Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

44 találat a megadott kiküldetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Költségtérítés - a munkaszerződéstől eltérő helyre utazás

Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.
Részlet a válaszból: […]munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.Mindezen szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy amennyiben a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként a munkáltató budapesti telephelye vagy Budapest városa szerepel, a vidéki településen található székhelyen történő munkavégzés a munkáltató utasítására, a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásnak - belföldi kiküldetésnek - minősül. Az utazás költségét a munkáltatónak meg kell térítenie. Emellett a 437/2015. Korm. rendelet előírja, hogy a belföldi hivatalos kiküldetésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4136

2. találat: Külföldi kiküldetés nemzetközi áruszállításban

Kérdés: Nemzetközi áruszállításban részt vevő sofőr részére a 96/71/EK irányelv (posting irányelv) alapján történő külföldi minimálbérre történő kiegészítéssel kapcsolatban kérdeznénk. Az egyes EU-tagállamok vonatkozásában létezik-e egy egységes lista, ahol megtalálható, hogy az egyes tagállamokban mekkora összegű a minimálbér, illetve, hogy a sofőrök bérét erre a minimálbérre ki kell-e egészíteni? Az EU-s minimálbérre történő kiegészítés devizában meghatározott összegét milyen árfolyamon kell forintra átszámítani?
Részlet a válaszból: […]összefogó, hivatalosan közzétett lista nem létezik, azonban valamennyi tagállam a kijelölt hatósága által mindenki számára hozzáférhetően közzéteszi a saját minimumszabályait és feltételeit. Például a német hatóság által közzétett minimumszabályokat a www.zoll.de oldalon keresztül lehet elérni. A tájékoztatás jellemzően nemcsak az adott ország nyelvén, hanem angolul is elérhető a hatósági oldalakon. Az itt meghatározott minimális bérszint összegét a kiküldött munkavállalókra nézve alkalmazni kell [96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bek. második albek. c) pont].A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.]. Amennyiben viszont a külföldi munkavégzésre tekintettel devizában került megállapításra a bér, úgy azt devizában is kell kifizetni, és nem kell átváltani. A devizaösszegnek forintra való átváltására a felek által meghatározott árfolyam lehet alkalmazandó; egyedül a közterhek meghatározására van adózási szabály [Szja-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4065

3. találat: Kiküldött munkavállalók - a munkaügyi dokumentumok megőrzése

Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok - és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok - kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
Részlet a válaszból: […]székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen [Mt. 297. § (3) bek.]. A dokumentumok megőrzésének kötelezettsége tehát a kiküldött munkavállalókat fogadó felet terheli. A kiküldetés befejezését követő 3 év tekintetében a törvényszöveg szerint a "munkáltató székhelyén vagy telephelyén" kell hozzáférhetőnek lennie a felsorolt munkaügyi dokumentumoknak. Véleményünk szerint itt "munkáltató" alatt nem a külföldi (kiküldő) munkáltatót, hanem a fogadó munkáltatót (a jogosultat) kell érteni. A szabály célja ugyanis az, hogy a fogadó állam hatóságai számára megkönnyítsék a kiküldetések ellen­őrzését, ez pedig nem valósulna meg akkor, ha a kiküldetés befejezését követően a dokumentumok külföldön, a kiküldő munkáltatónál lennének fellelhetőek. Ezt erősíti meg, hogy a szabály alapját adó uniós irányelv szerint a tagállamok a munkaügyi dokumentumok megőrzésére, elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget csak a saját területükön lévő, hozzáférhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4051
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Adminisztratív teendők - kiküldött munkavállalók fogadása esetén

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?
Részlet a válaszból: […]szempontokról, hangsúlyozva, hogy azokat eseti jelleggel, átfogóan kell értékelni.Egy következő közös felelősségi elem, ha a fogadó munkáltató tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér- és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért [Mt. 297. § (2) bek.]. Ebben az esetben a kiküldött munkavállaló a magyar féllel szemben is közvetlenül érvényesítheti igényét. A más uniós tagállamból kiküldött munkavállaló foglalkoztatásához nem kell munkavállalási engedély. Ugyanakkor a kiküldött munkavállaló foglalkoztatását a kiküldő munkáltatónak be kell jelentenie a munkaügyi hatóság felé. A bejelentési kötelezettséget legkésőbb a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor, magyar vagy angol nyelven, a munkaügyi hatóság által biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni (www.ommf.gov.hu). Ennek elmulasztása esetén 30 000 Ft bírság szabható ki, akár ismételten is (Met. 8/D. §). A bejelentendő adatokat a Met. 2. melléklete határozza meg.A külföldi munkáltató emellett köteles kapcsolattartó személyt kijelölni a munkaügyi hatóság és a szociális partnerek (szakszervezetek, munkáltatói érdekképviseleti szervek) vonatkozásában is. Az utóbbi esetében a kijelölt személynek nem kell állandó jelleggel Magyarországon tartózkodnia, de észszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre kell állnia [Mt. 297. § (4)-(6) bek.]. Nincs akadálya, hogy a hatóság és a szociális partnerek irányába ugyanaz a személy legyen a kapcsolattartó, ez esetben viszont belföldön kell tartózkodnia a kiküldetés alatt. Aki Magyarországon kiküldött munkavállalót fogad, köteles a kiküldő munkáltatót előzetesen tájékoztatni a magyar munkajogból alkalmazandó szabályokról. Emellett az ő felelőssége, hogy a kiküldetés helyén egyes foglalkoztatási alapdokumentumok elérhetőek legyenek. Így a fogadó munkáltatót terheli, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapdokumentumok papíralapú vagy elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a munkavégzés helyén, a kiküldetés teljes időtartama alatt, valamint annak befejezését követő három évig a székhelyén vagy telephelyén. Ezek a dokumentumok az alábbiak:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3889

5. találat: Útlevél költsége külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk külföldi kiküldetéséhez, sürgősségi eljárással, magánútlevelet igényelt. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak az útlevél eljárási illetékének összegét? Ha igen, megteheti adómentesen?
Részlet a válaszból: […]teljesítésével indokoltan merült fel. A külföldi kiküldetés a munkavállalónak munkaviszonyból származó kötelezettsége, ugyanakkor az útlevél nem csak erre a célra használható fel. Ez abban az esetben is így van, amennyiben sürgősséggel váltotta ki abból a megfontolásból, hogy a kiküldetés
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3678

6. találat: Kiküldetés és munkába járás elhatárolása

Kérdés: A munkavállaló lakóhelye és munkavégzésének helye közötti távolságra gépkocsival történő munkába járást térít a munkáltató. Ha a lakóhellyel megegyező településen oktatáson vesz részt a munkavállaló, és oda a munkahelyről érkezik, erre az útra belföldi kiküldetést vagy munkába járást kell a részére elszámolni?
Részlet a válaszból: […]járás, illetve a hazautazás a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. A kérdés szerinti esetben, mivel a munkavállaló a munkahelyéről indul egy másik helyre, ahol továbbra is munkát kell végeznie (oktatáson kell részt vennie), semmiképpen nem lehet munkába járásról, illetve hazautazásról beszélni; ez csak a munkaidőben megvalósított kiküldetésnek minősülhet. Ezzel egyezően ezt az adójogi szabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3637

7. találat: Kiküldetésen lévő munkavállalók minimális bérszintje

Kérdés: Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?
Részlet a válaszból: […]pont]. Bár Norvégia nem tagállama az EU-nak, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államként az ezen országba történő kiküldetés esetén is alkalmazandó a 96/71/EK irányelv, melynek értelmében ebben az esetben meg kell tartaniuk a norvég munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül a minimális bérszintre vonatkozókat (beleértve a "túlóradíjakat" is).A minimális bérszint tekintetében nem csupán a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, hanem az olyan általánosan alkalmazandónak nyilvánított kollektív megállapodásokat vagy választott bírósági határozatokat is figyelembe kell venni, amelyeket az érintett szakmában vagy iparágban az adott rendelkezés területi hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozásnak be kell tartania. A kiküldetéshez tartozó juttatásokat a minimálbér részének kell tekinteni, kivéve, ha azokat a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek, mint például utazás, lakás és ellátás megtérítésére fizetik ki. A minimális bérszint fogalmát egyébként annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik [96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bek. c) pont, (7)-(8) bek.].A fentiek alapján megállapítható, hogy amennyiben Norvégiában az adott szakmában az Önök által foglalkoztatott munkavállalók tekintetében van olyan - például jogszabályi, kollektív szerződéses - rendelkezés, ami a minimálbért, illetve egyéb minimális bérszintet szabályozza, ezért ezt a kiküldetésben részt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3580
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Baleseti táppénz alapja külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Kiküldetés alatt üzemi baleset ér valakit. A baleseti táppénzt az itthoni vagy a kiküldetési bérből kell számolni? A magyar cégnél szakmunkás-minimálbérre van bejelentve, és a külföldi munkavégzésre - általában heti 48 munkaórára (6 napra) - további nettó 13,50 EUR/óra munkabért kap. Melyiket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]az Ebtv. által meghatározott időszakra személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem [Ebtv. 5/C. § (1) bek. a) pont]. A baleseti táppénz alapja tehát általában az a jövedelem, amely után a munkavállaló személyijövedelemadó-előleget és egészségbiztosításijárulék-alapot fizet. Feltételezve, hogy a munkavállaló Magyarországon biztosított, és a személyi jövedelemadó szempontjából is magyarországi illetőségű, a fenti szabályok lesznek irányadók. Azaz, ha a külföldi munkavégzésére tekintettel kapott nettó 13,5 eurós órabére után is Magyarországon fizet be személyijövedelemadó-előleget és egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3529

9. találat: Napidíj az építőiparban

Kérdés: Munkavállalóinknak egy induló munka alkalmával, rendszeresen kell majd kifejezetten a cég székhelyétől távolabb munkát teljesíteniük, az építőipari tevékenységből kifolyólag. Mennyi napidíjat kell fizetnünk, mi szabályozza ennek mértékét? Kell-e fizetni napidíjat, ha a kolléga az adott napon ott is kell, hogy aludjon a munkavégzés kapcsán? Kell-e napidíjat fizetni akkor, ha az indulástól a visszaérkezésig pontosan nyolc óra (vagy kevesebb idő) telik el?
Részlet a válaszból: […]meg. E szerint a napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3325
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Kiküldetésre járó díjazás

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt - több kerületi telephely közül - egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszból: […]megjelölése szerinti - kiküldetésről van szó. Ezt nem érinti az sem, ha egyébként a két munkavégzési hely egyazon kerületben található.A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése ugyan - általános esetben - csak akkor kötelező, ha a munkavállaló a munkavégzési helytől eltérő településről jár munkába [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont], de amennyiben a kiküldetés miatt a nála szokásos költségeken túlmenően indokolt és igazolt költségek merültek fel, azok megtérítését, ún. napidíjat kérhet. A napidíj megtérítése történhet tételesen, számla ellenében vagy legalább napi 500 Ft-os átalányként (437/2015. Korm. rendelet 2-3. §). Érdemes kiemelni, hogy a munkavállaló költségtérítési igényét nem érinti az, hogy a munkáltató esetleg nem tudja a személyi jövedelemadó körében költségtérítésként, illetve adómentesen elszámolni a napidíjat (437/2015. Korm. rendelet 4.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3171
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 44 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést