22 találat a megadott öregségi nyugdíj tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]a jogosultsági feltételek, akkor e dátumtól kell a naptár szerint a felmondási időnek megfelelő időtartamot (itt: 90 napot) visszaszámítani. Mivel a felmondási idő a felmondás közlését követő naptól kezdődik, a május 3-án közölt felmondás esetén jár majd le a 90 nap felmondási idő éppen augusztus 1-jén [Mt. 68. § (1) bek.]. Természetesen nincs akadálya, hogy a munkavállaló ennél későbbi időpontban kérje a felmondást, ilyenkor a "nők 40" jogosultsági feltételek beállása után ér majd véget az egészségügyi szolgálati jogviszony. Egyébként az egészségügyi szolgálati jogviszony önmagában azért nem szűnik meg, mert a munkavállaló betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ha tehát a nyugdíjjogosultságára tekintettel az alkalmazott nem kíván tovább dolgozni, minden esetben külön nyilatkozat szükséges a jogviszony megszüntetéséhez. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a munkavállaló maga mondja fel a jogviszonyt (ezt határozatlan idejű jogviszonyban indokolni nem kell), amely esetben 30 nap felmondási időt kell még letöltenie [Mt. 69. § (1) bek.].A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Olyan szabály nincs, amelyre tekintettel a munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése miatt kérhetné a jogviszonya megszüntetését. Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követő napon kezdődik. Feltételezve azt, hogy a felmentést 2021. január 16-án közölték, és az előbbi szabályból következően az január 17. napján kezdődött meg, akkor a 60 nap valóban 2021. március 17-én járna le, mivel az Mt. (közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazandó) 25. §-ának (2) bekezdése szerinti napon általános szabály szerint naptári napot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy a felmentési idő a Kjt. szerint nem határidő, hanem ún. határidőnek nem minősülő időtartam, az Mt. 26. §-a értelmében az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Ebből következik, hogy a további öt hónap felmentési idő értelemszerűen ezt követően folyamatosan telik, első napja március 18-a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilatkozatát írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási (illetve lemondási) időt még jogviszonyban tölti. Ez utóbbi a közalkalmazotti jogviszonyban két hónap, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban pedig 30 nap (Mt. 69. §, Kjt. 28. §). A felmondás/lemondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy az alkalmazott a felmondási/lemondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja venni a nyugellátást.A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ez egyaránt lehetséges a közalkalmazotti és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban is [Mt. 64. § (1) bek. a) pont, Kjt. 25. § (2) bek a) pont]. A közös megegyezés előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy az alkalmazottat megillető járandóságok is közös megegyezéssel határozhatóak meg, mégpedig a törvényben a munkáltatói felmentés, felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. Közös megegyezéssel a jogviszony megszűnése pontosan hozzáigazítható a korhatárbetöltés napjához, így a megszűnés másnapján már ellátást kaphat az alkalmazott.Fontos, hogy önmagában a közelgő nyugdíjazás nem lehet ok arra, hogy a munkáltató egyoldalúan (felmondással, illetve felmentéssel) szüntesse meg a jogviszonyt, hiszen ez diszkriminatív lenne (Mt. 12. §). Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel, lásd Mt. 294. § (1) bek. g) pont], a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását, illetve a közalkalmazott esetén önmagában a nyugdíjasnak minősülés a felmentés indoka lehet [Mt. 66. § (9) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pont]. Ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,- ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.Mivel a Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményre a Kjt. szabályait, beleértve a 20/B. § (5) bekezdését is, alkalmazni kell, természetesen nem minden esetben szükséges az osztályvezetői állásra pályázatot kiírni; az mellőzhető a törvényben felsorolt esetekben.A Kjt. és az Eütev.tv. nem ír elő felső életkori korlátot az osztályvezetői megbízásra vonatkozóan. Ugyanakkor az 1700/2012. Korm. határozat korlátozást tartalmaz, mely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy állami költségvetési intézményként működő munkáltatóval akkor állhat közalkalmazotti jogviszonyban, és így osztályvezetői megbízást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Ha az Ön esetében a két feltétel (a megfelelő életkor és a húsz év szolgálati idő) fennáll, és a munkaviszonya határozatlan időre szól (megjegyzendő, hogy a tizennégy év alapján ez utóbbira lehet következtetni), a munkáltatójának a munkaviszonya felmondását nem kell megindokolnia [Mt. 66. § (9) bek.], elegendő az öregségi nyugdíjra való jogosultságra hivatkoznia. Abban az esetben, ha Önnek valamely oknál fogva jelenleg határozott idejű a munkaviszonya, a munkáltató önmagában a nyugdíjasnak minősülésre hivatkozva nem szüntetheti meg a munkaviszonyt [Mt. 66. § (8) bek.].Amennyiben Ön szünteti meg a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással, azt nem kell megindokolnia. Ha a munkaviszonya határozott tartamú, úgy a munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha megindokolja, és a felmondás indoka olyan ok, amely az Ön számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna (Mt. 67. §). Ha felmond, a felmondási idő minden esetben harminc nap, a munkáltató pedig nem köteles Önt felmenteni a munkavégzési kötelezettsége alól: "le kell dolgoznia" a teljes felmondási időt [Mt. 69. § (1) bek.]. Ebben az esetben - eltérő megállapodás hiányában - végkielégítés sem illeti meg Önt.Ha a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt, és a kérdésben említett tizennégy év folyamatos munkaviszonyt jelent, Önt összesen ötvenöt nap felmondási idő illeti meg, hacsak a munkaszerződése vagy az Önre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (vagyis az éves keretösszeget). Ekkor a Tny. idézett rendelkezése előírja, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.Figyelemmel arra, hogy a kérdésben említett munkavállaló időközben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerüljön. Ebből következik az is, hogy a felek az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítását követően is munkaviszonyban állhatnak egymással anélkül, hogy ez bármilyen kihatással lenne a nyugdíjra való jogosultságra vagy az öregségi nyugdíj folyósítására.Ebből következően - megítélésünk szerint - nem kell az Önök között fennálló munkaviszonyt megszüntetniük. Ha a fentebb vázolt lehetőséget kihasználva a munkaviszonyt továbbra is fenntartják, nincs akadálya annak, hogy a munkaszerződést közös megegyezéssel - egybehangzó és kölcsönös akaratnyilatkozataikkal - a munkakör, illetve a munkaidő tekintetében módosítsák. Ilyenkor értelemszerűen nincs szükség a munkaviszony megszüntetésekor irányadó igazolások kiadására sem, hiszen a munkaszerződés módosítására kerül csupán sor, nem pedig egy új munkaviszony létesítésére.Megjegyzendő, hogy mivel a munkavállaló öregségi nyugdíjban fog részesülni, rá nem irányadó a Tny. 83/B. §-a sem, hiszen az csak az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek esetében megállapított nyugellátásokra, illetve egyes különös szabályok szerint továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),- az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,- egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,- öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,- növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy- rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont].Az idézett meghatározás alapján megállapítható, hogy a leírt tényállásban szereplő munkavállaló nem minősül az Mt. szempontjából nyugdíjasnak: egyrészt az öregségi nyugdíjkorhatárt (ez esetében jelenleg a 65. életév) még nem töltötte be, mivel jelenleg csak 61 éves, másrészt sem öregségi nyugdíjban, sem más nyugellátásban, valamint az egyéb felsorolt ellátások egyikében sem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév."A kedvezmény tehát azokra vonatkozik, akik a születési évük alapján a Tny. 18. §-ának (1) bekezdése szerint rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárukat legkésőbb 2023. augusztus 31-én elérik. Ha ezt követően érik el a korhatárt, már irányadó rájuk a minősítésben való részvétel kötelezettsége. A fenti szabályok alapján azok, akik 1958. szeptember 1-jén vagy azt követően születtek, a 65 éves nyugdíjkorhatárt 2023. augusztus 31-ét követően érik el, tehát rájuk a fenti, minősítés alóli mentességet meghatározó szabály már egészen biztosan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szükséges ennyivel korábban benyújtani a munkáltatóhoz a kérelmet, mert a munkáltatónak ezt követően ki kell kérnie a kormány véleményét a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról. A munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a kormány azzal egyetért. A 152/2014. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős tagja. Ezért a munkáltatónak a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére kell címezni a kérelmét, amelyben előadja, hogy mely hivatali érdekekre figyelemmel (pl. pótolhatatlan szaktudás, létszámhiány a hivatali szervezeten belül) kéri az érintett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fenntartását. A kormány véleménye köti a munkáltatót a kormánytisztviselő kérelmének elbírálásakor, tehát a munkáltató csak a kormány egyetértése birtokában dönthet a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról. Annak hiányában nem. Megjegyezzük, ha nem kormánytisztviselő, hanem köztisztviselő az érintett, nem kell kikérni a kormány véleményét a közszolgálati jogviszony fenntartása tekintetében.A munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartására vonatkozó döntését köteles a Kttv. 19. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel írásba foglalni, és erről a kormánytisztviselőt ugyancsak írásban tájékoztatni. A kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról rendelkező munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.