51 találat a megadott felmentés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Felmentési idő hossza és díjazása
Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. A Kjt. 30/A. és 30/C. §-ai alapján az eljárást lefolytattuk, melynek eredményeként egy közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, így közalkalmazotti jogviszonya véleményünk szerint a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Esetében sem a felmentési idő, sem a felmentési időre járó távolléti díj nem értelmezhető. Ő azonban ezt sérelmezi, mert szerinte a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, felmentési idő (8 hónap) megállapításával, az erre járó távolléti díjjal. Megállapítható-e részére a jogviszonya alapján a 8 hónap felmentési idő, valamint az arra járó távolléti díj?
Részlet a válaszból: […]a) pont, (2) bek. a) pont, (3)-(4) bek.] ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell [Kjt. 30A. § (4) bek.]. Ha a munkakör-felajánlásra irányadó eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy a közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, a közalkalmazotti jogviszony valóban a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg fog megszűnni. Ebben az esetben a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazott jogviszonyát. Ebből következik, hogy a közalkalmazott jogviszonya felmentési idő biztosítása nélkül, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában, azaz 2021. március 31-ével automatikusan szűnik meg. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4117
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4117
2. találat: Felmentés az öregségi nyugdíjra való jogosultságra figyelemmel
Kérdés: Közalkalmazottunk 1956. július 18-án született. Öregségi nyugdíjra való jogosultságára tekintettel szeretnénk felmenteni. Felmentési ideje a hatvan napon túl további öt hónappal meghosszabbodik. A pontos időpontok kiszámításához kérnénk szíves segítségüket. A felmentési idő kezdő napja 2021. január 17., a 60 nap 2021. március 17-én telik le, mely napon van vége a felmentési időnek? Melyik napon telik le pontosan az öt hónap?
Részlet a válaszból: […]követő napon kezdődik. Feltételezve azt, hogy a felmentést 2021. január 16-án közölték, és az előbbi szabályból következően az január 17. napján kezdődött meg, akkor a 60 nap valóban 2021. március 17-én járna le, mivel az Mt. (közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazandó) 25. §-ának (2) bekezdése szerinti napon általános szabály szerint naptári napot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy a felmentési idő a Kjt. szerint nem határidő, hanem ún. határidőnek nem minősülő időtartam, az Mt. 26. §-a értelmében az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Ebből következik, hogy a további öt hónap felmentési idő értelemszerűen ezt követően folyamatosan telik, első napja március 18-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4093
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4093
3. találat: Felmentés felmentési idő nélkül
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Közalkalmazotti jogviszonyát fenti nappal felmentési idő biztosítása nélkül szeretnénk megszüntetni. Milyen lehetőségeink vannak erre? Ki kezdeményezze az eljárást és milyen formában?
Részlet a válaszból: […]§].Ha azonban a közalkalmazott számára elfogadható megoldás, hogy nem Önök, hanem saját maga kezdeményezi a jogviszony megszüntetését, élhet a lemondás jogával [Kjt. 25. § (2) bek. c) pont]. Ennek érdekében az írásbeli lemondását oly módon kell közölnie Önökkel, hogy a lemondási idő március 16. napján járjon le. A Kjt. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondásból egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát lemondással kívánja megszüntetni. Mivel a lemondási idő két hónap, ha a közalkalmazott március 16. napja előtt pontosan két hónappal közli a lemondását, a jogviszonya ebben az időpontban meg fog szűnni. A lemondási idő alatt a közalkalmazott köteles munkavégzési kötelezettségének eleget tenni, ugyanakkor annak egy részére vagy egészére is mentesíthetik őt e kötelezettség alól. A mentesítés az Önök részéről azonban nem kötelező, és értelemszerűen erre a közalkalmazottnak sincs alanyi joga.Végül megoldás lehet a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése [Kjt. 25. § (2) bek. a) pont], amelyet bármelyik fél kezdeményezhet. A Kjt. csak szűkszavúan szabályozza e megszüntetési jogcímet, a gyakorlat alapján azonban az alábbiakra indokolt felhívni a figyelmet. A közös megegyezés kezdeményezése akár szóban, akár írásban is történhet, azonban - mint minden megszüntető jognyilatkozatot - magát a közös megegyezést is írásba kell foglalni. Ilyenkor a közalkalmazott és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatának megfelelően szűnik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4077
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4077
4. találat: Továbbfoglalkoztatás a felmentés után nyugdíjasként
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel megszüntetjük közalkalmazotti jogviszonyát 2021. március 16-án. Felmentési idejéből a munkával töltött időszak 2021. március 16. - 2021. július 16.; munkavégzés alóli felmentése 2021. július 17. - 2021. november 16-ig tart. Szeretnénk ezt a kollégát továbbfoglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben óvodapedagógusként. Megtehetjük-e ezt a felmentési idő letöltése után, vagy esetleg a felmentési idő letöltése nélkül? Milyen lehetőségeink vannak erre? Kérelmezni kell-e a továbbfoglalkoztatást, ha igen, kinek (a közalkalmazottnak vagy a munkáltatónak), és mely szervnél?
Részlet a válaszból: […]juttatások már nem fizethetők ki (pl. az a távolléti díj, amely a felmentési idő munkavégzés alóli mentesítéssel érintett részére járt volna), mivel a felmentést - mint megszüntetési jogcímet - felváltja a közös megegyezés.Elviekben nincs akadálya annak, hogy a felmentési idő lejártát (vagy a közalkalmazotti jogviszony egyéb jogcímen történt megszüntetését) követően ismételten közalkalmazotti jogviszonyt létesítsenek az érintett közalkalmazottal. Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv lévén - álláspontunk szerint - nem vonatkozik Önökre a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről rendelkező 1700/2012. Korm. határozat. E kormányhatározat (amely nem jogszabály, hanem ún. közjogi szervezetszabályozó eszköz) egyébként előírja, hogy a miniszterek kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (1700/2012. Korm. határozat 1.6. pont).Megjegyzendő ugyanakkor, hogy indokolt figyelemmel lenniük a közalkalmazotti jogviszony létesítésével összefüggésben arra, hogy a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4076
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4076
5. találat: Rokkantsági ellátásban részesülés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
Kérdés: 63 éves közalkalmazottunk keresőképtelen. Táppénzre való jogosultsága 2020. november 22. napján jár le. Jelezte, hogy nem tud munkába állni utána sem. Rokkantsági ellátást kap 2015. június 6-ától, jogviszonyának kezdete 2015. november 18. Közalkalmazotti jogviszonya "eszmei" kezdete 2015. szeptember 15. napja. Megszüntethetjük-e a jogviszonyát közös megegyezéssel a fennmaradó szabadság megváltásával? Ha ebbe nem egyezik bele, milyen kötelezettségek terhelnek bennünket mint munkáltatót az esetleges felmentése esetén az életkora miatt? Jár-e számára végkielégítés?
Részlet a válaszból: […]egy ennél későbbi időpont is.Mivel a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés csak a felek egyező akarata esetén lehetséges, ennek hiányában a munkáltató számára alapvetően a felmentés marad. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt egyebek mellett akkor szüntetheti meg felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont], vagy ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, Kjt. 30. § (1) bek. d) pont].Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazott rokkantsági ellátásban részesül, az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának gg) alpontja szerint nyugdíjasnak minősül. Ebből következően, amennyiben felmentéssel kívánják megszüntetni a jogviszonyát, minden bizonnyal annak indokolásában erre a körülményre indokolt hivatkozni. Emiatt kevéssé releváns, de a teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy amennyiben az egészségügyi ok következményeképpen előállt tartós alkalmatlanságra kívánnának hivatkozni, úgy nem kellene a Kjt. 30/A. §-a szerinti állásfelajánlási kötelezettség szabályait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4030
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4030
6. találat: Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás
Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől - az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján - az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől - az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján - az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]második kérdés arra vonatkozott, hogy amennyiben a kérdésben szereplő közalkalmazott elfogadja a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ám már ezen időpont előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését azon az alapon, hogy nyugdíjasnak minősül, vajon hogyan alakul a felmentési időre járó díjazása. A Módtv. 2. §-ának (8) bekezdése szerint a munkaszerződés megkötése esetén a közalkalmazotti jogviszony 2020. november 1-jei hatállyal alakul át munkaviszonnyá. Ha a munkáltató a felmentési idő egészére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időszakra a Kjt. és az Mt. alapján is távolléti díjra lesz jogosult.Kérdés, hogy kihatással lesz-e a távolléti díjra az, hogy az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest november 1-jét követően emelkedni fog a munkabére. A Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. Ezzel szemben az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait (így a felmentési időre járó távolléti díjának teljes összegét is). A távolléti díjat többek között az esedékessége időpontjában érvényes egyes díjazási elemek, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék (illetménypótlék) figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pontja]. Ha az így meghatározott díjazás összege a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (3) bek.].Mindebből következik, hogy 2020. október 31-e előtt a Kjt. szerinti alacsonyabb illetménye alapján kell kiszámolni a felmentési időre járó távolléti díjat, és azt arányosan, havonta egyenlő részletekben kell fizetni ezen időpontig. November 1-jét követően a módosított, magasabb összegű távolléti díjjal kell számolni, és ami ugyanilyen fontos - figyelemmel arra, hogy ekkor már nem a Kjt., hanem az Mt. szabályai lesznek a jogviszonyra e tekintetben irányadóak -, hogy azt - álláspontunk szerint - nem havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, hanem az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján legkésőbb az "utolsó munkában töltött naptól" számított ötödik munkanapon. Mivel november 1-jén már nem dolgozik az intézményvezető, az "utolsó munkában töltött nap" ebben az esetben hipotetikusan az átalakulás napja lesz: azaz a fennmaradó felmentési időre járó távolléti díjat egy összegben kell kifizetni a részére, legkésőbb 2020. november 1-jétől számított ötödik munkanapon.3. A harmadik kérdés értelmében, ha a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás keretei között az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, szükséges-e a felmentési idejét töltő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4001
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4001
7. találat: Felmentés megelőzése - az állásfelajánlás lebonyolítása
Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?
Részlet a válaszból: […]követően a Kjt. szerint "a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor", azaz abban az esetben, ha a közalkalmazott a felajánlási lehetőséggel a kétnapos határidőn belül megadott kifejezett nyilatkozata szerint élni kívánt, a munkakör-felajánlás a munkáltató számára kötelezettséggé válik. Ezért írja elő a 30/A. § (2) bekezdése azt, hogy a munkáltató köteles megkeresni a fenntartóját (jelen esetben az egyetemet), valamint az irányítása alatt álló másik munkáltatót annak érdekében, hogy felkutassa az üres álláshelyeket. A megkeresésre a megkeresett a 30/A. § (3) bekezdése alapján köteles válaszolni a munkáltatónak.Az így beszerzett információk alapján, ezt követően kell az adott közalkalmazottnak kifejezetten az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő, azokat a munkaköröket felajánlani, amelyek a munkáltatónál, a fenntartója által fenntartott más munkáltatónál, vagy a munkáltató által fenntartott más munkáltatónál üresen rendelkezésre állnak. Az erre vonatkozó szabályozás a Kjt. 30/C. §-ában található meg, amely szerint a munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről). Az előbbi tájékoztatást követő öt napon belül a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról. E szabály alapján kerül sor a második, most már konkrét nyilatkozattételre, csak azon közalkalmazottak részéről, akik kérték, hogy a munkáltató kutassa fel számukra az üres álláshelyeket.A felajánlott munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A felajánlott munkakörre vonatkozó közalkalmazotti nyilatkozat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3897
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3897
8. találat: Nyugdíjas közalkalmazott - a felmentés "időzítése"
Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?
Részlet a válaszból: […]intézkedik a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése iránt.A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülés eseteit az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja határozza meg. Nyugdíjas közalkalmazottnak tekintendő, aki- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [öregségi nyugdíjra való jogosultság a ga) pont szerint], vagy- részére jogerősen öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjat (pl. nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíját) állapítottak meg [a gb) pont szerinti nyugdíjjogosultság].Azt az egészségügyi szakdolgozót tehát, aki a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja mellett (annak szüneteltetésével) közalkalmazottként dolgozik, a munkáltató felmentheti. Ez - az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontjára tekintettel - megtörténhet az előtt is, mint hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3881
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3881
9. találat: Bizalomvesztésre alapított felmentés vagy hivatalvesztés
Kérdés: Egyik - válófélben lévő - kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató - a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat - bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?
Részlet a válaszból: […]céljából, munkára képes állapotban - nem állt a munkáltató rendelkezésére; nem működött együtt vezetőjével és munkatársaival; nem tanúsított általában olyan magatartást, hogy ez más munkáját ne zavarja.Az irányadó bírói gyakorlat szerint a "vezetője bizalmát elvesztette" okra felmentés nem alapítható, ha a munkáltató fegyelmi eljárás megindítására alapot adó - a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdése körébe nem sorolható - kötelezettségszegéssel indokolja a kormánytisztviselő felmentését. A Kttv. 76. §-ának (1) bekezdésében szereplő kötelezettségek vétkes megszegése esetén kötelező a fegyelmi eljárás megindítása. A kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek vétkes megszegése nem vonhat maga után a "vezetője bizalmát elvesztette" jogcímen felmentést. Kiüresítené a fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ha a munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek megszegését bizalomvesztésként értékelné, s erre tekintettel felmentéssel szüntetné meg a kormánytisztviselő jogviszonyát [3/2016. (III. 21.) KMK vélemény a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti per egyes kérdéseiről]. "A Kttv. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak megsértése esetén a munkáltatónak fegyelmi eljárást kell lefolytatnia, és nem a jogviszonyt megszüntetnie bizalomvesztés címén" [7/2016. számú munkaügyi elvi döntés].A jogalkalmazási zavart az okozza,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3818
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3818
10. találat: Felmentés kérelemre - amikor nem jár végkielégítés
Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Részlet a válaszból: […]felmenteni azt a közszolgálati tisztviselő nőt, aki kormányzati, illetve közszolgálati jogviszonyban áll, és a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételekkel rendelkezik. Azaz, ha legkésőbb a felmentési idő utolsó napján legalább 40 éves (jogosultsági) szolgálati ideje van. Nyugdíjasnak minősül az a kormány- vagy köztisztviselő, aki a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján kérte felmentését, és aki legkésőbb a jogviszony utolsó napján nyugdíjasnak minősül. Részére nem jár végkielégítés [Kttv. 69. § (9) bek.]. A felmentési idejére - ideértve a munkavégzési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3591
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3591
Kapcsolódó összes tárgyszó: felmentés, jogutód nélküli megszűnés, közalkalmazotti jogviszony, távolléti díj, felmentési idő, öregségi nyugdíj, óvodapedagógus, nyugdíjas, továbbfoglalkoztatás, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, rokkantsági ellátás, intézményvezető, jogviszonyváltás, kulturális intézmény, állásfelajánlás, létszámcsökkentés, egészségügyi dolgozó, bizalomvesztés, hivatalvesztés, kormányzati szolgálati jogviszony, illetmény, közszféra, végkielégítés