Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott egészségügyi szolgáltató tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egészségügyi intézményvezető - képesítési előírások

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézet intézményvezetőjének vezetői megbízása 2021. december 31. napján lejár. A 13/2002. EüM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése és 2. §-ának (1) bekezdése meghatározza a gyógyintézet vezetőjének és orvosvezetőjének képzettségi előírásait. E rendelkezéseket mi a következők szerint értelmeztük:
1. Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény vezetésével csak a 13/2002. EüM rendelet 1. §-ában meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy nevezhető ki.
2. A 13/2002. EüM rendelet 2. §-a szerinti orvosvezető az intézményvezető orvos végzettségű (szakmai) helyettesére vonatkozó képesítési előírásokat tartalmazza, és nem alkalmazható az intézményvezetőre.
Jól értelmezzük-e a fenti két rendelkezést?
Részlet a válaszból: […]egyéb) egyetemi szintű végzettséggel,b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítéssel, valamintc) legalább ötéves vezetői gyakorlattal rendelkezik,a gyógyintézet orvosvezetőjévé (a gyógyintézet vezetőjének orvosvezető-helyettesévé) pedig az nevezhető ki, akia) orvostudományi egyetemi végzettséggel, szakorvosi képesítéssel (szakkórház esetében az adott szakterületnek megfelelő szakorvosi képesítéssel), valamint legalább öt év gyakorló orvosi tevékenységgel,b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítéssel vagy egészségügyi (szak)menedzseri képesítéssel vagy egészségügyi menedzs­ment szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítéssel vagy jogi szakokleveles orvos szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítéssel, valamintc) legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkezik [13/2002. EüM r. 1. § (1) bekezdés, 2. § (1) bekezdés].Mint látható, az első számú vezetőnek (intézményvezető, gyógyintézet vezetője) nem feltétlenül kell egészségügyi felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznie, elegendő az egyetemi végzettség és mellette menedzseri ismeretek, mivel az ő feladata elsősorban az intézményirányítás és a képviselet. Ha az első számú vezető nem orvosi egyetemi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4280

2. találat: Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszból: […]e törvényben meghatározott juttatások nyújtására. Szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatás időtartamára, vagy évente egy alkalommal 4-12 egybefüggő hétre (az egybefüggő szakmai gyakorlatra).E rendelkezésekből kitűnik, hogy a jogalkotó a duális képzőhelyen történő szakirányú oktatás keretfeltételeinek meghatározására a szakképzési munkaszerződés jogintézményét szánta, elsődlegesen amiatt, mert a szakmai oktatás során az oktatással szorosan összefonódó munkavégzésre kerül sor, amelyért a tanulót ellenértéknek kell megilletnie. A szakképzési munkaszerződés biztosítja továbbá, hogy a felek egymás iránti részkötelezettségei pontosan rendezhetők legyenek. A törvény nem tartalmaz a fentiektől eltérő vagy kivételes szabályt, ami azt jelenti, hogy a szakmai oktatásra - ha arra duális képzőhelyen kerül sor - szakképzési munkaszerződés kötése kötelező. Ebből következően abban az esetben, ha a duális képzőhelynek nincs forrása arra, hogy a szakképzési munkaszerződésből folyó kifizetési kötelezettségeit finanszírozza, nem vállalhatja a tanulók foglalkoztatását és oktatását.Szakképzési hozzájárulást köteles fizetni az Szkt. 105. §-ának (1) bekezdése szerint a Pp. 7. §-ának (1) bekezdésében felsorolt minden gazdálkodó szervezet, így köztük minden gazdasági társaság, a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, alapítvány is. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül - a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül - az egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedély alapján jogosult jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek, illetve egyéni egészségügyi vállalkozók összessége. E rendelkezés alapján első megközelítésben az egészségügyi szolgáltatók is kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni.Az Szkt. 105. §-a (2) bekezdésének 10. pontja alapján ugyanakkor nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az Eütv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az Eütv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. Ha a kérdésben szereplő egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézmény az előzőekben leírt feltételeknek megfelel, az intézményt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után nincs szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az Eütv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben.Az előző rendelkezéstől függetlenül az Szkt. 105. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet szociálisadó-fizetési kötelezettség nem terheli. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében pedig nem keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége - kizárólag e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében - a kifizetőnek az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4264

3. találat: Integrált intézmény - a jogviszony-átalakulás kérdőjele

Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.
Részlet a válaszból: […]végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. Az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály alapján csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi tevékenységet végez, hanem szociális területen is nyújt szolgáltatásokat, sőt ez az intézmény fő tevékenysége. Arra nem tartalmaz a törvény iránymutatást, hogy a vegyes tevékenységű (integrált) szolgáltató esetén a vezető illetményét melyik ágazati szabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4142

4. találat: Jogviszony-átalakulás vegyes tevékenységű egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül - a szerv tevékenységét figyelembe véve - vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszból: […][Eszjtv. 8. § (3) bek.]. Helyes tehát a kérdés szerinti álláspont, amely szerint az egészségügyi szolgáltató vezetőjét a végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. A második kérdést illetően, az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4113

5. találat: Lőfegyvertartási engedély - a pszichológiai feltétel

Kérdés: A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. NM rendelet alapján a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen jár-e el akkor, ha az I. alkalmassági csoportba sorolt munkavállalótól kizárólag a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi orvosi beutalón feltüntetett (tehát általa meghatározott) pszichológus szakember vagy egészségügyi szolgáltató pszichológiai alkalmassági szakvéleményét fogadja el?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének a) pontja szerint pedig a 253/2004. Korm. rendelet 22. §-ában meghatározott, lőfegyvertartási engedélyt (vagy annak meghosszabbítását) kérelmező személyt az előzetes, az időszakos (életkortól függően 2, 4 vagy 5 évenként) és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az I. alkalmassági csoportba kell sorolni.A 22/1991. NM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint e személyek esetében az egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll. A rendelet 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szerv az a szerv, amely az érintett személy foglalkozás-egészségügyi ellátására a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint jogosult, vagyis a foglalkozás-egészségügyi orvos.A 22/1991. NM rendelet 4/A. §-a értelmében a pszichológiai alkalmassági vizsgálat az orvosi alkalmassági vizsgálatot követi. A pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a jelentkezőt a foglalkozás-egészségügyi orvos utalja be. E rendelet 8. §-ának (3)-(4) bekezdése kimondja: a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot az I. alkalmassági csoport tekintetében, első fokon a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által felkért szaklaboratórium, munka-, klinikai vagy sportszakpszichológus végezheti. Azt, hogy konkrétan hová, melyik vizsgálatra jogosult pszichológushoz adja a foglalkozás-egészségügyi orvos a beutalót, a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4079

6. találat: Egészségügyi szolgáltató - a vezető javadalmazása

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?
Részlet a válaszból: […]valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők, továbbá a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatottak (ez a rendelet még nem jelent meg). Az új illetményeket az Eszjtv. 1. melléklete nem alsó és felső határok között, hanem konkrét összegben határozza meg, az elismerhető gyakorlati idő alapján. Az új illetmény a jogszabály változásán alapul, az érintett kinevezése ezért automatikusan módosul. A kinevezés módosítására vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön döntésére nincs szükség.A felsorolt munkaköröket betöltőknek 2021. január 1. és március 1. között az illetményükön felül jár az az illetménypótlék - ideértve a vezetői pótlékot is -, amire a jogviszonyukra irányadó szabályok szerint jogosultak. A pótlékokat azonban még a 2020. december 31-i illetmény, munkabér, illetve pótlékalap figyelembevételével kell megállapítani. Ezek a kedvezőbb illetményszabályok akkor is irányadóak, ha az érintett 2021. február 28-ig nem írja alá az új munkaszerződését, ilyen feltételt ugyanis az átmeneti szabályok nem támasztanak [530/2020. Korm. rendelet 1. § (7)-(8) bek.]. A munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4072