Közalkalmazottak – a meghosszabbíthatatlan próbaidő

Kérdés: Szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott ápoló/segédápoló munkakörben dolgozó kollégák esetén három hónapos próbaidőt kötöttünk ki. Meghosszabbítható-e a próbaidő további három hónappal?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – bizonyos kivételekkel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő is kiköthető, melynek tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Jogviszonyok között a köznevelésben

Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár (óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár), ápoló, rendszergazda és laboráns,– munkaviszony létesítésével kell betölteni a gondozó/takarító, szakorvos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Helyettesítési díj elszámolása az egészségügyben

Kérdés: Az intézményben a vezetőápoló elmegy a tervezett rendes éves szabadságára, mely két hét. Ez idő alatt másik szakápoló helyettesíti. Azokat a vezetőápolói feladatokat látja el a saját feladatai mellett, melyek a folyamatos működéshez szükségesek. A feladat ellátása a saját munkaidejében a saját feladatai mellett történik. Plusz munkaóra emiatt kevés számban jelentkezik. Ebben az esetben például hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása, illetve általánosságban milyen esetekben kell helyettesítési díjat elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Jubileumi jutalom számítása

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazottként dolgozó, ápoló munkakörben foglalkoztatott dolgozónak 30 éves jubileumi jutalma lesz. A 3 havi jubileumi kifizetésnél bele kell számolni a szociális ágazati pótlékot, az egészségügyi kiegészítő pótlékot, valamint a munkahelyi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom:a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,c) negyven év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkaidőkereten felüli túlóra-elszámolás és a munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában dolgozó ápolók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, folytonos műszakrendben. Egy ellenőrzés megállapította, hogy nem fizettük ki időben a munkaidőkeret zárása miatt keletkező rendkívüli munkavégzés bérpótlékát, mert azt a keretzárás utáni bérrel meg kell, hogy kapja a dolgozó. Nálunk ez a keretzárás március 31-e volt, s eszerint a márciusi bérrel, amit április 3-an utalunk, ezt meg kellett volna kapni a munkavállalónak. Valóban így van? Ezzel szemben mi ezt április hónap folyamán hó közben külön utaltuk. Azt tudom, hogy a hó közben keletkező rendkívüli munkavégzés miatti bérpótlékot meg kell, hogy kapja a dolgozó a keletkezés hónapjára vonatkozó bér kifizetésével. Ekkor nemcsak a pótlékot, hanem az arra a napra vonatkozó alapbért is meg kell, hogy kapja a dolgozó? Ilyenkor ezt a kifizetett pótlékot már a keretzárásnál figyelmen kívül kell hagyni? Azonban az abból eredő rendkívüli bérpótlékot, amikor eleve több órára van beosztva egy dolgozó a munkaidőkeretben (mert például tartósan távol van több másik dolgozó) mikor kell kifizetni? Én úgy értelmeztem az Mt.-t, hogy a következő hónapban elég kifizetni. Új dolgozók esetében is igaz az, hogy hét nappal előbb meg kell ismernie a beosztását? Mert ez szinte lehetetlen, mert hét nappal előtte még nincs munkaszerződése sem. Illetve, hogyan kell azt dokumentálni, hogy ha változik a beosztás (mert például valaki beteg lesz), akkor azt mikor ismerte meg a dolgozó (96 órán belül van-e, vagy nem, a dolgozó kéri-e, vagy nem)?

Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha a munkavállaló az így elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Eszjtv. személyi hatálya – az asszisztensek

Kérdés: A városi önkormányzat – mint háziorvosi praxiskezelő, ezáltal az alapellátás fenntartója – foglalkoztat két ápolónőt/asszisztenst munkaviszony keretében. Egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi praxisnál jelenleg helyettes háziorvosi ellátás működik, mivel sajnálatos módon a korábban praktizáló háziorvosok elhaláloztak. A praxisjog megszerzéséig helyettesítésben alkalmaztak egy-egy fő ápolónő/asszisztenst, akikkel munkaszerződést kötött az önkormányzat. Az Eszjtv. vonatkozik-e az asszisztensekre, ezáltal jogosultak-e az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti bértábla alapján béremelésre?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. hatálya kizárólag – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont – az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra terjed ki. Ennél az egészségügyi szolgáltatónál – általános szabály szerint – csak egészségügyi szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)

Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be [Mt. 97. § (3) bek. a) pont]. A napi munkaidő a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] ...támogató, gyógytornász, óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben dolgozó intézményi titkár, ápoló, rendszergazda vagy laboráns munkakörben foglalkoztatottra, aki 2024. január 1-jével a törvény erejénél fogva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egészségügyi kiegészítő pótlék szociális intézmény vezetőjének

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményünk (több mint 100 dolgozót foglalkoztató) egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kapott. A szakápolási szakmai vezetői feladatokat (irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakápolók munkáját) az intézmény igazgatója látja el heti 15 órában. Részére megállapítható-e az egészségügyi kiegészítő pótlék, ha igen, akkor teljes összegben vagy részösszegben, figyelemmel arra, hogy ezen feladatait csak részmunkaidőben látja el? Ezt a kiegészítő pótlékot jelen esetben a központi költségvetés hogyan finanszírozza, teljes összegben vagy arányosan részösszegben?
Részlet a válaszából: […] ...az 1/2000. SzCsM rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, vezető ápoló, vezető szakápoló) közalkalmazottat [257/2000. Korm. rendelet 15/C. § (1) bek. a) pont]. A személyes gondoskodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Hivatali út vagy kiküldetés

Kérdés:

Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Részlet a válaszából: […] ...58. §]. Egy bizonyos személyi kör esetében a kiküldetés elrendelése korlátozott. Idetartoznak a gyermeket nevelő, a hozzátartozójukat ápoló, illetve az egészségkárosodott munkavállalók, akik csak hozzájárulásuk mellett kötelezhetőek más helységben végzendő munkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2
3
…
6