Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott nyugdíj szüneteltetése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nyugdíjazás és a pálya folytatása

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
Részlet a válaszból: […]hogy a Tny. 97. §-ának (5) bekezdése értelmében a nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Ebből következően az érintettek kötelesek 15 napon belül bejelenteni, ha például az öregségi nyugdíj folyósítását követően újra közalkalmazotti jogviszonyt létesítenek. Ha elmulasztják a bejelentést, és a nyugellátást jogalap nélkül vették fel, kötelesek azt visszafizetni [Tny. 84. § (1) bek.]. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett továbbra is nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a kollégák kérelmére akkor folyósítható újból, ha igazolják közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését.Ha az érintett közalkalmazottak számára 2020. október 1. napján állapítják meg az öregségi nyugdíjat, majd ezt követően tovább dolgoznak közalkalmazotti jogviszonyban, és erre tekintettel az öregségi nyugdíjuk folyósításának szüneteltetésére kerül sor, akkor az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során - amennyiben 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk - a jelenleg hatályos szabályok alapján figyelemmel kell lenni a Tny. 83/A. §-ának (3) bekezdésére. E rendelkezés értelmében az öregségi nyugdíj szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg. Mivel az öregségi nyugdíj mellett munkavégzéssel szerzett jövedelem után 2020. július 1-jétől nem kell fizetni társadalombiztosítási járulékot, az ezen alapuló nyugdíjnövelési jogosultság is megszűnt (ezzel párhuzamosan a Tny. ezt szabályozó 22/A. §-a hatályon kívül helyezésre került).Az 1. kérdésre akként válaszolhatunk, hogy amennyiben a felmentésre sor kerül, és annak közlése október 1-jét megelőzően megtörténik, ezt az időpontot megelőzően meg kell, hogy kezdődjék a felmentési idő. Ha ugyanis a közalkalmazott annak ellenére, hogy nem kellene megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt az öregségi nyugdíj megállapításához, mégis úgy dönt, hogy a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésében szabályozott lehetőséggel él, és kéri a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, Önöknek - mint munkáltatónak - nincs mérlegelési lehetőségük: felmentéssel meg kell szüntetniük a jogviszonyt. A közalkalmazott a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján akkor kérelmezheti a felmentését, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti. Így a közalkalmazott már jóval október 1-je előtt is kérheti a felmentést, így lehetőség van arra, hogy a felmentési idő pontosan október 1-jéig teljen el. Azt, hogy az érintett közalkalmazott valóban teljesíti-e a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági feltételt, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia. Értelemszerűen ebben az esetben a Kjt. 33. §-a szerint számított felmentési idő elteltével szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony.A 2. kérdésre a válasz: csak abban az esetben jár felmentési idő, ha a közalkalmazotti jogviszonyok felmentés alapján szűnnek meg. Ha ugyanis most úgy döntenek, hogy megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyt, majd ezt követően újra ebben a jogviszonyban foglalkoztatják az érintetteket ("visszafoglalkoztatják"), utóbb ezt a jogviszonyt is meg lehet szüntetni felmentéssel. A Kjt.-ben rögzített valamennyi indok alapján felmenthető a közalkalmazott, ha annak feltételei fennállnak (pl. arra hivatkozva is, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül; azt számára jogerősen megállapították) [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont, Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont és (2) bek.]. Ha azonban közös megegyezéssel szüntetik meg a jogviszonyt, vagy ha az új közalkalmazotti jogviszonyt határozott időre létesítik [Kjt. 21. § (2) bek.], és az a határozott idő lejártával szűnik meg, értelemszerűen nem lehet felmentési időről beszélni.Az 5. kérdésre a válasz - a jelenleg hatályos jogszabályok alapján - alapvetően nemleges. Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis nevelő-oktató munka - többek között az óvodai nevelés - csak pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Kivételek ez alól az óraadók és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak. Ezen túlmenően az Nkt. ugyanitt kimondja azt is, hogy pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Mivel nem óraadói státuszról van szó, a polgári jogi jogviszony (pl. megbízási jogviszony) létesítése nem jöhet szóba. Munkaviszonyban álló munkavállalót a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény - mint amilyen az Önök óvodája is - nem foglalkoztathat, így az óvodapedagógusi munkakörre csak a közalkalmazotti jogviszony létesítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3976

2. találat: Kinevezés a közszférában - a nyugdíj szüneteltetésével

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény vezetője közalkalmazottként (mint magasabb vezető) akkor foglalkoztatható vezetőként, ha nyugdíját szünetelteti? Változatlan az a rendelkezés, miszerint illetmény és nyugdíj egyidejű kifizetése nem lehetséges a közszférában?
Részlet a válaszból: […]szüneteltetni kell. Ez a szabály az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével járó, illetve az az előtt megállapított (nők 40 éves jogosító idővel igénybe vehető nyugdíja) nyugdíj esetén is szüneteltetést eredményez. A 83/B. § az egyéb jogviszonyok (pl. munkaviszony) esetére írja elő, hogy az éves keretösszegnek megfelelő járulékalap megszerzése után kell a korhatár előtti nyugdíj folyósítását szüneteltetni. Ez utóbbi szabály veszti majd hatályát 2020. július 1-jétől.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3880
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Nyugellátás szüneteltetése - a jogviszonytól függ

Kérdés: Állami költségvetési szervnél, akiket munkaviszonnyal foglalkoztatnánk, azokra nem terjed ki a Kjt.! Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni dolgozókat úgy, hogy rájuk az Mt. vonatkozna? Ez a kérdés már több, különböző esetben felmerült, most a nyugdíjas dolgozó foglalkoztatásánál, mivel a nyugellátással kapcsolatos Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását közalkalmazotti jogviszony esetében. Munkaviszony esetében nem, ezért szabályosan járunk-e el, ha munkaviszonyt alkalmazunk?
Részlet a válaszból: […]eltérően, e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra." Közszolgáltatás a lakosság életkörülményeit, a gazdaság szereplőinek működését szolgáló szolgáltatás, amely törvényben meghatározott közfeladatként jelenik meg, amelynek ellátására az önkormányzati képviselő-testület vagy az állam (az egyes állami szervek) költségvetési szervet alapíthatnak [Áht. 3/A. §, Mötv. 21. § (1)-(2) bek., 41. § (6) bek.]. A költségvetési szervek alapfeladatában jelenik meg az ellátandó közfeladat, közszolgáltatás, azonban a működtetés körébe tartozó feladatot ellátó szervezeti egységek, illetve ott dolgozók is - közvetve - a közszolgáltatás ellátása érdekében fejtik ki tevékenységüket.A fentiek alapján tehát a költségvetési intézménnyel nem polgári jogi, hanem munkajogi jellegű (függő, azaz a munkáltató utasítása alapján, a munkáltató munkaeszközeivel, meghatározott munkaidőben stb. történő) munkavégzésre a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése alapján csak közalkalmazotti jogviszony létesíthető, munkaviszony nem. Munkaviszony létesítésére a Kjt. 1. §-ának (4) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3838

4. találat: Öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének hatása a nyugdíj szüneteltetésére

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3588. kérdésben megírtam, hogy kollégánk a nők negyven év jogosultsági idő után járó öregségi teljes nyugdíjjal vonult nyugdíjba. Mivel 1955-ben született hölgyről van szó, időközben a 64. életévének betöltésekor elérte az életkor szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdés, hogy amennyiben egy ilyen volt kollégát szeretnénk munkaszerződéssel foglalkoztatni - aki a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjával ment el, de időközben a korhatárt is elérte -, akkor a Tny. - jövedelmi korlátról szóló - 83/B. §-ában foglaltak irányadók-e, azaz amennyiben a munkaviszonyból származó jövedelme meghaladja az éves keretösszeget, kell-e neki szüneteltetni a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszból: […]teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (vagyis az éves keretösszeget). Ekkor a Tny. idézett rendelkezése előírja, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.Figyelemmel arra, hogy a kérdésben említett munkavállaló időközben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3619

5. találat: Nyugdíj-szüneteltetés: az éves keretösszeg alapjául szolgáló jogviszonyok meghatározása

Kérdés: 40 éves munkaviszonyom alapján 2017. december 30. napjával igénybe vettem a nők 40 éves keresőtevékenységére irányadó öregségi nyugdíjat. 2018. január 1-jétől egy pályázati projektben veszek részt, ahol az Mt. szerint alkalmaznak határozott idejű munkaszerződéssel. Emellett önkormányzati bizottság külsős tagjaként tiszteletdíjban részesülök. Az Mt. szerinti munkabérem mellett figyelembe kell-e venni a tiszteletdíjat a nyugdíj melletti foglalkoztatási összeg számításánál, azaz a minimálbér 18-szorosának összegébe beszámítandó-e a tiszteletdíj?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 18-szorosát, ennek az ún. éves keretösszegnek az elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.Álláspontunk szerint kérdése tekintetében annak van jelentősége, hogy az önkormányzati bizottság külsős tagsága biztosítással járó jogviszonynak minősül-e, és az ennek folytán kapott tiszteletdíja nyugdíjjárulék alapja-e. Azaz, kell-e a nyugdíjjárulékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3308
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Nyugdíjas álláshelyének betöltése a közszolgálatban

Kérdés: Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnk a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára való tekintettel nyugdíjjogosultságot szerzett, és élt is ezzel a lehetőséggel. Az általa ellátott vagy más feladat ellátására lehet-e őt a nyugdíjjogosultsága mellett újból megbízásos jogviszonyban alkalmazni, illetve az ő álláshelyére ki lehet-e nevezni új köztisztviselőt?
Részlet a válaszból: […]nyugállományba vonult köztisztviselő álláshelye tehát az alábbi korlátozásokkal betölthető. A Kttv. 228/A. §-a alapján az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy közszolgálati jogviszonyának létesítéséről csak különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt. Megjegyezzük, az idézett törvényi rendelkezés értelme alapvetően megkérdőjelezhető! Egyrészt köztisztviselői kérelem nélkül eleve nincs kinevezés, másfelől a munkáltatói jogkörgyakorló miért adna kinevezést, ha nincs szükség az illető munkájára. A Kttv. szövege csak kivételes esetben teszi lehetővé az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személlyel közszolgálati jogviszony létesítését. E szabály értelme ugyancsak aggályos: ha például van egy betöltetlen munkakör, melynek betöltésére csak egy nyugdíjas jelentkezik, vagy több pályázó közül az ő önéletrajza a legjobb, ezért fogják kinevezni. A "kivételes" szónak, mint ahogyan az egész paragrafusnak, Kttv.-beli létjogosultsága nem igazán állapítható meg.A nyugállományba vonult köztisztviselő álláshelyének betöltésekor ezenfelül figyelemmel kell lenni a Kttv. 8. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt követelményekre is. Ezen rendelkezések alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető, továbbá megbízási, vállalkozási, valamint munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői vagy köztisztviselői kinevezés adható. Ennek alapján meg kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2328

7. találat: Nyugdíj melletti jövedelemkorlátozás

Kérdés: Társaságunk egy fő nyugdíjast foglalkoztat, aki 1950-ben született (60 éves elmúlt), és 2005 decemberében, 5 év korkedvezménnyel előrehozott öregségi nyugdíjba vonult, és így a nyugdíj mellett dolgozik jelenleg is. Két kérdésünk van: Vonatkozik-e rá is, hogy 2011. január 1-jétől nyugdíja mellett csak a minimálbér 18-szorosáig lehet jövedelme úgy, hogy a nyugdíjat is kapja? Információnk szerint a 2008 előtt nyugdíjba vonulókra nem vonatkozik a korlátozás. Milyen jogszabály írja elő a nyugdíj melletti jövedelemkorlátozást?
Részlet a válaszból: […]áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Nem kell szüneteltetni viszont olyan személy nyugellátásának folyósítását, aki 2007. december 31-én a fentiek szerinti nyugellátásban részesült. A törvény a fentebb említetteken kívül más nyugdíjtípusokat is meghatároz, amelyekre ugyanez a szabály vonatkozik. Így ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 939

8. találat: Felmondás felfüggesztett nyugdíjasnak

Kérdés: Egyházi gimnázium vagyunk. Felmondással el kívánunk küldeni egy pedagógust, mert GYES-ről visszatér egy másik tanárnő, és kell az álláshely. Az elküldeni kívánt pedagógus előrehozott öregségi nyugdíjat kap. Kérdésünk, hogy ha felfüggeszti a nyugdíját, emiatt kerülhet-e felmondási tilalom alá, és indokolni kell-e a felmondását?
Részlet a válaszból: […]részesülésnek azt kell tekinteni, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. A Tny. 83/B. §-a szerint, ha a 62. életévét be nem töltött, előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a biztosítással járó jogviszonyban - például munkaviszonyban - áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a 2009-ben a 71 500 Ft-os minimálbér tizenkétszeresét, vagyis a 858 000 Ft-ot (ún. éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. E szabályok egybevetéséből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 314
Kapcsolódó tárgyszavak: ,