98 találat a megadott pedagógus tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]mozgástere, hiszen az egy tanítási évben egy pedagógusnak elrendelt eseti helyettesítés mértéke - különösen abban az esetben, ha a pedagógusnak egyébként alacsony a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - elvben 0 órától akár 100 órán felüli óraszámig is terjedhet.A 326/2013. Korm. rendelet 19. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Értelemszerűen erre az eseti helyettesítés elrendelésekor is törekedni kell. Az iskola elsődleges feladata ugyanakkor a nevelés-oktatás, tehát amennyiben a tantestületben rendelkezésre áll a megtartandó órának megfelelő szakos tanár, az a cél, hogy elsősorban ő tartsa meg az eseti helyettesítéssel érintett tanórát. A pedagógusok tekintetében az egyenlő bánásmód követelménye ugyanis nem bármi áron, mereven érvényesül. Ha a pedagógusok közötti megkülönböztetésnek - egyébként a jogszabály által biztosított[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]326/2013. Korm. rendelet 17. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja értelmében többek között a napközi, illetve tanulószoba. Ez azt jelenti, hogy az láthat el napközis foglalkozást tartó pedagógus-munkakört, aki egyébként a végzettségénél, szakképzettségénél fogva az adott intézményben pedagógus-munkakört tölthetne be, mivel ő alkalmas arra, hogy segíteni tudjon a napközis gyerekeknek a házi feladat elkészítésében is.A 326/2013. Korm. rendelet 6. melléklete (A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei) a bölcsészdiplomát nem fogadja el egyik, általános iskolában létesíthető munkakör betöltési feltételeként sem. A pedagógiatanár mesterképzést pedig kizárólag a fejlesztő pedagógus munkakör betöltéséhez lehetne elfogadni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakmai feladata. Ha a krónikus beteg pedagógus e betegségére tekintettel a munkakörét tekintve egyébként nem keresőképtelen, akkor köteles munkát végezni.Ebben az esetben a 12/2020. EMMI határozat alkalmazható. E szerint a veszélyeztetettnek minősülő - krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedő -, továbbá erre tekintettel saját jogon adókedvezményben részesülő pedagógus kérelmére a pedagógus az intézményvezető engedélyével tantermen kívüli, digitális munkarendben is elláthatja a nevelő-oktató munkáját olyan intézményben is, ahol jelenléti nevelés-oktatás folyik. Ennek feltételei: az intézmény képes megfelelő technológiai színvonalon, a tanulók más tanterembe való mozgatása nélkül biztosítani az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket, így a pedagógus tartózkodási helyéről, valós időben, online csatornán, kamerával és mikrofonnal rendelkező eszköz segítségével képes tanítani, valamint a tanuló saját iskolájában, az órarend szerinti osztályteremben tartózkodva kivetítőn nézheti és hallgathatja a pedagógust, illetve követi az instrukciókat. További feltétel, hogy a tanulók felügyeletét a helyszínen más pedagógus vagy nevelő-oktató munkát segítő, illetve technikai dolgozó munkakörben foglalkoztatott személy lássa el, és az intézmény rendelkezzék a tanulók felügyeletéhez szükséges megfelelő számú foglalkoztatottal. Ha a krónikus beteg pedagógus nem részesül adókedvezményben, vagy az intézmény a fenti feltételeket nem tudja biztosítani, a keresőképes krónikus beteg pedagógus a jelenléti oktatásban köteles részt venni, természetesen a védelmi és elővigyázatossági szabályok betartásával.Az Mt. 55. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkavállaló jogszerűen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezek részben fizetett, részben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](óvodapedagógus) munkakört betöltőknél szakmai gyakorlatként nem lehet figyelembe venni a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján. A hat évbe beszámítandóak továbbá a nem a köznevelés ágazatába tartozó munkakörben munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idők is, jelen esetben a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatba tartozó családi napköziben eltöltött két év. Beszámítandó az a munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony is, amelyet az érintett a köznevelési ágazatban dolgozott le, de a munkakörre előírt képesítés hiányában. Azaz a korábbi munkáltatónál 2020 júniusa előtt ledolgozott két év. Ez kétféle jogcímen történik: egyfelől az abszolutórium alapján, még diploma nélkül ledolgozott időből szakmai gyakorlat jogcímén az Nkt. egy évet tesz lehetővé beszámítani, a fennmaradó rész pedig munkaviszony jellegű jogviszonyként akkor számítható be, ha munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltötte le. Végül, az előző munkáltatónál a már időközben megszerzett diplomával letöltött maradék idő is szakmai gyakorlatnak számít.Fontos azonban kiemelni, hogy nem alkalmazható a "hatéves szabály", ha az érintett pedagógust korábban már gyakornokként besorolták, és minősítő vizsgája sikertelen volt, majd újabb jogviszonyt létesít már úgy, hogy időközben megszerezte a hat év munkaviszony jellegű jogviszonyt [326/2013. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. Az tehát, hogy az alkalmazni kívánt óvodapedagógus korábbi jogviszonyában a gyakornoki besorolása alapján 2020 novemberében a minősítésére került volna sor, akkor hat ki az új jogviszonyában a besorolására, ha ennek kapcsán az Oktatási Hivatal sikertelen minősítésről állított ki tanúsítványt. Ha igen, akkor a "hat­éves szabály" nem alkalmazható, őt gyakornokként kell besorolni, és a 326/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hanem havi mértékben kerülnek meghatározásra. Sem a 326/2013. Korm. rendelet, sem az Nkt. nem tér el a bér- (illetmény-) számítás Mt. által meghatározott módszerétől. Az Mt. ugyan nem ismeri a havi fix összegű bérpótlékot, de mivel az a pótlékátalányhoz hasonló, így ez utóbbira vonatkozó szabályokat megfelelően lehet rá alkalmazni.A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a havi alapbérre/illetményre vonatkozó arányosítási szabályt kell megfelelően alkalmazni [Mt. 145. § (3) bek.]. E szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál az alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közalkalmazott havi illetményének szorzataként állapítja meg, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függően kétszeres, háromszoros vagy ötszörös szorzóval. Az illetmény fogalmának értelmezésekor a Kjt. 85/A. §-ának l)-n) pontjaiból kell kiindulni. Ezek szerint, eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály- munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat,- alapbért említ, azon illetményt,- bérpótlékot említ, azon illetménypótlékotis érteni kell.Vagyis a Kjt. szerinti illetmény fogalmának az Mt. alapbérfogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a munkaszerződésben (kinevezésben) időbérként (általában havibérként) megállapított munkabér. A pótlékok az alapbéren felül járnak, amit az Mt. szabályrendszerében az is mutat, hogy a pótlékok alapja maga az alapbér [Mt. 139. § (2) bek.]. A közalkalmazottak esetében ugyan a pótlékokat külön pótlékalap, illetve a pedagógus-elő­menetel hatálya alá tartozók esetében a pedagógus-illetményalap százalékában kell megállapítani, de ez nem változtat azon, hogy a pótlékok ez esetben is az alapbéren, illetményen felül, külön jogcímen járnak az érintetteknek.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]óradíj a megtartott órák ellenértéke. Ellentétben a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakkal, ha a felek így állapodnak meg, nincs külön jogcím szerint díjazva a felkészülési idő, a dolgozatjavításra, az értekezletekre fordított idő, hanem mindezt az óradíj ellentételezi. Annak nincs jogi akadálya, hogy a felek megállapodása szerint olyan mértékű óradíj megállapítására kerüljön sor, amely mindkét szerződő fél véleménye szerint méltányos.A pedagógusokra 2020. július 1-jétől irányadó béremelés azokra vonatkozik, akik a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartoznak, és munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják őket. A béremelés az ágazati szakmai pótlék bevezetésével történt, amelyet a 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (11) bekezdése állapít meg. E szabályozás hatálya azonban az óraadókra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köznevelési ágazati pótléknak minősül.A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (5a) bekezdése értelmében "a nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény - tárgyévet megelőző tanév, nevelési év - október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapjánb) nyolcszázegy és ezer fő között a pótlékalap százhatvan százaléka,c) hatszázegy és nyolcszáz fő között a pótlékalap százötven százaléka,d) négyszázegy és hatszáz fő között a pótlékalap százharminc százaléka,e) kétszázötvenegy és négyszáz fő között a pótlék­alap száztíz százaléka,f) százötvenegy és kétszázötven fő között a pótlék­alap nyolcvan százaléka,g) legfeljebb százötven fő esetén a pótlékalap legalább hatvan százalékamértékű pótlék illeti meg".Olyan többcélú intézmények esetében, amelyek nem csak köznevelési alapfeladatot látnak el (pl. óvoda-bölcsőde), az intézményvezető köznevelési ágazati magasabb vezetői pótlékának megállapításához kizárólag az Nkt. 4. §-ának 14a. pontjában meghatározott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai szakértők és a pedagógiai előadók,b) a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, valamintc) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben a 257/2000. Korm. rendelet 2/a mellékletében felsorolt pedagógus munkakörben foglalkoztatottak [Nkt. 64. § (3)-(4) bek., 65. § (9) bek.].A bölcsőde nem tartozik a köznevelési intézmények közé, hanem a Gyvt. hatálya alá alatti gyermekjóléti intézménynek számít [Nkt. 7. § (1) bek.; Gyvt. 5. § u) pont]. Az itt dolgozók közül a következő, pedagógusnak minősülő munkakörökben foglalkoztatottakat illeti meg a köznevelési ágazati szakmai pótlék: kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanács­adó. Az ágazati szakmai pótlék attól függetlenül jár, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]technikum és a szakképző iskola, a 18. § szerint idetartozik még a többcélú szakképző intézmény is. Az Nkt. 7. §-a (1) bekezdésének a)-k) pontjai sorolják fel a nevelési-oktatási intézményeket, melyek a következők: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, valamint kollégium (2020. szeptember 1-jétől a szakközépiskola kikerül a körből). A pedagógiai oktatási központok (POK-ok) nem szerepelnek a felsorolásban.A POK-ok pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek minősülnek az Nkt. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerint, amely a köznevelési intézmények egyike, de nem nevelési-oktatási intézmény. A POK-ok az Oktatási Hivatal (OH) szervezeti és működési szabályzata 3.5.1. pontja értelmében "a Hivatal főosztály besorolású szervezeti egységei, amelyek a Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának irányítása alatt, országos lefedettséget biztosítva látják el a Hivatal megyei és területi[…] részlet vége a válaszból.