32 találat a megadott közalkalmazotti jogviszony megszüntetése tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]egy ennél későbbi időpont is.Mivel a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés csak a felek egyező akarata esetén lehetséges, ennek hiányában a munkáltató számára alapvetően a felmentés marad. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt egyebek mellett akkor szüntetheti meg felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont], vagy ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, Kjt. 30. § (1) bek. d) pont].Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazott rokkantsági ellátásban részesül, az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának gg) alpontja szerint nyugdíjasnak minősül. Ebből következően, amennyiben felmentéssel kívánják megszüntetni a jogviszonyát, minden bizonnyal annak indokolásában erre a körülményre indokolt hivatkozni. Emiatt kevéssé releváns, de a teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy amennyiben az egészségügyi ok következményeképpen előállt tartós alkalmatlanságra kívánnának hivatkozni, úgy nem kellene a Kjt. 30/A. §-a szerinti állásfelajánlási kötelezettség szabályait[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]februári illetménnyel együtt) kell kifizetni a közalkalmazott részére.Tekintettel kell lenni azonban a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolási szabályokra is, melyek a következőket tartalmazzák. Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel, lemondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a közalkalmazott részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, így például a Kjt. 36. §-ában szereplő közalkalmazotti igazolást.Álláspontunk szerint, ha az emelt szociális ágazati összevont pótlékra vagy a bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazott jogviszonya a 257/2000. Korm. rendelet 24. §-ában meghatározott 2020. márciusi időpontnál előbb szűnik meg, ez nem jelenti azt, hogy amíg a jogviszonya fennáll, ne keletkezne jogosultsága az említett, emelt összegű pótlékokra. Az illetménykülönbözet-kifizetés időpontjára vonatkozóan azonban nem a 257/2000. Korm. rendelet 24. §-át, hanem az Mt. 80. §-ában szereplő szabályt kell alkalmazni. Ennek oka egyfelől az, hogy ez utóbbi törvényi, míg a 24. § csak rendeleti szintű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ának (2) bekezdése értelmében a lemondási idő egységesen valamennyi közalkalmazott tekintetében két hónap, és nem függ attól, hogy Ön mennyi ideje dolgozik a munkáltatónál. Így egyáltalán nincs relevanciája annak, hogy adott esetben már tíz éve dolgozik a munkáltatónál. Megjegyezzük, a munkáltató felmentése esetén lenne a Kjt. szerint a felmentési idő hatvan nap plusz két hónap, azaz nagyjából négy hónap, de értelemszerűen nem erről van szó jelen esetben [Kjt. 33. § (2) bek. b) pont]. Mindezekből következik az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem kötelezheti Önt jogszerűen arra, hogy amennyiben lemondással szünteti meg a jogviszonyát, négy hónapos legyen a lemondási ideje.Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával írásban közli a lemondását, a közalkalmazotti jogviszonya ezt követően a két hónapos lemondási idő leteltével minden további nélkül megszűnik, ezt a munkáltató nem akadályozhatja meg, jogszerűen semmit sem tehet ez ellen.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentősége, mert a felmentés óta eltelt idő minden bizonnyal hónapokban, illetve akár években is mérhető. Ennek egyfelől a perújítás benyújtásának határideje szempontjából van jelentősége, hiszen a perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, mely határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével - egyetlen, itt most nem ismertetendő és nem releváns esetet kivéve - perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet [Pp. 395. § (1) és (3) bek.].Amint arra fentebb utaltunk, a perújításnak akkor van helye, ha az egyebek mellett olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, és annak elbírálása esetén a félre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ez egyben azt is jelenti, hogy a perújítás alapjául szolgáló tény csak olyan lehet, amely nem utóbb következik be, hanem már eleve a perújítással érintett ítélet meghozatalakor is fennállt, hiszen csak ekkor eredményezhetett volna a félre nézve kedvezőbb határozatot. A kérdés szerint azonban a létszámbővítés csak a per jogerős befejezését követően történt meg, tehát ezen oknál fogva nem lehet a perújítás alapja.Másfelől fontos rámutatni: az ítélkezési gyakorlatban van példa rá, hogy amennyiben az elrendelt és végrehajtott jogviszony-megszüntetés utóbb elhibázott döntésnek bizonyul, ez még önmagában nem teszi a jogviszony felmentéssel történő megszüntetését jogellenessé. A BH 1995. 609. számú határozat értelmében - mely átszervezéssel indokolt felmondás kapcsán született, de megítélésünk szerint az a létszámcsökkentésre alapított felmentésre is irányadó -, a perben közömbös, hogy az átszervezést követően a munkavállaló feladatát átvevő személyében változás történt, ezért az a körülmény, hogy utóbb - az adott esetben a felmondást követően több hónap elteltével - a szerződő féllel felmerült problémák miatt az átszervezés nem bizonyult helytálló döntésnek, az átszervezésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ha ismernénk a közalkalmazotti kinevezését vagy - amennyiben ezzel rendelkezik - a munkaszerződését. A pontos válasz megadásához azt is tudni kellene, hogy vonatkozik-e Önre olyan kollektív szerződés, amely esetleg az általánostól eltérő mértékű felmondási, illetőleg felmentési időről rendelkezik, vagy van-e a munkaszerződésében, illetve a kinevezésben erre vonatkozó különös megállapodás. Az alábbiakban ezekre tekintettel a kérdést egyfelől megválaszoljuk a Kjt. szabályai alapján, másfelől az Mt. rendelkezései szerint. Míg az első eset arra vonatkozik, ha Ön közalkalmazotti jogviszonyban áll, a második arra, ha Mt. szerinti munkaszerződéssel rendelkezik.Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén azt írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha annak indoka olyan ok, amely az Ön számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Kjt. 27. § (1) bek.]. Azt megítélni, hogy az Ön esetében van-e ilyen indok (pl. az egészségi állapotában vagy a magánéletében bekövetkezett jelentős változás, melynek folytán már nem tudja ellátni a munkáját, vagy az aránytalan sérelmet jelentene-e), a rendelkezésre álló információk alapján nem tudjuk. Ez esetben a lemondási idő két hónap, melynek egy részére, vagy annak egészére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Előrehozott kifizetésre kerülhet sor, ha:- a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató nyugdíjjogosultság megszerzésére alapított felmentéssel szüntette meg - ez a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalom előrehozott kifizetését alapozza meg,- a közalkalmazotti jogviszony bármely jogcímen (kivéve az áthelyezést vagy a rendkívüli felmentést) megszűnik, és a legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott ekkor nyugdíjasnak minősül - ez csak a 40 éves jogviszony után járó jubileumi jutalomra vonatkozik. (Ezt a rendelkezést az örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.)A kérdés szerint a közalkalmazott súlyos beteg, viszont fennáll a jogviszonya, azt sem ő, sem a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetben a belső szabályzat, valamint az ennek alapján a közalkalmazottal kötött megállapodás szól arról, hogyan kell eljárni, ha a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével a felek között már nem áll fenn az a jogi kapcsolat, amelyre tekintettel a munkáltató a kölcsönt nyújtotta. Előírható azonnali visszafizetési kötelezettség, de az is lehetséges, hogy a munkáltató a jogviszony megszűnését
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül.Ha az Emtv. vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik,- az igényérvényesítésre, a táncművészeti életjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a jogosító idő megállapítására és igazolására,- a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésreaz öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon táncművészeti életjáradékot kell érteni [Emtv. 43/B. § (1) bek.].A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazotti jogviszony tekintetében alkalmazandó Mt. rendelkezés értelmében a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),- az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,-[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]határozatlan idejűnek kell tekinteni [Kjt. 21. § (5) bek.]. Először tehát ezt kell megvizsgálni; ha ez alapján megállapítást nyer, hogy nem más közalkalmazott helyettesítésére, illetve egyes feladatok ellátására vették fel Önt határozott időre, kinevezése határozatlan időre létrejöttnek tekintendő. Ebben az esetben nem is "járhat le a szerződése", megszüntetése a munkáltató részéről csak felmentéssel vagy - az Ön beleegyezésével - közös megegyezéssel lehetséges. Ha a határozott idejű kinevezés előbb említett feltételei nem állnak fenn, és munkáltatója nem ismeri el a határozott idő kikötésének érvénytelenségét, más lehetőség hiányában meg kell fontolnia, fordul-e keresettel a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.Ha jogszerűen alkalmazták Önt határozott időre, közalkalmazotti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon köteles kiadni [Mt. 80. § (2) bek.].Kérdéséből nem állapítható meg, hogy a 27 nap honnan számítandó. Lemondása közlésétől, az utolsó munkában töltött naptól, vagy a jogviszonya megszűnésétől. Ha a munkáltató a lemondás közlését követően Önt nem mentette fel a munkavégzés alól a lemondási idő tartamára, és az igazolásokat csak a lemondás közlését követő 27 nap elteltével adta ki, akkor nem eshetett késedelembe, így kárt sem okozhatott. Amennyiben azonban a lemondás közlését követően mentesítette Önt munkavégzési kötelezettsége alól, a munkáltató köteles lett volna - a Kjt. 36. § (1) bekezdés szerinti közalkalmazotti igazolás kivételével - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat az utolsó munkában töltött napot követő öt munkanapon belül kiadni. Ezen határidő elmulasztása esetén a munkáltató jogellenesen járt el. Ha ebből Önnek kára származott, megalapozottan követelhet kártérítést a volt munkáltatójától. Az említett munkáltatói késedelem áll fenn, ha Ön a 27 napos késedelmet közalkalmazotti jogviszonya megszűntétől számolta.Kártérítési igényével kapcsolatban[…] részlet vége a válaszból.