Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott illetménykiegészítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Végkielégítés számítása - illetménykiegészítés nélkül

Kérdés: Közalkalmazottként 23 év munkaviszony után felmentéssel és 8 havi végkielégítéssel távoztam a munkahelyemről. A föld alatti, 2. szinten végzett munka miatt 2010 óta 20 000 Ft illetménykiegészítést kaptam kollektív szerződés alapján. Ez az illetménykiegészítés a végkielégítés összegébe is beleszámít?
Részlet a válaszból: […]részesülhet (pl. kollektív szerződés alapján).A Kjt. értelmében az Mt. távolléti díjra vonatkozó rendelkezései közül a 150. § (teljesítménybér) és a 151. § (5) bekezdése nem alkalmazható, a többi rendelkezést [Mt. 148-149. §, 151. § (1)-(4) bekezdés, 152. §] pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. §-ai szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést (ez nem keverendő össze az Ön által említett illetménykiegészítéssel) is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. §-ai szerinti illetménypótlékokra és a 77. § (1) bekezdése szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésre további különös szabályok vonatkoznak.A Kjt. szerinti illetménykiegészítésre e speciális szabályok nem irányadóak, ezen túlmenően a Kjt. nem rendelkezik az illetménykiegészítésről a távolléti díj számításával összefüggésben sem. A Kjt. értelmében - eltérő rendelkezés hiányában -, ahol jogszabály munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat is kell érteni, ahol pedig alapbért említ, azon illetményt is érteni kell [Kjt. 85/A. § l)-m) pont]. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3701

2. találat: Könyvtáros besorolása

Kérdés: Településünk könyvtárosa jelenleg "F" fizetési osztályban, felsőfokú könyvtárosi végzettséggel látja el feladatait. Időközben megszerezte a biblioterapeuta szakképzettséget. Az illetményében ez milyen változást jelent? Át lehet-e sorolni "G" fizetési osztályba, és elegendő-e hozzá a munkaköri leírás módosítása? Vagy inkább illetménykiegészítésre lenne jogosult (bár a kinevezésében ez a szakképzettség nincs előírva), és elegendő-e, ha a munkaköri leírásában feltüntetésre kerül, hogy ezt a végzettséget a munkaideje legalább 10%-ában hasznosítja?
Részlet a válaszból: […]Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja alapján az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakörök, a "G" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök betöltőit kell besorolni.A fentiek alapján a bibioteraputa szakirányú továbbképzés nem jelent szakvizsgát, olyan jogszabály pedig, amely ezt a továbbképzést szakvizsgával egyenértékűnek elismerné, nincs. Ebből következően ez a továbbképzés nem ad alapot a "G" fizetési osztályba sorolásra, mivel az ezzel megszerezhető biblioterapeuta szakképzettség nem jelent magasabb képzettségi szintet. Ugyanakkor a Kjt. 66. §-ának (2)-(6) bekezdései alapján az illetménynövekedés jogintézménye az azonos képzettségi szinten szerzett további végzettségek, szakképzettségek elismerésére szolgál. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3238

3. találat: Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó segédmunkás (FEOR 9329) munkakörben foglalkoztatott kolléga fizetési fokozatát a felvételekor a legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével - főiskola - állapították meg. Visszasorolható-e a munkakörének és a 395/2015. Korm. rendeletnek megfelelő fizetési kategóriába úgy, hogy a bruttó illetménye változatlan marad, a különbözetet illetménykiegészítésben kapja meg?
Részlet a válaszból: […]közalkalmazott ténylegesen rendelkezik. Következésképpen a munkakörhöz nem szükséges, a kérdésbeli esetben a főiskolai végzettség nem vehető figyelembe. Ha ezt mégis megtették, a besorolás jogszabállyal ellentétes, érvénytelen lesz, és helyette a jogszabály vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni. A helytelen besorolást - a felismerését követően - a munkáltatónak korrigálnia kell.Az illetmény összege ugyanakkor más megítélés alá esik, hiszen a Kjt. lehetővé teszi a garantált mértéknél magasabb összegben történő megállapítást. Az illetmény a kinevezés kötelező tartalmi eleme, amely csak közös megegyezéssel módosítható [Kjt. 21. § (3) bek., Mt. 58. §]. Ha a közalkalmazott a helytelen besorolása miatti illetménycsökkentéshez nem járul hozzá, a munkáltató úgy jár el helyesen, ha az illetmény összegét a kinevezésben nem módosítja, de annak egyes összetevőit más összegben határozza meg (pl. a visszasorolás miatt csökken a garantált illetmény, ennek folytán növekszik a garantálton felüli illetményrész).Az illetménykiegészítés jogcíme is alkalmazható, azonban csak akkor, ha ennek a Kjt. 67. §-ában előírt feltételei is megvalósulnak. Azaz a kollektív szerződésnek, ennek rendelkezése hiányában a munkáltatónak kell meghatároznia, hogy a munkáltató a gazdálkodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2912

4. találat: Illetmény kiegészítése a garantált bérminimumra

Kérdés: Jogszerű-e, ha a dolgozó garantált bérminimumának összege az alábbi bérelemekből tevődik össze: garantált illetmény összege + munkáltatói döntésen alapuló illetmény + garantált bérminimumra való kiegészítés?
Részlet a válaszból: […]költségvetési törvényben megállapított, az egyes fizetési osztályokhoz, illetve azokon belül a fizetési fokozatokhoz tartozó illetményt jelenti [Kjt. 66. § (1) bek.]. Ebből eredően a garantált bérminimumot a költségvetési törvény szerinti garantált illetménynek és az ehhez adott kiegészítésnek kell együttesen elérnie. Mivel a garantált bérminimum mindenképpen jár a közalkalmazottnak, nincs értelme a törvény szerinti mértékhez adott kiegészítést két jogcímre megbontani. A munkáltatónak a kérdésben szereplő esetben nincs mérlegelési lehetősége,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2640

5. találat: Jubileumi jutalom összegébe beszámító díjazási jogcímek

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 30 éves jubileumi jutalomra jogosult 2016-ban. Miből kell számítani a jutalmat? Részét képezi-e a pótlék és az illetménykiegészítés a jubileumi jutalom alapjának?
Részlet a válaszból: […]alapilletményből [Kttv. 133. § (1) bek.], valamint - a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján az előbbiekben említett kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket a köztisztviselőkre is megfelelően kell alkalmazni.A helyi önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében a Kttv. 234. §-ának (3)-(4) bekezdései alapján a helyi önkormányzat rendeletben állapíthat meg illetménykiegészítést, amelynek legmagasabb mértéke eltérő a felső- és középfokú iskolai végzettségűek tekintetében, illetve a felsőfokú végzettségűeknél tovább differenciálódik a helyi önkormányzat típusa szerint. Az illetménypótlék legtipikusabb példái a vezetői, az idegennyelv-tudási, továbbá a képzettségi pótlék. A Kttv. 142. §-a alapján a hivatali szervezet vezetője a kormány által meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2556

6. találat: Jogutódlás és illetménykiegészítés változása

Kérdés: Április 1-jétől a munkáltatóm feladatai átkerültek a kormányhivatalhoz, velük együtt én is. Megkaptam a kinevezésemet, s abban kevesebb illetmény szerepel, mint amennyiben korábban részesültem. Ennek oka az, hogy az illetménykiegészítésem 50%-ról 35%-ra csökkent. Mit tehetek ez ellen? Ugyanakkor április hónapra továbbra is a régi illetményt számfejtették, utólagosan érvényesíthetik-e velem szemben az új illetményt? Tudtommal időközben változott az erre vonatkozó törvényi szabályozás.
Részlet a válaszból: […]kivételeket fogalmaz meg - többek között - a Kttv. 58. §-a, amely 2015. április 15-ével változott a Kttvm. alapján. A korábbi törvényszöveg értelmében nem kellett a kormánytisztviselő beleegyezése, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony, a feladatkör, a munkavégzés helye szerinti település és az illetmény megváltozása nélkül, de ide nem értve a 134. § alapján járó illetménykiegészítés megváltozását - az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolta a kinevezés módosítását. 2015. április 15-től akkor nem kell kérni a beleegyezést, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását. Mind a régi, mind az új törvényszöveg azonosan szabályozza azt, hogy az illetménykiegészítés törvényen alapuló megváltozásához nem kell a kormánytisztviselő hozzájárulását kérni. Ha a kormánytisztviselőnek ez nem kedvező, akkor a kinevezés közlését követő négy napon belül kérheti felmentését, de csak abban az esetben, ha a csökkentés mértéke eléri a korábbi illetménye 20%-át [Kttv. 58. § (6) bekezdés a) pontja].Az április hónapra számfejtett korábbi illetmény miatti többlet a fentiek alapján jogalap nélkül kifizetett illetménynek minősül. A Kttv. 149. §-ának (7) bekezdése szerint a jogalap nélküli illetmény munkáltató általi visszakövetelésére általában a kifizetést követő hatvanadik napig van lehetőség. Ugyanakkor a jogalap nélkül kifizetett illetmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2344

7. találat: Közalkalmazott rendkívülimunkaidő-díjazásának alapja

Kérdés: Irodai közalkalmazottak túlóra-elszámolásánál mi számít a számítási alapnak, a közalkalmazotti illetménytábla, vagy az illetménytábla szerinti illetmény és az illetménykiegészítés együtt adja a havibért?
Részlet a válaszból: […]értelmében a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. A Kjt. értelmében - általános szabályként - ahol jogszabály alapbért említ, azon illetményt; ahol pedig bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot kell érteni [Kjt. 85/A. § l)-n) alpontok]. Mindezek alapján, mivel az Mt. szerint a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék számítási alapja - a felek eltérő megállapodása hiányában - az egy órára járó alapbér, a Kjt. hatálya alatt annak alapját az illetmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2032

8. találat: Illetményemelés vagy illetménykiegészítés

Kérdés: Intézményünk vezetője azt a feladatot adta ki humánpolitikai részlegünk számára, hogy tegyünk javaslatot, a rendelkezésre álló keretből egyes közalkalmazottaink illetményét milyen módon fejlesszük. Olyan megoldást keresünk, amely a munkáltató által, ha a körülmények megváltoznak, szabadon alakítható. Önök szerint melyik megoldás ésszerűbb: az illetményemelés vagy az illetménykiegészítés alkalmazása?
Részlet a válaszból: […]szereplőnél - a közalkalmazott minősítése alapján - magasabb összegben állapítsa meg. Ez a különbözet az illetmény része, nem tévesztendő össze az illetménykiegészítéssel. A Kjt. azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesítse [Kjt. 67. § (1) bekezdés]. Az illetménykiegészítés így egyfajta teljesítménybérezési forma, mely a közalkalmazottat az időbérként járó illetményen felül, külön munkáltatói rendelkezés folytán, a vele kötött megállapodás szerint illetheti meg.A törvény nem tiltja, hogy az illetményeltérítésre a kinevezésben határozott időre kerüljön sor. Másfelől: kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozhatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1619

9. találat: Illetményeltérítés visszavonása

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban - a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül - 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
Részlet a válaszból: […]szerint a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket a Kttv. hatálybalépése nem érinti, kivéve ha a Kttv. ettől eltérően rendelkezik. A 8. § (3) bekezdése pedig kimondta, hogy a 2012. évre megállapított alapilletmény-eltérítések esetében is alkalmazható a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdésében foglalt módosítási lehetőség, a 8. § (4) bekezdése szerint pedig a helyi önkormányzatoknál 2012-ben az alapilletmény-eltérítés 2012. december 31-ig tart. Ezen szabályok együttes értelmezése alapján még a Ktv. alapján a jegyző által megállapított eltérítés a Kttv. hatálya alatt is csak a jegyző által, csak a megállapítástól számított 6 hónap eltelte után, közbenső, rosszabb eredményt mutató teljesítményértékelés alapján, és legfeljebb 20%-os csökkentést eredményezve módosítható. Ami az illetménykiegészítést illeti, erről a Kttv. hatálybalépéséről rendelkező törvény átmeneti szabályt - az önkormányzatok vonatkozásában - nem tartalmaz. Így a Kttv. 234. §-át kell alkalmazni, amelynek (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének meghatározott százaléka, attól függően, milyen önkormányzatnál dolgozik. A tárgyévre megállapított illetménykiegészítés tehát -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1370