válasszon. Így, amennyiben a próbaidő még nem járt le, lehetősége van arra, hogy indokolás nélkül, pusztán a próbaidőre (és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lejártáról a munkavállalót, hiszen ez jogában áll, ám erre semmi nem kötelezi őt. Arra sincs szükség, hogy a felek a próbaidő lejártakor vagy azt követően módosítsák a munkaszerződést, noha kétségkívül ez is jogukban áll. A próbaidő letelte pusztán azzal a következménnyel jár, hogy a munkaviszonyt ezt követően már egyik fél sem szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül a próbaidőre hivatkozással. A próbaidő kezdetekor a munkaviszony már fennáll, a próbaidő csak annyiban jelent függő jogi helyzetet, hogy annak tartama alatt a felek az általánostól[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A határozatlan idejűvé módosítás feltétele akár az is lehet, hogy arra a munkavállaló megfelelő teljesítménye, illetve feladatellátása esetén kerülhet csupán sor. Ennek megfogalmazása akként is elképzelhető, hogy a felek e feltétel bekövetkezése esetén tárgyalnak csupán a módosításról, azaz a feltétel bekövetkezése csak a módosításra irányuló tárgyalásra kötelezi a munkáltatót. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a munkavállaló megfelelő feladatellátása esetén a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló kérelmére hozzá fog járulni a munkaszerződés határozatlan időre történő módosításához. Ez utóbbi álláspontunk szerint nem ütközik az Mt. 19. §-ának (1) bekezdésébe, miszerint nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna, hiszen ez egyfelől nem automatikus módosulást eredményezne, másfelől nagy valószínűség szerint az ilyen módosítás nem a munkavállaló hátrányára módosítaná a munkaszerződést.A fentiek előrebocsátása mellett ugyanakkor fel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartama alatt úgy is módosíthatják, hogy hosszát lerövidítik, de abban is megállapodhatnak, hogy a próbaidőt a jövőre nézve megszüntetik. A fentiekből következik, hogy a munkáltató egyoldalúan nem teheti meg jogszerűen azt, hogy egyszerűen "kitörli" a munkaszerződésből a próbaidőt. Ahhoz a munkavállaló beleegyezése is szükséges. Ily módon általános szabály szerint az egyoldalú munkaszerződés-módosításhoz nem fűződhet joghatás [Mt. 29. § (4) bek.], a munkavállalónak azonban ügyelnie kell arra, hogy a munkáltató általi egyoldalú módosítást hallgatólagosan, ráutaló magatartással se "fogadja el". Ezt akként tudja egyértelművé tenni, hogy kifejezetten nyilatkozik erről (pl. írásban), vagy az egyoldalú[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át [Mt. 36. § (1) bek.]. A leírtakból arra lehet következtetni, hogy az új, átvevő munkáltató gyakorlatilag próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg az Ön munkaviszonyát [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Önmagában erre lehetősége is lenne, hiszen az átszállást követően vélhetőleg ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, ám a leírt azonnali hatályú felmondás mégis jogellenesnek tekinthető, ugyanis a munkáltató elmulasztotta a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatának írásba foglalását. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás ugyanis csak akkor jogszerű, ha azt a fél írásban közli [Mt. 22. § (3) bek.], ám ebben az esetben mindez[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni egyebek mellett az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon [Mt. 24. § (2) bek. b) pont]. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás jellegzetessége, hogy azt csak a próbaidő alatt lehet joghatályosan közölni, ám az Ön által írott esetben úgy tűnik, hogy erre a próbaidőn kívül került sor, mivel a kézbesítési vélelem csak a próbaidő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapításától. Így nem kell próbaidőt megállapítani többek között a meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetében [Kjt. 21/A. § (4) bek. b) pont]. A helyettesítés céljából létesített közalkalmazotti jogviszony esetében a próbaidő kikötése a Kjt. szerint azonban kötelező. Annak ellenére, hogy a Kjt. általánosságban három hónap próbaidő kikötését rendeli el, annak tartama értelemszerűen nem terjedhet túl a jogviszony időtartamán. Ebből következően a két és fél hónapos közalkalmazotti jogviszony esetén eleve nem lehetséges, és[…] részlet vége a válaszból.