Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott osztott munkaidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Osztott munkaidő - kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban

Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?
Részlet a válaszból: […]munkaidő két elkülönülő részre oszlik. A két munkaidőrész közötti időtartam - ami legalább két óra - pihenőidőnek minősül. Azaz, ilyenkor a munkavállalót nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, illetve díjazás sem jár erre az időszakra. Ebből eredően a munkavállaló a köztes időben el is hagyhatja a munkavégzés helyszínét, természetesen azzal, hogy a második munkaidőrész kezdetére vissza kell érnie, munkára képes állapotban. Ez az időszak azonban nem minősül sem készenlétnek, sem ügyeletnek, hiszen annak tartama alatt nincs szó rendelkezésre állási kötelezettségről (Mt. 110-112. §). Azt viszont nem követeli meg a jogszabály, hogy az osztott munkaidőbe ékelődő pihenőidő alatt a munkavállaló haza tudjon menni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállalót akkor sem terheli rendelkezésre állási kötelezettség, ha a munkavégzés helyét fizikailag nem hagyja el, így például alhat, olvashat.Így, bár a munkavállalónak csak a következő munkaidőrész kezdetén kell rendelkezésre állnia, valóban előfordulhat, hogy a köztes idő rövidsége és/vagy a távoli lakóhelye miatt ezt az időszakot nem tudja otthon tölteni. Ez önmagában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3715

2. találat: Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, amely esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell kiadni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)-(4) bek.].A fenti szabályokból az következik, ha a munkáltató az a) pont szerint munkanapban kívánja nyilvántartani és kiadni a szabadságot, munkaszüneti napra nem adhatja ki azt. Ennek a szabálynak a célja, hogy a munkavállaló olyan napra ne kaphasson szabadságot, amikor egyébként sem kellene dolgoznia. Ugyanakkor előállhat olyan eset, amikor a munkavállaló beosztható munkaszüneti napra rendes munkaidőben munkavégzésre [Mt. 102. § (2) bek.]. Ilyenkor a szabály nem logikus, mivel ilyen munkarendben az egyetlen napja, amikor biztosan dolgoznia kell, az a munkaszüneti nap, mivel akkor nem mehet szabadságra. Véleményünk szerint a szabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3649

3. találat: Múzeumpedagógus foglalkoztatása vasárnap és osztott munkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunknál múzeumpedagógus közalkalmazottat a nyári szezon ideje alatt munkaidőkeretben (kéthavi, majd négyhavi) szeretnénk foglalkoztatni. A múzeum a balatoni idegenforgalmi szezonban a látogatói igényeknek és a bevált gyakorlatnak megfelelően a hét minden napján nyitva tart. Kérdésünk, hogy a közalkalmazottat az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján be lehet-e osztani vasárnapra rendes munkaidőbe? Természetesen figyelembe véve a pihenőnapok kiadására vonatkozó egyéb szabályokat. Amennyiben adott héten vasárnap dolgozott, akkor az előtte lévő szombati munkavégzésre vonatkozik-e valamilyen korlátozás? Továbbá lehetséges-e a rendes munkaidő beosztása oly módon, hogy a közalkalmazott a munkaidőkeretben adott napon nem folyamatosan dolgozik 8-10 órát, hanem az egyes napokon belül az osztott munkaidőhöz hasonlóan alakul a beosztása? Például hetente több napon 10.00-12.00-ig és 14.00-20.00-ig dolgozna, amely összesen napi 8 óra. A két munkavégzés közötti szünetben a munkahelyét elhagyhatja, a szabadidejével maga rendelkezik.
Részlet a válaszból: […]súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 101. § (1) bek. a) pont és (2) bek.]. A turisztikai látványosságként látogatott múzeum véleményünk szerint joggal tekinthető ez alapján olyan munkáltatónak, amely rendeltetésére tekintettel vasárnapra is beoszthat rendes munkaidőt.A vasárnapra beosztott munkaidő nem zárja ki a szombati napi munkavégzést, így nincs akadálya, hogy akár mindkét napon beosztása szerint dolgozzon a közalkalmazott. Megjegyezzük, hogy egyedül a készenléti jellegű munkakörökben volt tilos szombatra munkaidőt beosztani, ha a rá következő vasárnapra volt munkaidő beosztva. Ám ez a tilalom is hatályon kívül helyezésre került 2016. június 18-ával [Mt. 101. § (3) bek.]. Nincs akadálya, hogy a kérdés szerinti esetben a közalkalmazott osztott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2976

4. találat: Műszakpótlék és munkaközi szünet osztott munkaidőben

Kérdés: Osztott munkaidő esetén a műszakpótlékot hogyan ítéljük meg a munkavállalónak? Ha reggel 8-14-ig és 17-19-ig dolgozik egész hónapban, akkor az ő munkakezdése a reggel 8 óra, ami egész hónapban nem változik, ezért nem is jár neki a műszakpótlék? További kérdésünk, hogy a munkaközi szünet ilyen esetben hogyan biztosítandó? Az első hat órát ledolgozhatja egyhuzamban?
Részlet a válaszból: […]alapján a műszakpótlékra való jogosultság a jelen esetben nem állapítható meg, mivel - mint Ön is írja - a munkaidő kezdete nem váltakozik. Annak nincs jelentősége, hogy az osztott munkaidőből eredően az adott napon a munkavállaló kétszer is elkezd dolgozni. A napi munkaidő kezdete ettől még minden napon reggel 8 óra.A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, illetve ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.]. A kérdés szerint a munkaidő mértéke nyolc óra, ezért egy 20 perces szünetet kell beosztani. Ám ez meg is valósul, mivel a munkavállaló 14 és 17 óra között nem dolgozik. A munkaközi szünet - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont], hasonlóan, ahogy az osztott munkaidő esetén a két munkaidőrész[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2646

5. találat: Bérpótlékok osztott munkaidő-beosztásban

Kérdés: Jogosult-e az Mt. szerinti műszakpótlékra (30%) az a takarítónő, aki mindig osztott munka­időben dolgozik (8-10 és 18-20 óra) egy étteremben, amely heti szinten 91 óra üzemelési idővel működik, még ünnepnapokon is? Milyen munkarendje van ilyenkor a takarítónőnek? Ennek a munkavállalónak jár vasárnapi pótlék is amiatt, hogy a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, azonban a munkáltató rendeltetése folytán nyitva van vasárnap és ünnepnapon is?
Részlet a válaszból: […]havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ilyen esetben a 18 és a 6 óra közötti időre jár 30% műszakpótlék (Mt. 141. §). A kérdés szerint a takarítónő esetében a napi munkaidő kezdő időpontja állandó, a törvény szerinti rendszeres váltakozás tehát nem valósul meg. Műszakpótlékra így nem jogosult, a 18 óra utáni munkaidőre sem.A munkarendet illetően, a kérdésben megadott információk alapján a munkavállaló napi 4 órás részmunkaidőben, osztott munkaidő-beosztásban dolgozik. Mindkét körülményt a munkaszerződésbe kell foglalni [Mt. 45. § (4) bek. és 100. §].A vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján kerül sor [Mt. 140. § (1) bek.]. A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése alapján összesen kilenc esetben kerülhet sor. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1925

6. találat: Éjszakai pótlékra való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló beosztása hétfőtől péntekig a következő: 5.00-7.00 és 16.00-18.00 óra, vagy­is osztott munkaidőben dolgozik. Ez a személy jogosult 15% éjszakai pótlékra, egy óra időtartamra? Vagy csak akkor kell neki éjszakai bérpótlékot fizetni, ha 4.59-7.00-ig dolgozna, mert akkor az éjszaka az 1 óra 1 percet elérte, és meghaladta a törvény szerinti egy órát? "Tartama az egy órát meghaladja"; ez azt jelenti, hogy naponta kell, hogy meghaladja az egy órát az éjszaki munkavégzés, vagy az egész hónapban kell vizsgálni? Például ha 22 munkanapos a hónap, mindennap 5.00-kor kezd, akkor 22 óra éjszakai munkavégzés keletkezik, ami már meghaladta az egy órát.
Részlet a válaszból: […](Mt. 89. §). A munkavállalót csak abban az esetben illeti meg az éjszakai pótlék, ha az éjszakai munkavégzés időtartama meghaladja az egy órát; azaz ha pontosan egy órát dolgozik éjszakai munkavégzés keretében, akkor pótlékra még nem jogosult.Az "egy óra" időtartam vizsgálatára vonatkozóan a törvény nem határoz meg szabályt; az éjszakai munkavégzés fogalmi meghatározása miatt, a rendeltetésszerűség alapján ezt az egy napra vonatkozó munkaidő-beosztáson belül kell vizsgálni. Osztott napi munkaidőben ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló egy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1820

7. találat: Osztott napi munkaidő és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?
Részlet a válaszból: […]tevékenységének tartama, melyben a munkavállalót alkalmazzák, elérje hetente a nyolcvan órát [Mt. 90. § b) pont]. A műszakpótlék jogosultsági feltételei között az Mt. nem is említi a több műszakos tevékenység keretében történő foglalkoztatást. E pótlékra ugyanis a munkavállaló akkor jogosult, ha egyrészt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik [Mt. 141. § (1) bek.]. A munkaidő kezdete időpontjának változását akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.]. Másrészt a munkavállaló ekkor is a 18 és a 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén jogosult az alapbér 30%-ának megfelelő összegű műszakpótlékra.Mivel beosztás szerinti napi munkaidőnek az adott munkanapra elrendelt rendes munkaidőt tekintjük [Mt. 88. § (2) bek.], ezért osztott munkaidő esetén a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete az az időpont, mikor a munkavállaló először munkába lép. Esetünkben ez mind osztott munkaidő-beosztás, mind osztatlan munkaidő-beosztás esetén reggel 6.30, tehát a törvényi kritériumok nem valósulnak meg, hiszen a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében nem mutat eltérést. Így a munkáltató műszakpótlék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1671

8. találat: Osztott napi munkaidő

Kérdés: Az osztott munkaidőt a kollektív szerződésben lehet-e szabályozni, vagy csak a munkavállalóval kötött megállapodással? Melyek az osztott munkaidő szabályai az új Mt. szerint?
Részlet a válaszból: […]történő szabályozás esetében e jogintézmény vonatkozásában megszorító rendelkezést nem tartalmaz. Megítélésünk szerint abban az esetben, ha egy feltétel érvényesülését az Mt. kifejezetten a felek megállapodásához, azaz munkaszerződéshez köti, mindez nem helyettesíthető a kollektív szerződés rendelkezésével. Példaként hozhatjuk véleményünk alátámasztására az Mt. azon szabályát, mely szerint a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. Az idézett rendelkezés a 122. § (3) bekezdésében található, amely esetében a kollektív szerződésre az Mt. 135. §-a nem állapít meg megszorító rendelkezést, mégsem gondolhatjuk, hogy a munkáltató és a szakszervezet ekkor - felismerve a munkavállaló érdekét - úgy szabályoz, hogy tizennégy napnál rövidebb egybefüggő szabadság is elég lesz részére. Kétségtelenül e tekintetben mindennél egyértelműbb törvényi szabályozásra lenne szükség.Az osztott napi munkaidő általános jellegű, a felek megállapodását nélkülöző kollektív szerződésben elrendelt alkalmazhatóságának kizártságát támasztja alá közvetetten az, hogy az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése, amely szerint a kollektív szerződés a 135. § (4) bekezdése alapján - a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1650

9. találat: Osztott munkaidő-beosztás

Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.
Részlet a válaszból: […]befejezése és a másnapi munkakezdés között. A napi pihenőidő legkisebb mértéke egybefüggő 11 óra, ettől eltérően az osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább egybefüggő 8 óra [Mt. 123. § (1) bek.]. A kérdéses esetben a munkavállaló napi munkavégzésének befejezése 20 óra, a másnapi munkakezdés pedig 5 órakor történik. E két időpont között 9 óra pihenőideje van (ebbe a munkahelyről való hazautazás, illetve a munkahelyre való utazási idő is beleszámít). Tehát ez a munkaidő-beosztás nem sérti a napi pihenőidőre vonatkozó előírást. Annak nincs jelentősége, hogy a megosztott napi munkaidő két részlete között csak hét óra telik el. A törvény nem tartalmaz kifejezett előírást ennek az időköznek a minimális mértékére. Egyedül a munkaközi szünet kapcsán írja elő, hogy annak mértéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1133
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Munkaközi szünet - több részletben is?

Kérdés: A ledolgozott 6 óra utáni 20 perc szünetet ki lehet-e adni több részletben is, vagy csak egyben? Pénztáros munkakörben dolgozó munkavállalóink az egyéb egészségügyi szünetekkel elhasználják ezt az időt.
Részlet a válaszból: […]kell biztosítani. A munkaközi szünet rendeltetése, hogy a munkaidő alatt egy hosszabb kikapcsolódást lehetővé tegyen a munkavállalók számára. A munkaközi szünet általában étkezésre használható fel (egyébként 1992 előtt a munkaközi szünetet a korábbi Mt. még étkezési szünetnek nevezte). Az Mt. 122. §-a pedig maga is kifejezetten tartalmazza, hogy legalább 20 percet ebből az időtartamból egybefüggően kell biztosítani. A 122. § szerint továbbá, amennyiben a napi munka­idő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az 1 órát nem haladhatja meg. E szabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1046
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést