Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

14 találat a megadott munkáltató jogos gazdasági érdeke tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Ügyfélkörelvonás - egyéni vállalkozás munkaviszony mellett
Kérdés: Cégünk könyvviteli szolgáltatással foglalkozik. Egyik dolgozónk ugyanezen tevékenységi körrel egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki. Erről az ügyfélkapus visszaigazolás alapján szereztünk tudomást. Ebben az esetben milyen lehetősége van a munkáltatónak? Mit tehetünk a saját ügyfélkör védelme vagy a munkaidő alatti saját vállalkozói tevékenység tilalma (pl. telefonok, e-mailek kezelése) céljából? Jogosult volt egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására a munkáltató hozzájárulása nélkül?
Részlet a válaszból: […]gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Természetesen e tilalom hatálya alá tartozik az, ha a munkavállaló a munkáltatója tevékenységi körével azonos vállalkozást indít. A szabály alapján nemcsak maga a károkozás, de a jogos gazdasági érdekek veszélyeztetése is tilos. A saját konkurens vállalkozás indítása számos ilyen veszéllyel járhat, így például a kérdésben is említett ügyfélkörelvonással, vagy a munkaidőben saját tevékenység végzésével (esetleg a munkáltató eszközeivel). Ezért a munkáltató joggal követelheti, hogy a munkavállaló szüntesse meg az azonos tevékenységre irányuló egyéni vállalkozását. A problémát megelőzendő továbbá előírhatja, hogy a tevékenységével azonos vagy hasonló további munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítését előzetesen be kell jelenteni, és ezek csak a munkáltató engedélyével végezhetők.E szabályok megszegése súlyos kötelezettségszegésnek minősül,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3696
2. találat: Konkurencia a munkahely falai között
Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését - ahelyett, hogy továbbította volna - elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?
Részlet a válaszból: […]alól a munkavállalót a felmondási idő felének megfelelő időtartamban. A munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét kétségkívül szándékosan és jelentős mértékben szegte meg [Mt. 78. § (1) bek. a) pont], hiszen az Önök tudta nélkül, de erőforrásaikat felhasználva a saját hasznára kezdte el az ügyfél megrendelését teljesíteni, és ezzel olyan magatartást tanúsított, amellyel megszegte az Mt. 8. §-a (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettségét, miszerint a munkáltató jogos gazdasági érdekét nem veszélyeztetheti. Úgy tűnik, a megrendelés munkáltató előli "elvétele" egyúttal kárt (elmaradt hasznot) is okozott Önöknek. A munkavállaló eljárása nem felelt meg az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének sem [Mt. 6. § (1) bek.], sértette az együttműködési kötelezettséget, hiszen olyan magatartást tanúsított, amely a munkáltató jogát, jogos érdekét sértette [Mt. 6. § (2) bek.]. A munkavállaló ugyancsak megszegte a tájékoztatási kötelezettségét, ugyanis köteles lett volna Önöket minden olyan tényről, adatról, körülményről - azaz az ügyfél megkereséséről is - tájékoztatni, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3477
3. találat: További munkaviszony létesítése más munkáltatónál
Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet a válaszból: […]Mt. általános magatartási követelményeire, és meg kell tartania néhány olyan rendelkezést, amelyből levezethető, hogy a munkáltató bizonyos esetekben megtilthassa az újabb munkaviszony létesítését a már fennálló munkaviszony mellett.Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ebből levezethető, hogy a munkavállaló köteles előzetesen bejelenteni a munkáltatónak, ha újabb munkaviszonyt kíván létesíteni. Ezt a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtennie, hogy az lehetővé tegye a munkáltató ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlását. Mivel a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3071
4. találat: Üzleti titok kiszivárogtatása - híváslista lekérdezése a munkáltató által
Kérdés: Azt gyanítjuk, hogy egyik munkavállalónk üzleti titkokat szivárogtat ki egy, a konkurenciánál dolgozó ismerősének. Mivel a munkavállalónak csak egy telefonja van, és azt használja céges és magáncélra is, feltételezzük, hogy ezen intézi az információk átadását. Azt szeretnénk tudni, hogy a bizonyítékszerzéshez lekérhetjük-e a szolgáltatótól a telefonja híváslistáját, hogy kiderítsük, hogy kivel beszélt az elmúlt időszakban?
Részlet a válaszból: […]kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak [Mt. 11. § (2) bek.]. Mindezek alapján megállapítható, hogy - bár az Mt. lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a munkavállalót ellenőrizze - amennyiben a munkavállaló az érintett telefont mind céges, mind magáncélra használja, a munkáltató ezen ellenőrzést nem végezhetné el anélkül, hogy a magáncélú hívásokat meg ne ismerné, erre pedig a jogszabály nem ad lehetőséget.A telefonhívások listázásával kapcsolatban az egykori adatvédelmi biztos a fentiek mellett kifejtette azt is, hogy "mind a hívó, mind a hívott fél személyes adatának minősül az, hogy az adott időpontban beszélgetést folytattak, és azt egymással tették. Személyes adat tehát az, hogy egy munkavállaló egy meghatározott telefonszámot hív, és személyes adat az is, hogy a hívott fél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2465
5. találat: További munkaviszony-létesítés - a korlátozhatóság feltételei
Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
Részlet a válaszból: […]fennállása alatt - kivéve ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Tehát olyan más munkaviszonyt sem létesíthet, mellyel a fenti kötelezettséget megszegné.Ha azonban a munkavállaló a további munkaviszonnyal nem veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és egyébként a munkaszerződésben sem zárták ki más munkaviszony létesítését, a munkavállaló a napi nyolcórás munkaviszonya mellett szabadon létesíthet másik munkaviszonyt is akár rész-, akár teljes munkaidőre. Az ugyanis a munkavállaló felelőssége, hogy eleget tudjon tenni mindkét munkaviszonyában a munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek. Megjegyezzük, az Mt. tételes rendelkezése hiányában célszerű a munkaszerződésbe foglalni, vagy a munkaadó szabályzatában előírni:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2226
6. találat: Munkavállalás fizetés nélküli szabadság tartama alatt
Kérdés: Külföldi munkavállalás miatt fél év fizetés nélküli szabadságot kértem a munkáltatómtól. Vállalhatok-e munkát Magyarországon, ha esetleg korábban haza kell jönnöm?
Részlet a válaszból: […]Amennyiben kifejezetten külföldi munkavégzés céljából kapta, akkor az együttműködési kötelezettség alapján [Mt. 3. § (1) bek.] a külföldi munkavégzés végével köteles jelentkezni a munkáltatójánál, hiszen a fizetés nélküli szabadság célja megszűnt. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot általában más munkáltatónál történő munkavégzés céljából kapta, akkor ez értelemszerűen magában foglalja a külföldi és a belföldi munkavégzést egyaránt. Mindkét esetben terheli viszont a munkavállalót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1271
7. találat: Gyermek nevelése melletti munkaviszony létesítése
Kérdés: Jelenleg GYES-en vagyok, és még állományban egy cégnél, de a cég nem tud munkát biztosítani. Kérdésem, ha visszamondanám a GYES-t, akkor egy másik cégnél dolgozhatnék-e teljes munkaidőben (úgy, hogy az első cégnél nem mondok fel), míg a gyermekem el nem éri a 3 éves kort?
Részlet a válaszból: […]lehet. Emellett az Mt. összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz. A 108. §-a előírja, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató pedig - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony fennállása a jogos gazdasági érdekét veszélyezteti. E szabályok minden munkavállalóra vonatkoznak, arra is, aki gyermek gondozása, ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A fenti szabályok alapján tehát a munkavállaló akkor jár el helyesen, ha tájékoztatja a munkáltatóját mind arról, hogy a GYES-t a továbbiakban nem kívánja igénybe venni (ettől még a fizetés nélküli szabadságot továbbra is igénybe veheti a gyermek 3 éves koráig), mind pedig arról, hogy másik munkáltatónál munkaviszonyt kíván létesíteni. A munkavállaló ugyanis nem él rendeltetésszerűen a fizetés nélküli szabadsághoz való jogával, ha azt nem a gyermeke gondozására, hanem más munkáltatónál való munkavégzésre használja fel. A munkáltatónak pedig jogos gazdasági érdeke fűződhet ahhoz, hogy ha a munkavállaló amúgy munkát végez, akkor azt a vele fennálló munkaviszonyában tegye. Emellett, ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1265
8. találat: Versenytilalmi megállapodás - ellenérték részletekben?
Kérdés: Próbaidő alatt szüntettük meg egyik munkavállalónk munkaviszonyát. E dokumentumban fenntartottuk a munkaszerződésben korábban kikötött versenytilalmi korlátozást, vállalva, hogy 18 havi bért 9 részletben (2 havonta) megfizetünk azért, hogy a munkavállaló 3 éven át ne dolgozzon olyan "más társaságnál, amely akár Magyarországon, akár Magyarország területén kívül a munkáltatóval konkurens tevékenységet folytat". A munkavállaló most egy összegben történő kifizetéshez ragaszkodik, mivel - szerinte - egyébként sem arányos a háromévi elhelyezkedési korlátozás a másfél évi bér megfizetésével. Szerintünk viszont a részletfizetést nem tiltja a Munka Törvénykönyve, és nem értünk egyet azzal az állítással sem, hogy a kikötött ellenérték aránytalan lenne.
Részlet a válaszból: […]kell figyelembe venni. Eszerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek (kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz), továbbá ha a szerződés nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik, illetve megtámadható, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnő értékaránytalanság áll fenn. Mivel az Mt. 3. § (6) bekezdése nem zárja ki az ellenérték munkáltató által részletekben történő megfizetését, nem állítható, hogy az ilyen szerződéses megállapodás jogszabályba ütközne. Ami az ellenérték megfelelőségét illeti: a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata (BH 2006. 334.) szerint "az Mt. 3. § (6) bekezdésében a munkavállalói kötelezettségvállalás ellentételezéseként kikötött ellenérték megfelelősége tekintetében nem lehet egységes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 986
9. találat: Munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése
Kérdés: Egy véletlen folytán tudomást szereztünk a Cégközlönyből, hogy a társaságunk kiemelt ügyfeleivel foglalkozó üzletkötőnk lakóhelye megegyezik az egyik legjelentősebb versenytársunk székhelyével. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy a munkavállalónk férje valójában a konkurens cég egyik vezető tisztségviselője. A tényekkel való szembesítést követően azzal védekezett a munkavállalónk, hogy semmiféle személyes közreműködés nem terheli a másik vállalatnál, ezért nem tartozott felénk bejelentési kötelezettséggel. Azt is mondta, hogy soha semmilyen információt nem adott át a férje cégének, ő az üzletkötést olyan versenyhelyzetnek élte meg, ahol maximálisan akart teljesíteni. Ennek ellenére a munkavállaló a szemünkben teljesen hitelét vesztette, és rendkívüli felmondást fontolgatunk. Mivel sürget az idő, kérem mielőbbi véleményüket az esettel kapcsolatban.
Részlet a válaszból: […]érdeket veszélyeztető további munkaviszonyt, hiszen a jogos gazdasági érdek veszélyeztetése akár az információk továbbadásával, a konkurens cégben való személyes közreműködés - illetve a vezetői poszt - hiányában is megvalósulhat. Nyilvánvalóan nem életszerű, hogy a munkavállaló soha semmilyen munkával összefüggő tanácsot, információt nem adott át a közös otthonukban ugyanazon szakterületen tevékenykedő férjének. Véleményünk alapján a munkáltató jogos gazdasági érdekének megsértését jelentette, hogy a munkavállaló - különösen mint a kiemelt ügyfelekkel kapcsolatot tartó üzletkötő - nem közölte Önökkel, hogy a családi kapcsolatai révén érintett a versenytárs cég működésében. A munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 925
10. találat: Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme
Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszból: […]többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye [Mt. 171. § (1)-(2) bek.]. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is kimondta, hogy ha a munkavállaló a saját, a munkáltatóval konkuráló tevékenységet folytató társasága működésében közreműködik, vagy ha annak nevében tesz ajánlatot a munkáltatója helyett a munkáltató partnerének, akkor a munkavállalónak ez a magatartása sérti a jogos gazdasági érdek védelmére vonatkozó kötelezettségét (EBH 1999. 133, BH 1996. 64). Álláspontunk szerint ez a jogsértés akkor is megvalósul, ha a munkavállaló a konkuráló tevékenységet folytató társaságnak nem tagja, csupán annak javára közreműködik. Ugyanakkor önmagában a kötelezettségszegő magatartás megvalósulása nem ad alapot a kárigény érvényesítésére; ahhoz ugyanis a munkáltatónak bizonyítania kell a kár összegét, és a kötelezettségszegő magatartás, valamint a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést is [Mt. 166. § (2) bek.]. Ez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 824
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést