Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott köztisztviselők besorolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közfoglalkoztatási jogviszony beszámítása besoroláskor

Kérdés: A közfoglalkoztatási jogviszonyt be kell-e számítani a köztisztviselő kinevezésénél a figyelembe veendő munkaviszonyok beszámításánál?
Részlet a válaszból: […]kerültek felsorolásra, ezért önmagában az a tény, hogy a Kttv. kifejezetten a közfoglalkoztatási jogviszonyt nem sorolja fel, nem jelenti azt, hogy e jogviszony időtartamát ne kellene a köztisztviselő besorolásakor figyelembe venni. A Kftv. 1. §-ának (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen munkára - így tipikusan állami vagy önkormányzati feladatok, közösségi célok megvalósítására - létesíthető közfoglalkoztatási jogviszony. Ennek alapján megállapítható, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony lényegében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3184

2. találat: Köztisztviselői besorolás - a beszámítandó jogviszonyok

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy polgármesteri hivatalban. 1987. 09. 01.-1989. 06. 30-ig általános iskolában tanítottam (megszűnés oka: határozott idő lejárta), majd 1989. 08. 18.-2000. 10. 15-ig a MÁV Igazgatóságon dolgoztam. 2000. 10. 17.- 2001. 07. 13-ig munkanélküli-ellátásban részesültem. A besorolásomnál az 1992. július 1. előtti időszakból melyik munkaviszonyom számítható be, illetve a munkanélküli-ellátásból számítható-e be idő a Kttv. 8. §-ának (6) pontja alapján?
Részlet a válaszból: […]fennálló munkaviszonyát teljes mértékben figyelembe kell venni a Kttv. 116. §-a szerinti köztisztviselői besorolásakor, attól függetlenül, hogy 1992. július előtt létesültek e jogviszonyok. A munkanélküli-ellátás 2000-2001 közötti folyósításának időtartama azonban nem minősül a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonynak, ezért ennek beszámítására a köztisztviselő besorolásakor nincs mód. A Kttv. 8. §-ának (6) bekezdése szerinti részleges beszámítási szabály is csak akkor lenne alkalmazható, ha 1992. július 1-jét megelőzően folyósították volna az Ön részére a munkanélküli-ellátást, és külön jogszabály rendelkezett volna arról, hogy munkaviszonyban töltött időként kell a munkanélküli-ellátás folyósításának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3039

3. találat: Köztisztviselő besorolása

Kérdés: A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdését, illetve a 118. §-ának (2) bekezdését figyelembe véve köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e az 1987 szeptemberétől 1989 júniusáig folytatott óvodapedagógusi főiskolai tanulmányokból 6 hónap? Ha igen, melyik jogszabály alapján lehet munkaviszonyban töltött időnek tekinteni?
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre irányuló jogviszonynak. Ugyanakkor a (6) bekezdés szerint a jogszabály alapján 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani a közszolgálati tisztviselő besorolásakor.Az 1992. június 30-áig hatályos 17/1979. MüM rendelet 12. §-ának (4) bekezdése alapján munkaviszonyban töltött időként kellett figyelembe venni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, legfeljebb azonban a képesítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2621

4. találat: Határozott idejű munkaviszony - a munkáltatói felmondással történő megszüntethetőség feltételei

Kérdés: Cégünknél vezetőváltás volt nemrég. Az iratok átadását követően tapasztaltam, hogy a korábbi ügyvezető néhány "bizalmi" pozícióban lévő munkavállaló munkaszerződését határozott idejűre módosította. Most e személyek munkaviszonyát meg kellene szüntetnem. Természetesen akinek jár, annak a végkielégítést is kifizetném, de nem tudom, hogy van-e lehetőségem felmondással megszüntetni ezeket a határozott idejű munkaviszonyokat, ha esetleg a közös megegyezésbe nem mennek bele. Ebben kérem állásfoglalásukat.
Részlet a válaszból: […]felszámolási eljárás alatt. Meg kell vizsgálni, hogy a másik két indok valamelyike fennáll-e az érintett munkavállalók esetén. A munkavállaló képességére alapított ok minden olyan indok, amely a munkavállaló személyes tulajdonságaiból fakad, így fizikai, szellemi tulajdonságából ered, képzettségével, egészségügyi vagy egyéb alkalmasságával függ össze. Ha ilyen okból nem alkalmas munkaköre ellátására, akkor a határozott idejű munkaviszony is megszüntethető erre alapított munkáltatói felmondással. Az elháríthatatlan külső okra történő hivatkozással kapcsolatos határozott idejű munkaviszony-megszüntetésre egyelőre nincs bírói gyakorlat, így ennek keretei jelenleg még kialakításra várnak. Megítélésünk szerint ilyennek tekinthetők az olyan esetek, amikor a munkáltató azért kénytelen megszüntetni a munkaviszonyt, mert például megsemmisül a munkavégzés helye, vagy egy gépkocsivezető esetén bevonják a munkavállaló jogosítványát, vagy a munkáltatón kívül álló okból - esetleg a pályázati pénzek megvonása folytán - "bedől" a projekt, amire leszerződtették a munkavállalót.Amennyiben a fenti indokokkal nincs lehetőség a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, és a munkavállaló a közös megegyezéssel történő megszüntetés lehetőségét sem fogadja el, a munkáltató azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül is megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt [Mt. 79. § (1) bek. b) pont]. Ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2364

5. találat: Hivatásos szolgálati viszony idejének beszámítása

Kérdés: Köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel is rendelkezik. A Hszt. hatálya alá tartozó korábbi munkáltatója által kiállított szolgálati idő igazolása 1977. december 5-től 2007. augusztus 5-ig terjedő időszakot szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolja. Az igazolás kitér arra, hogy a fenti szolgálati időből 1982. október 27-től 2007. augusztus 5-ig hivatásos állományban teljesített szolgálatot. A hivatásos szolgálati jogviszonyt teljesített dolgozóknál miként kell értelmezni a hivatásos szolgálati jogviszonyt, a teljes szolgálati időt vagy csak a ténylegesen hivatásos állományban teljesített szolgálatot kell rajta érteni? Válaszukat kérem mind a köztisztviselő besorolására, mind a jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítására vonatkozóan megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszból: […]július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból (pl. felsőfokú tanulmányok ideje) 6 hónapot be kell számítani, tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség. A közszolgálati tisztviselő besorolásánál, továbbá az önkéntes tartalékos tényleges katonai szolgálatteljesítés idejét kétszeres időtartammal kell figyelembe venni. A 150. § (3) bekezdése értelmében pedig a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál beszámítandó - többek között - a hivatásos szolgálati jogviszony időtartama.A Kttv. a szolgálati viszony fogalmát nem határozza meg, arra nézve a Hszt. 3. §-át kell alkalmazni. A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A Hszt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint a szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. Vagyis a szolgálati viszony időtartama és a hivatásos állományban töltött idő egyazon fogalom.Mivel a köztisztviselői jogosultságok szempontjából a Kttv. szabályait kell alkalmazni, indifferens, hogy a Hszt. vagy a Hjt. a saját rendelkezései alkalmazásakor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2074

6. találat: Közszolgálati jogviszony igazolása

Kérdés: Egyik kollégánk a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomba beszámítandó időtartam egy részét (tanulmányai alatt a nyári szünidőben 1968-ban és 1969-ben végzett munka) nem tudja eredeti iratokkal igazolni, mert a korábbi munkáltató megszűnt. A munkatársunk az egyik regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól hozott hitelesített fénymásolatot a munkaviszony-nyilvántartó lapokról (az általa beszámítani kért időtartamról), melyeken feltüntetésre került a munkáltató megnevezése, címe, bélyegzője, a munkaviszony időtartama. Elfogadható-e ez a betekintési jegyzőkönyv mellékletét képező munkaviszony-nyilvántartó lapról készített hiteles fénymásolat a munkaviszony igazolásához?
Részlet a válaszból: […](1) és (2) bekezdése határozza meg. A Ktv. 49/E. § (3) bekezdése a jubileumi jutalomra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött idő megállapításával kapcsolatban kimondja, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A Ktv. 72. § (3) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel, hogy mit tekint a Ktv. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak. A kérdésben említett szünidő alatti munkavégzés - annak igazolása esetén - akkor vehető figyelembe jogosító időként, ha arra nem a tanulmányi kötelezettség teljesítése céljából - a gyakorlati képzés részeként, vagy kötelező szakmai gyakorlatként, illetve nyári gyakorlatként - került sor, azaz ha azt attól függetlenül, önálló munkaviszony keretében végezte a köztisztviselő. A munkaviszony-nyilvántartó lap társadalombiztosítási oldalról igazol biztosítási jogviszonyt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 747

7. találat: Előmenetel-gyorsítás és az áthelyezés

Kérdés: Egy köztisztviselő a másik önkormányzattól áthelyezéssel kerül hozzánk. Az átadó önkormányzatnál a köztisztviselő gyorsított előmenetel szerint került besorolásra, így ahhoz képest a magasabb besorolási osztály legalacsonyabb fizetési fokozatába került át. Kérdésünk, hogy ekkor az év közbeni áthelyezéskor az új munkáltatójánál a korábbi magasabb besorolásra lesz jogosult, vagy a besorolása szerintire?
Részlet a válaszból: […]Ktv. 14. § (2) bekezdése alapján történő áthelyezése esetén az új munkáltatónál akkor lesz jogosult a gyorsított előmenetel szabályai szerint megállapított illetményre, ha előresorolása a fent említett rendelkezés alapján kötelező. A Ktv. 27. § (2) bekezdése kimondja, hogy ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [Ktv. 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő legalább féléves képzési időszak alatt, az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy "kiválóan alkalmas" minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába lehet sorolni. Ha a vezető főtanácsos, illetve a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt köztisztviselő "kiválóan alkalmas"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 732
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: GYET beszámítása a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomra jogosító időbe

Kérdés: Az egyik köztisztviselőnkkel vitában állunk a jogviszonyának, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idejének kiszámításával kapcsolatban. Kérdésünk: a GYET ("főállású anyaság") idejét be kell-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött, valamint a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
Részlet a válaszból: […]nem vehető figyelembe. Ha azonban a GYET időtartama alatt az igénybe vevő foglalkoztatási jogviszonyban áll, ennek időtartamát a Ktv. 72. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni, vagyis a közszolgálati jogviszonyban töltött jogosító időbe beszámításra kell, hogy kerüljön. A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítására a Ktv. 49/E. § (3) bekezdése tartalmaz rendelkezést, amely szerint a jubileumi jutalomra jogosító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 716

9. találat: Átsorolás és a versenyvizsga-tételi kötelezettség

Kérdés: Köztisztviselőnk több mint 30 éves köztisztviselői jogviszony után megszerezte felsőfokú végzettségét. A záróvizsga-bizottság 2009. XI. 30-án kelt határozata alapján 2009. XII. 18-án megkapta diplomáját, amelyet a következő napon bemutatott a munkáltatónak. Mégsem sorolták át I. besorolási osztályba, mert véleményük szerint ehhez versenyvizsga kell. Nem vezetői pozícióban, több mint 30 éves közszolgálati jogviszony után II.-ból I. besorolási osztályba történő átsoroláshoz kell-e versenyvizsgát tennie a köztisztviselőnek?
Részlet a válaszból: […]a kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó szabályai 2010-től változtak. A Ktv. 26. § (2) bekezdése január 1-jétől kimondja, hogy az e bekezdés alapján I. besorolási osztályba történő besoroláshoz felsőszintű versenyvizsga szükséges. A 126/2009. Korm. rendeletből pedig kikerült ez a szabály, hiszen a törvényben foglalt rendelkezés kormányrendeleti szinten történő megismétlése szükségtelen. Ugyanakkor a 126/2009. Korm. rendelet versenyvizsga alóli mentesülésre vonatkozó szabályai is módosultak 2010. február 15-étől. E rendelkezés alapján mentesül a versenyvizsga letétele alól az, aki legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik [21. § (1) bekezdés]. A Ktv. 72. § (7) bekezdése határozza meg, hogy mit kell közigazgatási gyakorlat alatt érteni, e rendelkezés szerint közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban töltött időt, valamint a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem. A fentiek alapján a kérdésbeli esetben 30 év köztisztviselői jogviszony fennállása esetén 2009. december 19-én az akkor hatályos szabályok alapján a köztisztviselő átsorolásához a köztisztviselőnek versenyvizsgával kellett rendelkeznie. Erre tekintettel a munkáltató versenyvizsga megléte nélkül nem sorolhatta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 652

10. találat: Átsoroláshoz kell-e versenyvizsga?

Kérdés: Több kollégánk felsőfokú végzettséget szerzett, van, akivel még tanulmányi szerződést is kötöttünk. Befejezték főiskolai tanulmányaikat, a II-ből az I. besorolási osztályba szeretnénk őket átsorolni. Az átsoroláshoz kell-e versenyvizsgát tenniük a köztisztviselőknek, ha megvan az ötéves közigazgatási gyakorlatuk?
Részlet a válaszból: […]mentesítéseket rendeletben határozza meg. A 126/2009. Korm. rendelet 21. § és 23. § (3) bekezdése tartalmazza a versenyvizsga letétele alóli mentesítéseket, a 21. §-a február 15-ével módosult. Ennek következtében az említett jogszabályhely rögzíti: mentesül a versenyvizsga letétele alól az, aki legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E mentesülés vonatkozik az átsorolás esetére is. A korábban hatályos szabályozás 5 éves mentesülési szabálya csak arra az esetre vonatkozott, ha a köztisztviselő jogviszonya fennállása alatt vezetői kinevezetést, megbízást kapott. Ez esetben, ha a köztisztviselő rendelkezett legalább 5 éves közigazgatási gyakorlattal, mentesült a közigazgatási versenyvizsga letétele alól. Február 15-étől a Ktv. 26. § (2) bekezdése alapján történő átsorolás esetében a köztisztviselő mentesül a közigazgatási versenyvizsga letétele[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 637
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést