Munkaközi szünet igénybevétele részmunkaidőben

Kérdés: Cégünknél a munkaközi szünetet nem számítjuk bele a munkaidőbe, azon felül adjuk ki. Megteheti-e a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk, hogy arra hivatkozással a munkaidő végén veszi igénybe a munkaközi szünetét, és 20 perccel korábban távozik a munkahelyről?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-a értelmében a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pontja szerinti rendkívüli munkaidő tartama a 6 órát meghaladja, 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, melyet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Heti pihenőidő beosztása heti pihenőnap helyett

Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?
Részlet a válaszából: […] Magáról a munkarendről, munkaidő-beosztásról nem kötelező rendelkezni a munkaszerződésben, és az írásos tájékoztatóban is csak a napi munkaidő mértékét kell megadni [Mt. 46. § (1) bek.]. Ez alól csak néhány kivétel van (pl. osztott munkaidő-beosztás alkalmazása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkerettel

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó dolgozók munkaidejüket az alábbiak szerint dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig 7.00-16.00, 8,5 óra munkaidő (30 perc munkaközi szünettel); pénteken 7.00-13.00, 6 óra. Összesen heti 40 óra. Ez a beosztás minden héten ismétlődik, folyamatos. Kérem szíves segítségüket abban, hogy ez az eset egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül-e, és szükséges-e munkaidőkeretet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés szerinti esetben változó az egy napra beosztott munkaidő mennyisége, ezért nincs szó általános munkarendről, hanem egyenlőtlen munkaidő-beosztás valósul meg. Mivel minden héten ez a beosztás ismétlődik, és a munkavállaló hetente 40 órát dolgozik, heti két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kisgyermeknevelő helyettesítési pótléka

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet január 1-jétől hatályos 15. §-ának (10) bekezdése rendelkezik a kisgyermeknevelők helyettesítési pótlékáról. Ajogszabály alapján helyettesítési pótlék illeti meg a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az illetmény 30%-a. A pótlék elszámolása egész napra vonatkozik (a csoportban töltött idő 7 órára), vagy csak arra az időszakra, amikor együtt látnák el a feladatokat?
Részlet a válaszából: […] Arra az időre, amikor együtt látnák el a feladatokat, semmiképpen, hiszen a normaszöveg ezzel ellentétesen úgy szól, hogy a pótlék annak jár, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a csoporttal kapcsolatos feladatokat. A pótlékok rendeltetése, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Órabérben - az elszámolás szaldója

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt munkanap) szerinti munkanapok számának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rendkívüli munkaidő és állásidő - értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési, míg a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Készenlét - beosztása és elszámolása

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
Részlet a válaszából: […] A készenlét ideje nem minősül munkaidőnek, ehelyett egy olyan időtartamról van szó, amikor a munkavállaló a munkaidőn kívül áll a munkáltatója rendelkezésére. Lényege, hogy ez alatt az idő alatt köteles megőrizni munkára képes állapotát, és a munkáltató utasítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Részmunkaidő - a beosztás szerinti munkaidő nem arányosítandó

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló esetén a napi 12 órás beosztást kell-e arányosítani, azaz a 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót lehet-e napi 6 órát meghaladó munkára is beosztani?
Részlet a válaszából: […] Az általános teljes napi munkaidő nyolc óra, de a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő) [Mt. 92. § (1), (5) bek.]. A feleknek ez a megállapodása a munkaidő mértékére vonatkozik, és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Osztott munkaidő - kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban

Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 100. §). A közlekedési ágazatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás - esetleg négyórás - munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint az egy napra beosztott munkaidő - a részmunkaidőt kivéve - nem lehet kevesebb négy óránál [Mt. 99. § (5) bek.]. Ez a szabály tehát csak a beosztás szerinti (rendes) munkaidőre vonatkozik. A rendkívüli munkaidőnél nincs ilyen, a legrövidebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.
1
2
3
7