6 találat a megadott egészségügyi szolgáltató tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]egyéb) egyetemi szintű végzettséggel,b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítéssel, valamintc) legalább ötéves vezetői gyakorlattal rendelkezik,a gyógyintézet orvosvezetőjévé (a gyógyintézet vezetőjének orvosvezető-helyettesévé) pedig az nevezhető ki, akia) orvostudományi egyetemi végzettséggel, szakorvosi képesítéssel (szakkórház esetében az adott szakterületnek megfelelő szakorvosi képesítéssel), valamint legalább öt év gyakorló orvosi tevékenységgel,b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítéssel vagy egészségügyi (szak)menedzseri képesítéssel vagy egészségügyi menedzs­ment szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítéssel vagy jogi szakokleveles orvos szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítéssel, valamintc) legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkezik [13/2002. EüM r. 1. § (1) bekezdés, 2. § (1) bekezdés].Mint látható, az első számú vezetőnek (intézményvezető, gyógyintézet vezetője) nem feltétlenül kell egészségügyi felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznie, elegendő az egyetemi végzettség és mellette menedzseri ismeretek, mivel az ő feladata elsősorban az intézményirányítás és a képviselet. Ha az első számú vezető nem orvosi egyetemi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]e törvényben meghatározott juttatások nyújtására. Szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatás időtartamára, vagy évente egy alkalommal 4-12 egybefüggő hétre (az egybefüggő szakmai gyakorlatra).E rendelkezésekből kitűnik, hogy a jogalkotó a duális képzőhelyen történő szakirányú oktatás keretfeltételeinek meghatározására a szakképzési munkaszerződés jogintézményét szánta, elsődlegesen amiatt, mert a szakmai oktatás során az oktatással szorosan összefonódó munkavégzésre kerül sor, amelyért a tanulót ellenértéknek kell megilletnie. A szakképzési munkaszerződés biztosítja továbbá, hogy a felek egymás iránti részkötelezettségei pontosan rendezhetők legyenek. A törvény nem tartalmaz a fentiektől eltérő vagy kivételes szabályt, ami azt jelenti, hogy a szakmai oktatásra - ha arra duális képzőhelyen kerül sor - szakképzési munkaszerződés kötése kötelező. Ebből következően abban az esetben, ha a duális képzőhelynek nincs forrása arra, hogy a szakképzési munkaszerződésből folyó kifizetési kötelezettségeit finanszírozza, nem vállalhatja a tanulók foglalkoztatását és oktatását.Szakképzési hozzájárulást köteles fizetni az Szkt. 105. §-ának (1) bekezdése szerint a Pp. 7. §-ának (1) bekezdésében felsorolt minden gazdálkodó szervezet, így köztük minden gazdasági társaság, a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, alapítvány is. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül - a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül - az egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedély alapján jogosult jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek, illetve egyéni egészségügyi vállalkozók összessége. E rendelkezés alapján első megközelítésben az egészségügyi szolgáltatók is kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni.Az Szkt. 105. §-a (2) bekezdésének 10. pontja alapján ugyanakkor nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az Eütv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az Eütv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. Ha a kérdésben szereplő egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézmény az előzőekben leírt feltételeknek megfelel, az intézményt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után nincs szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az Eütv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben.Az előző rendelkezéstől függetlenül az Szkt. 105. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet szociálisadó-fizetési kötelezettség nem terheli. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében pedig nem keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége - kizárólag e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében - a kifizetőnek az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. Az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály alapján csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi tevékenységet végez, hanem szociális területen is nyújt szolgáltatásokat, sőt ez az intézmény fő tevékenysége. Arra nem tartalmaz a törvény iránymutatást, hogy a vegyes tevékenységű (integrált) szolgáltató esetén a vezető illetményét melyik ágazati szabály[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […][Eszjtv. 8. § (3) bek.]. Helyes tehát a kérdés szerinti álláspont, amely szerint az egészségügyi szolgáltató vezetőjét a végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. A második kérdést illetően, az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdésének a) pontja szerint pedig a 253/2004. Korm. rendelet 22. §-ában meghatározott, lőfegyvertartási engedélyt (vagy annak meghosszabbítását) kérelmező személyt az előzetes, az időszakos (életkortól függően 2, 4 vagy 5 évenként) és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az I. alkalmassági csoportba kell sorolni.A 22/1991. NM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint e személyek esetében az egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll. A rendelet 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szerv az a szerv, amely az érintett személy foglalkozás-egészségügyi ellátására a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint jogosult, vagyis a foglalkozás-egészségügyi orvos.A 22/1991. NM rendelet 4/A. §-a értelmében a pszichológiai alkalmassági vizsgálat az orvosi alkalmassági vizsgálatot követi. A pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a jelentkezőt a foglalkozás-egészségügyi orvos utalja be. E rendelet 8. §-ának (3)-(4) bekezdése kimondja: a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot az I. alkalmassági csoport tekintetében, első fokon a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által felkért szaklaboratórium, munka-, klinikai vagy sportszakpszichológus végezheti. Azt, hogy konkrétan hová, melyik vizsgálatra jogosult pszichológushoz adja a foglalkozás-egészségügyi orvos a beutalót, a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők, továbbá a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatottak (ez a rendelet még nem jelent meg). Az új illetményeket az Eszjtv. 1. melléklete nem alsó és felső határok között, hanem konkrét összegben határozza meg, az elismerhető gyakorlati idő alapján. Az új illetmény a jogszabály változásán alapul, az érintett kinevezése ezért automatikusan módosul. A kinevezés módosítására vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön döntésére nincs szükség.A felsorolt munkaköröket betöltőknek 2021. január 1. és március 1. között az illetményükön felül jár az az illetménypótlék - ideértve a vezetői pótlékot is -, amire a jogviszonyukra irányadó szabályok szerint jogosultak. A pótlékokat azonban még a 2020. december 31-i illetmény, munkabér, illetve pótlékalap figyelembevételével kell megállapítani. Ezek a kedvezőbb illetményszabályok akkor is irányadóak, ha az érintett 2021. február 28-ig nem írja alá az új munkaszerződését, ilyen feltételt ugyanis az átmeneti szabályok nem támasztanak [530/2020. Korm. rendelet 1. § (7)-(8) bek.]. A munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.