14 találat a megadott munkáltató jogos gazdasági érdeke tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Természetesen e tilalom hatálya alá tartozik az, ha a munkavállaló a munkáltatója tevékenységi körével azonos vállalkozást indít. A szabály alapján nemcsak maga a károkozás, de a jogos gazdasági érdekek veszélyeztetése is tilos. A saját konkurens vállalkozás indítása számos ilyen veszéllyel járhat, így például a kérdésben is említett ügyfélkörelvonással, vagy a munkaidőben saját tevékenység végzésével (esetleg a munkáltató eszközeivel). Ezért a munkáltató joggal követelheti, hogy a munkavállaló szüntesse meg az azonos tevékenységre irányuló egyéni vállalkozását. A problémát megelőzendő továbbá előírhatja, hogy a tevékenységével azonos vagy hasonló további munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítését előzetesen be kell jelenteni, és ezek csak a munkáltató engedélyével végezhetők.E szabályok megszegése súlyos kötelezettségszegésnek minősül,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alól a munkavállalót a felmondási idő felének megfelelő időtartamban. A munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét kétségkívül szándékosan és jelentős mértékben szegte meg [Mt. 78. § (1) bek. a) pont], hiszen az Önök tudta nélkül, de erőforrásaikat felhasználva a saját hasznára kezdte el az ügyfél megrendelését teljesíteni, és ezzel olyan magatartást tanúsított, amellyel megszegte az Mt. 8. §-a (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettségét, miszerint a munkáltató jogos gazdasági érdekét nem veszélyeztetheti. Úgy tűnik, a megrendelés munkáltató előli "elvétele" egyúttal kárt (elmaradt hasznot) is okozott Önöknek. A munkavállaló eljárása nem felelt meg az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének sem [Mt. 6. § (1) bek.], sértette az együttműködési kötelezettséget, hiszen olyan magatartást tanúsított, amely a munkáltató jogát, jogos érdekét sértette [Mt. 6. § (2) bek.]. A munkavállaló ugyancsak megszegte a tájékoztatási kötelezettségét, ugyanis köteles lett volna Önöket minden olyan tényről, adatról, körülményről - azaz az ügyfél megkereséséről is - tájékoztatni, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Mt. általános magatartási követelményeire, és meg kell tartania néhány olyan rendelkezést, amelyből levezethető, hogy a munkáltató bizonyos esetekben megtilthassa az újabb munkaviszony létesítését a már fennálló munkaviszony mellett.Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ebből levezethető, hogy a munkavállaló köteles előzetesen bejelenteni a munkáltatónak, ha újabb munkaviszonyt kíván létesíteni. Ezt a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtennie, hogy az lehetővé tegye a munkáltató ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlását. Mivel a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak [Mt. 11. § (2) bek.]. Mindezek alapján megállapítható, hogy - bár az Mt. lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a munkavállalót ellenőrizze - amennyiben a munkavállaló az érintett telefont mind céges, mind magáncélra használja, a munkáltató ezen ellenőrzést nem végezhetné el anélkül, hogy a magáncélú hívásokat meg ne ismerné, erre pedig a jogszabály nem ad lehetőséget.A telefonhívások listázásával kapcsolatban az egykori adatvédelmi biztos a fentiek mellett kifejtette azt is, hogy "mind a hívó, mind a hívott fél személyes adatának minősül az, hogy az adott időpontban beszélgetést folytattak, és azt egymással tették. Személyes adat tehát az, hogy egy munkavállaló egy meghatározott telefonszámot hív, és személyes adat az is, hogy a hívott fél[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fennállása alatt - kivéve ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Tehát olyan más munkaviszonyt sem létesíthet, mellyel a fenti kötelezettséget megszegné.Ha azonban a munkavállaló a további munkaviszonnyal nem veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és egyébként a munkaszerződésben sem zárták ki más munkaviszony létesítését, a munkavállaló a napi nyolcórás munkaviszonya mellett szabadon létesíthet másik munkaviszonyt is akár rész-, akár teljes munkaidőre. Az ugyanis a munkavállaló felelőssége, hogy eleget tudjon tenni mindkét munkaviszonyában a munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek. Megjegyezzük, az Mt. tételes rendelkezése hiányában célszerű a munkaszerződésbe foglalni, vagy a munkaadó szabályzatában előírni:[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Amennyiben kifejezetten külföldi munkavégzés céljából kapta, akkor az együttműködési kötelezettség alapján [Mt. 3. § (1) bek.] a külföldi munkavégzés végével köteles jelentkezni a munkáltatójánál, hiszen a fizetés nélküli szabadság célja megszűnt. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot általában más munkáltatónál történő munkavégzés céljából kapta, akkor ez értelemszerűen magában foglalja a külföldi és a belföldi munkavégzést egyaránt. Mindkét esetben terheli viszont a munkavállalót[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehet. Emellett az Mt. összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz. A 108. §-a előírja, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató pedig - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony fennállása a jogos gazdasági érdekét veszélyezteti. E szabályok minden munkavállalóra vonatkoznak, arra is, aki gyermek gondozása, ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A fenti szabályok alapján tehát a munkavállaló akkor jár el helyesen, ha tájékoztatja a munkáltatóját mind arról, hogy a GYES-t a továbbiakban nem kívánja igénybe venni (ettől még a fizetés nélküli szabadságot továbbra is igénybe veheti a gyermek 3 éves koráig), mind pedig arról, hogy másik munkáltatónál munkaviszonyt kíván létesíteni. A munkavállaló ugyanis nem él rendeltetésszerűen a fizetés nélküli szabadsághoz való jogával, ha azt nem a gyermeke gondozására, hanem más munkáltatónál való munkavégzésre használja fel. A munkáltatónak pedig jogos gazdasági érdeke fűződhet ahhoz, hogy ha a munkavállaló amúgy munkát végez, akkor azt a vele fennálló munkaviszonyában tegye. Emellett, ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell figyelembe venni. Eszerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek (kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz), továbbá ha a szerződés nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik, illetve megtámadható, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnő értékaránytalanság áll fenn. Mivel az Mt. 3. § (6) bekezdése nem zárja ki az ellenérték munkáltató által részletekben történő megfizetését, nem állítható, hogy az ilyen szerződéses megállapodás jogszabályba ütközne. Ami az ellenérték megfelelőségét illeti: a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata (BH 2006. 334.) szerint "az Mt. 3. § (6) bekezdésében a munkavállalói kötelezettségvállalás ellentételezéseként kikötött ellenérték megfelelősége tekintetében nem lehet egységes[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érdeket veszélyeztető további munkaviszonyt, hiszen a jogos gazdasági érdek veszélyeztetése akár az információk továbbadásával, a konkurens cégben való személyes közreműködés - illetve a vezetői poszt - hiányában is megvalósulhat. Nyilvánvalóan nem életszerű, hogy a munkavállaló soha semmilyen munkával összefüggő tanácsot, információt nem adott át a közös otthonukban ugyanazon szakterületen tevékenykedő férjének. Véleményünk alapján a munkáltató jogos gazdasági érdekének megsértését jelentette, hogy a munkavállaló - különösen mint a kiemelt ügyfelekkel kapcsolatot tartó üzletkötő - nem közölte Önökkel, hogy a családi kapcsolatai révén érintett a versenytárs cég működésében. A munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye [Mt. 171. § (1)-(2) bek.]. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is kimondta, hogy ha a munkavállaló a saját, a munkáltatóval konkuráló tevékenységet folytató társasága működésében közreműködik, vagy ha annak nevében tesz ajánlatot a munkáltatója helyett a munkáltató partnerének, akkor a munkavállalónak ez a magatartása sérti a jogos gazdasági érdek védelmére vonatkozó kötelezettségét (EBH 1999. 133, BH 1996. 64). Álláspontunk szerint ez a jogsértés akkor is megvalósul, ha a munkavállaló a konkuráló tevékenységet folytató társaságnak nem tagja, csupán annak javára közreműködik. Ugyanakkor önmagában a kötelezettségszegő magatartás megvalósulása nem ad alapot a kárigény érvényesítésére; ahhoz ugyanis a munkáltatónak bizonyítania kell a kár összegét, és a kötelezettségszegő magatartás, valamint a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést is [Mt. 166. § (2) bek.]. Ez[…] részlet vége a válaszból.