54 találat a megadott felmentés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]esetén a munkáltató felhívja a foglalkoztatottat, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és annak felvételét igazolja, illetve a mentességet alátámasztó orvosi szakvéleményt mutassa be. Ennek elmaradása esetén a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, azzal, hogy végkielégítés és felmondási idő nem jár [449/2021. Korm. rendelet 1. § (3)-(4) és (8)-(10) bek.].A kérdésben is hivatkozott szabály szerint ugyanakkor az a foglalkoztatott, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a kötelezettség alóli mentesülés megszűnését követő harminc napon belül köteles egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát felvenni [449/2021. Korm. rendelet 1. § (13) bek.]. A szabály nem szól arról, hogy a határidőt megelőzően milyen időtartamban és milyen okból kell fennállnia a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésnek. Olyan megkötést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerülhet sor; bár kétségkívül ez a leg­egyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos. Jelen esetben erősíti a felmentés jogszerűségét az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat mellett a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály határozata.A fentiekből következően azonban a rendelkezésre álló elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény mellett indokolt lehet, hogy a munkáltató a 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján kérje az elsőfokú orvosi alkalmassági vélemény felülvizsgálatát. Amunkavállalónak és a munkáltatónak joga van ugyanis arra, hogy az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérje a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását. Az elsőfokú orvosi vélemény felülvizsgálatának lehetőségéről továbbá célszerű tájékoztatnia a munkáltatónak magát az érintett köztisztviselőt is, figyelemmel arra, hogy természetesen ő is kérheti a felülvizsgálatot. Az eljárás részletszabályait a 33/1998. NM rendelet 12. §-a tartalmazza.Az elsőfokú orvosi véleménnyel megegyező másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény mindenképpen jelentősen erősítené az elsőfokú orvosi vélemény súlyát, és így a felmentés indokának valóságát.Bár nem feltétlenül szükséges, de a fent írtakra figyelemmel - a felmentés jogszerűségének erősítése érdekében - megfontolásra javasoljuk a másodfokú orvosi vélemény beszerzését, amelyhez - figyelemmel az elsőfokú orvosi vélemény dátumára - újabb, feltehetően soron kívüli elsőfokú alkalmassági vélemény beszerzése szükséges.2. A Kttv. fent idézett 63. §-ának (4) bekezdése kötelező munkáltatói felmentést ír elő egészségügyi alkalmatlanság esetére, azonban a felmentés közlésének az időpontját a munkáltatóra bízza. A felmentést természetesen mindenképp célszerű a felmentést megalapozó indokok bekövetkezését követően mielőbb közölni, de a közlés nem kell, hogy megegyezzen sem a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény időpontjával, sem a táppénz időtartamának a lejártával. A felmentési idő továbbá nem kezdődhet meg visszamenőleg. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet [Kttv. 68. § (2) és (3) bek.], így semmiképp nem kezdődhet 2021. június 4-én.3. A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontjára alapított[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartamban (legalább három éven keresztül) fennálljon. E szerint a munkaviszonyban a végkielégítésre való jogosultság a felmondás közlésének időpontjában rögzül, és ez az időpont az irány­adó annak eldöntése során, hogy a törvény által megkövetelt tartamban fennállt-e a munkaviszony vagy sem.Ezzel szemben a Kjt. nem rendelkezik a felmentés közlésének időpontjáról a végkielégítésre való jogosultsággal összefüggésben. A Kjt. 37. §-ának (4) bekezdése értelmében a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (6) bekezdésében meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. Mivel e mondatból hiányzik az említett feltétel, megállapítható, hogy a Kjt. nem köti a felmentés közléséhez a végkielégítésre jogosító idő kiszámítását. Ebből következően a közalkalmazotti jogviszony teljes időtartama[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a) pont, (2) bek. a) pont, (3)-(4) bek.] ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell [Kjt. 30A. § (4) bek.]. Ha a munkakör-felajánlásra irányadó eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy a közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, a közalkalmazotti jogviszony valóban a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg fog megszűnni. Ebben az esetben a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazott jogviszonyát. Ebből következik, hogy a közalkalmazott jogviszonya felmentési idő biztosítása nélkül, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában, azaz 2021. március 31-ével automatikusan szűnik meg. Mivel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követő napon kezdődik. Feltételezve azt, hogy a felmentést 2021. január 16-án közölték, és az előbbi szabályból következően az január 17. napján kezdődött meg, akkor a 60 nap valóban 2021. március 17-én járna le, mivel az Mt. (közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazandó) 25. §-ának (2) bekezdése szerinti napon általános szabály szerint naptári napot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy a felmentési idő a Kjt. szerint nem határidő, hanem ún. határidőnek nem minősülő időtartam, az Mt. 26. §-a értelmében az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Ebből következik, hogy a további öt hónap felmentési idő értelemszerűen ezt követően folyamatosan telik, első napja március 18-a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§].Ha azonban a közalkalmazott számára elfogadható megoldás, hogy nem Önök, hanem saját maga kezdeményezi a jogviszony megszüntetését, élhet a lemondás jogával [Kjt. 25. § (2) bek. c) pont]. Ennek érdekében az írásbeli lemondását oly módon kell közölnie Önökkel, hogy a lemondási idő március 16. napján járjon le. A Kjt. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondásból egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát lemondással kívánja megszüntetni. Mivel a lemondási idő két hónap, ha a közalkalmazott március 16. napja előtt pontosan két hónappal közli a lemondását, a jogviszonya ebben az időpontban meg fog szűnni. A lemondási idő alatt a közalkalmazott köteles munkavégzési kötelezettségének eleget tenni, ugyanakkor annak egy részére vagy egészére is mentesíthetik őt e kötelezettség alól. A mentesítés az Önök részéről azonban nem kötelező, és értelemszerűen erre a közalkalmazottnak sincs alanyi joga.Végül megoldás lehet a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése [Kjt. 25. § (2) bek. a) pont], amelyet bármelyik fél kezdeményezhet. A Kjt. csak szűkszavúan szabályozza e megszüntetési jogcímet, a gyakorlat alapján azonban az alábbiakra indokolt felhívni a figyelmet. A közös megegyezés kezdeményezése akár szóban, akár írásban is történhet, azonban - mint minden megszüntető jognyilatkozatot - magát a közös megegyezést is írásba kell foglalni. Ilyenkor a közalkalmazott és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatának megfelelően szűnik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]juttatások már nem fizethetők ki (pl. az a távolléti díj, amely a felmentési idő munkavégzés alóli mentesítéssel érintett részére járt volna), mivel a felmentést - mint megszüntetési jogcímet - felváltja a közös megegyezés.Elviekben nincs akadálya annak, hogy a felmentési idő lejártát (vagy a közalkalmazotti jogviszony egyéb jogcímen történt megszüntetését) követően ismételten közalkalmazotti jogviszonyt létesítsenek az érintett közalkalmazottal. Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv lévén - álláspontunk szerint - nem vonatkozik Önökre a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről rendelkező 1700/2012. Korm. határozat. E kormányhatározat (amely nem jogszabály, hanem ún. közjogi szervezetszabályozó eszköz) egyébként előírja, hogy a miniszterek kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (1700/2012. Korm. határozat 1.6. pont).Megjegyzendő ugyanakkor, hogy indokolt figyelemmel lenniük a közalkalmazotti jogviszony létesítésével összefüggésben arra, hogy a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egy ennél későbbi időpont is.Mivel a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés csak a felek egyező akarata esetén lehetséges, ennek hiányában a munkáltató számára alapvetően a felmentés marad. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt egyebek mellett akkor szüntetheti meg felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont], vagy ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, Kjt. 30. § (1) bek. d) pont].Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazott rokkantsági ellátásban részesül, az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának gg) alpontja szerint nyugdíjasnak minősül. Ebből következően, amennyiben felmentéssel kívánják megszüntetni a jogviszonyát, minden bizonnyal annak indokolásában erre a körülményre indokolt hivatkozni. Emiatt kevéssé releváns, de a teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy amennyiben az egészségügyi ok következményeképpen előállt tartós alkalmatlanságra kívánnának hivatkozni, úgy nem kellene a Kjt. 30/A. §-a szerinti állásfelajánlási kötelezettség szabályait[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]második kérdés arra vonatkozott, hogy amennyiben a kérdésben szereplő közalkalmazott elfogadja a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ám már ezen időpont előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését azon az alapon, hogy nyugdíjasnak minősül, vajon hogyan alakul a felmentési időre járó díjazása. A Módtv. 2. §-ának (8) bekezdése szerint a munkaszerződés megkötése esetén a közalkalmazotti jogviszony 2020. november 1-jei hatállyal alakul át munkaviszonnyá. Ha a munkáltató a felmentési idő egészére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időszakra a Kjt. és az Mt. alapján is távolléti díjra lesz jogosult.Kérdés, hogy kihatással lesz-e a távolléti díjra az, hogy az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest november 1-jét követően emelkedni fog a munkabére. A Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. Ezzel szemben az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait (így a felmentési időre járó távolléti díjának teljes összegét is). A távolléti díjat többek között az esedékessége időpontjában érvényes egyes díjazási elemek, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék (illetménypótlék) figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pontja]. Ha az így meghatározott díjazás összege a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (3) bek.].Mindebből következik, hogy 2020. október 31-e előtt a Kjt. szerinti alacsonyabb illetménye alapján kell kiszámolni a felmentési időre járó távolléti díjat, és azt arányosan, havonta egyenlő részletekben kell fizetni ezen időpontig. November 1-jét követően a módosított, magasabb összegű távolléti díjjal kell számolni, és ami ugyanilyen fontos - figyelemmel arra, hogy ekkor már nem a Kjt., hanem az Mt. szabályai lesznek a jogviszonyra e tekintetben irányadóak -, hogy azt - álláspontunk szerint - nem havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, hanem az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján legkésőbb az "utolsó munkában töltött naptól" számított ötödik munkanapon. Mivel november 1-jén már nem dolgozik az intézményvezető, az "utolsó munkában töltött nap" ebben az esetben hipotetikusan az átalakulás napja lesz: azaz a fennmaradó felmentési időre járó távolléti díjat egy összegben kell kifizetni a részére, legkésőbb 2020. november 1-jétől számított ötödik munkanapon.3. A harmadik kérdés értelmében, ha a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás keretei között az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, szükséges-e a felmentési idejét töltő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követően a Kjt. szerint "a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor", azaz abban az esetben, ha a közalkalmazott a felajánlási lehetőséggel a kétnapos határidőn belül megadott kifejezett nyilatkozata szerint élni kívánt, a munkakör-felajánlás a munkáltató számára kötelezettséggé válik. Ezért írja elő a 30/A. § (2) bekezdése azt, hogy a munkáltató köteles megkeresni a fenntartóját (jelen esetben az egyetemet), valamint az irányítása alatt álló másik munkáltatót annak érdekében, hogy felkutassa az üres álláshelyeket. A megkeresésre a megkeresett a 30/A. § (3) bekezdése alapján köteles válaszolni a munkáltatónak.Az így beszerzett információk alapján, ezt követően kell az adott közalkalmazottnak kifejezetten az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő, azokat a munkaköröket felajánlani, amelyek a munkáltatónál, a fenntartója által fenntartott más munkáltatónál, vagy a munkáltató által fenntartott más munkáltatónál üresen rendelkezésre állnak. Az erre vonatkozó szabályozás a Kjt. 30/C. §-ában található meg, amely szerint a munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről). Az előbbi tájékoztatást követő öt napon belül a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról. E szabály alapján kerül sor a második, most már konkrét nyilatkozattételre, csak azon közalkalmazottak részéről, akik kérték, hogy a munkáltató kutassa fel számukra az üres álláshelyeket.A felajánlott munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A felajánlott munkakörre vonatkozó közalkalmazotti nyilatkozat[…] részlet vége a válaszból.