Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott munkaköri alkalmassági vizsgálat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaköri alkalmatlanság - felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszból: […]alkalmatlanság, ezt megakadályozni Önnek nincs lehetősége. A felmondás ugyanis egyoldalú jognyilatkozat, mely a felmondási idő elteltével a munkaviszony megszüntetését a másik fél akaratától függetlenül kiváltja [Mt. 15. § (4) bek., 64. § (1) bek., 66. § (2) bek.]. A már közölt felmondás tartalma és indokolása ismeretében lehetséges csak eldönteni, hogy azzal szemben "érdemes-e" munkaügyi pert kezdeményezni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt a közlésétől számított 30 napos határidőn belül. A leírt tényállás alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az Ön birtokában lévő munkaköri alkalmasságról szóló orvosi vélemény első- vagy másodfokú-e. Amennyiben az előbbiről van szó, és Ön azzal nem ért egyet, lehetőség van arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a "Beutalás másodfokú orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérhesse a munkaköri alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.Általánosságban elmondható, a munkáltató nem köteles arra, hogy Önnek olyan munkakört ajánljon fel, amely az egészségi állapotának megfelel. Ha a munkáltató ezt mégis megkísérli, és Ön a felajánlott munkakört[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3729

2. találat: Munkaköri alkalmassági vizsgálat - munkaidőben vagy azon kívül

Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
Részlet a válaszból: […]vizsgálat alapján kell dönteni [Mvt. 49. § (1) bek.]. Szemben a munkavédelmi oktatással, az alkalmassági vizsgálatra vonatkozóan az Mvt. nem mondja ki, hogy munkaidőben kell elvégezni.Az Mt. ugyanakkor már a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenesen biztosítsa a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát [Mt. 51. § (4) bek.], ami arra utal, hogy a munkaviszonynak már fenn kell állnia a vizsgálat elvégzésekor. Ezt támasztja alá az is, hogy a munkavállaló a kötelező orvosi vizsgálat tartamára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. c) pont], amely tartamra távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont].A soron kívüli és az időszakos alkalmassági vizsgálatok (33/1998. NM rendelet 7. §), mivel azok a munkáltató - már fennálló - munkaviszonyból származó kötelezettségének teljesítéséhez kötődnek, munkaidőben kell, hogy elvégzésre kerüljenek. Ez fakad abból is, hogy a munkáltató ilyen típusú utasítást a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3728

3. találat: Kézi tehermozgatás - kockázatértékelés és intézkedések

Kérdés: Egy mezőgazdasági vállalkozó termékeit csomagoló részlegnél dolgozom. Nekünk, nőknek nehezebb a tele üvegeket, dobozokat emelgetni és arrébb rakni, mikor előkészítjük a teherautókba való bepakoláshoz. Kértük a vállalkozót, hogy biztosítson férfi munkatársakat, de kérésünk süket fülekre talált. Milyen jogaink vannak?
Részlet a válaszból: […]hátsérülést okozhatnak. Más sérülések is keletkezhetnek (pl. a végtagok vagy fej sérülése), ezek kiküszöbölése is a munkáltató kötelezettsége.A 25/1998. EüM rendelet szerint alapvető elvárás, hogy a munkáltató elsődlegesen - műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával - a kézi tehermozgatás kiküszöbölésére köteles például targoncát, futószalagot biztosítani. Csak ha ez nem oldható meg, akkor kerülhet sor az alábbi tényezők mérlegelésével a kézi tehermozgatás feltételeinek biztosítására. Ennek során szem előtt kell tartani, hogy az intézkedéseket mindig az adott munkát végző személyhez kell igazítani, hiszen ugyanaz a teher az egyéni adottságok szerint más és más hatással, kockázattal lehet az egyes dolgozókra. Ezért a rendelet nem ad meg abszolút értékeket például a teher maximális súlyára vonatkozóan, hanem szempontokat sorol fel, amelyek alapján a munkáltatónak el kell végeznie a kockázatértékelést, és meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyeket az adott helyzetben szakmailag szükségesnek ítél. Például úgy kell kialakítania a munkakörnyezetet, hogy elkerülhető legyen a teher alacsony szintről történő felemelése, egyéni védőeszközöket (kesztyűt, derék megtámasztására szolgáló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3615

4. találat: Külföldi munkaszerződés, magyarországi munkavégzés, munkaköri alkalmasság

Kérdés: Vannak olyan külföldi állampolgár kollégáink, akik Magyarországon laknak, és egy magyar cég irodáiban dolgoznak. Munkaszerződésük viszont egy külföldi céggel van, mely meghatározza, hogy a munkavégzés helye Magyarország. Mi a teendő ebben az esetben, a munkaköri foglalkozási alkalmasságuk témában? Rájuk a magyar jogszabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszból: […]maguk válasszák meg. Így elvileg kiköthető, hogy a kérdés szerinti esetben a munkaszerződésre ne a magyar jog, hanem valamelyik másik legyen irányadó. Ugyanakkor, az Mt. előírja, hogy ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre egyébként az Mt. hatálya nem terjed ki, a munkaviszonyra a munkavédelmi feltételek tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy ez kedvezőbb a munkavállalóra, mint a munkaviszonyra egyébként irányadó jog [Mt. 295. § (1) bek. e) pont és (5) bek.]. Így a magyar munkavédelmi szabályok "nem megkerülhetőek" jogválasztással, hanem magyarországi munkavégzésnél mindenképpen irányadóak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3360

5. találat: Munkaköri alkalmassági vizsgálat egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Ha egyszerűsített foglalkoztatás körében alkalmazunk munkavállalókat, akkor esetükben is kötelező az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégeztetése?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára létesít munkaviszonyt [33/1998. NM rendelet 2. § aa)-ab) pontjai, illetve c) pontja]. Ebből következően egyszerűsített foglalkoztatás esetén munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztetni általános szabály szerint nem kell. Ez alól kivételek a 33/1998. NM rendeletben meghatározott egyes munkakörök, illetve foglalkoztatási formák, ahol külön jogszabály szerint kell eljárni; idetartoznak például a gépjárművezetők, fegyvertartásra jogosultak (biztonsági őrök),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3311

6. találat: Munkabérre való jogosultság - az egészségügyi alkalmasságot érintő orvosi vizsgálatok között

Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]alkalmatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok hiánya miatt - legyen az képesség, adottság vagy készség - nem tudja ellátni (BH2007. 96.). Ha a munkavállaló az egészségügyi állapota miatt nem képes ellátni a munkaköri feladatait, egészségügyi alkalmatlanságról beszélhetünk. Ezzel összefüggésben utalunk arra is, hogy a keresőképtelenség nem alapozza meg a munkaköri feladatokra való alkalmatlanságot (EBH2006. 1538.), tehát önmagában a gerincproblémák következtében előállt keresőképtelenség nem jelentheti azt, hogy valaki alkalmatlannak minősül az adott munkakör ellátására.A kérdésben felvetett tényállás szerint a munkavállalót a másodfokú vizsgálaton ugyan alkalmasnak minősítették, ám az ezt megelőző időben az alkalmatlanság elsőfokú megállapításától kezdődően nem foglalkoztatták, és nem is kapott munkabért erre az időszakra. A két vizsgálat közötti időszakra, mely szerint a munkavállaló az üzemorvosi vélemény alapján munkát nem végezhetett, a díjazásra való jogosultság tekintetében az Mt. nem tartalmaz tételes rendelkezést. Egyfelől érvelhetünk úgy, hogy miután a munkaköre ellátására az üzemorvos alkalmatlannak minősítette, a munkáltató jogszerűen nem utasíthatta volna munkavégzésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2279

7. találat: Munkaköri alkalmatlanság - ellentétes üzemorvosi és háziorvosi vélemény

Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszból: […]kifejezetten a fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan állapítja meg, hogy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról (pl. akadálymentesítésről). Az Mvt. 23. §-ának (3) bekezdése is előírja, hogy a megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni.A kérdésben leírt esetben a munkavállaló - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján - eredeti munkakörében keresőképtelen, a háziorvos - a munkaköri igénybevételt nem mérlegelő - véleménye szerint viszont keresőképes. A munkavállaló egészségi állapotának megfelelő másik munkakör kötelező felajánlását ilyen esetre az Mt. nem írja elő. Ha a munkáltató mérlegelés jogkörében megvizsgálva arra jut, hogy másik megfelelő munkakört felajánlani nem tud, vagy a munkakörülményeket nem tudja úgy módosítani, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakvéleményben foglal­taknak megfeleljen, a munkáltató mindenképpen felmondással élhet. Esetünkben az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése értelmében a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos képességével összefüggő ok, ilyennek minősül az egészségügyi alkalmatlanság.Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek (tovább)foglalkoztatását az állam támogatja. Egyfelől, ilyen személy foglalkoztatása, ha a munkáltatójuk az 5%-os kvótát eléri, mindez mentesít a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól [az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2046

8. találat: Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat

Kérdés: Az egyik munkaerő-kölcsönző cég megszűnik, de egy másik, ugyancsak munkaerő-kölcsönző átveszi a dolgozókat, ugyanoda kölcsönzi ki őket. Kérdésem, hogy új munkaalkalmassági orvosi igazolásokat kell-e készíteni, ha a beosztás sem változik?
Részlet a válaszból: […]vagy eltérő jellegű megterheléssel jár együtt [4. § (1) bek.]. A jelen esetben egyik körülmény sem áll fenn. Egyrészt a kérdésben leírt változás munkáltatói jog­utódlásnak minősül. Az új kölcsönbe adó cég által átvett munkavállalói csoport ugyanis olyan gazdasági egységnek tekinthető (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja), amelyet jogügylet alapján vesz át a megszűnő kölcsönbe adótól, azonos gazdasági cél folytatása céljából. Ezért az érintett kölcsönzött munkavállalók munkaviszonya jogfolytonosan folytatódik az átvevő kölcsönbe adó céggel [Mt. 36. § (1) bek.]. Mivel a munkaviszony nem szakad meg, ez okból nincs szükség az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1862

9. találat: Soron kívüli alkalmassági vizsgálat - a részvétel megtagadása

Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]jogszerűen utasították a munkavállalót a vizsgálaton való részvételre, a munkavállaló köteles lett volna teljesíteni az utasítást, így részt kellett volna vennie a vizsgálaton [Mt. 104. § (1) bek.]. A vizsgálaton való részvétel kötelezettségét a munkavállalót terhelő együttműködési kötelezettség is alátámasztja. Amennyiben a munkavállaló megtagadja a munkáltató utasítását, ezzel vétkesen megszegi a munkaviszonyból származó kötelezettségét, ez a magatartása azonban többféle munkajogi szankciót is maga után vonhat. A munkáltató az utasítási jogából következően ilyen esetben írásban figyelmeztetheti a munkavállalóját. Ezenfelül a munkáltató az Mt. 109. §-a alapján - a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek munkavállaló által történt vétkes megszegése esetén vele szemben - hátrányos jogkövetkezményeket is alkalmazhat. Ezek azonban az eljárási szabályok meghatározása mellett csak kollektív szerződésben állapíthatók meg. Ezért amennyiben nincs Önöknél kollektív szerződés, vagy van ugyan, de az nem állapít meg erre vonatkozó rendelkezéseket, a munkavállaló nem vonható felelősségre az Mt. 109. §-a szerint. A munkáltató az utasítás megtagadása miatt a munkavállaló munkaviszonyát akár rendes felmondással is megszüntetheti - feltéve hogy határozatlan idejű munkaviszonyban áll. Az utasítás megtagadása ugyanis minősülhet olyan munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásnak, amely megalapozza a jogszerű munkáltatói rendes felmondást. Mindazonáltal az eset összes körülményeire figyelemmel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 867

10. találat: Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszból: […]véve kiterjed minden munkavállalóra és minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat [33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. a) pont aa) alpontja]. A 33/1998. NM rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a munkavégzés megkezdését megelőzően előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személy tekintetében. Figyelemmel arra, hogy a munkaviszonyban végzett munka is szervezett munkavégzésnek minősül, a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók munkaviszonyában is be kell tartani a rendelet előzetes munkaköri alkalmasságra vonatkozó szabályait. Az Mt. 130. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 137. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. E rendelkezéseket kizáró törvényi szabály hiányában arra a következtetésre kell jutni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 684