16 találat a megadott gyermek után járó pótszabadság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]Cst. határozza meg. E szerint a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [Cst. 4. § k) pont]. A szülő alatt nem csak a vér szerinti vagy az örökbe fogadó szülő, illetve a gyám értendő. Idetartozik az előbbiek mellett a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; továbbá-a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.Így a gyermek utáni pótszabadságra jogosultság szerint a szülő meghatározása tekintetében nem a Kttv. 6. §-ának 31a. pontja szerinti "szülő" fogalom lesz az irányadó, hanem a fent idézett Cst. rendelkezésekben meghatározott személy.A munkáltató jogosult és egyben köteles meggyőződni arról, hogy a gyermek után járó pótszabadságot igénylő közszolgálati tisztviselő a fenti feltételeknek megfelel-e. Ezt megteheti azáltal, hogy nyilatkoztatja a köztisztviselőt/ügykezelőt arról, hogy az érintett gyermeket a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint saját háztartásában neveli, gondozza. E nyilatkozat mellett előírhatja a munkáltató, hogy a gyermek saját háztartásban történő nevelését, gondozását igazoló dokumentumot (pl. lakcímet igazoló hatósági igazolvány) munkáltató részére bemutassák. Itt fontos utalni arra, hogy a Kttv. 177. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselőkről a Kttv. 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (közszolgálati alapnyilvántartás). A Kttv. 2. mellékletének I/B. pontja szerint a közszolgálati alapnyilvántartás tartalmazza az eltartott gyermek(ek) családi és utónevét; születési helyét, idejét; anyja születési családi és utónevét; lakóhelyét, lakáscímét, tartózkodási helyét; adóazonosító jelét; társadalombiztosítási azonosító jelét. Ennek alapján a munkáltató a fenti adatok tekintetében jogosult az adatok nyilvántartására.A gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság speciálisabb eseteiben - például, ha elvált a közszolgálati tisztviselő - a pótszabadságot igénylő nyilatkozat mellett a munkáltató előírhatja a gyermekelhelyezésről rendelkező jogerős bírósági határozat bemutatását. Továbbá, ha például a szülővel együtt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Kttv. 102. § (3) bek.].A fent ismertetett szabályok alapján lehet megállapítani, hány munkanap pótszabadságra jogosult a jegyző. Amíg egy gyermeke volt, addig két munkanap pótszabadság járt neki, az első gyermek születésének az évében először. A második gyermek születésének évétől, tehát 2018. évtől kezdve a jegyző négy munkanap pótszabadságra vált jogosulttá. Ha pedig az egyik gyermek a Kttv. értelmében fogyatékos gyermeknek minősül, akkor ez két munkanappal emeli meg a pótszabadság mértékét az érintett gyermek születésének az évétől. A jegyző a részére járó szabadságra a gyermekek születésével, illetve gondozásával kapcsolatos távolléte miatt időarányosan válik jogosulttá, figyelemmel arra, hogy a szabadság - általános szabály szerint - a munkában töltött idő alapján jár [Kttv. 100. § (1) bek.]. Szabadság jár azonban - egyebek mellett - a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartamára is [Kttv. 100. § (2) bek.].A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság kétféle lehet: a jegyző a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. Másrészt a tartósan beteg, illetve[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,- a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték [Cst. 4. § k) pont, 7. § (1) bek. a) pont].Követelmény tehát, hogy a gyermek a szülővel életvitelszerűen együtt éljen, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Például a vér szerinti szülő akkor is jogosult a gyermeke utáni pótszabadságra, ha az adott hónapban kivételesen külföldi kiküldetést teljesít, de egyébként egy háztartásban él gyermekével. Ha azonban e távollétek rendszeresek, és nem csak a napközbeni időszakot érintik, akkor a gyermekhez kötődő munkajogi szabályok nem alkalmazandóak.Mivel a kérdéses esetben a munkavállaló és gyermeke nem élnek egy háztartásban, a munkavállaló nem jogosult gyermeke után pótszabadságra.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerül ki. E körben szülőnek minősül- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;- a szülővel együtt élő házastárs;- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;- a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]következik be a több szabadságra jogosító körülmény, a tárgyévben a pótszabadságot teljes egészében biztosítani kell, azaz nem lehet arányosítani az év hátralévő részéhez. Amennyiben az év utolsó napjaiban nő a munkavállalót megillető szabadság mértéke, álláspontunk szerint úgy kell tekinteni, hogy azt a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni. Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni a szabadságot, tehát akár következő év elején is [Mt. 123. § (3) bek.].A szabadság csökkenése is bekövetkezhet egyes pótszabadságok elvesztésével. A fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló e jogcímen valóban csak addig jogosult évente öt munkanap pótszabadságra, amíg a támogatás részére jár. Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]születésére tekintettel járó pótszabadságot. Az említett két pótszabadság jogi természete ugyanaz: mindkettőt hozzá kell számítani a munkavállalót megillető alapszabadsághoz, valamint egyéb pótszabadságokhoz, és az így megkapott munkanapmennyiség a munkavállaló éves szabadsága.Az éves szabadságra a szabadság kiadásának szabályait általában egységesen kell alkalmazni, kivéve ott, ahol az Mt. valamely pótszabadságra vonatkozóan speciális kiadási szabályokat ír elő. Általános szabály szerint a kiadás időpontját - hét munkanap kivételével - a munkáltató határozza meg úgy, hogy legalább kétheti egybefüggő távollétet biztosítson. Így a munkavállalónak arra van lehetősége, hogy hét munkanap kiadásának időpontját - legfeljebb két részletben - határozza meg az igényei szerint, függetlenül attól, hogy a szabadságba ezek a napok milyen jogcímen számítanak be.Különös[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évesnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság (három gyermek esetén összesen hét munkanap naptári évenként). A 125. § továbbá kimondja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.A törvény szóhasználata alapján a megváltási kötelezettség egységesen a szabadságra vonatkozik, ebből a szempontból indifferens, hogy alap- vagy pótszabadságról van szó. A kérdezett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték [Cst. 4. bek. § k) pont és 7. § (1) bek. a) pont].A felsorolásban a szülővel együtt élő élettárs nem szerepel, csak a házastárs. Ezért hiába él a munkavállaló akár életvitelszerűen együtt az élettársa gyerme­kével, a munkáltató e gyermekre tekintettel nem köteles pótszabadságot biztosítani. Nincs azonban akadálya, hogy a munkáltató a törvénytől a munkavállaló javára térjen el, és mégis pótszabadságot adjon.A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja (Mt. 131. §). A hozzátartozó fogalma - az új Ptk.-ra tekintettel - 2014. március 15-től[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hivatkozott, családok támogatására vonatkozó szabály a Cst., melynek 4. §-ának k) pontja értelmében "saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki". A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személyek pedig a következők: "a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték". A rendelkezéssel kapcsolatban megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.