„Dohányozni tilos” – a tilalom megsértésének munkajogi szankciói

Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottak rendszeresen nem a kijelölt helyen dohányoznak. Értekezleten elhangzottak az erre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok, de a rossz szokás többekben megmaradt. Mit tehet a munkáltató? Az írásbeli figyelmeztetés eredménytelen. Milyen szankciók, eszközök állnak rendelkezésére a munkáltatónak? Milyen sorrendben használhatók? A közalkalmazottak a munkájukat ellátják, de ebben a kérdésben többen nem működnek együtt.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ndtv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a dohányzásra kijelölt helyek kivételével általános szabály szerint nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt vagy vízipipát használni. Egyebek mellett a munkahelyen sem....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

További jogviszony-létesítés megtiltása és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkáltató a munkaszerződésben megtiltja a munkavállaló számára a másik munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését? Amennyiben előzetes engedélykéréséhez köti, úgy mi számít a jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének? Ugyanaz az iparág, esetlegesen ugyanaz a pozíció az Mt. hatálya alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Ugyan az Mt. általánosságban nem tiltja meg azt, hogy a munkavállaló más munkáltatóval létesítsen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Munkáltatói utasítás a póló lecserélésére

Kérdés: Felmerült egy probléma a cégünknél, miszerint a vezérigazgató kötelezte az egyik munkavállalónkat, hogy cserélje le a pólóját, mert szerinte nem a munkahelyre való. A póló egy egyszerű, normál póló, amelyen szerepel egy felirat a hátán: „Segítenék, de nem akarok.” Nincs dresszkód nálunk, nem kapunk ruhapénzt, nincs semmilyen előírás, ami egyébként tiltaná, hogy bármilyen feliratú pólót felvegyünk. Mennyire jogszerű az utasítás a vezérigazgató részéről, hogy menjen haza, és cserélje le a pólóját, ha nem akarja, hogy drasztikusabb eszközökhöz folyamodjon?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. A munkára képes állapot nem csupán a megfelelő fizikai és pszichés állapotot, kipihentséget, az ittas vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Felelősség a munkáltató által biztosított eszköz magáncélú használatakor

Kérdés: A munkáltatónál több esetben előfordul, hogy a munkavállalók bizonyos eszközöket (pl. gépkocsi, IT-eszköz) magáncélra is használhatnak. Ez a magánhasználat lehet általános (pl. céges mobiltelefont minden munkavállaló használhat magáncélra is), vagy speciális feltételhez kötött (pl. csak bizonyos szintű vezetők kapnak személyi használatú és korlátozás, illetve külön térítés nélkül magáncélra is használható személygépkocsit). Milyen megítélés alá esik az a károkozás, amit a munkavállaló olyankor okoz a céges eszközben (jellemzően gépkocsi), amikor hivatalosan is magáncélra használta azt? Az Mt. 179. §-a szerinti kárfelelősségnek alapfeltétele, hogy a kárt munkaviszonyból származó kötelezettségszegéssel okozza a munkavállaló, azonban, ha nem munkaidőben és nem a munkájával összefüggésben használja az eszközt, amikor a károkozás történik, fennállhat-e a felelőssége a munkavállalónak az Mt. 179. §-a szerint (az egyéb feltételek fennállását most jelen esetben hagyjuk figyelmen kívül)? Helytálló lehet-e, ha ezekben az esetekben a munkáltató nem az Mt., hanem a Ptk. szerint állapítja meg a kárfelelősséget, amely alapján nem feltétel, hogy a károkozó magatartás egyben kötelezettségszegő is legyen? Például, ha a munkavállaló a személyi használatú gépkocsiban nem a munkaidejében és nem a munkavégzéséhez, hanem magántevékenységéhez kapcsolódóan okoz kárt. Továbbá mely felelősségi szabály irányadó, ha a munkavállaló munkába járáshoz kap gépkocsit (de ez egyebekben nem személyi használatú, mert amint beér vele a munkahelyére, már munkavégzéshez használják a gépkocsit adott esetben más munkavállalók is), és az otthoni parkolás során, egyéb tevékenysége végzése közben kárt okoz a parkoló gépkocsiban (pl. nekitolja a hétvégi kerti munka közben a fűnyírót)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1) bek.]. Az Mt. nem ír elő olyan tételes kötelezettséget, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Vezető állású munkavállaló – ami versenytilalmi megállapodásban kiköthető

Kérdés: Vezető állású munkavállaló esetén a versenytilalmi megállapodásban kiköthető-e a munkaerő elcsábításának tilalma is? Amennyiben igen, szükséges-e konkrétan megjelölni azon munkaköröket, amelyekben a foglalkoztatott munkavállalók elcsábítására a tilalom kiterjed? Az ellenérték egy összegben meghatározható-e a versenytársnál történő elhelyezkedés és az elcsábítás tilalmára együttesen, vagy ez ebben a formában nem kellően határozott és egyértelmű (például a munkavállaló csak az egyik tilalmat sérti meg)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.

További munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: A munkáltató az egyik munkavállalójával – létszámleépítés miatt – közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkaviszonyt. A munkavállaló ezt nem fogadja el, amelynek következtében a munkáltató felmond harmincnapos felmondási idővel, azzal, hogy korlátozás nélkül felmenti erre az időszakra a munkavállalót a munkavégzés alól. A munkavállaló, tekintettel arra, hogy a munkavégzés alól a munkáltató a teljes felmondási időre felmenti, minden további korlátozás nélkül létesíthet-e más munkáltatóval munkaviszonyt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató megteheti, hogy a munkavállalót ne csak a felmondási idő felére [Mt. 70. §], hanem annak egészére mentse fel a munkavégzési kötelezettsége alól. Nincs akadálya annak sem, hogy a munkavállaló már a munkavégzés alóli felmentésének ideje alatt munkaviszonyt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.

Színházigazgató – két szerepben

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szervként működő színház igazgatói munkakörére pályázat útján kiválasztott személy rendelkezik egy heti 40 órás oktatói munkakörre létesített munkaviszonnyal. Az igazgató az önkormányzati intézményben is heti 40 órás munkaviszonyban kerül foglalkoztatásra. Fenntartható-e az igazgató két 40 órás, ún. főállása, amennyiben mindkét munkáltató hozzájárul a másik jogviszony fenntartásához (létesítéséhez)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs kizárva, hogy egy munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya legyen, így elképzelhető, hogy párhuzamosan két teljes munkaidős (napi nyolcórás) munkaviszonya álljon fenn két különböző munkáltatóval. Figyelemmel kell lenni azonban az Mt. 8. §-ának (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Munkaviszony-létesítés – felmentési idő alatt

Kérdés: Közalkalmazottunk jogviszonya átszervezés miatt 2025. szeptember 2. napján felmentéssel megszűnik. A felmentési idő letelte után öthavi távolléti díjának megfelelő végkielégítésre jogosult. Felmentési ideje 2025. április 3. napján kezdődik, 2025. május 23. napjától munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti őt a munkáltató. Létesíthet-e jogviszonyt egy költségvetési szervtől teljesen független cégnél? Ha igen, hány órában van ez maximalizálva? Amennyiben nem lehetséges április 4-től a munkavállalás, mi a legkorábbi dátum, amivel elhelyezkedhet a közalkalmazott?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazotti jogviszony a felmentési idő alatt is fennáll, ebből következően a közalkalmazottra vonatkozó összeférhetetlenségi, illetve a további jogviszony létesítésére irányadó szabályok ekkor is vonatkoznak. A Kjt. 41. §-ának (1) bekezdése általánosságban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.

Másik munkaviszony létesítése gyermekgondozási szabadság alatt

Kérdés: Köteles-e bejelenteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodó édesanya, ha a szabadsága alatt más munkáltatónál helyezkedik el, ha a másik cég tevékenységi köre nem azonos vagy hasonló, illetve a munkaszerződésben sincs arra utaló tiltás, hogy a munkavállaló nem létesíthet máshol munkavégzésre irányuló jogviszonyt? Terheli-e ilyenkor a munkavállalót tájékoztatási kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságának tartama alatt másik munkaviszonyt létesítsen, ez azonban nem sértheti a munkavállaló Mt. 8. §-ának (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségét. Hiszen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.

Részvétel politikai rendezvényen – a munkaviszony megszüntethetősége

Kérdés: A munkáltató által megalkotott belső szabályzat munkavállaló általi megsértése szolgálhat alapul a munkáltató részéről történő felmondásra? Ügyfelünk a munkavállalók számára készített etikai szabályzatban – a véleménynyilvánítási szabadság korlátjain belül és annak tiszteletben tartásával – korlátozni kívánja a politikai állásfoglalásokat. Mi történik akkor, ha egy munkavállaló ennek ellenére részt vesz olyan politikai, akár szélsőséges rendezvényen, nyilvánosan és beazonosítható módon (de mindenféle utalás nélkül a cégre), hogy a cég munkavállalójaként teljes mértékben felismerik a kollégák, mondjuk, egy online újság fényképalbumában, és adott esetben félelmet kelt bennük a szélsőséges nézet? Lehet-e ez alapján bármiféle szankcióval, akár elbocsátással is élni a munkáltató részéről – figyelemmel arra, hogy a munkahelyen a kolléga semmilyen jelét nem adja szélsőséges nézeteinek, a munkáját pedig megfelelően végzi?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése ezen túlmenően előírja,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 15.
1
2
3
…
10