Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

51 találat a megadott felmentés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felmentési idő hossza és díjazása

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. A Kjt. 30/A. és 30/C. §-ai alapján az eljárást lefolytattuk, melynek eredményeként egy közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, így közalkalmazotti jogviszonya véleményünk szerint a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Esetében sem a felmentési idő, sem a felmentési időre járó távolléti díj nem értelmezhető. Ő azonban ezt sérelmezi, mert szerinte a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, felmentési idő (8 hónap) megállapításával, az erre járó távolléti díjjal. Megállapítható-e részére a jogviszonya alapján a 8 hónap felmentési idő, valamint az arra járó távolléti díj?
Részlet a válaszból: […]a) pont, (2) bek. a) pont, (3)-(4) bek.] ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell [Kjt. 30A. § (4) bek.]. Ha a munkakör-felajánlásra irányadó eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy a közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, a közalkalmazotti jogviszony valóban a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg fog megszűnni. Ebben az esetben a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazott jogviszonyát. Ebből következik, hogy a közalkalmazott jogviszonya felmentési idő biztosítása nélkül, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában, azaz 2021. március 31-ével automatikusan szűnik meg. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4117

2. találat: Felmentés az öregségi nyugdíjra való jogosultságra figyelemmel

Kérdés: Közalkalmazottunk 1956. július 18-án született. Öregségi nyugdíjra való jogosultságára tekintettel szeretnénk felmenteni. Felmentési ideje a hatvan napon túl további öt hónappal meghosszabbodik. A pontos időpontok kiszámításához kérnénk szíves segítségüket. A felmentési idő kezdő napja 2021. január 17., a 60 nap 2021. március 17-én telik le, mely napon van vége a felmentési időnek? Melyik napon telik le pontosan az öt hónap?
Részlet a válaszból: […]követő napon kezdődik. Feltételezve azt, hogy a felmentést 2021. január 16-án közölték, és az előbbi szabályból következően az január 17. napján kezdődött meg, akkor a 60 nap valóban 2021. március 17-én járna le, mivel az Mt. (közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazandó) 25. §-ának (2) bekezdése szerinti napon általános szabály szerint naptári napot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy a felmentési idő a Kjt. szerint nem határidő, hanem ún. határidőnek nem minősülő időtartam, az Mt. 26. §-a értelmében az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Ebből következik, hogy a további öt hónap felmentési idő értelemszerűen ezt követően folyamatosan telik, első napja március 18-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4093

3. találat: Felmentés felmentési idő nélkül

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Közalkalmazotti jogviszonyát fenti nappal felmentési idő biztosítása nélkül szeretnénk megszüntetni. Milyen lehetőségeink vannak erre? Ki kezdeményezze az eljárást és milyen formában?
Részlet a válaszból: […]§].Ha azonban a közalkalmazott számára elfogadható megoldás, hogy nem Önök, hanem saját maga kezdeményezi a jogviszony megszüntetését, élhet a lemondás jogával [Kjt. 25. § (2) bek. c) pont]. Ennek érdekében az írásbeli lemondását oly módon kell közölnie Önökkel, hogy a lemondási idő március 16. napján járjon le. A Kjt. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondásból egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát lemondással kívánja megszüntetni. Mivel a lemondási idő két hónap, ha a közalkalmazott március 16. napja előtt pontosan két hónappal közli a lemondását, a jogviszonya ebben az időpontban meg fog szűnni. A lemondási idő alatt a közalkalmazott köteles munkavégzési kötelezettségének eleget tenni, ugyanakkor annak egy részére vagy egészére is mentesíthetik őt e kötelezettség alól. A mentesítés az Önök részéről azonban nem kötelező, és értelemszerűen erre a közalkalmazottnak sincs alanyi joga.Végül megoldás lehet a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése [Kjt. 25. § (2) bek. a) pont], amelyet bármelyik fél kezdeményezhet. A Kjt. csak szűkszavúan szabályozza e megszüntetési jogcímet, a gyakorlat alapján azonban az alábbiakra indokolt felhívni a figyelmet. A közös megegyezés kezdeményezése akár szóban, akár írásban is történhet, azonban - mint minden megszüntető jognyilatkozatot - magát a közös megegyezést is írásba kell foglalni. Ilyenkor a közalkalmazott és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatának megfelelően szűnik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4077
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Továbbfoglalkoztatás a felmentés után nyugdíjasként

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel megszüntetjük közalkalmazotti jogviszonyát 2021. március 16-án. Felmentési idejéből a munkával töltött időszak 2021. március 16. - 2021. július 16.; munkavégzés alóli felmentése 2021. július 17. - 2021. november 16-ig tart. Szeretnénk ezt a kollégát továbbfoglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben óvodapedagógusként. Megtehetjük-e ezt a felmentési idő letöltése után, vagy esetleg a felmentési idő letöltése nélkül? Milyen lehetőségeink vannak erre? Kérelmezni kell-e a továbbfoglalkoztatást, ha igen, kinek (a közalkalmazottnak vagy a munkáltatónak), és mely szervnél?
Részlet a válaszból: […]juttatások már nem fizethetők ki (pl. az a távolléti díj, amely a felmentési idő munkavégzés alóli mentesítéssel érintett részére járt volna), mivel a felmentést - mint megszüntetési jogcímet - felváltja a közös megegyezés.Elviekben nincs akadálya annak, hogy a felmentési idő lejártát (vagy a közalkalmazotti jogviszony egyéb jogcímen történt megszüntetését) követően ismételten közalkalmazotti jogviszonyt létesítsenek az érintett közalkalmazottal. Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv lévén - álláspontunk szerint - nem vonatkozik Önökre a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről rendelkező 1700/2012. Korm. határozat. E kormányhatározat (amely nem jogszabály, hanem ún. közjogi szervezetszabályozó eszköz) egyébként előírja, hogy a miniszterek kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (1700/2012. Korm. határozat 1.6. pont).Megjegyzendő ugyanakkor, hogy indokolt figyelemmel lenniük a közalkalmazotti jogviszony létesítésével összefüggésben arra, hogy a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4076

5. találat: Rokkantsági ellátásban részesülés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Kérdés: 63 éves közalkalmazottunk keresőképtelen. Táppénzre való jogosultsága 2020. november 22. napján jár le. Jelezte, hogy nem tud munkába állni utána sem. Rokkantsági ellátást kap 2015. június 6-ától, jogviszonyának kezdete 2015. november 18. Közalkalmazotti jogviszonya "eszmei" kezdete 2015. szeptember 15. napja. Megszüntethetjük-e a jogviszonyát közös megegyezéssel a fennmaradó szabadság megváltásával? Ha ebbe nem egyezik bele, milyen kötelezettségek terhelnek bennünket mint munkáltatót az esetleges felmentése esetén az életkora miatt? Jár-e számára végkielégítés?
Részlet a válaszból: […]egy ennél későbbi időpont is.Mivel a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés csak a felek egyező akarata esetén lehetséges, ennek hiányában a munkáltató számára alapvetően a felmentés marad. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt egyebek mellett akkor szüntetheti meg felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont], vagy ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, Kjt. 30. § (1) bek. d) pont].Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazott rokkantsági ellátásban részesül, az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának gg) alpontja szerint nyugdíjasnak minősül. Ebből következően, amennyiben felmentéssel kívánják megszüntetni a jogviszonyát, minden bizonnyal annak indokolásában erre a körülményre indokolt hivatkozni. Emiatt kevéssé releváns, de a teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy amennyiben az egészségügyi ok következményeképpen előállt tartós alkalmatlanságra kívánnának hivatkozni, úgy nem kellene a Kjt. 30/A. §-a szerinti állásfelajánlási kötelezettség szabályait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4030

6. találat: Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől - az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján - az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]második kérdés arra vonatkozott, hogy amennyiben a kérdésben szereplő közalkalmazott elfogadja a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ám már ezen időpont előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését azon az alapon, hogy nyugdíjasnak minősül, vajon hogyan alakul a felmentési időre járó díjazása. A Módtv. 2. §-ának (8) bekezdése szerint a munkaszerződés megkötése esetén a közalkalmazotti jogviszony 2020. november 1-jei hatállyal alakul át munkaviszonnyá. Ha a munkáltató a felmentési idő egészére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időszakra a Kjt. és az Mt. alapján is távolléti díjra lesz jogosult.Kérdés, hogy kihatással lesz-e a távolléti díjra az, hogy az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest november 1-jét követően emelkedni fog a munkabére. A Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. Ezzel szemben az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait (így a felmentési időre járó távolléti díjának teljes összegét is). A távolléti díjat többek között az esedékessége időpontjában érvényes egyes díjazási elemek, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék (illetménypótlék) figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pontja]. Ha az így meghatározott díjazás összege a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (3) bek.].Mindebből következik, hogy 2020. október 31-e előtt a Kjt. szerinti alacsonyabb illetménye alapján kell kiszámolni a felmentési időre járó távolléti díjat, és azt arányosan, havonta egyenlő részletekben kell fizetni ezen időpontig. November 1-jét követően a módosított, magasabb összegű távolléti díjjal kell számolni, és ami ugyanilyen fontos - figyelemmel arra, hogy ekkor már nem a Kjt., hanem az Mt. szabályai lesznek a jogviszonyra e tekintetben irányadóak -, hogy azt - álláspontunk szerint - nem havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, hanem az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján legkésőbb az "utolsó munkában töltött naptól" számított ötödik munkanapon. Mivel november 1-jén már nem dolgozik az intézményvezető, az "utolsó munkában töltött nap" ebben az esetben hipotetikusan az átalakulás napja lesz: azaz a fennmaradó felmentési időre járó távolléti díjat egy összegben kell kifizetni a részére, legkésőbb 2020. november 1-jétől számított ötödik munkanapon.3. A harmadik kérdés értelmében, ha a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás keretei között az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, szükséges-e a felmentési idejét töltő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4001

7. találat: Felmentés megelőzése - az állásfelajánlás lebonyolítása

Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?
Részlet a válaszból: […]követően a Kjt. szerint "a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor", azaz abban az esetben, ha a közalkalmazott a felajánlási lehetőséggel a kétnapos határidőn belül megadott kifejezett nyilatkozata szerint élni kívánt, a munkakör-felajánlás a munkáltató számára kötelezettséggé válik. Ezért írja elő a 30/A. § (2) bekezdése azt, hogy a munkáltató köteles megkeresni a fenntartóját (jelen esetben az egyetemet), valamint az irányítása alatt álló másik munkáltatót annak érdekében, hogy felkutassa az üres álláshelyeket. A megkeresésre a megkeresett a 30/A. § (3) bekezdése alapján köteles válaszolni a munkáltatónak.Az így beszerzett információk alapján, ezt követően kell az adott közalkalmazottnak kifejezetten az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő, azokat a munkaköröket felajánlani, amelyek a munkáltatónál, a fenntartója által fenntartott más munkáltatónál, vagy a munkáltató által fenntartott más munkáltatónál üresen rendelkezésre állnak. Az erre vonatkozó szabályozás a Kjt. 30/C. §-ában található meg, amely szerint a munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről). Az előbbi tájékoztatást követő öt napon belül a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról. E szabály alapján kerül sor a második, most már konkrét nyilatkozattételre, csak azon közalkalmazottak részéről, akik kérték, hogy a munkáltató kutassa fel számukra az üres álláshelyeket.A felajánlott munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A felajánlott munkakörre vonatkozó közalkalmazotti nyilatkozat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3897

8. találat: Nyugdíjas közalkalmazott - a felmentés "időzítése"

Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?
Részlet a válaszból: […]intézkedik a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése iránt.A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülés eseteit az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja határozza meg. Nyugdíjas közalkalmazottnak tekintendő, aki- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [öregségi nyugdíjra való jogosultság a ga) pont szerint], vagy- részére jogerősen öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjat (pl. nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíját) állapítottak meg [a gb) pont szerinti nyugdíjjogosultság].Azt az egészségügyi szakdolgozót tehát, aki a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja mellett (annak szüneteltetésével) közalkalmazottként dolgozik, a munkáltató felmentheti. Ez - az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontjára tekintettel - megtörténhet az előtt is, mint hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3881

9. találat: Bizalomvesztésre alapított felmentés vagy hivatalvesztés

Kérdés: Egyik - válófélben lévő - kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató - a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat - bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?
Részlet a válaszból: […]céljából, munkára képes állapotban - nem állt a munkáltató rendelkezésére; nem működött együtt vezetőjével és munkatársaival; nem tanúsított általában olyan magatartást, hogy ez más munkáját ne zavarja.Az irányadó bírói gyakorlat szerint a "vezetője bizalmát elvesztette" okra felmentés nem alapítható, ha a munkáltató fegyelmi eljárás megindítására alapot adó - a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdése körébe nem sorolható - kötelezettségszegéssel indokolja a kormánytisztviselő felmentését. A Kttv. 76. §-ának (1) bekezdésében szereplő kötelezettségek vétkes megszegése esetén kötelező a fegyelmi eljárás megindítása. A kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek vétkes megszegése nem vonhat maga után a "vezetője bizalmát elvesztette" jogcímen felmentést. Kiüresítené a fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ha a munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek megszegését bizalomvesztésként értékelné, s erre tekintettel felmentéssel szüntetné meg a kormánytisztviselő jogviszonyát [3/2016. (III. 21.) KMK vélemény a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti per egyes kérdéseiről]. "A Kttv. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak megsértése esetén a munkáltatónak fegyelmi eljárást kell lefolytatnia, és nem a jogviszonyt megszüntetnie bizalomvesztés címén" [7/2016. számú munkaügyi elvi döntés].A jogalkalmazási zavart az okozza,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3818

10. találat: Felmentés kérelemre - amikor nem jár végkielégítés

Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Részlet a válaszból: […]felmenteni azt a közszolgálati tisztviselő nőt, aki kormányzati, illetve közszolgálati jogviszonyban áll, és a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételekkel rendelkezik. Azaz, ha legkésőbb a felmentési idő utolsó napján legalább 40 éves (jogosultsági) szolgálati ideje van. Nyugdíjasnak minősül az a kormány- vagy köztisztviselő, aki a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján kérte felmentését, és aki legkésőbb a jogviszony utolsó napján nyugdíjasnak minősül. Részére nem jár végkielégítés [Kttv. 69. § (9) bek.]. A felmentési idejére - ideértve a munkavégzési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3591
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést