Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott öregségi nyugdíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nyugdíjba vonulás egészségügyi szolgálati jogviszonyból

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, amennyiben a munkavállaló igénybe kívánja venni az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerinti lehetőséget (nyugdíjazás nők 40-nel), milyen szabályozás vonatkozik rá? Az Mt. alapján a felmondási idő 30+60 nap. 2021. augusztus 1. napján éri el a szükséges szolgálati időt. Ha a munkáltató a felmondást 2021. május 4-én indítja, helyesen jár-e el? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén az Eszjtv. alapján a 30 napos felmondás vagy a közös megegyezés kivételével milyen lehetősége van a munkavállalónak kérelmezni a jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszból: […]a jogosultsági feltételek, akkor e dátumtól kell a naptár szerint a felmondási időnek megfelelő időtartamot (itt: 90 napot) visszaszámítani. Mivel a felmondási idő a felmondás közlését követő naptól kezdődik, a május 3-án közölt felmondás esetén jár majd le a 90 nap felmondási idő éppen augusztus 1-jén [Mt. 68. § (1) bek.]. Természetesen nincs akadálya, hogy a munkavállaló ennél későbbi időpontban kérje a felmondást, ilyenkor a "nők 40" jogosultsági feltételek beállása után ér majd véget az egészségügyi szolgálati jogviszony. Egyébként az egészségügyi szolgálati jogviszony önmagában azért nem szűnik meg, mert a munkavállaló betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ha tehát a nyugdíjjogosultságára tekintettel az alkalmazott nem kíván tovább dolgozni, minden esetben külön nyilatkozat szükséges a jogviszony megszüntetéséhez. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a munkavállaló maga mondja fel a jogviszonyt (ezt határozatlan idejű jogviszonyban indokolni nem kell), amely esetben 30 nap felmondási időt kell még letöltenie [Mt. 69. § (1) bek.].A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Olyan szabály nincs, amelyre tekintettel a munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése miatt kérhetné a jogviszonya megszüntetését. Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4097

2. találat: Felmentés az öregségi nyugdíjra való jogosultságra figyelemmel

Kérdés: Közalkalmazottunk 1956. július 18-án született. Öregségi nyugdíjra való jogosultságára tekintettel szeretnénk felmenteni. Felmentési ideje a hatvan napon túl további öt hónappal meghosszabbodik. A pontos időpontok kiszámításához kérnénk szíves segítségüket. A felmentési idő kezdő napja 2021. január 17., a 60 nap 2021. március 17-én telik le, mely napon van vége a felmentési időnek? Melyik napon telik le pontosan az öt hónap?
Részlet a válaszból: […]követő napon kezdődik. Feltételezve azt, hogy a felmentést 2021. január 16-án közölték, és az előbbi szabályból következően az január 17. napján kezdődött meg, akkor a 60 nap valóban 2021. március 17-én járna le, mivel az Mt. (közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazandó) 25. §-ának (2) bekezdése szerinti napon általános szabály szerint naptári napot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy a felmentési idő a Kjt. szerint nem határidő, hanem ún. határidőnek nem minősülő időtartam, az Mt. 26. §-a értelmében az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Ebből következik, hogy a további öt hónap felmentési idő értelemszerűen ezt követően folyamatosan telik, első napja március 18-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4093

3. találat: Egészségügyi alkalmazott nyugdíjba vonulása

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. 2021. március 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyból egészségügyi szolgálati jogviszonyba kerülünk. Egyik közalkalmazottunk 2021. március 4-én éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Milyen lehetősége van a munkavállalónknak jogviszonya megszüntetésére a nyugdíjba vonulás miatt (közalkalmazottként, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyosként)?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozatát írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási (illetve lemondási) időt még jogviszonyban tölti. Ez utóbbi a közalkalmazotti jogviszonyban két hónap, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban pedig 30 nap (Mt. 69. §, Kjt. 28. §). A felmondás/lemondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy az alkalmazott a felmondási/lemondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja venni a nyugellátást.A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ez egyaránt lehetséges a közalkalmazotti és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban is [Mt. 64. § (1) bek. a) pont, Kjt. 25. § (2) bek a) pont]. A közös megegyezés előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy az alkalmazottat megillető járandóságok is közös megegyezéssel határozhatóak meg, mégpedig a törvényben a munkáltatói felmentés, felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. Közös megegyezéssel a jogviszony megszűnése pontosan hozzáigazítható a korhatárbetöltés napjához, így a megszűnés másnapján már ellátást kaphat az alkalmazott.Fontos, hogy önmagában a közelgő nyugdíjazás nem lehet ok arra, hogy a munkáltató egyoldalúan (felmondással, illetve felmentéssel) szüntesse meg a jogviszonyt, hiszen ez diszkriminatív lenne (Mt. 12. §). Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel, lásd Mt. 294. § (1) bek. g) pont], a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását, illetve a közalkalmazott esetén önmagában a nyugdíjasnak minősülés a felmentés indoka lehet [Mt. 66. § (9) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pont]. Ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4064

4. találat: Osztályvezető az egészségügyben - megbízási feltételek

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményben osztályvezető megbízása minden esetben csak pályázat útján lehetséges, vagy a 20/B. § (5) bekezdése alapján mellőzhető? Van-e jogszabály szerinti akadálya annak, hogy osztályvezető 65 év feletti közalkalmazott legyen? (Nyugdíja szünetel, jövedelemkiegészítést kap.)
Részlet a válaszból: […]munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,- ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.Mivel a Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményre a Kjt. szabályait, beleértve a 20/B. § (5) bekezdését is, alkalmazni kell, természetesen nem minden esetben szükséges az osztályvezetői állásra pályázatot kiírni; az mellőzhető a törvényben felsorolt esetekben.A Kjt. és az Eütev.tv. nem ír elő felső életkori korlátot az osztályvezetői megbízásra vonatkozóan. Ugyanakkor az 1700/2012. Korm. határozat korlátozást tartalmaz, mely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy állami költségvetési intézményként működő munkáltatóval akkor állhat közalkalmazotti jogviszonyban, és így osztályvezetői megbízást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3948

5. találat: Alapítvánnyal fennálló munkaviszony felmondása az öregségi nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Öregségi nyugdíjba menetelnél az alapítvány munkáltató esetében milyen jogszabály irányadó például a felmentési időre stb.? Alapítványnál dolgozom tizennégy éve, összesen negyvenhat évem van mint szakápoló.
Részlet a válaszból: […]évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Ha az Ön esetében a két feltétel (a megfelelő életkor és a húsz év szolgálati idő) fennáll, és a munkaviszonya határozatlan időre szól (megjegyzendő, hogy a tizennégy év alapján ez utóbbira lehet következtetni), a munkáltatójának a munkaviszonya felmondását nem kell megindokolnia [Mt. 66. § (9) bek.], elegendő az öregségi nyugdíjra való jogosultságra hivatkoznia. Abban az esetben, ha Önnek valamely oknál fogva jelenleg határozott idejű a munkaviszonya, a munkáltató önmagában a nyugdíjasnak minősülésre hivatkozva nem szüntetheti meg a munkaviszonyt [Mt. 66. § (8) bek.].Amennyiben Ön szünteti meg a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással, azt nem kell megindokolnia. Ha a munkaviszonya határozott tartamú, úgy a munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha megindokolja, és a felmondás indoka olyan ok, amely az Ön számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna (Mt. 67. §). Ha felmond, a felmondási idő minden esetben harminc nap, a munkáltató pedig nem köteles Önt felmenteni a munkavégzési kötelezettsége alól: "le kell dolgoznia" a teljes felmondási időt [Mt. 69. § (1) bek.]. Ebben az esetben - eltérő megállapodás hiányában - végkielégítés sem illeti meg Önt.Ha a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt, és a kérdésben említett tizennégy év folyamatos munkaviszonyt jelent, Önt összesen ötvenöt nap felmondási idő illeti meg, hacsak a munkaszerződése vagy az Önre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3621

6. találat: Öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének hatása a nyugdíj szüneteltetésére

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3588. kérdésben megírtam, hogy kollégánk a nők negyven év jogosultsági idő után járó öregségi teljes nyugdíjjal vonult nyugdíjba. Mivel 1955-ben született hölgyről van szó, időközben a 64. életévének betöltésekor elérte az életkor szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdés, hogy amennyiben egy ilyen volt kollégát szeretnénk munkaszerződéssel foglalkoztatni - aki a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjával ment el, de időközben a korhatárt is elérte -, akkor a Tny. - jövedelmi korlátról szóló - 83/B. §-ában foglaltak irányadók-e, azaz amennyiben a munkaviszonyból származó jövedelme meghaladja az éves keretösszeget, kell-e neki szüneteltetni a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszból: […]teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (vagyis az éves keretösszeget). Ekkor a Tny. idézett rendelkezése előírja, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.Figyelemmel arra, hogy a kérdésben említett munkavállaló időközben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3619

7. találat: Munkaszerződés-módosítás az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója 2019-ben eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíját igénybe is kívánja venni. Ugyanakkor a határozatlan idejű munkaszerződése ezzel az időponttal nem fog megszűnni, mert más munkakörben és más munkaidővel továbbra is foglalkoztatni fogjuk. Mivel megváltozott a nyugdíjasok biztosítási státusza, milyen igazolásokat kell számára kiadnunk, hogy el tudja indítani a nyugdíját, illetve hogyan kell a munkaszerződését módosítani, vagy kell-e újat kötni, hogy a munkaviszonya ne változzon?
Részlet a válaszból: […]kerüljön. Ebből következik az is, hogy a felek az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítását követően is munkaviszonyban állhatnak egymással anélkül, hogy ez bármilyen kihatással lenne a nyugdíjra való jogosultságra vagy az öregségi nyugdíj folyósítására.Ebből következően - megítélésünk szerint - nem kell az Önök között fennálló munkaviszonyt megszüntetniük. Ha a fentebb vázolt lehetőséget kihasználva a munkaviszonyt továbbra is fenntartják, nincs akadálya annak, hogy a munkaszerződést közös megegyezéssel - egybehangzó és kölcsönös akaratnyilatkozataikkal - a munkakör, illetve a munkaidő tekintetében módosítsák. Ilyenkor értelemszerűen nincs szükség a munkaviszony megszüntetésekor irányadó igazolások kiadására sem, hiszen a munkaszerződés módosítására kerül csupán sor, nem pedig egy új munkaviszony létesítésére.Megjegyzendő, hogy mivel a munkavállaló öregségi nyugdíjban fog részesülni, rá nem irányadó a Tny. 83/B. §-a sem, hiszen az csak az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek esetében megállapított nyugellátásokra, illetve egyes különös szabályok szerint továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3517

8. találat: Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmának értelmezése

Kérdés: A női munkavállalót az Mt. hatálya alatt foglalkoztatjuk általános munkarendben, irodai munkakörben. A munkavállaló idén nyáron tölti be 61. életévét, munkaviszonya a munkáltatónál 19 éve áll fenn. A munkavállaló többször közölte már szóban, hogy ő jogosult lesz a nyár folyamán a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra a 40 év szolgálati ideje miatt, és ő ezt meg is fogja "igényelni". Ezt az elképzelését a munkavállaló megváltoztatta, és most már úgy nyilatkozik, hogy inkább még a 2019-es évet végigdolgozza. A munkáltató szeretné a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, de ezt az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapítaná, élve az Mt. 77. §-ának (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Megalapozza-e az Mt. szerinti "nyugdíjasnak minősül" kitételt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése, és ha igen, hogyan tud erről hivatalosan, ténylegesen meggyőződni a munkáltató, vagy kénytelen megvárni a Tny. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti 65. életév betöltését?
Részlet a válaszból: […]az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),- az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,- egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,- öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,- növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy- rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont].Az idézett meghatározás alapján megállapítható, hogy a leírt tényállásban szereplő munkavállaló nem minősül az Mt. szempontjából nyugdíjasnak: egyrészt az öregségi nyugdíjkorhatárt (ez esetében jelenleg a 65. életév) még nem töltötte be, mivel jelenleg csak 61 éves, másrészt sem öregségi nyugdíjban, sem más nyugellátásban, valamint az egyéb felsorolt ellátások egyikében sem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3513

9. találat: Pedagógus - minősítés alóli mentessége

Kérdés: Az Nkt. 97. §-ának (21) bekezdése alapján "nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt". Ez a szabály pontosan melyik évben született, illetve a nyugdíjkorhatárt melyik évben elérő pedagógusra vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév."A kedvezmény tehát azokra vonatkozik, akik a születési évük alapján a Tny. 18. §-ának (1) bekezdése szerint rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárukat legkésőbb 2023. augusztus 31-én elérik. Ha ezt követően érik el a korhatárt, már irányadó rájuk a minősítésben való részvétel kötelezettsége. A fenti szabályok alapján azok, akik 1958. szeptember 1-jén vagy azt követően születtek, a 65 éves nyugdíjkorhatárt 2023. augusztus 31-ét követően érik el, tehát rájuk a fenti, minősítés alóli mentességet meghatározó szabály már egészen biztosan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3298
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Öregségi nyugellátásra jogosult kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartása és megszüntetése

Kérdés: Munkatársam 2017. május 20-án öregségi nyugdíjra lesz jogosult az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszonya ezen a napon megszűnik (a törvény erejénél fogva), kivéve ha kérelmére hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Ismereteim szerint legalább három hónappal a jogviszony megszűnése előtt a kormánytisztviselőnek be kell nyújtania a jogviszony fenntartására vonatkozó kérelmét, ha szeretne tovább dolgozni, és nem kíván még élni a nyugdíjra vonatkozó jogosultságával. A kormánytisztviselő munkáltatójaként ezt kedvezően kívánom elbírálni, mert a hivatalnak is érdeke a jogviszony fenntartása. A kormánytisztviselő kérelmét milyen formában bíráljam el mint munkáltató, határozatban vagy egyszerű válaszlevélben? Ez mit tartalmazzon? A későbbiek során, amikor már nem lesz szükség a "nyugdíjas" munkavállaló foglalkoztatására, milyen lehetőségeim lesznek a jogviszonya megszüntetésére? Esetleg az is előfordulhat, hogy már nem én leszek a munkáltatói jogkörgyakorlója, és az utódom nem kívánja foglalkoztatni. A kérelem elbírálásáról értesítem a kérelmezőt. Ezenkívül meg kell jelentetni az átsorolásában vagy értesítésében, vagy egyszerűen informálni kell a Kincstárt, nehogy megszüntesse a kormánytisztviselő jogviszonyát az előzőekben leírtak alapján?
Részlet a válaszból: […]szükséges ennyivel korábban benyújtani a munkáltatóhoz a kérelmet, mert a munkáltatónak ezt követően ki kell kérnie a kormány véleményét a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról. A munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a kormány azzal egyetért. A 152/2014. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős tagja. Ezért a munkáltatónak a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére kell címezni a kérelmét, amelyben előadja, hogy mely hivatali érdekekre figyelemmel (pl. pótolhatatlan szaktudás, létszámhiány a hivatali szervezeten belül) kéri az érintett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fenntartását. A kormány véleménye köti a munkáltatót a kormánytisztviselő kérelmének elbírálásakor, tehát a munkáltató csak a kormány egyetértése birtokában dönthet a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról. Annak hiányában nem. Megjegyezzük, ha nem kormánytisztviselő, hanem köztisztviselő az érintett, nem kell kikérni a kormány véleményét a közszolgálati jogviszony fenntartása tekintetében.A munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartására vonatkozó döntését köteles a Kttv. 19. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel írásba foglalni, és erről a kormánytisztviselőt ugyancsak írásban tájékoztatni. A kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról rendelkező munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2801
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést