101 találat a megadott pedagógus tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]közalkalmazotti jogviszonyt, valamint a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyokat ismeri el. A megbízási jogviszonyt nem.A hat évbe beszámítandóak a nem a köznevelési ágazatba tartozó munkakörben munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idők is, jelen esetben tehát a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatba tartozó családi napköziben eltöltött évek. Beszámítandó az a munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony tartama is, amelyet az érintett a köznevelési ágazatban töltött, de a munkakörre előírt képesítés hiányában. E feltételeknek a felsorolt közalkalmazotti jogviszonyok megfelelnek, az óvodapedagógust tehát nem kell minősíteni a Pedagógus I. fokozatba sorolásához.Ez alól az alábbi esetek kivételek: A "hatéves szabály" nem alkalmazható, ha az érintett óvodapedagógust korábban már gyakornokként besorolták, és minősítő vizsgája sikertelen volt, majd újabb jogviszonyt létesít úgy, hogy időközben megszerezte a hat év munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszony, illetve jogintézmény szempontjából releváns. A besorolás a pedagógus munkabérének, illetményének alapját képezi. A bérre vonatkozóan az Mt. 12. §-a rögzíti az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét. Azt, hogy a megkülönböztetés alapja csak az elvégzett munka természete, minősége, mennyisége, a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, fizikai vagy szellemi erőfeszítés, tapasztalat, felelősség, a munkaerőpiaci viszonyok körébe tartozó körülmény lehet. A pedagógus-előmeneteli rendszerben a besorolás szempontjait az Nkt. 64. §-ának (4) bekezdése az Mt.-ben említett szakképzettség, tapasztalat körébe tartozóan sorolja fel: legmagasabb, a munkakör ellátásához az Nkt.-ben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő-, oktatómunkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés határozza meg a pedagógus besorolását.A nyugdíjjogosultság ugyanakkor nem a munka értékével összefüggő tényező, ezért annak a pedagógus fokozatba való besorolásánál nem lehet szerepe. Ebből következik, hogy a pedagógus nem veszítheti el addigi besorolását azért, mert nyugdíjjogosultsága megállapítását[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakképzettséggel tanulószobai, napközis foglalkozást tartó munkakör betöltésével kapcsolatos igény.A 326/2013. Korm. rendelet 33/B. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "egyéb foglalkozást (pl. napközi, tanulószoba) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat". Napközis tanár tehát az lehet, aki egyébként valamely tantárgyat taníthatna az iskolában. Az Nkt. 32. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében, ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy vallási egyesület tartja fenn, és az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az egyházi iskola által alkalmazott hitoktatónak, hittanárnak-egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási egyesület által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy-pedagógus-szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel kell rendelkeznie.Egyház által fenntartott intézményben a tanulószobai, napközis foglalkozásokat tartó tanár esetében a hittanár-szakképzettség elfogadható, hiszen a hitoktatás szerepel az egyházi iskola tananyagában. Más a helyzet ugyanakkor az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetében. Az Nkt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint ilyen intézményben a fakultatív[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mozgástere, hiszen az egy tanítási évben egy pedagógusnak elrendelt eseti helyettesítés mértéke - különösen abban az esetben, ha a pedagógusnak egyébként alacsony a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - elvben 0 órától akár 100 órán felüli óraszámig is terjedhet.A 326/2013. Korm. rendelet 19. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Értelemszerűen erre az eseti helyettesítés elrendelésekor is törekedni kell. Az iskola elsődleges feladata ugyanakkor a nevelés-oktatás, tehát amennyiben a tantestületben rendelkezésre áll a megtartandó órának megfelelő szakos tanár, az a cél, hogy elsősorban ő tartsa meg az eseti helyettesítéssel érintett tanórát. A pedagógusok tekintetében az egyenlő bánásmód követelménye ugyanis nem bármi áron, mereven érvényesül. Ha a pedagógusok közötti megkülönböztetésnek - egyébként a jogszabály által biztosított[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]326/2013. Korm. rendelet 17. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja értelmében többek között a napközi, illetve tanulószoba. Ez azt jelenti, hogy az láthat el napközis foglalkozást tartó pedagógus-munkakört, aki egyébként a végzettségénél, szakképzettségénél fogva az adott intézményben pedagógus-munkakört tölthetne be, mivel ő alkalmas arra, hogy segíteni tudjon a napközis gyerekeknek a házi feladat elkészítésében is.A 326/2013. Korm. rendelet 6. melléklete (A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei) a bölcsészdiplomát nem fogadja el egyik, általános iskolában létesíthető munkakör betöltési feltételeként sem. A pedagógiatanár mesterképzést pedig kizárólag a fejlesztő pedagógus munkakör betöltéséhez lehetne elfogadni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakmai feladata. Ha a krónikus beteg pedagógus e betegségére tekintettel a munkakörét tekintve egyébként nem keresőképtelen, akkor köteles munkát végezni.Ebben az esetben a 12/2020. EMMI határozat alkalmazható. E szerint a veszélyeztetettnek minősülő - krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedő -, továbbá erre tekintettel saját jogon adókedvezményben részesülő pedagógus kérelmére a pedagógus az intézményvezető engedélyével tantermen kívüli, digitális munkarendben is elláthatja a nevelő-oktató munkáját olyan intézményben is, ahol jelenléti nevelés-oktatás folyik. Ennek feltételei: az intézmény képes megfelelő technológiai színvonalon, a tanulók más tanterembe való mozgatása nélkül biztosítani az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket, így a pedagógus tartózkodási helyéről, valós időben, online csatornán, kamerával és mikrofonnal rendelkező eszköz segítségével képes tanítani, valamint a tanuló saját iskolájában, az órarend szerinti osztályteremben tartózkodva kivetítőn nézheti és hallgathatja a pedagógust, illetve követi az instrukciókat. További feltétel, hogy a tanulók felügyeletét a helyszínen más pedagógus vagy nevelő-oktató munkát segítő, illetve technikai dolgozó munkakörben foglalkoztatott személy lássa el, és az intézmény rendelkezzék a tanulók felügyeletéhez szükséges megfelelő számú foglalkoztatottal. Ha a krónikus beteg pedagógus nem részesül adókedvezményben, vagy az intézmény a fenti feltételeket nem tudja biztosítani, a keresőképes krónikus beteg pedagógus a jelenléti oktatásban köteles részt venni, természetesen a védelmi és elővigyázatossági szabályok betartásával.Az Mt. 55. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkavállaló jogszerűen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezek részben fizetett, részben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](óvodapedagógus) munkakört betöltőknél szakmai gyakorlatként nem lehet figyelembe venni a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján. A hat évbe beszámítandóak továbbá a nem a köznevelés ágazatába tartozó munkakörben munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idők is, jelen esetben a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatba tartozó családi napköziben eltöltött két év. Beszámítandó az a munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony is, amelyet az érintett a köznevelési ágazatban dolgozott le, de a munkakörre előírt képesítés hiányában. Azaz a korábbi munkáltatónál 2020 júniusa előtt ledolgozott két év. Ez kétféle jogcímen történik: egyfelől az abszolutórium alapján, még diploma nélkül ledolgozott időből szakmai gyakorlat jogcímén az Nkt. egy évet tesz lehetővé beszámítani, a fennmaradó rész pedig munkaviszony jellegű jogviszonyként akkor számítható be, ha munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltötte le. Végül, az előző munkáltatónál a már időközben megszerzett diplomával letöltött maradék idő is szakmai gyakorlatnak számít.Fontos azonban kiemelni, hogy nem alkalmazható a "hatéves szabály", ha az érintett pedagógust korábban már gyakornokként besorolták, és minősítő vizsgája sikertelen volt, majd újabb jogviszonyt létesít már úgy, hogy időközben megszerezte a hat év munkaviszony jellegű jogviszonyt [326/2013. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. Az tehát, hogy az alkalmazni kívánt óvodapedagógus korábbi jogviszonyában a gyakornoki besorolása alapján 2020 novemberében a minősítésére került volna sor, akkor hat ki az új jogviszonyában a besorolására, ha ennek kapcsán az Oktatási Hivatal sikertelen minősítésről állított ki tanúsítványt. Ha igen, akkor a "hat­éves szabály" nem alkalmazható, őt gyakornokként kell besorolni, és a 326/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hanem havi mértékben kerülnek meghatározásra. Sem a 326/2013. Korm. rendelet, sem az Nkt. nem tér el a bér- (illetmény-) számítás Mt. által meghatározott módszerétől. Az Mt. ugyan nem ismeri a havi fix összegű bérpótlékot, de mivel az a pótlékátalányhoz hasonló, így ez utóbbira vonatkozó szabályokat megfelelően lehet rá alkalmazni.A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a havi alapbérre/illetményre vonatkozó arányosítási szabályt kell megfelelően alkalmazni [Mt. 145. § (3) bek.]. E szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál az alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közalkalmazott havi illetményének szorzataként állapítja meg, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függően kétszeres, háromszoros vagy ötszörös szorzóval. Az illetmény fogalmának értelmezésekor a Kjt. 85/A. §-ának l)-n) pontjaiból kell kiindulni. Ezek szerint, eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály- munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat,- alapbért említ, azon illetményt,- bérpótlékot említ, azon illetménypótlékotis érteni kell.Vagyis a Kjt. szerinti illetmény fogalmának az Mt. alapbérfogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a munkaszerződésben (kinevezésben) időbérként (általában havibérként) megállapított munkabér. A pótlékok az alapbéren felül járnak, amit az Mt. szabályrendszerében az is mutat, hogy a pótlékok alapja maga az alapbér [Mt. 139. § (2) bek.]. A közalkalmazottak esetében ugyan a pótlékokat külön pótlékalap, illetve a pedagógus-elő­menetel hatálya alá tartozók esetében a pedagógus-illetményalap százalékában kell megállapítani, de ez nem változtat azon, hogy a pótlékok ez esetben is az alapbéren, illetményen felül, külön jogcímen járnak az érintetteknek.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]óradíj a megtartott órák ellenértéke. Ellentétben a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakkal, ha a felek így állapodnak meg, nincs külön jogcím szerint díjazva a felkészülési idő, a dolgozatjavításra, az értekezletekre fordított idő, hanem mindezt az óradíj ellentételezi. Annak nincs jogi akadálya, hogy a felek megállapodása szerint olyan mértékű óradíj megállapítására kerüljön sor, amely mindkét szerződő fél véleménye szerint méltányos.A pedagógusokra 2020. július 1-jétől irányadó béremelés azokra vonatkozik, akik a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartoznak, és munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják őket. A béremelés az ágazati szakmai pótlék bevezetésével történt, amelyet a 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (11) bekezdése állapít meg. E szabályozás hatálya azonban az óraadókra[…] részlet vége a válaszból.