Munkahelyi és kiegészítő pótlék a távolléti díjban
Kérdés
Gondozóink a 257/2000. Korm. rendelet szerint 24.000 Ft munkahelyi pótlékban részesülnek. A munkahelyi pótlék a távolléti díjnak alapja-e? A munkahelyi pótlék után számolni kell 2026. január 1-jétől a szociális ágazatban bevezetésre került kiegészítő bérpótlékként 15%-ot a kormányrendelet 15. §-a (6h) bekezdésének a) pontja szerint. Ha a munkavállaló szabadságon van, a munkahelyi pótlékot megkapja a ledolgozott napokra, és a távolléti díjba is beszámít a munkahelyi pótlék, akkor csak a ledolgozott napokra járó munkahelyi pótlékra kell számolni a 15% kiegészítő bérpótlékot, vagy arra is, amit a távolléti díjban kap meg? Sajnos azt a bérprogram nem tudja kiszámolni automatikusan. Példa: alapbér 373.200 Ft, munkahelyi pótlék: 24.000 Ft, január 168 óra, 1 munkanap szabadságon volt a munkavállaló. A munkahelyi pótlékot miként kell kiszámolni, és mennyi lesz a kiegészítő bérpótlék 15%-os összege?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5712
[…] rendelet 15. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Az ilyen munkavállalót – egyebek mellett – a munkahelyi pótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg [257/2000. Korm. rendelet 15. § (6h) bek. a) pont].A hivatkozott szabályt a 427/2025. Korm. rendelet állapította meg, amelyhez indokolás nem készült, így a jogalkotó feltehető akaratára következtetni nem, legfeljebb arról találgatni lehet.A Kjt. alapján az e törvény szerinti illetménypótlékok pótlékalapja a mindenkori költségvetési törvényben kerül megállapításra [Kjt. 69. §]. Ennek mértéke 2026-ban 20.000 Ft [2025. évi LXIX. törvény 64. § (1) bek. b) pont]. A 257/2000. Korm. rendelet által szabályozott pótlékok tekintetében pedig a felhatalmazást adó törvényi rendelkezés szerint végrehajtási rendeletben az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét lehet megállapítani [Kjt. 85. § (4) bek. f) pont].Bár a normaszöveg arra utal, hogy a kiegészítő bérpótlékot a felsorolt – például a kérdés szerinti esetben az Mt. szerinti – bérpótlékok alapján kellene megállapítani, azaz azok szolgálnának a kiegészítő bérpótlék pótlékalapjaként, erre kifejezetten sem a rendelet, sem a Kjt. maga nem utal – de lehet, hogy ez volt a jogalkotói szándék. Ilyen típusú felhatalmazó rendelkezést viszont a Kjt. nem ad, illetve a rendelet sem tartalmaz egyértelmű számítási módot. Mindezekből az általános értelmezési szabályok alapján az következik, hogy a kiegészítő bérpótlék pótlékalapja a Kjt. szerinti általános mérték (20.000 Ft).A Kjt. alapján a távolléti díj megállapításakor a Kjt. és az ágazati végrehajtási rendeletek szerinti illetménypótlékot, valamint a havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. Ennek alapján, mivel a munkaköri pótlékra és az arra tekintettel járó kiegészítő pótlék a közalkalmazottat folyamatosan megilleti, azokat az alapbérre vonatkozó szabályok alapján kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (2) bek., (3) bek. a) pont]. Ennek alapján az Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályokat […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5712
[…] rendelet 15. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Az ilyen munkavállalót – egyebek mellett – a munkahelyi pótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg [257/2000. Korm. rendelet 15. § (6h) bek. a) pont].A hivatkozott szabályt a 427/2025. Korm. rendelet állapította meg, amelyhez indokolás nem készült, így a jogalkotó feltehető akaratára következtetni nem, legfeljebb arról találgatni lehet.A Kjt. alapján az e törvény szerinti illetménypótlékok pótlékalapja a mindenkori költségvetési törvényben kerül megállapításra [Kjt. 69. §]. Ennek mértéke 2026-ban 20.000 Ft [2025. évi LXIX. törvény 64. § (1) bek. b) pont]. A 257/2000. Korm. rendelet által szabályozott pótlékok tekintetében pedig a felhatalmazást adó törvényi rendelkezés szerint végrehajtási rendeletben az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét lehet megállapítani [Kjt. 85. § (4) bek. f) pont].Bár a normaszöveg arra utal, hogy a kiegészítő bérpótlékot a felsorolt – például a kérdés szerinti esetben az Mt. szerinti – bérpótlékok alapján kellene megállapítani, azaz azok szolgálnának a kiegészítő bérpótlék pótlékalapjaként, erre kifejezetten sem a rendelet, sem a Kjt. maga nem utal – de lehet, hogy ez volt a jogalkotói szándék. Ilyen típusú felhatalmazó rendelkezést viszont a Kjt. nem ad, illetve a rendelet sem tartalmaz egyértelmű számítási módot. Mindezekből az általános értelmezési szabályok alapján az következik, hogy a kiegészítő bérpótlék pótlékalapja a Kjt. szerinti általános mérték (20.000 Ft).A Kjt. alapján a távolléti díj megállapításakor a Kjt. és az ágazati végrehajtási rendeletek szerinti illetménypótlékot, valamint a havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. Ennek alapján, mivel a munkaköri pótlékra és az arra tekintettel járó kiegészítő pótlék a közalkalmazottat folyamatosan megilleti, azokat az alapbérre vonatkozó szabályok alapján kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (2) bek., (3) bek. a) pont]. Ennek alapján az Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályokat […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
