Önkormányzati társulás jogállása – a munkaszervezetébe tartozó feladatok ellátása


Önkormányzatok által alapított társulás munkaszervezetére, valamint a munkaszervezet alkalmazottjainak jogállására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 87. §-a akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A Mötv. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek [Mötv. 95. § (4)–(5) bek.]. A társulás munkaszervezeti feladatait kizárólag polgármesteri hivatal (köztisztviselői vagy munkavállalói) láthatja-e el, vagy akár a társulás erre a feladatra létrehozhat-e külön költségvetési szervet, vagy a meglévő költségvetési szervéhez telepítheti-e, esetleg a társulás létrehozhat-e egyéb szervezetet (pl. gazdasági társaságot) erre a feladatra? Amennyiben más szervezet keretein belül is ellátható, nem csak a polgármesteri hivatalnál, úgy a jelenlegi munkaszervezeti feladatokat ellátó köztisztviselők milyen jogcímen kerülhetnek át az új szervezethez (ha intézmény, akkor közalkalmazotti jogviszonyba, ha egyéb szervezet, akkor munkaviszonyba)?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5693

[…] szervezetet (együtt: intézményt) is alapíthat, másfelől a Mötv. 90. §-ának (1) bekezdése szerint a társulás is alapíthat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet. Eszerint a társulás is létrehozhat egyéb szervezetet (pl. gazdasági társaságot) erre a feladatra.A jelenleg meglévő munkaszervezeti feladatokat ellátó köztisztviselők többféleképpen kerülhetnek át az új szervezethez. Erre sor kerülhet úgy is, hogy a meglévő közszolgálati jogviszonyukat valamilyen módon (pl. közös megegyezéssel) megszüntetik, és egy másik munkáltatónál létesítenek új jogviszonyt: amennyiben ez a másik (új) munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szerv, akkor közalkalmazotti jogviszonyt, ha az Mt. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet, akkor munkaviszonyt. Ez azonban nem ideális megoldás, mivel a Kttv. 60. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a közszolgálati jogviszony a közigazgatási szerv és a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv között megszüntethető áthelyezéssel is. Ebben az esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, a köztisztviselő, valamint a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szerv megállapodhat a köztisztviselő ez utóbbi költségvetési szervhez történő végleges áthelyezésében. Végleges áthelyezéskor a köztisztviselő az áthelyezést kezdeményező, a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél új kinevezést kap. Ilyenkor a közszolgálati igazolást, valamint a köztisztviselő illetményét és egyéb járandóságait ki kell adni, a köztisztviselő jogviszonyát pedig folyamatosnak kell tekinteni [Kttv. 59. §].Elképzelhető olyan […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*díjmentes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.