Keresés eredménye

41 találat a megadott felmentés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Közalkalmazott felmentési idejének számítása
Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
Részlet a válaszból: […]év után egy hónappal;- tíz év után két hónappal;- tizenöt év után három hónappal;- húsz év után négy hónappal;- huszonöt év után öt hónappal;- harminc év után hat hónappalmeghosszabbodik.Kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg [Kjt. 33. § (2) bek.].A közalkalmazott felmentési idejét a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottjuk felmentési idejébe be kell számítani azt az időt, amit a korábbi munkáltatójánál töltött el. Nincs a törvényszövegben olyan megszorító rendelkezés, hogy csak a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe. Ennek megfelelően a felmentési időbe a 2000. szeptember 1. előtti valamennyi közalkalmazotti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3450
2. találat: Átszervezéssel indokolt felmentés
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet a válaszból: […]munkáltató így eldöntheti, mikor kezdődjön el a felmentési idő. Érdemes a döntés meghozatalakor figyelembe venni egyes munkaszervezési körülményeket is (pl. az osztályvezető helyettesítése megoldott-e a két osztály összevonásáig fennmaradó időtartamig). A jognyilatkozatok elektronikus dokumentumként történő megtételére és azok közlésére vonatkozó rendelkezést a polgármesteri hivatal esetében a Kttv. 258. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint csak a munkáltató erre vonatkozó döntése esetén kell alkalmazni. Ilyen döntése hiányában papíralapú dokumentumként kell a felmentést elkészíteni. Célszerű ekkor a Kttv. 20. §-ának (8) bekezdése alapján eljárni, és tértivevény postai többletszolgáltatással feladni a felmentést. Ekkor ugyanis sikertelen kézbesítés esetén beáll[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3436
3. találat: Közalkalmazott nyugdíjazással összefüggő felmentése
Kérdés: Egy iskolában pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott decemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján. Már a felmentési idejét tölti. Emellett egy másik munkáltatónál szintén közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják már tíz éve, heti két alkalommal napi két órában. A másik jogviszony esetén is jár neki a nyugdíj előtti felmentés, és ha igen, akkor mennyi a felmentési ideje?
Részlet a válaszból: […]nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíját is - a nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele, hogy az érintett személy ne álljon biztosítotti jogviszonyban, ezért a kérdésben említett részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony fennállta nem képezi akadályát annak, hogy a nyugdíjra való jogosultság megállapításra kerüljön.Ha a közalkalmazottnak egyidejűleg két közalkalmazotti jogviszonya áll fenn, és az egyik jogviszonyban már sor került a felmentés közlésére, annak értelemszerűen csupán erre a jogviszonyra van hatása. Ettől függetlenül a közalkalmazottat részmunkaidős közalkalmazotti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3365
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Továbbfoglalkoztatási kérelem visszavonása
Kérdés: Egy nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottunk 2018 áprilisában kérte a kormánytól a nyugdíjasként való továbbfoglalkoztatását, júniusban, mielőtt még a válasz megérkezett volna, a kérelmét visszavonta. Közvetlenül ezután a kormányengedély is megérkezett. A kérelem visszavonására hivatkozással a közalkalmazott kérte, hogy a munkáltató őt mentse fel. Visszavonhatja-e a kérelmét a kormány döntése ellenében, illetve, amíg nem születik kormánydöntés, addig megteheti? E kérelmének a munkáltató eleget tehet-e, illetve van-e jelen esetben a munkáltatónak felmentési kötelezettsége a törvény alapján? A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat ugyanis kimondja: "Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában".
Részlet a válaszból: […]hogy nemleges kormánydöntés esetén a munkáltató ne tarthassa fenn a jogviszonyt.A kormányhatározat csak a címzettekre hatályos, azaz kizárólag a munkáltatói mérlegelést korlátozza, nem írja, de facto utasításként nem is írhatja felül a törvényt. A kormányhatározatra a közalkalmazott részéről jog nem alapítható, a közalkalmazott csak a törvényben biztosított jogait érvényesítheti. Azért sincs jelentősége, hogy a közalkalmazott a továbbfoglalkoztatási kérelmét utóbb visszavonta, mert a Kjt. alapján a munkáltató bármikor szabadon mérlegelheti, hogy a nyugdíjjogosult közalkalmazottat - mivel ennek törvényes indoka (az öregségi nyugdíjra való jogosultság) egyébként fennáll - felmenti-e vagy sem. Ugyanezért a közalkalmazott szempontjából indifferens az is, hogy a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3351
5. találat: Munkáltatói jogkör hiányában közölt felmentés
Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?
Részlet a válaszból: […]feltétele - többek között - a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség. A megbízás pályázat alapján adható. A 326/2013. Korm. rendelet kivételes szabálya alapján, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat azért nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás annak határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - megbízás adható, legfeljebb egy évre, a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel [326/2013.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3152
6. találat: Létszámcsökkentés és felmentési védelem
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszból: […]a több lépcsőben végrehajtott létszámcsökkentés, ahol annak elrendelésétől számítva egy később végrehajtott üteme még érintheti a felmentési védelem letelte után visszatérő köztisztviselőt is. Feltéve, hogy a közigazgatási szerv hivatali szervezetében végrehajtott létszámcsökkentés miatt további foglalkoztatására nincs lehetőség [Kttv. 229. § (1) bek.].Ha a létszámcsökkentés egyetlen ütemben végrehajtásra kerül, a felmentési védelem letelte után évekkel később visszatérő köztisztviselő felmentésére létszámcsökkentés keretében egy újabb létszámleépítés elrendelésével, vagy a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti további felmentési jogcímek alapján kerülhet sor. Ugyanakkor ezen jogcímek fennállásakor is követelmény, hogy a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3044
7. találat: Egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatérő vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt kinevezésmódosítással más ügyterületre ügyintézői munkakörbe kívánja helyezni. Az új, ügyintézői munkakör megfelel a köztisztviselő iskolai végzettségének. Az általa betöltött vezetői munkakört a távollét idejére kinevezett helyettesítő vezető látná el határozatlan idejű vezetői kinevezéssel a jövőben. Jogszerű a munkáltató döntése, és megvalósíthatja egyoldalú munkáltatói döntéssel (kinevezésmódosítással), vagy szükséges a köztisztviselő beleegyezése? Milyen munkajogi szabályokra kell figyelemmel lenni a kinevezés módosítása során?
Részlet a válaszból: […]aránytalan sérelemmel nem járhat a köztisztviselőre. Ezért viszonylagosan tágabb a munkáltató mozgástere az új munkakör meghatározásakor. Az egyoldalú kinevezésmódosítás közlésével egyidejűleg a munkáltatónak tájékoztatni kell a köztisztviselőt arról, hogy ha nem kívánja a módosítás szerinti új munkakörét ellátni, a módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére, a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően -, a munkáltatónak fel kell őt mentenie, ha vezetői munkakörből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3034
8. találat: Jubileumi jutalomra való jogosultság és a feljegyzések
Kérdés: Iskolában dolgozom közalkalmazottként. Hamarosan nyugdíjba megyek, ez év július 6-ától kezdem a felmentési időmet. Az iskola igazgatóhelyettese ma feljegyzést adott át nekem, amiben azt kifogásolta, hogy míg keresőképtelen beteg voltam március 20. és 24. között (hétfőtől péntekig), az előzetes jelzésemmel ellentétben, szerdán nem álltam munkába. Előzetesen azt jeleztem, hogy hétfő-kedden biztosan nem tudok dolgozni, ha szerdán jobban leszek, akkor megyek. Szerdán nem voltam jobban, de külön nem telefonáltam. Az iskolatitkár hívott, miért nem jelentkeztem. Azt is felemlegette, hogy ez máskor is előfordult. Ezzel egy korábbi esetre utalt, amikor a munkahelyemen fogott el a szédülés, szóltam az illetékes vezetőmnek, aki szóban a nemtetszését fejezte ki. Mégis hazamentem, hiszen rosszul voltam. Az iskolatitkár szerint ez rosszulesett egy másik kolléganőmnek, aki emiatt helyettem kellett, hogy felügyeljen a gyerekekre. Mindezt odaírtam a nekem átadott feljegyzésre. Kérdésem: mi ennek a feljegyzésnek a joghatása? Számít-e, hogy odaírtam a véleményemet? Érinti-e a nyugdíjba menetelemkor nekem fizetendő jubileumi jutalmat? Nem úgy megyek 40 évvel nyugdíjba, mint azt az igazgatónő szerette volna. "Kényszeríthet-e" a feljegyzésben leírt körülmények miatt?
Részlet a válaszból: […]állapotáról, mindez megalapozza a távolléte jogszerűségét. Ugyanakkor az Ön részéről kifogásolható: szerdán nem tájékoztatta a munkáltatót arról, hogy mégsem gyógyult meg.A feljegyzésnek közvetlen joghatása nincs, munkáltatói figyelmeztetésnek tekintendő. Nem lehet jogi következménye, ha Ön tényszerűen leírja egy korábbi feljegyzéssel kapcsolatos véleményét. Ha legkésőbb jogviszonya megszűnésekor, a felmentési idő leteltekor rendelkezik a Kjt. 78. §-a szerinti jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeivel, mindezt a figyelmeztetés önmagában nem érinti. A kérdésében a pontos válaszhoz nem értelmezhető, mit ért azon, hogy "Nem úgy megyek 40 évvel nyugdíjba,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2940
9. találat: Polgármesteri hivatal konyhásai
Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?
Részlet a válaszból: […]közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el [Kttv. 6. § 14. pont.]. A Kttv. szerint ugyanakkor a polgármesteri hivatal munkaviszonyt létesíthet a köztisztviselő és a közszolgálati ügykezelő tevékenységi körébe nem tartozó feladatokra (lásd részletesen a Kttv. 258. §-át!).A közalkalmazotti kinevezés semmis, miután az a fentiek alapján munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik [Mt. 26. § (1) bek.]. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el [Mt. 29. § (1) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát nem arról van szó, hogy Önöket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2866
10. találat: Felmentés kérelemre 40 év jogosultsági idővel
Kérdés: Alkalmazottunk 2018-ban 40 év munkaviszony után nyugdíjba szeretne menni. 1978. szeptember 1-jétől dolgozott a munkáltatónál kisgyermeknevelőként. Mivel 2004-ben városunkban átszervezésre került a bölcsődei ellátás, 2004. december 1-jével megszüntetésre került a jogviszonya. Ekkor kapott 7 hónap felmentési időt, valamint 8 hónap végkielégítést, ám két héttel később, 2004. december 15-én ismételten visszavették a korábbi munkahelyére. A kedvezményes nyugdíjba vonuláskor újra jár-e neki a felmentési idő, valamint a végkielégítés?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban áll, és legkésőbb a felmentési idő leteltekor, 2018-ban rendelkezni fog a Tny. szerinti legalább 40 év jogosultsági idővel, megállapítható, hogy ebben az időpontban az életkorától függetlenül jogosult lesz öregségi teljes nyugdíjra [Tny. 18. § (2a) bek. a) pont]. Ennek érdekében a közalkalmazott a munkáltatójánál kérelmezheti a felmentését, mely alapján a munkáltatónak e jogcímen meg kell szüntetnie a jogviszonyát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2865
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés